Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-28-01 / 177. szám
T9OT. JŰLÍTJS 28. NAPLÖ 5 Több mint 50 millió forint értékű terményt, húst, tejet adtah el — a baranyai tsz-ek Baranya mezőgazdaságának I termények érési idejéből adóirányító szerve, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya is felmérést végzett a megye közös gazdaságaiban arra vonatkozóan, miként sikerül az év elején készített tervekben foglaltakat teljesíteni. Ezek közül az árutermelési és az építési tervek megvalósításának helyzetéről érdeklődtünk Romvári Ferenc osztályvezetőtől és Gádor Andrástól, a Beruházási Iroda vezetőjétől. Romvári elvtárs a következőket válaszolta kérdésünkre: — A megye termelőszövetkezetei 328 millió 843 ezer forint értékű áru termelését vállalták az 1960-as esztendőre. Ez a hatalmas összeg azt jelenti, hogy például a megye közös gazdaságai 930 vagon kenyérgabonát, 45 ezer hízott ■ sértésit, több mint 112 ezer hektoliter tejet és 1211 vagon burgonyát adnak el ebben az évben a többi termények mellett az államnak. A mezőgazdaság sajátos helyzetéből, a dóan az első félév végén még nem beszélhetünk arról, hogy az egész esztendőre szóló mennyiség felét már átadhatják a termelőszövetkezetek közfogyasztásra. Az első félév végéig mindössze 50 millió 646 ezer forint értékű terményt, húst és tejet adtak el a baranyai tsz-ek. Az árutermelés zömét tehát a második félévben szolgáltatják majd közös gazdaságaink. — Az eddigi felmérés alap fán várható-e, hogy az év végéig átadják a termelési tervben meghatározott cikikeket a fogyasztóknak a megye termelőszövetkezetei? — Erre minden biztosíték megvan. Kenyérgabonánk Jóval több termett, mint számítottunk, a kedvező időjárás következtében az állattenyésztés és tartás alapját, előfeltételét jelentő szálas- és szemestakarmányokból is lesz elegendő. Lehet azonban, hogy hús- és tejtermelés tealanti ntég^is hiányzik A pEDÁSZ fiatal KISZ-tit- kárát komoly, de indulatos embernek ismerik. Pontos, lelkiismeretes a munkában és ugyanennyi lelki ismerettel irányítja immár két éve az üzem 65 tagú KlSZ-szerveze- tét. Az üzemiben az öregek is azt mondják, hogy sokat dolgozik a KISZ, ezt el kell ismerni. A városiban mégis keveset tudnak róla. Megérdemlik a dicséretet. Ezt mondják a munkások és ezt mondja róluk a kerületi titkár meg a vállalat párttit- káma is. El se lehet sorolni egyhamar, mennyi társadalmi munkát végeztek. — Segítettek a fiúk maltert hordani szombat—vasárnaponként a Zobák-pusztai turistaház építésénél. Patronálták a somogyviszlói KISZ-Bzerveze- tet, és még azt is megtették, hogy mivel villany nem volt, agregátort vittek ki és lemezjátszóval szórakoztatták a falu fiatalságát, — mondta a KISZ-titkár. Mások arra Is emlékeznek, hogy a kiszesek mennyit dolgoztak, míg rendbehozták a bogiári vállalati üdülőt és az ő kezük nyomát dicséri a szépen rendezett balesetvédelmi kiállítás is. Van-e társadalmi élet a KISZ-ben? — teszi fel a kérdést az idegen. Hogy van-e? Egy év óta minden hónapban klubdélutánt tartanak szellemi öttusával, ügyességi versennyel, tánccal egybe kötve. Nem marad el a politikai képzés sem, hiszen rend szeresen működik a politikai kör. Harmadfokú árvízv’delnr készültség a Sajón, a Hernádon és az Ipolyon Szombat óta sok csapadék hullott Csehszlovákia területére. A megduzzadt Morva, Vág, Garam és Ipoly a Duna •zintjét is emelte. A hét végéig további 70—80 centiméteres emelkedésre számítanak. Ez az emelkedés lényegesen kisebb a júliusban szokásos nyári zöldámál. Árhullám vonul a Sajón, a Hernádon és az Ipolyon is. Egyes helyeken a víz elöntötte az árterületeket. A három íolyónál elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készült ■éget A számítások szerint még három napig emelkedik a víz. Kisebb mértékben a Bodrog szintjét is megemeli U esővíz, — A törzs gárda — mondja Gadó Feri — á szervezet mint egy 25—30 tagja, fáradhatatlan társadalmi munkás, ök készítették azt a szép vörös csillagot, amely ott fénylik a reménypusztai tsz-épület ormán, és ők villamosították a KISZ-szervezet által patronált dencsházai tsz darálóját is. A mohácsi üzemvezetőség kiszeseivel karöltve készítették el a bólyi vezetőképző tábor villamosítását, a magyar bólyi munkatábor villamosítása azonban már egyedül a DÉDASZ lelkes KlSZ-fiatal- ságát dicséri. Tánsadalmi mun kában ők végzik a mecseki állatkert kábelezési munkáját is. Igaz, hogy minden társadul ml munkához kapnak anyagi segítséget, támogatást a vállalattól, de sajnos, rendezvényeiket ritkán látogatja a vállalat vezetősége. Szeretnék közelebbről is megismertetni magukat. Nem kérik, elvárják a jóindulatú bíráló szót. Wesztl M. kintetében lesz egy kis hiány. Ez részint abbéd adódik, hogy a tejtermelés esetében a termelőszövetkezetek az ezután megvásárolandó tehenek tejhozamát is számba vették a tervkészítés idején. Ezzel szem ben igen gyakran vemhes jószágot vásárolnak, ezek pedig hosszabb ideig nem adják tejelőképességük maximumát. Sertésből pedig többet terveztek a tsz-ek, mint amennyit képesek meghizlalni. összesen ugyanis 80 ezer sertés eladását vállalták, mi 45 ezret várunk tőlük az év végéig. — Az okosan számitó gazda ilyenkor kezébe veszi a ceruzát és számol: miből lehetne pótolni az említett cikkeknél a mutatkozó hiányt. — Ezt ajánljuk mi is terme lőszövetkezeteinknek. Igen sok lehetőség rejlik például a magfogásban. Elsősorban a lucernára és vörösherére gon dolok. Kössenek még pótlólag megállapodást a Magtermel- tető Vállalattal és jó pénzt kapnak ebből Is. Másrészt a bőséges gabonatermésből is sok jövedelemre tehetnek szert. Most tehát nézzék át ismét a tavasszal készített terveket és a lehetőségeknek megfelelően módosítsák. Ha körültekintően járnak el, nyu godtan néznek az év végi zárszámadás elé. A megye termelőszövetkezeti építkezéseire vonatkozóan a Beruházási Iroda még az év elején ütemtervet készített. Ennek megvalósításáról Gödör András élvtánstól érdeklődtünk. — Ebben az esztendőben 61 millió forint értékű építkezést végeznek a megye termelő-' szövetkezetei — mondta Gödör elvtárs. Ennek a meglehetősen nagy tervnek eddig még csak 35 százalékát, valamivel több mint egyharmad részét valósítottuk meg. Az építkezéseket ugyanis csak március vége felé kezdhettük meg és így kevés volt az időnk arra, hogy szebb eredményeket produkáljunk. Mindenesetre az építő vállalatok és szövetkezetek vállalták, hogy legkésőbb november végére teljesen befejezik mind az új épületek létrehozását, mind a. javításokat. Gyakorlati oktatás a mohácsi gimnásiumban Van egy idézet a Mohácsi Kisfaludy Károly Általános Gimnázium 1958—59-es évkönyvében, amely a Balsaja Szovjetszkaja Enciklopédiát idézi: * A politechnikai képzés a korszerű termelés tudományos alapjaira vonatkozó rendszeres ismeretek elsajátítása, a leghasználatosabb munkaeszközökkel való bánni tudás készségeinek megszerzése, a technikai képességek kifejlesztése, a munka iránti alkotó készség kialakítása.