Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24-01 / 174. szám

I960. JŰIíITTS 24.

NAPLÓ

7

Mesterséges mennydörgés

Megtanulhatjuk-e az időjárás szabályozását? Szovjet tudósok

érdekes kísérletei

Negyed századdal ezelőtt a Kőzép-Kaukázus egyik festői zugában, az Elbrusz közelében megszervezték az első geofizá- feai laboratóriumot. Ma már egész tudományos városka ^ épült ezen a helyen.

Az egyik laboratóriumot az erdő felső határán, egy füves lejtőn rendezték be. Tulajdonképpen ez nem is laboratórium, hiszen itt csupán gépkocsikra szereit nagyteljesítményű villanygemarátroikat, s ami a legmeglepőbb, óriási hangtölcséreket láttunk.

Érdeklődésünkre Lev Levin, e fizikai és matematikai tudományok doktora így válaszolt:

i hideg felhőt is csak néha sikerült megcsapolni

•— Bizonyára sokat hallottak már az időjárás irányításának, elsősorban a felhők „lecsapo- lásának” csábító problémájáról. amellyel ma sok ország tudósai foglalkoznak — kezdte a kutató.

Képzeljék csak el, mennyire hasznos lenne, ha elsajátítanánk azt a módszert, amely- lyel arra késztethetnénk a felhőket, hogy éppen ott zúdítsák le az esőt, ahol a talajnak, a vetéseknek a legnagyobb szükségük van a csapadékra. Vagy vegyünk egy másik példát: sürgősen meg kell tisztítani az égboltot, mondjuk a város felett, ahol az ünnepnapon feltétlenül derűit, napos időnek kell lennie.

Sok országban végeznek

ilyen kísérleteket, köztük a Szovjetunióban is. Ezeket a kísérleteket azonban rendszerint fagypont alá hűtött felhőkkel végsők. Ha az ilyen felhőbe száraz jeget, vagy ezüst- jódidot szórnak, akkor az ennek következtében képződő jégkristályok körül víz gyü- lemlik fel. A vízcseppek any- myira elnehezülnek, hogy a •felhőben felszálló légáramlar tok már nem tudják megtartatni őket, s olykor leesnek a földre.

Ügy látom, nem értfc, miért

mondom azt, hogy „olykor” — folytatta a tudós. — Azért,

mert egyelőre még nem ismerjük a felhők fejlődésének ösz- szes törvényszerűségeit, ennélfogva az egyik kísérlet sikerül, a másik nem, bár csaknem azonos körülmények között folyik.

keltették — folytatta Levin —

hanggenerátorok. Munkatársunk, Vlajcev szerkesztette őket A tölcsérek hangteljesítménye egyenként 25 kilowatt! Hogy ez mekkora telje- stímény, döntsék él maguk:

Ha például egy nagy város sok milliós lakossága egyszerre egy nagyot kiáltana, e kiáltás energiája (természetesen hőenergiává átszámítva), alig lenne elég ahhoz, hogy egy teáskannányi vizet felforraljunk. Pedig a villamos teafőzőnek ehhez 200—300 watt áramra van szüksége A mi tölcséreink teljesítménye viszont 25 ezer watt,

„Esőt csinál“ a nagyerejfi

Midőn a hanghullámofonak ezt a hatalmas orkánját a felhőkre irányítjuk, a következő folyamat megy végbe Nézzék csak — e a tudós ezzel szét- göngyőlt egy filmtekercset.

Ezeket a filmkockákat a felhőkben végbemenő fizikai folyamatok vizsgálatára szolgáló készülékkel vettük fel

Nézzük hát az első kockákat apró, még erős nagyítás után is, alig látható cseppeket észlelünk rajtuk. A nulla feletti hőmérsékletű ködök és felhők tulajdonképpen ilyen cseppefcből állnak. De, mint ahogy látják, van itt néhány aránylag nagy csepp is, Mére- | vagy a földek öntözésére

tűk elegendő ahhoz, hogy leessenek a földre, de a felszálló légáramlatok fent tartják őket.

