Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-23-01 / 173. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM ÄRA: 5« FILLÉR 1960. JÚLIUS 23. SZOMBAT Dr. Djuanda hajókirándulást tett a Dunán Látogatás az Ikarus gyárban Július 20-án egyszerre három géppel kezdték meg a cséplést a palotabozsoki Egyet­értés Tsz-ben. Háromszáz tsz- tag vesz részt a cséplésben s az egyes cséplőbrigádok idő- őzönként váltják egymást. A képen látható Rónai-brigád őszi árpát csépel, váltó brigád­juk pedig'már a búza csépiését kezdheti meg. Országszerte befejezéshez közeledik az aratás A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatója Dr. H. Djuanda, az Indonéz Köztársaság eüső minisztere és kíséretének tagjai pénteken délelőtt ellátogattak az Ikarus karosszéria- és járműgyárba. Az üzemlátogatásra elkísérte őket Csergő János kohó- és gépipari miniszter. A bejárat­nál Hirt Ferenc Igazgató és Baranyai Aladár, az üzemi bi­zottság titkára fogadta a ven­dégeket, a gyári dolgozók gyér mekei virágcsokrokkal köszön tötték az indonéz első minisz­tert, s a küldöttség tagjait. Az igazgató ismertette a ven dégekkel a gyár történetét, nagyarányú fejlődését, terveit, széleskörű exporttevékenysé­gét. Dr. H. Djuanda és kísére­te ezután megtekintette az épíi lő új sajtoló-üzemet, majd az üzemegységekben az autóbusz­gyártás menetét. A látogatás emlékére egy Ikarus autóbusz kicsinyített másával és a gyár díszalbumával ajándékozták meg dr. H. Djuandát; Dr- H; Djuanda, az Indonéz Köztársaság első minisztere és kísérete pénteken hajókirán­duláson vett részt. A Molotov téri hajóállomásról a Szabad­ság sétahajóval a Dunán fel­felé utaztak, majd Vác alatt visszafordulva, a kara délutáni órákban érkeztek vissza a fő­városba. Az indonéz első minisztert a hajókirándulásra elkísérte Csergő János kohó- és gépipa­ri miniszter, Szarka Károly külügytminászter-h, Hagy János, Az Építésügyi Minisztérium irányításával mintegy másfél, két évi gondos munkával el­készültek a második ötéves terv építkezéseinek típuster­vei. s már nyomdába adták az összeállított típusterv-kataló­gust. Ez tíz fejezetben foglalja össze a különböző lakó-, kö­zösségi-, ipari-, mezőgazdasá­gi-, élet- és vagyonvédelmi-, közlekedés- és postaügyi épü­letek, melléképületek, vízi építmények, szerkezetek több száz típustervét. Augusztus­ban küldik meg a katalógus első ezerötszáz példányát a megyei és városi tanácsoknak, a beruházó szerveknek és a tervező vállalatoknak. A KGST építésügyi állandó bizottságának vándorkiállítá­sával a baráti országokban is bemutattak sok hazai típus­tervet, amelyek mindenütt el­ismerést szereztek a magyar építészeknek. A típusterv­katalógus valamennyi lakása fejlettebb a korábban épülte­kénél. Egyetlen lakás tervéből 6em hiányzik például a be­épített szekrény. A nagycsa­ládosoknak készülő lakások­ban, néhány terv szerint öl­tözőfülkét is beépítettek. Az emeletes házakban a hat négy­zetméternél kisebb konyhákat is beépíthető bútorral rende­zik be. A közművesített új otthonokba mindenütt fürdő­szobát terveztek. A katalógusból negyven terv közül választhatnak a családi házak építői. Ezekből 'ózonban többféle változat ké- ’•zült, amelyek a válaszfalak a Magyar Népköztársaság dzsa kartiaj nagykövete. A hajókiránduláson résztve­vő újságírókkal dr. H. Djuan­da rögtönzött sajtóértekezletet tartott, s válaszolt kérdéseik­re. Magyarországi tapasztalatai­ról szólva elmondotta, különö­sen megragadta figyelmét ha­zánkban a serény építőmunka, a nagyarányú lakásépítkezés. A továbbiakban a magyar— indonéz kereskedelmi kapcso­latokról beszélt és hangsúlyoz­ta: Az iparosítás előrehaladásá­val együtt jár, hogy széles kö­rű kereskedelmi kapcsolatokat tartsunk fenn a baráti orszá­gokkal. Bízom abban, hogy gazdasági, kereskedelmi kap­csolataink tovább fejlődnek, jobban tudjuk egymásról, mire van szükségünk, megismerjük egymás lehetőségeit: tulajdon­képpen ezért is látogattam el Magyarországra. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa pénteken ülést tartott A külügyminisztérium előter­jesztésére Ghana Köztársasá­got, Malgas Köztársaságot és Mali Államszövetséget önálló eltolásával, közművesítéssel, vagy enélfcül és különböző építőanyagok — vályog, tö­mör- és üreges tégla, stb. — felhasználásával még nagyobb választékot adnak az építte­tőknek. Feltüntetik a ház épí­tésének előrelátható költségeit is. Elcsendesedtek már a bári Uj Élet Termelőszövetkezet ga­bonaföldjei. Pedig néhány nap­pal ezelőtt még ugyancsak né­pesek voltak az árpa és a búza­táblák, hiszen ahova nem ju­tottak el a palotabozsoki gép­állomás aratógépei, ott kézi- kaszások vágták a takarmány és a kenyérgabonát. Amikor aztán keresztbe kerültek a sú­lyos kévék, megjelentek a sze­kerek, a vontató is előpöfögött és megkezdődött a behordás Igen, mindezekről már jó, hogy múltidőben beszélhetünk, ez azt jelenti, hogy a jóhírű ter­melőszövetkezet gazdái az idén is kitettek magukért, azok között vannak, akik a mohá­csi járásban a leggyorsabban végeztek a gabona betakarítá­sával. Most a szérüskert hangos, a cséplőgép bugásába emberi han gok keverednek. A termelő­szövetkezet cséplőcsapata, fia­tal és középkorú emberek, ko­rán kezdik a munkát. Igazuk van, hiszen a nyári kánikulá­ban reggel ie késő délután Az indonéz nép előtt álló feladatokról szólva rámutatott: ez év októberében kormá­nyunk végleg jóváhagyja — 1961-től 1967-ig tartó — hét­éves tervünket. Ez átfogó terv, amelyben különösen nagy fi gyeimet szentelünk az iparosí­tás kérdéseinek. Véleményem szerint rövid időn belül saját erőnkből biztosíthatjuk lakos­ságunk élelmiszer-ellátását, s akkor még nagyobb erőt for­díthatunk iparunk fejlesztésé­re, a kereskedelmi kapcsola­tok bővítésére más országok­kal­A magyar kormány vezetői­vel folytatott tárgyalásairól el­mondotta: — Az önök vezetői becsüle­tes, jóindulatú emberek. Min­denről, ami minket érdekelt, bőségesen tájékoztattak ben­nünket és ugyanezt tettük mi is. Tapasztalataim a legjobb érzésekkel töltöttek eh és független államként elis­merte. Az Elnöki Tanács meg­erősítette a Magyar Népköz- társaság kormánya és a Fran­cia Köztársaság kormánya kö­zött a légiközlekedés tárgyé­ban Párizsban, 1960. május 2- án aláírt egyezményt! Az Elnöki Tanács élfogadta Philibert Tsiranamaának, a Malgas Köztársaság elnökének meghívását és úgy határozott, hogy képviselteti magát Mal­gas Köztársaság függetlensége alkalmából 1960. július 20 és 31 között Tananarivoban megren­dezésre kerülő ünnepségeken. Az Elnöki Tanács ezután fo­lyó ügyeket tárgyalt; A tettó nyerőszámai: 6, 9, 31, 35, 70 a legkönnyebb a munka. No, nem arról van szó, hogy csak reggel és estefelé dolgoznak, hanem arról, hogy a korai kez­dés miatt egy kis déli pihenőt megengedhetnék maguknak. Ebéd után egy órára elcsende­sedik a szérüskert, pihen az ember és a gép. Aztán meg­újult erővel folytatják a ne­héz munkát esti szürkületig. Mert nehéz ez a munka, ha már részben gépesítették is, hi­szen a