“ Jóllehet, hogy a fenti idézet meglehetősen enciklopédikus megfogalmazása az életre nevelésnek, de a mohácsi általános gimnáziumban gyakorlati módszerekre váltották a politechnikai oktatás fogalmát Lassan már terjedelmes írott története lehetne ebben az iskolában a gyakorlati oktatásnak. Hites Ferenc tanár feljegyzései, tapasztalatai őrzik a korábbi esztendők kísérleteinek emlékét, hiszem az iskola már évekkel ezelőtt kereste és alkalmazta a politechnikai oktatás sajátos formáit. Azzal kezdődött, hogy a természettudományos tárgyak oktatási módszexén változtattak, javítottak. Később bevezették a reáltagozat osztályaiban a biológiai, kémiai és fizikai gyakorlatokat, megszervezték a szaktárgyi és technikai szakkört. Ezt követte a tanulók rendszeres műhelygyakorlata, majd a felsőbb osztályosok üzemi termelőmunkája. Még a korábbi Iskolai évben kezdtek az iskolai tanműhely építéséhez, jelentős társadalmi segítséggel. A városi tanács, a város üzemei, a szülők egyaránt készséggel segítettek abban, hogy az iskolában már addig is oly szép eredményeket elért politechnikai oktatáshoz a tanulók részére műhely is rendelkezésre álljon. ■ A műhelyben a múlt év szeptemberében megnyitották az asztalos és lakatosműhelyt. Csak az év végén derült ki, hogy a gyakorlati oktatásban részt vevő diákok milyen jelentős anyagi segítséget is nyújtottak, éppen gyakoriati munkájukkal. Sok ezer forint összeget ér az a munka, amelyet a diákok az iskola tanműhelyében az iskola számára készítettek. Nem beszélve arról, hogy a műhely kilenc gyalu- padjához a szerszámtartó fiókokat ők készítették, ők szeI relték fel, a lakatosműhelyben ' pedig fogantyúkat szereltek, satukat, zárakat, szerszámtartó fiókokat. Az 1958—59-es iskolai év második felében — tapasztalat- gyűjtés céljából — megkezdte a Ill/a fiúosztály az üzemi munkát. A kísérlet sikerült. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy a mohácsi üzemek szívesen tartották fenn az együttműködést az iskolával. De a gyakorlati üzemi munkában részt vett diákok is rendkívül hasznos tapasztalatokról számoltak be. Az utóbbi iskolai évben már az iskola valamennyi tanulója rendszeresen részt vett az üzemi termelésben. A Bútorgyárban 31, a Farostlemezgyárban 33, a Gépgyárban 16, a Húsipari Vállalatnál 3, az Építő KTSZ-mél 18, a női Fodrász Szövetkezetnél 4, a Községgazdálkodási Vállalatnál 42, a MEGYEVILL-nél 17, a Sátorhelyi Állami Gazdaság 42, a Selyemszövőgyámál 34, stb. tanuló vett részt rendszeresen üzemi termelőmunkában. Az üzemek a lehetőségekhez képest mindent elkövettek, hogy a diákok üzemi-szakmai fejlődését elősegítsék. A mohácsi üzemek segítsége egyébként is dicséretre méltó, megértették a gyakorlati oktatás nagy jelentőségét. Természetes, hogy a mohácsi gimnáziumban az első „nagyüzemi” politechnikai esztendő hibáktól nem volt mentes. Az év elején még sok panasz merült fel — főleg az el- sőosztályosok munkafegyelme és magatartása ellen, de ez a bizonyos fokig „játszótér” szem lélet megszűnt. Igaz, hogy esetenként kemény fegyelmező intézkedések következtében. — Néhány tanuló a tanév folyamán a kezdeti lendület után visszaesett, elkedvetlenedett, gyakorlati érzéke, ügyessége el maradt a többiekétől. Kár, hogy ezekkel a fiatalokkal nem tudtak lényegesen többet foglalkozni, elsősorban ügyesebb diáktársaik, Hozzájárul az utóbbi negatív jelenségekhez, hogy az iskola tanulói nem minden esetben kerültek abba a szakmába — férőhely hiánya miatt — ahová szerettek volna, a másik szakmát viszont kedvetlenül fogadták. Egy-egy üzemnél esetenként előfordult, hogy egyenetlenségek mutatkoztak a munka szervezésben. Igaz, hogy ennek Az öreg Borbás a kaszáját nézi, — Jó éle van ennek — mondja hunyorítva s kissé távolabb tartja magától. Gyönyörűséggel szemléli, valósággal örül neki. — Na most mit gyönyörlcödiSk benne? — kérdezi Éva néni huncutul, ötvenöt éves korában még a menyecskéket is nézhetné ilyen boldogságos ábrázattal, maga meg a kaszájával is megelégszik? — ötvennégy az csak hé! Mit gondodnak maguk, a menyecskéket nem veszem észre? Magát nem, az