Ez a filmkocka a generátorok munkája közben készült. A kis cseppek száma megcsappant, a nagy cseppeké megnövekedett; s igen nagy cseppek is megjelentek. Ezek már leesnek a földre.

Miért változott meg ennyire u kép? A hanghullámok rezgő mozgásba hozták a vízcseppe- ket, azok egyre gyakrabban összeütköztek egymással, közben egyesültek, növekedtek, nehezebbekké váltak és kezdtek lehullani.

Még sok a tisztázatlan kérdés

Persze, ez a csapadékfcépző- désnek csak megközelítő képe. A tudósoknak ma még nincs világos elképzelésük róla, hogyan is megy végbe valójában ez a folyamat, mivel vizsgálatát csupán a legutóbbi esztendőkben kezdték meg.

Általában még sok fizikád, kémiai, meteorológiai kérdéseket kell megoldani ahhoz, hogy megtanuljuk az időjárás szabályozását. S lehet, hogy egy-két év múlva éppen ilyen generátorokat használnak majd a repülőtereknek a ködtől való megtisztítására, s a stadionok felett tornyosuló fenyegető felhők eloszlatására,

Nagy fejlődés előtt állnak a termelőszövetkezeti méhészetek

A termelőszövetkezeti méhészetek az idén először jelentkeztek a piacon jelentős meny- nyiségű áru-mézzeL A tsz-tagok körülbelül 10 százaléka fog lalkozik jelenleg méhészettel.

A közös, nagyüzemi méhészetek kialakítása mellett azonban továbbra is számítanak a háztáji méhészetek termelésére, sőt fejlesztésükhöz segítséget adnak. A távlati tervek előirányzata szerint a következő 20 év alatt megkétszerezik az ország jelenlegi méhállo- mányát, a korszerűbb kezelésmódok, a bőséges méhlegelők jobb kihasználásával pedig a

jelenlegi 9 kilóról 15—16 kilóra növelik országosan a családonkénti gyűjtési átlagot,

ESIK ESŐ

♦ ♦ ♦

A hét eleji nyári napok után a hét végére beköszöntött a rossz idő. Szentiványi Miklós, a mecseki obszervatórium vezetőjének tájékoztatása szerint a csütörtöki heves záporral 8 mm eső hullott a város keleti és középső részeire, ugyanakkor Uj-Mecsekalján csak néhány csepp eső esett. Tegnap a délutáni kisebb esőt erősen szeles, zivatar követte. A szél átlagos sebessége 50 km volt óránként, de hetven kilométeres széllökéseket is mértek. Mint érdekességet említjük meg, az idei nyáron eddig 22 esős nap volt Pécsett és a legtöbb csapadék, 31,3 mm június 8-án esett. A leghidegebb nap június 30-a volt, amikor 9 fokra süllyedt a levegő hőmérsék lete, július 20-án viszont 30,9 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. Képünkön: Átkelés két zápor között szombaton délután a Kórház téren rohanó víz fölött

Ma fejezi be az első közös aratást a dunafalvi termelőszövetkezet

Kétszeres ünnep ez a

mad vasárnap a dunafalvi Kossuth Lajos Termelőszövetkezet tagjainak, ma fejezik be a nagy nyári munkát, az aratást. A kukoricatáblákat sűrűn váltogatják a learatott búzatáblák, a keresztek már hosszú sorokban állnak behordásra készen.

Közel kétezer hold aratni való állt még július 4-én a dunafalvi határban: S a tsz vezetőinek főtt kissé a feje, mert a helyzet úgy állt, hogy valamennyi gabonájukat kézzel kell learatni. Gyenis elvtárs egy percig sem tétlenkedett,

Ünnepélyesen megnyitották a Szegedi Ipari Vásárt

Szombaton délelőtt megnyitotta kapuit a 18. Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság tikára, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettesei

A vendégek megtekintettek a 14 000 négyzetméternyi területen felállított több mint 100 modern pavilont, árusítóhelyet, az érdekes kiállítási anyagot Szirmai István, hosszan elbeszélgetett a kiállító ipari üzemek vezetőivel.