szalmát már nem pet- rence rudakon hordják a to­ronymagas kazal tetejére, ha­nem gép, az elevátor emeli oda. Amint a cséplők mondják, úgy van az ember ilyenkor, hogy örömében, igyekezetében megfeledkezik a fáradtságról is. örül, mert a termés bőséges, mert sikerült jó idővel beta­karítani és igyekszik, meri szeretné, ha a csépléssel is mielőbb végezne és a magtárba kerülne a barna-piros szemű, acélos búza. A termelőszövetkezet fiatal mezőgazdásza, Nágel József gyakran kereti fel • cséplőket, A megyei főagronómusok jelentése szerint az őszi árpa aratását gyakorlatilag az egész országban, a rozsét Békés, Csongrád és Pest megyében, a tavaszi árpáét pedig SzolnoK megyében befejezték. A tava­szi árpa és az őszi búza egész vetésterületének körülbelül 65—70 százalékáról takarítot­ták be a termést. Különösen jól halad a munka az Alföl­dön, ahol nagyobb területeken már csak a búza és a zab ara­tása van hátra, Csongrád me­gye a gabona aratását a zab kivételével befejezte, Bács- Kiskun megyében a gabona­félék 93 százalékát, Szolnok megyében a 80 százalékát arat­ták le. A dunántúli megyék közül Somogy, Baranya, Fejér és Tolna, az északi ország­részen pedig Heves megye jár az élen. Az elmúlt napokban újabb megyékben kezdték meg a ga­bonafélék, elsősorban az őszi árpa cséplését. Szolnok me­gyében jelenleg négyszázötven, Csongrádiban kétszázhat­van, Bács-Kiskun megyé­ben százharminc cséplőgép Befejezésihez közeledik az aratás és a napokban megye- szerte teljes erővel beindul a cséplés. A Terményforgalmi Vállalat dolgozói felkészültek a nagy munkára, melyet a jó termés következtében felvá­kezét odatartja, ahol a gépből a zsákokba ömlik a búza. El­ismerően bólint, amint egy ma­rokkal megemel, biztosan ma­gában azt tszámítja, hogy mi­lyen a fajsúlya. A termelőszö­vetkezeti gazda pedig arra gon dől, amikor egy két percre megáll, hogy letörölje magáról a verejtéket^ hogy ebből a> búzából aztán süthet majd fi­nom rétest az asszony. A könyvelő, Kovács Ferenc az irodában dolgozik, persze ő is kíváncsi a termésre, időn­ként felcseréli az iroda húsét a szérüskert forróságával. Ami kor aztán visszatér számol. Ez a munkája, de most ő is a gazda örömével írja a számo­kat, hiszen ezeknek eredmé­nye azt mutatja, hogy a bári Uj Életben az idei zárszáma­dás jobb lesz a tervezettnél. És ehhez nagymértékben hozzáse­gíti őket a bőséges gabonater­més, ami búzából a tervezett 11 mázsánál 5—6 mázsával i«az több holdanként. kezdett munkába. Pest megyé­ben több mint tizenhatezer hold gabona termését csépelték el eddig; A tarlóhántást —■ a huza­mos szárazság ellenére — az ország nagy területein meg­kezdték, s a legutóbbi jelen­tések szerint nógyszázharmínc- ezer holdon buktatták alá a tarlót. A tanácsi irányítás alatt álló szektorokban eddig körül­belül hatezerhatszóz holdon istállótrágyáztak és csaknem tizenhétezer holdon végezték Az idén a magyar mezőgaz­daság egyéves fejlődéséről há­rom nagy tájegységi kiállítás ad számot. Szegeden július 30- tól augusztus 7-ig, Pécsett augusztus 13-tól 20-ig, Székes­fehérvárott pedig szeptember 3-tól 11-ig rendeznek kiállítást a táj növénytermesztési, kerté­szeti, szőlészeti és állattenyész­tési eredményeiből; A tájegységi kiállítások mé­retedre jellemző, hogy százöt­sárlá&ra kerülő nagy mennyi­ségű gabona zavartalan és szakszerű átvétele jelent. Hogy a technikai és szakmai felkészülés mennyire sikerült, az a közeli napokban derül ki. A kezdeti tapasztalatok azon­ban jók, a