biztos, de aki csinos, azt még fogadom! — Csak fogadná, János bácsi! Fogadná, ha mennének! Ezt már Botykai Sári veti oda fiatalosan, szende szemtelenséggel, amiben nincsen semmi tiszteletlenség, inkább csak vidám pajkosság. — Mondasz valamit te brigadéros — ad neki igazat az öreg Borbás és a fejét vakarja. — De te könnyen beszélsz. Arattál volna bagóért, résziben, amikor én azé’ arattam az urakndk, nem lenne ilyen jókedved. Suhint néhányat az aranyszínű ragyogást sugárzó búza sűrűjébe. De csak néhányat. Üjrai megáll. Maga elé teszi a kaszát, s mintha görbebot lenne, úgy fogja. A többiek is megállnak Figyelik az öreget. Pihennek is közben. Ezt szabad, senki nem tiltja. Néhány fújás után köny- nyebb az ember tüdeje, kicsit megnyugszik a derék meg a kar s aztán jobban megy a munka. — Ti fiatalabbak nem tudjátok, hogy miben éltem én a családommal akkoriban. Csörgő Peti beszélhet, amit akar, hogy amíg a maga kilenc holdján volt a maga ura, jobb vöt. tehet, hogy neki jobb vót, mer’ azon csak 6 dirigált az asz- szonynak, neki meg senki. Most meg persze, hogy dirigál néki a közösség. Mer az dirigál. A közösség... Nem az elnök. Az elnök csak azt parancsolja, amit a közösség határozott. Nem vót nekem soha annyi födém, hogy abból becsületesen meg lehetett volna élni. — Hát akkor hogy élt? — szól közbe egy diáikforma fiatalember, akiről látszik, hogy segíteni jött a rokonságnak. — Ügy éltem, hogy nem loptam aktkor se. Se be nem törtem. Csak éltem. Valahogy. Két gyerek is vót, na, az vót, de nem segítségnek vótak azok. Tehernek vótak csak. Az asszony is mindig jött velem. Hozta a porontyokat is. Az eperfa alatt csak megvótak valahogy, de eleget bőgtek, az is igaz. — De fölnőttek! — Föl hat. Mindenki fölnő egyszer, akit el nem lapít a bomba vám urak kegyetlensége. Magát nem lapította el egyik se. Engem nem. Csak egy kicsit. A bomba is fődhöz vágott vagy háromszor, az urak is csak meg-megnyomkodtak, ahol értek. Nagygazdákhoz mentem napszámba. Meg részesaratónak. — Bizony, úgy vót az, csalt azt nem tudom, műnek ezt emlegetni most? Elmúlt, kész. Szűcs néninek igaza is volna, ha csak ennyit jelentene az egész, János bácsi életében. S hogy többet is jelent ez, mint csőik a régi rosszat; jelenti a jelen jobbhoz való ragaszkodást is, azt éppen Szűcs néni támasztja alá, ha nem is így akarja valahogyan. Mert ezt mondja: — Még a hideg vízre valót is alig kerestük meg, az szent! En is eleget gürcöltem nekik részesaratásban! Jóskához is jártunk eleget. A kulák Jóskához. Az is, meg a többi nagygazdák is mindig büszkék voltaik arra, hogy milyen jól tudnak gazdálkodni. Mégis megesett, hogy egy holdon nem volt több tizennégy keresztnél. Tessék tizennégy keresztnek a részit kiszámítani, mit kaptunk! Vállaltuk, persze, hogy vállaltuk azt is, ha kenyeret akartunk enni. Ezt a téeszt jónak nézem én, jobb ez százszor, mint a részesarátás, csak még nem szoktunk össze. Majd jobb lesz, ha összeszokunk! Csak a tízholdasok is lássák már be, hogy össze köll szokni, ha egyszer beléptek. A szövetkezetben nem lehet különdködni! Juhászné csak hallgat, figyel, nem szól. Sóhajt. Eszébe jutnak a maga régi keservei, meg a mostani tépelődések is a belépéskor. Mégiscsak más ez manapság. -., Tréfával szeretné elütni a múlt kisértő rossz emlékeit, ne is beszéljünk róla. — Most mit rágódtok ezen, régen volt az. Inkább azt nézzétek meg, hogy a mi brigádunk a legjobb az aratásban, nehogy nekem valaki más kerüljön be abba az újságba! — Rendben van. Maga fog belekerülni. De azért maga is tudja, hogy amikor a tizedik keresztért aratott, soványabb volt, mint most! Mégis megelégedett vele. — Na, akkor aszondom, hogy a mostani