Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28-01 / 177. szám

1960. JULIUS 28. NAPLÓ 3 Jól dolgoztak a mázai bányászok az első félévben Termelési tanácskozáson beszélték meg a dolgozók a következő tervidőszak feladatait Folyó óv július 21-én a Má­zai Bányaüzemnél termelési tanácskozást tartottak, melyen 516 bányász vett részt. A ter­melési tanácskozás részvevőivel ismertették, hogy a Mázai Bá­nyaüzem első féléves tervét 106,3 százalékra teljesítette és 3141 tonna szenet termeltek tér ven felül. A Komlói Szénibá­nyászati Trösztön belül a má­zai bányászok fejezték be elő­ször féléves tervüket. Nagyon szépen alakult az összüzemi teljesítmény, mély ilyen ma­gas átlagot még soha nem nyúj tott az üzem életében. Az első félév összüzemi teljesítménye ugyanis 103,6 százalék volt — Önköltségük 1,1 százalékos ter­ven felüli csökkentése is a kö­rültekintő munkavégzést tük­röz. Jól haladt az üzemiben a korszerű vágatbiztosítás, Az összes nyitott vágatok 61,1 szá­zaléka Mázán korszerű bizto­sítással ellátotti A baleseti mutatók kedvező alakulása tette fel a pontot a mázai bányászok első féléves munkájára, melynek eredmé­nyeképpen a középüzemek kö­zött az első helyet foglalták eL Minit a termelési tanácskozás felszólalói hangoztatták — el­bizakodottságra semmi ok — a munkavégzést tovább lehet javítani. Különösen vonatkozik ez a szén minőségének javítá­sára. Az első félévben a mázai- ak nem érték el a tervezett kalóriaérbéket: A termelési ta­nácskozás résztvevői egyhangú an elhatározták, hogy a má­sodik félévben nagyobb gon­dot fordítalak erre; Örömmel nyugtázták a bá­nyászok azt a bejelentést, hogy Sokoldalúan segíti a tsz-asszonyok munkáját a Baranya megyei Nőtanács Baranya termelőszövetkeze­teiben az idén kétszer annyi asszony dolgozik, mint a múlt évben. Sajátos problémáik megoldásához — a kertészke­dés, baromfitenyésztés meg­szervezéséhez, tapasztalatcse­rék lebonyolításához, a „má­sodik műszak*» megkönnyíté­séhez — a nőtanács 32 brigád­ja rendszeres segítséget ad. A nő tanács közreműködésével szervezték meg 75 községben az idény-napköziket, ezeknek félét a termelőszövetkezetek bevonásával. A „második mű­szák" megkönnyítéséhez hat­van kölcsön-mosógép és szá­mos más háztartási kisgép áU a termelőszövetkezeti asszo­nyok rendelkezésére, a szociá­lis alapból újabb- és újabb ilyen gépeket vásárolnak « tsz-ek. A szociális alap ilyen vonatkozású felhasználásáról a nőtanács a közeljövőben felméréseket végez a pécsvá- nadi, sásdi és siklósi járások­ban. A közös gazdaságokban dől gozó asszonyok a velük való fokozott törődést szorgos imin kával viszonozzák. Gordisán a tavalyinál jóval többen vesz nek részt az idén a közös mun kában* Dunaszekcső határá­ban napról napra több száz asszony munkálkodik a gabo­nabetakarításban, a növény- ápolásban, Szellő községben az asszonyoknak fő érdemük van a tsz jó eredményeiben, Belvárdgyulán nem ritka a 160—180 munkaegységgel bí­ró asszony és jellemző az, hogy megyeszerte elégedettek a közös gazdaságok vezetői az asszonyok munkájával és fő támaszaiknak tartják őket. Ezt lehet elmondani a bólyi, lánycsófci, beremendi, mágo- osi termelőszövetkezetek asz- szonyaiiól is. Munkájuk nö­vekvő