rWTWTTTTWTTVTTTTTTTTTTTWTTTTTWVTWTTTTTfTTTTTT

mi

Kísérletek meJegfelhők esőztetÉsére

bejárta az összes gépállomásokat, állami gazdaságokat, sőt még Bácskába is átrandult, hogy gépeket hozzon a termelőszövetkezetnek, s időben elvégezhessék az aratást. Ez alatt természetesen a kaszabíró emberek sem tétlenkedtek, valamennyien összefogtak a közös cél, az aratás sikeréért. Voltak brigádok, amelyek kézierővel több száz holdat arattak le: a Deli- és a Petes-brigád tagjai valameny- nyien dicséretet érdemeinek, az ő munkájuk jelentősen hozzájárult az aratás sikeres befejezéséhez. A dunafalviak csak most győződtek meg valójában arról, hogy a gép milyen segítőtársa az embernek. Több mint kileficszáz hold gabonát arattak le gépekkel, öt aratógép, egy kaszálógép és ■két kombájn dolgozott az aratásban, A kombájnok sajnos üzemazavarok miatt nem sokat arathattak le, már aratás közben kapták őket, másutt már végeztek velük, s mire hozzájuk kerültek — eléggé kikészültek. Az aratógépek azonban jó munkát végeztek, s meg keii dicsérni Németh István kaszálógépkezelőt és fiát, Németh Józsefet, akik több mint száz holdat vágtak le gépiikkel.

Az eddigi eredmények és a

jelek azt mutatják, hogy a tervezett 9 mázsa búza átlagtermés helyett 12 mázsára számíthatnak. őszi árpából 12 mázsát terveztek be, de ebből is meglesz a 14 mázsás átlagtermés. A termelőszövetkezet első közös munkája a zabvetés volt Itt máris mutatkoznak a nagyüzemi gazdálkodás, a gépi művelés előnyei, tíz mázsás átlagtermésre számí- i toltak, s minden bizonnyal j meglesz a százötven katasztrá- jlis holdnyi területükön a 15 [mázsa átlagosan.

\Dunafalván kicsit nehe- Izen lendültek bele a termelő- j szövetkezeti tagok a közös munkába, de az aratásban valamennyien összefogtak, s különösen nagy lelkesedés tapasztalható a tsz asszonyainál. Borsóösszerakás idején előfordult, hogy az asszonyok is egész éjszaka kint dolgoztak a

_

Éj

szaka a határban

Éjjel féltizenegy; A falu utolsó házában is kialszik a lény, csöndes és puha a holdnélküli júliusi éjszaka. Lentről a völgyből valahonnan Szentlőrino irányából, távoli erőtlen vonatfütty hallik, és utána egyenletes zúgás az egyik sötét domboldal felől. — Ahogy a falut elhagyjuk, a zúgás erő södik. Nyirkos földben lépkedünk g élvezettel szívjuk be a frissen szántott föld erős illatát

A két fényes szem egyre nő, ahogy közeledik, majd egy zök kenés és a lánctalpas megáll. Fiatal ember ugrik ki a fülkéből, vászonkabátja elől végig nyitva, alatta fekete ujjatlan trikó- Élénk és friss, mintha nem is éjjel féltizenegy, hanem reggel nyolc óra volna.

Mint kiderült tévedtünk, Panka József a negyven felé közeledik már, de szakmájában valóban fiatal, még egy éve sincs, hogy a Szentlőrinci Gépállomáson dolgozik, mint traktoros. A két hosszú fénykévében kicsit előbbrelépünk, mert a gép zúgása elnyeli a l hangot, és beszélgetünk«

•— Nagyon fárasztó az éjszakai munka?

— Ilyenkor júliusban csöppet sem, sőt! Én jobban szeretnék állandóan éjszaka dől gozni, de az nem lenne igazságos.

— Tudniillik ezen a gépen felváltva dolgozunk az öcsémmel. O szánt éjféltől délig, én meg déltől éjfélig, jövő héten aztán meg fordítjuk a sorrendet. A nappali kánikula utón egyenesen üdülés az éjszaka. Hogy álmosítóan csendes? Én még egyszer sem bóbiskoltam el. Sok figyelmet kíván a gép a fordulók sem túl hosszúak, nincs idő unatkozni. Meg aztán, áz éjszaka sem olyan nyugodt, Tniint képzelik, mindig történik valami. Sokszor bukkannak fel zsákmányra vadászó, vagy menekülő állatok a traktor előtt. Nagyon érdekes látvány például, mikor a róka egerészik. A gép egyáltalán nem zavarja őket, megszokták. így aztán hamar itt van az éjfél és a váltótárs.

Az útról éles motorberregés hallatszik Nem ez még nem a váltó. Valószínű ellenőrzés. Balog Fe- mm brigádvezető érkezett napi kőrútjának utolsó állomásához.

— Hogy megy a

munka? Semmi hiba a géppel? Akkor jó. A brigádvezető megrázza a kabátzsebét! s hangos csörömpölés a válasz.

— Ez a zsebem három kilós, emez pedig négy — mutatja mókásan a zsebeit Teli vannak alkatrészekkel. Az éjszakai ellenőrzés nemcsak a traktorosnak szól, hanem a gépnek is. Ha csak kis hiba van, azonnal a helyszínen megjavítják. Nagy a körzet sok a gép, s bizony éjfél is elmúlik, mire a brigádvezető hazaér;

— Az idén nincs ko

molyabb baj a gépekkel — véli Balog Ferenc. — Inkább az a probléma, hogy sok a kezdő traktoros, akiket be kell gyakoroltatni. Itt a bodai tsz-ban is öt emberünk dolgozik állandóan, de közülük csak Kapási Sándor 10 éves traktoros, a többi kezdő. Ez a teljesítményeken is meglátszik, Kapási eddig Bjelorusszával 300 hol dat aratott le a tsz- nek és olyan jó minőségű munkát végzett, hogy a tsz jutalomban részesíti. Egyébként

borsóföldön, csak a reggel vetette őket haza, s útközben találkoztak a brigádvezetövei — s azt kérdezték még tőle, hogy reggeli után hova menjenek?

Akik rendszeresen dolgoznak a termelőszövetkezetben, mind elégedettek és bizakodók.

— Jobb életet szeretnénk mindannyian, szeretjük a közöst és szívesen dolgozunk —■ mondja Szabó Istvánná, aki 56 éves létére — bizony nem marad le még most sem a fiatalok mögött.

Horváth Erzsiké a termelő- szövetkezet legfiatalabb tagja, 17 éves és munkacsapatvezető. Neki az elmúlt hónapban 34 munkaegysége volt, s a brigádvezetője úgy mondja, hogy ebben a hónapban sem lesz kevesebb. Speizer Péter és Rá- dóczd János is harmadmaga val dolgozik a szövetkezetben, az elmúlt hónapban mindkét család 120 munkaegységet szerzett, ami közel ötezer forintnak felel meg.

Az elmúLt hónapok és különösen az aratás sok ember véleményét változtatta meg a közös gazdálkodásról;

— Egyéni koromban soha nem hittem volna, hogy a gépek ilyen szép munkát végezzenek. Amikor beléptem a termelőszövetkezetbe, még akkor Is a lovak mellett szavaztam, de most meggyőződtem róla, hogy a gépek sokkal kifizetőb- bek a szövetkezet számára, mint a lótartás — mondja Solti János brigádvezető.

Az emberek mindinkább látják. hogy a tervek valószerű- ek és a negyven forintot is megkapják munkaegységenként. A termelőszövetkezet máris kiadja a gabonaelőlegey két, búzából 3 kilót, árpából pedig 2 kilót adnak munkaegységenként. Árpából másfél kilót terveztek eredetileg előlegként, de a termésátlagok olyanok, hogy nyugodtan adhatnak két kilót is.

A hét elején megindulnak a cséplőgépek, hét cséplőcsapatot állítottak ki tagokból és családtagokból. Ügy tervezik, hogy augusztus 20-ra végeznek a csépléssel is.

Hamar Imre

Megjelent a Társadalmi Szemle júliusi száma

Jan Auerhan• csehszlovák közgazdász cikke az automatizálás perspektíváit tárgyalja Csehszlovákiában.

A konzultáció rovatban dr. Radó Sándor számokban mutatja be a gyarmati rendszer felbomlásét.

Fentieken kívül a kubai for radalom másfél évéről, Vietnamról és az amerikai politika távolkeleten elszenvedett vereségéről olvashatunk szem léket.

ő az egyik legjobb 1 dolgozója a gépállo-! másnak s rövidesen j a Szovjetunióba küU; dik tanulmányútra, j Mig a brigádvezető ' beszél, Panka József J újra felül a gépre, aj lánctalpak csikorog- J nak s a négy ekevasJ egyszerre hasít a tar- J lóba. Igyekezni kell, J hogy utolérje a ka- J szát, mert már nincs 2 sok aratnivaló és a 2 tsz-vezetői szeretnék,« ha tarló nem marad- 2 na. A DT jobb, mint« a Hofherr — mondjad Panka József, nem ta-; pássá úgy a földet,; meg kényelmesebb is,; nem ráz annyira. Ez a; példány hat héttel ez-; előtt még kiselejte-; zett roncs volt, úgy; állítottuk össze a mű-; helyben — mert az; idén minden gépre; szükség van — de; most kifogástalan: munkát végez, a tsz: agronómusa elégedett; vele. :

Balog Ferenc is ké-; sző .ódik, hisz holnap; ötkor már újra tál-; pon azaz motoron lesz; és addig pihenni is; kell. Elbúcsúzik és aj $zámnukra ismeretlen; utakon toronyi ránt;

elrobog Szentlőrinc; felé. 3

Közel az éjfél, és a; távolodó traktor zú*; gása l elővesz az éj-;

mm

A folyóirat új számának vezércikke „A békéért és a szocializmusért folyó harc néhány kérdéséről“ szól.

Halász Péter: „Az egységes szocialista parasztság kialakításának feltételei“-TŐI írt.

Pártszervezeteink kulturális munkájával Szecsődi László cikke foglalkozik.

„A tudományos kommunizmus megteremtésének útján“ címmel Marx-Engels múvei II kötetéhez Szigeti József írt taI nuLmányi.

E törvényszerűségeket Itt az . Elbrusz lejtőin tanulmányoz- zuk. Kísérleteink azonban el- ’•

vileg különböznek a felhőkkel ► és ködökkel végzett összes ki- ► Bérletektől. Hiszen, mint ahogy ► említettem, kísérleteket rend- • 6zerint túlhútött felhőkkel ; végzik. Mi viszont nulla fe- ; letti hőmérsékletű felhőkkel ; kísérletezünk. Az ilyen felhők ; esetén nem megfelelőek azok ; a módszerek, amelyeket a túl- J hűtött felhőknél alkalmaznak. ;

Ezért mi hangrezgésefckel I hatunk a felhőkre. A tudósok- ; nak az a jelenség adta ezt a 1 gondolatot, amelyet Önök is 1 bizonyára többször megfigyel- 1 tek. Képzeljék csak el, hogy, nehéz ólomszürke felhők borítják az égboltot, s úgy tűnik, l hogy minden pillanatban meg- l eredhet az eső. Ez azonban 1 nem következik be. Hirtelen I azonbanban villám cikázik át ! az égen, fülsiketítő menny- ! dörgés rázkódtatja meg a le- 1 vegőt, s nyomában zuhogni : kezd az eső. ;

A felhők megcsapolásához ; „fizikai katalizátorként” a > mennydörgést, ezt a hatalmas hanghullámot használjuk fel.

Először különlegesen meg- ; épített, 500 köbméter térfogatú . kamrában kísérleteztünk. A kísérletek eredményesek voltak, s ekkor tértünk át a természetes viszonyokra. Laboratóriumunkat így szervezetük meg az Elbrusz lejtőin, ahol csaknem mindig felhős az ég- í bolt. Igaz, hogy a természet- ; ben végzendő kísérletekhez igen nagy teljesítményű hang- : generátorokra volt szükség Ezek «2 óriási hangtölcaérek, ; «melyek érdeklődésünket tol-