kövérségemmel meg nem vagyok megelégedve. Még mindig hízni akarok. De ha nem hagyták dolgozni, nem keresek semmi munkaegységet, szamarak! Borbás János bácsi megint távolabb tartja magától a kasza élét. Hunyorít, nézi, előveszi a fenőkövet, csengve-zengve siklik az az ezüstfényü acélpengén. — Na jó. Elmúlt. Köp egyet hátrafelé és nem szól többet. Gyevl Károly elsősorban az volt az oka, hogy a tanulók többségének nem volt politechnikai előképzettsége, és így közvetlenül nem lehetett őket a munkába kapcsolni. , Nagy feladatot jelentett az is, hogy az ipari és a mezőgazdasági szakmai gyakorlatok között biztosítsák az egyensúlyt. Mohács mezőgazdasági terület középpontja. A mező- gazdaság szocialista átszervezése szükségszerűen adja az iskolának azt a feladatot, hogy a kialakuló nagyüzemi gazdálkodás részére művelt szakembereket adjon. A Sátorhelyi Állami Gazdaság nyújtotta ezen a téren a legnagyobb segítséget. Az egyik első osztály ott kapott általános mezőgazdasági tájékoztatási Ezek a diákok a következő iskolai évben már rendszeres szakmai tanulmányokat folytatnak az állami gazdaságban, mint mer zőgazdasági gépészek, komlótermelők, kertészek, stb. A kö-' vetkező iskolai évben a Bólyi Állami Gazdaság bári üzemegysége is bekapcsolódik az iskola gyakorlati oktatásába kertészeti és szőlészeti szakoktatással. A gyakorlati oktatási rendszer kísérletei a korábbi években kiállták a próbál Nagyjából, a tapasztalatok alapján kialakultak a leghelyesebb módszerek is. És hogy valóban mennyi segítséget nyújt a diákoknak a gyakorlati munka, nemcsak a szakmai képzettség, ügyesség, életrevalóság szempontjából, de még iskolai tanulmányaikban is. azt a diákok önmaguk vallják, ■ A mohácsi gimnáziumban is nagyon népszerű a gyakorlati oktatás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az üzemi gyakorlati tantárgyból szerzett iskolai jegyek, Az Iskola négyszáz tanulója közül alig akad olyan, aki elégséges jegyet szerzett gyakorlati foglalkozásokból. — Többségük jó és jeles eredményt ért el. Jóllehet, hogy a gyakorlati foglalkozások értékelésében még ezután alakul ki majd a végleges és leghelyesebb, legtárgyilagosabb értékelési módszer, de ez a kiváló átlageredmény — a tantárgyak közül a gyakorlati foglalkozás vezet a többi között 4,3 átlag- eredménnyel —- mégcsak véletlenül se, mégcsak részkövetkezménye se holmi tanári lojalitásnak. Kemény, dicséretes munka jól megérdemelt jegyei ezek, A mohácsi gimnázium múlt évi gyakorlati oktatása jó ered ményekkel zárult, bíztató átmenet a következő iskolai évre, és ékes bizonyiték az iskolai oktatás életrevalósága és múlhatatlan szükségessége mel lett. ————— (—ry) Az őszi csúcsforgalom előtt a MÁV-nál A MÁV már most annyi árut, terméket továbbít, mint más években az őszi hónapok ban, a legnagyobb csúcsforgalomban. Ennek megfelelően készülnek az őszi, fokozottabb szállításokra, a lebonyolítás — a többi között — jó pályát, megfelelően karbantartott vasúti vonalakat követel, A pályafelújításokat a tervek szerint az országban majdnem mindenütt szeptember végére befejezik. Az őszi csúcsforgalom érdekében meg gyorsították a hézagmentes pálya építését is. Míg I960; január elsején 360 kilométer hosszú „zakatolásmentes“ pályával rendelkezett a MÁV —• 1960 őszén a korszerűsített pálya hossza eléri a 610 kilométert. Ezeken a vonalszakaszokon a tehervonatok is gyorsabban haladhatnak. Az őszi csúcsforgalom kezdetéig az ország különböző részén 400 000 talpfát cserélnek ki és 15 vonalon, 260 ipar vágányon az eddiginél lényegesen nagyobb súlyú vagonok közlekedhetnek. Harminc helyen szüntetik meg — Javarészt fővonalakon — a sebe»« ségkorlátozá&t, AZ ÖREG BORBÁS