elismerését jelzi, hogy Kölkeden nőt választottak el­nöknek, Belvárdgyulán pedig három asszony is van a tsz vezetőségében. A Baranya megyei Nőtanács ezekre az eredményekre ala­pozva erősíti az asszonyok szerepét a termelőszövetkeze­tekben. Év végéig újabb 22 termelőszövetkezetben hozzák létre a nőbizottságokat, négy ezüstkalászos tamfolyamot, hat baromfitenyésztési és növény- termesztési tamfolyamot indí­tanak külön a nőknek, a fa­lusi asszonyok általános mű­veltségének növelésére 30 köz ségben szervezik meg a nők iskoláját, 126 faluban gazda­asszony-kört hívnak életre. Cfc* Nyolcmillió forint értékű ruhanemű a második félévben tovább foly tátják a korszerű munkaeszkö­zök alkalmazását; A Mázai Bányaüzemben vég­leg száműzték a talicskát, a fejtésekben kísérleteket foly­tattak a görbe kaparószalag alkalmazásával a feltárásoknál főtefelfüggesztéssel is kísérlete zett egy csapat. A műszaki fej­lesztésben is akadnak azonban még kijavítanivaló hibák, na­gyobb mértékben kell szorgal­mazni a rakodógépek, a fejté­si acéltámok alkalmazását; A termelési tanácskozás vi­tájában sok bányász szólalt fel. A felszólalók többsége a ter­melés jobb megszervezése ér­dekében hallatta szavát, A termelési tanácskozás a javaslatok alapján elfogadta a kiváló dolgozó oklevélre és jel­vényre felterjesztetteket, majd első ízben adományozta a 8-as KISZ-brigádnak első féléves munkájáért a szocialista bri­gád címet; Ziegenheim Má­tyás az első szocialista brigád vezetője ígéretet tett arra, hogy továbbra is olyan lelkes szor­galommal végzik munkájukat, múlt az első félévben; A Mázán megtartott terme­lési tanácskozás azt mutatta, hogy a mázai bányászok az el­ső félév eredményeit, munka­sikereit növelni akarják 1960. második felében, hozzá akar­nak járulni a Komlói Szén- tröszt hároméves tervének sikeres teljesítéséhez. Takarékoskodnak a baranyaiak 17 millió forinttal nőtt a megyében a takarékbetét-állomány Egyre többen és többen he­lyezik el pénzüket a takarék­ban. Ezt mutatja az is, hogy míg tavaly az első félévben 41 millió forint volt a megye la­kosságának takarékbetét-állo­mánya, addig idén az első fél­évben ez kereken 17 millió fo­rinttal növekedett azaz az első félévben 58 millió volt. De nemcsak az összeg, ha­nem a betétkönyvek szaporo­dása is bizonyítja, hogy a me­gye lakossága jobban takaré­Komoly mennyiségő importszén- megtakarítást ért el három újító A Pécsi Kokszművek kor­szerű gázgenerátor üzeme né­hány évvel ezelőtt készült el* Ez az üzem generátorgázt ter­mei, melyet a kokszoló ke­mencék fűtésére használnak; A generátorokban egyedül az országban gyengén sülő fe­kete szenet gázosítanak él. A szén a komlói bányákból érke­zik a felhasználás helyére; Az eddigi technológia szerint ezt a szenet csak bizonyos „sová- nyítóanyag” bekeverésével tud­ták felhasználni; Ez a sová- nyítóanyag, melyet kb, 20 szá­zalékban adagoltak, a háztar­tásokban és az iparban igen keresett koksz volt Későbben hasonló célból Lengyelország­ból behozott lángszenet is hasz­náltak. Ezekből az anyagok­ból évenként több ezer tonnát kellett bekeverni. A generátorüzem művezetői: Pintér István, Welczer Miklós és Kovács József újítók az Fiatal halászok a mohácsi Petőfi Halászati Szövetkezetben A Magyar Honvédelmi Sportszövetség gépjárművezető (teher, személy) tanfqiyamot indít az 1941-ben született fiatalok részére. Jelentkezni lehet naponta 8—16-ig. Pécs, Majláth u. 2. sz. a; 573 Elkészült a földművesszö- vetkezetek végleges kiállít isit terve. E szerint sumonyi FMSZ divat-, cipő- és gyer­mek-konfekció árut, a pécsi FMSZ kötöttárut és férfi ruhát,- a villányi cipőt, a szentlászlói FMSZ kötött, fe­hérnemű és méterárut, a má- gocsi pedig divatárut és női készruhákat hoz a mezőgazda- sági kiállításra. Nagy meny- nyiségű ruhaneművel vesz­nek részt a somogyi és Tolna megyei földművesszövetkeze­tek is. Ezenkívül a Sellyéi Földművesszövetkezet vas- és műszaki cikkeket, a szentlő­rinci FMSZ kultíircikkeket és illatszert állít ki. A pécsi föld művesszövetkezetek 224 méter hosszúságban foglalnak helyet a kiállítás sátrai között. A három megye résztvevő föld­művesszövetkezetei összesen mintegy nyolcmillió forint ér­tékű ruhaneműt hoznak a kiállításra. Mohács — a# ország legdé­libb dunai városa — ősi ha­lásztelepülésből fejlődött ki? A régi halászközösségek n.ó- dai ma a Petőfi Halászati Sző vefckezetben dolgoznak: mo*o- ros csónakokkal, korszerű ha­lászfelszereléssel. Évente mint egy 800 mázsa halat fognak és ellátják vele a mohácsi halászcsárdái ideát, valamint Pécsre és Komlóira ja szállí­tanak belőle. A legöregebb mohácsi ha­lász, a 65 esztendős Gáspár Lajos még a halászcéhnek volt a tanulója. Nagy tudo­mányát, temérdek tapasztala­tát szívesen megosztja a fia­talokkal, akik majd a helyére lépnek. A Petőfi Halászati Szövetkezetnek ma hét — öt­vennél idősebb tagja van — ugyanannyi, ahány ifjú ha­lász dolgozik most közöttük. A régi halászok odaadó szak­mai nevelésének köszönhető, hogy a fiatalok aránylag rö­vid idő alatt szinte teljes ér­tékű halászokká váltak. Jól is keresnek a mohácsi halászok. Tavaly 20 000 forint volt, az idén pedig — előre­láthatóan — 22 000 forint kö­rül le6Z a Petőfi Halászati Szövetkezet tagjainak évi jövedelme. üzem dolgozóinak segítségével megoldották, a komlói szén so- ványítóanyag nélküli alkalma­zását; Újításukkal egyrészt több ezer tonna diókoksz fel- használásától mentesítették a népgazdaságot, másrészt a — lengyel szén bekeverésénél — a koksszal azonos mennyiségű import szén megtakarítást ér­tek el; A megtakarításon felül javították a vállalat önköltsé­gét is, mert a hazai szén jó­val olcsóbb, mint akár a koksz vagy lengyel szén; Ma már a Pécsi Kokszművekben a kez­detben mutatkozó problémákat megoldva soványítóanyag nél­kül biztosítják a fűtőgáz ter­koskodik mint tavaly; A taka­rékbetétek száma 10 ezerrel szaporodott a tavalyi első fél­évhez viszonyítva. Ez annyit jelent, hogy idén 16 és fél százalékkal emelkedett azok­nak a száma, akik takarékban tartják a pénzüket A fenti adatok alapján megállapíthat­juk, hogy a megyében minden hatodik lakosnak van takarék­betét-könyvre, tehát takarékos emberek a baranyaiak. A megye lakói közül a pé­csiek viszik el a pálmát ebben, mert míg az egv takarékbetét­könyvre jutó átlagbetét az el­ső félévben megyei szinten 486 forint volt, addig Pécsett pontosan ezer forintra rúg az átlegbetétek összege. A pécsiek mögött nem sok­kal maradt el Komló lakossága hiszen ott is elég magas (760 Ft) az átlagbetét. A járásoknál már nem ilyen jó a helyzet, mert még az első két járás a pécsváradi és a mohácsi sem éri el a megyei átlagot; A pécsváradi járásban 374 Ft, a mohácsi járásban pedig 355 Ft az átlagbetétek összege, de itt is és mindenütt az tapasztal­ható, hogy a múlt év hasonló időszakával összehasonlítva lé­nyegesen több és nagyobb összegeket helyeznek ©1 taka­rékbetétben. melését; 0OO<-X30GXDOOGX3OO©©©^ A Budai és a Szigeti Elelmiszerkiskereskedelmi Vállalat­nak, étkeztető vállalatoknak és saját üzemeinek szállítja süte­ményeit és csokoládés csemegéit a Pécsi Vendéglátó Vállalat Janus utcai ostyasütő üzeme. Havonta 280 ezer sütemény ké­szül itt, ebből többek között 40—45 ezer pogácsa, 18—20 ezer krémes és a süteményeken kívül még 10 ezer csokoládés cse­megeáru. Képünkön: celofánba csomagolják a csokoládés fi- nomságokat, Öntözési bemutató Szederkényben A korai zöldségtermesztés korszerű fejlesztése érdekében a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, a Földművelés­ügyi Minisztérium öntözési osztályával karöltve, öntözési bemutatót szervez Szederkény ben a Karasica Gyöngye Tsz- ben. Az öntözési bemutatót tapasztalatcserével kötik egy­be. Mintegy 60 tsz embereit hívják meg, főleg olyan ter­melőszövetkezeteket, amelyek nek alkalmuk van öntözéses gazdaságot létesíteni. A ta­megnézik a Karasica Gyöngye 50 kataszteri holdas esóztető öntözéses berendezését, majd meghallgatják Járányi György nek, az FM. öntözési előadó­jának az esóztető öntözésről szóló előadását. A tapasztalat- cserén az FM. öntözési Igaz­gatósága részéről Révfalvi Béla is jelen lesz és az öntö­zés műszaki kérdéseiről be­szél majd a jelenlévőknek. Angeli Lambert, a Kertészeti Főiskola docense, az öntözé­ses korai zöldségtermesztésről tart fttőaAAft I A Komlói Építőipari Vál­lalat meszest építésvezető* sége egyik nap termelési ta­nácskozást tartott. Most már visszamenőleg nehéz lenne megállapítani, hogy hányán és kik szóltak a B—1-es és B—2-es épületek érdekében, lényeg az, hogy a munká­sok közül jópáran felkeltek helyükről és javasolták: ha már a bányászok több és jobb szénnel segítik az ügyet, mi miért ne segítsük őket hamarább lakáshoz? Ezután tényleg nem kel­lett más, csupán, hogy En- ninger József 24 fős brigád­ja nevében belekiabálja a cigarettafüstös, esőszagú te­rem közepébe: „Vállaljuk, hogy a B—1 -es és B—2-es lakóépületet október elseje helyett a bányásznapra át­adjuk, az összes kőműves- munkát határidő előtt elké­szítjük ...” Ez így dióhéjban ennek az egyszerű és mégis szép mun­kafelajánlásnak története. * Most pedig nézzük a fel­ajánlókat, a 24 embert, akik homokkal, csempével, mal­terral és téglával fognak ki az időn. A meszest épületek törté­netesen a B 1-es és a B 2-es sárga, vörös, pasztellszínű testvéreikkel együtt napsü­tésben ragyognak. A kis da­ru szorgalmasan húzogatja fölfelé a teli vödröket, két eráber nem sokkal arrébb, sárga agyagos földet dobál ki a mély gödörből, a szél­járta szobákban kékoverá- los szerelők drótokat ránci­gáinak, az egyik épületén 24-en 26 napért Marciék brigádja vakol — egyszóval; ahogy mondoni szokás — ég a munka az építők keze alatt. Négy-öt lépés a B 1-es felé és itt az Enninger-brigád. Enninger mosolyog — régi ismerősöm — én meg pár percig habozok, hogyan ír­jak huszonnégy emberről egyszerre, Ifci nem hagyva senkit, a brigád is benn- lévőn, meg az EGY EMBER is? Nos, ha a tó vizéből tenyér­nyivel felveszünk, ott van abban egész természete, mé­lye, íze és színe. Eszerint állunk most a lépcsőházban egymás mel­lett idős Hoffecker Ferences Potzauf Henrik kőművesek­kel, két találomra választott brigádtaggal. Potzauf a szom szédos ház felé bök vastag ujjaival és úgy magyarázza: — Augusztus 15-re „fix und fertig” leszünk a meló­val, hadd legyen a bányá­szoknak előbb lakásuk. Idős Hoffecker Ferenc a tapasztalt öregek hangján mérsékli társa hevét. — Persze, csak akkor tud­juk a vállalást teljesíteni, ha a központ biztosítja a felté­teleket. Mert ugye kérem, harminc mázsa gipsz helyett csak egy mázsát küldeni, nem valami jó dolog. Ugye ilyenkor összeszedi az ember a kis összeköttetését és köl­csön kér más vállalattól gipsztáH4 No hátim es Bs maguknak jelent valamit ez a verseny? Hoz valamit a konyhára? — Nekem például 200—, 250 forinttal lenne több a ke­resetem válaszol Hoffe- cker Ferenc —, ha a válla­lás nyéVbeütődék, nem is be­szélve a célprémiumról, mert ilyen is van. Az udvaron találkoztam Tiszti Rozáliával, a brigád egyik segédmunkásával. Ro­zika 20 éves és 58 óta tagja a brigádnak. Kátolyi lakos, s mint mondja, mindennap „nájiotibusz”-szal vágtat ha­za. — Nem rossz a*férfiakkal együtt dolgozni? — kérdem tőle. — Nem gorombák a munka hevében? — Aranyos emberek ezek egytől egyig. Nem mondom, néha „rájuk jön” és akkor horvátul, németül, magyarul evődnek. Ügy forgatják a vicces szavakat, mint az asszony a krumplit a leve»* ben. — Magának mit jelent * vállalás teljesítése? — Körülbelül 150 forintot. És Hoffenbach Jókaimé­nak? A fiatal, kétgyermekes özvegyasszony szintén se­gédmunkás az Enninger-bri- gádban, de ő már 10 éve együtt van velük jóban, rosszban egyaránt. — A múltkor háromszáz forint célprémiumot kaptam. Havonta ezerötszázat here* e= Hol lakik? es Mekényesi vagyok, ott vannak anyámnál a gyere­kek. Én munkásszálláson al­szom. — Nem rossz így külön élni a gyerekektől? Elnéz kék szemével a Me­csek felé, kicsit összehúzza a száját. — Rossz, rossz, de már megszoktam. Jól keresek, meg tudok adni mindent ne­kik, s ha versenyezünk, több a pénz. Ugye, ez a vállalás nem olyan nagy dolog, de nekünk jobb a kereset, a bá­nyászoknak meg előbb jelent lakást, ök is kapaszkodnak érte, mi is, — Hallomi hogy el akar menni a brigádból. A férfiak mondták, hogy maga nem is szeret velük lenni. Megijedi rebeg a szeme, pillog. — Én? őiis Ki mondha­tott ilyet? Hisz úgy szeretem őket. Későbbi hogy étnevetem magami megkönnyebbülve sóhajt. A ifi tudtam, hogy nem igaz, én rám is szükségük van; s; Nélkülem nem megy ám a vállalás. Három kilométerre, vagy tízre innen, talán most hajol össze a fiatal pár és rajzol- gatják a szoba berendezését, mi hová kerüljön. Enninger pedig majd ősszel a jó kis szénkályha mellett arról gondolkodik: hogyan lehetne még két épületnél elcsenni az időből. Jól van ez így!

Next

/
Thumbnails
Contents