felvásárlás zökkenő- mentesen beindult az egész megyében. A gabonaértékesítésben a termelőszövetkezetek járnak élen. A tsz-ekkel a vállalat já­rási dolgozói már az aratás kezdete óta a legszorosabb kapcsolatot tartják és úgy mozdítják elő az értékesítést, hogy a tsz betakarítási és áru- szállítási munkáiban is segí­tenek. Bár még a felvásárlás kez­detén vagyunk, de mái- mutat­koznak az előzetes szerződés- kötések előnyei. Megyénkben a termelőszövetkezetek majd 900 vagon kenyérgabonára kö­töttek szerződést az idén, ami a tavalyi összes felvásárolt gabonamennyiség kétszerese. Mivel a termésátlagok a várt­nál magasabbak, a szerződött mennyiségen felül még jó né­hány vagon kenyérgabona ér­tékesítése várható. Az idén már csaknem minden tsz fel­ismerte az értékesítési szerző­dés előnyeit, az abból szár­mazó többletjövedelmet. A lip- pói Béke őre Termelőszövet­kezet 1000 mázsa leszerződött búza után 10 000 forint, a má- gocsi Béke Tsz 30 vagon után 30 000 forint, a bikali Szabad­ság 5 vagon leszerződött ke­nyári mélyszántást. A kapás­növények általában jól ápol­tak, gyomtalanok. A lucerna második kaszá­lása már a Dunántúl is befe­jezéshez közeledik, a vörös- here második kaszálását az alföldi megyékben nagyrészt befejezték, a Dunántúl és az északi tájakon megkezdték. A gyümölcsösökben és a sző­lőkben jó ütemben halad a rovarkártevők és a gomba­betegségek elleni permetezés, porozás. ven—kétszáz pavilont állítanak három városban. A kiállítás alkalmával Sze­ged, Pécs és Székesfehérvár a mezőgazdasági szakemberek ta pasztalatcseréjének színhelye lesz. Pécsett a kiállítás ideje alatt országos gazdásznapot is rendeznek. Mindhárom kiállításra az ország bármely részéből ötven százalékos vasúti kedvezmény­nyel utazhatnak az érdeklő­dőki nyérgábana után 5000 forint többletjövedelmet biztosított magának; A tsz-vezefcök az idén sok helyen már felismerték azt az előnyt is, amit a gabona csép­lőgéptől a felvásárlóhelyre történő — közvetlen szállítása jelent. A sároki Munkásőr Tsz például 150 mázsa szerző­dött és 150 mázsa szabad ga­bonáját, a lippói Béke őre Tsz 1300 mázsa gabonáját, a belvárdgyulai Győzelem Tsz 500 mázsa szerződéses sör­árpáját, a véméndi Üj Tavasz Tsz pedig 1200 mázsa gaboná­ját szállította közvetlenül a cséplőgéptől. Ezek a tsz-ek je­lentős költségeket takarítottak meg és tárolási gondjaikon is segítettek. A tsz-ek tárolási problé­máin sok helyen segített a vállalat. Ezenkívül a vállalat szakemberei szaktanácsokkal és egyéb módon is igyekeznek segítséget nyújtani a tez-ek- nek. Az eddig felvásárolt és be­érkezett gabonák minősége lényegesen jobb a tavalyinál, s ez szintén komoly hasznot jelent a termelőknek, mert a jobb minőségű gabona után a tsz-ek és egyéni gazdák minő­ségi felárat is kapnak. A jobb minőség mellett a termés mennyisége is több a tavalyi­nál, ennek ellenére a felvá­sárlási árakban nincs eltérés, teljes egészében a tavalyi fel* vásárlási árak érvényesek. Augusztusban megjelenik a második ötéves terv építkezéseinek típusterv-katalógusa — Minden lakásban beépített ruhásszekrény — Negyven családi ház típustervéből válogathatnak az építtetők A Magyar Képköztársaság függeflen inamnak ismeri el Ghánát, Malgast és a Mali Államszövetséget Ülést tartott az Elnöki Tanács Csépelnek a bári Új Élet TSZ-ben Megkezdődött az új gabona felvásárlása KiLencszáz vagon kenyérgabonára kötöttek szerződést a tsz-ek Országos gazdásznap Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents