Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-20-01 / 170. szám
I960. JŰLIUS 20. NAPLÓ 5 Tízezer helyeit harmincezer köbméter farostlemezt termel a mohácsi gyár v Az építőmunkások és a KGM maximális segítsége szükséges a második lépcső üzembehelyezéséhez Mohácsi Farostlemezgyár... Alig néhány esztendeje kapta szárnyra a hír a gyár hevét. Gyártmányai népszerűek. Bútor, hajó, személyvonat és autóbusz belső burkolat készül a farostlemezből s — ha felületi kezelést kap — csempének, fürdőszoba burkolónak is nagyszerűen megfelel. Még a selejt farostlemez sem vész kárba, mert jó göngyöleg- anyagnak. 1955-ben kezdődött meg az építkezés, tavaly április 4-én indult meg az első lépcső. Tízezer köbméter farostlemez az évi kapacitása. Látszatra sok, a valóságban kevés, mert nincs több farostlemezgyár az országban, s ez a mennyiség csak egy hányadát fedezi a hazai szükségletnek. A többit külföldről kell behoznunk, drága pénzért. Általában 85 dollárt fizetünk köbméteréért, A legmodernebb gépekkel Igaz, hogy Európa erdőben egyik legszegényebb országa vagyunk, farostot azonban még tudunk gyártani. Ehhez az ártéri erdők is jók. így született meg a második lépcső felépítésének gondolata. Nagy építkezés! Lapképző, anyagtorony, faaprító, TMK, „trafóépület”, kazánház, gépház, üzemanyagraktár, készáruraktár létesül, közel nyolc és félezer négyzetméter alapterülettel. Maga a lapképző 120 méter hosszú, 50—60 méter széles, az anyagtorony több mint tizenkét méter magas. Ha a második lépcső felépül, körülbelül harmincezer köbméter lesz a gyár termelése, tehát háromszor annyit ád, mint ma. A második lépcsőt a legkor- «serűbb gépekkel szerelik feL 130 vagon gépet veszünk a svéd Deflhrátor cégtől. Az első ötvagonos szállítmány mór megérkezett, s szeptember elsejéig megjön még vagy húsz, s az év végére itt lesz mind a 130. A jövő év október 1-én megkezdődik a második lépcső kísérleti üzembehelyezése, s legkésőbb 1962 január elejétől teljes kapacitással termel a második lépcső. Addig építkezünk és szerelünk. A gyár képe ma olyan, mintha egy óriási kéz összekuszálta volna az állványok és falak erdejével. Sietni kell, mert legkésőbb szeptember 1-re itt lesznek a svéd vezető szerelők, s addig legalább a lapképzőnek el kell készülnie, hogy az első gépegység beszerelése megkezdődhessék, Versenyfutás az idővel Igazság szerint már augusztus 1-re el kellene készülni a lapképzővel. így tervezte a Baranya megyei Mélyépítő Vállalat is, amelyre a gyár felépítését rábízták. Tavasszal azonban — ahogy Czank Nándor építésvezető elvtárs mondja — nagy hiány volt vasban, emiatt hatvan napot késtek. Pillanatnyilag nagy verseny- futás folyik az idővel, hiszen ha a hatvan napot nem tudnák behozni, csak október elején kezdődhetne meg a szerelés a lapképzőben. Erre még gondolni is rossz. Először is: így nyilván elkésnénk a második lépcső megindulásával. Továbbra is külföldről kellene vásárolnunk a farostlemezt. Sok millió forintos devizaveszteség a népgazdaságnak! Másodszor: ha a szerelési munkák megkezdése így elhúzódna, a svédek kártérítést követelnének. Drága pénz! Harmadszor; a svédek a szállítás időpontjától számítják a garanciát. Ez másfél év. (Addig díjmentesen pótolják az alkatrészeket.) Ha ebből a másfél évből gépállással pepecselünk él hónapokat, magunk alatt vágjuk a fát. A Mélyépítő Vállalat Mohácson lévő vezetői ég dolgozói a jelek szerint megértik ezt. Amint Schott Henrik brigádjától hallottuk, ők, a Bors, Vasas, Krem és kubikosbrigád vállalásit tettek, hogy augusztus 15-ig elkészülnek a lapképzővel, azaz: a hatvan napból lefaragnak negyvenötöt. Nem is nagy túlzás: hősies munka kell az ilyen derekas vállalás teljesítéséhez, s ahogy a munkások kedve, akarata mutatja, el vannak szánva rá. Czank elvtárs már óvatosabb, ő augusztus 20-ra ígéri a lapképzőt. Kíváncsiak vagyunk, ki győz a határidőversenyben, Több segítségei! Maga az építkezés elkésése is rengeteg izgalommal jár — de, ha csak ez lenne! Kezdjük a gőzzel! A rostosí- táshoz, a lapok hőpréseléséhez, az elektromos energia szolgáltatásához — mindenhez gőz kell, anélkül nincs farostlemez. A gőzt kazánokban állítják elő, s a két nagyteljesítményű, modem kazán szállítására a Láng Gépgyár tett ígéretet. 1961: szeptember 30-ra vállalta — késő, ekkor már a próba üzemeltetésnek Is be kellene fejeződnie! — s nemrég még ezt a határidőt is elcsúsztatta. Bejelentette, hogy az első kazánt csak 1962. április 30-án, a másodikat pedig csak szeptember végén szerelik feL Egy éves késés! Miattuk álljon a gyár? És ha csak a Láng Gépgyáron múlna! Mert hasonló a helyzet még több budapesti vállalatnál is. Az Április 4. Gépgyárnál, amely csak 1961. decemberére Ígéri a tápházi berendezéseket! (Vízlágyító, víztároló edények, stb.) A Gélbor Arán Vasöntödénél, amely 1963. december 31-re akarja küldeni a kazánhoz szükséges szén- és salakszállító berendezést! Vagy a VÁV- nál (Villamos Állomás Szerelő Vállalat), amely csak 1962. január 31-re vállalta az elektromos szereléseket. Mindegyik alkudozik, s mindnek Itt kellene a jövő nyáron lennie, mert különben füstbe megy a második lépcső jövő év szeptember elsejei próbaüzemelése! Egyetlen budapesti vállalat keresztülhúzhatja a tervet. Ezért szólunk a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz (mert a fenti vállalatok mind alá tartoznak), valamennyi budapesti vállalathoz, amely a mohácsi gyár felépítéséhez hozzájárul. Tudjuk, sok a mun kájuk, azzal is tisztában vagyunk, hogy globálisan attól még teljesíthetik a tervüket, ha a kért gépeket nem szállítják a farostlemez-gyárba. De ha a mohácsi gyár nem tud termelni idejében, milliók vesz nek kárba. Ezért mindent megkell kísérelni, hogy a gépek idejében lekerüljenek Mohács ra és jövőre megkezdhesse a gyár második lépcsője a próbaüzemeltetést: A tervezettnél 22 vagonnal több kenyérgabonát, 100 vagon sörárpát értékesítenek a pécsi járás tsz-ei Befejezéshez közeledik az aratás a pécsi járásban is. A járás termelőszövetkezeteinek zömében még vasárnap is arattak, a gépek 90 százaléka dolgozott vasárnap, és természetesen sok száz termelőszövetkezeti tag. A szőkéi tsz-ben például 35 tag aratott vasárnap, s csak a viharos idő zavarta meg helyenként a lendületes munkát. Most a „finis“ előtt, az aratás sikere érdekében a pécsi járásban is nagyarányú gépátcsoportosításokat hajtanak végre a termelő- szövetkezetek között. Ezek az átcsoportosítások nemcsak a gépállomási gépekre vonatkoznak, hanem a tsz-ek saját aratógépeire is. Mintegy 15 tsz-nek van saját aratógépe a járásban, s ezekben a napokban ezek a tsz-ek már befejezték az aratást, s a továbbiakban gépeikkel és szakembereikkel más tsz-ek segítségére sietnek. A járási tanács szakemberei állandóan a termelőszövetkezetekben tartózkodnak, s amelyik tsz-ben lemaradás van, ott segítséget nyújtanak a munkaszervezésben s a gépek mozgatásában. Csütörtök estig a járás 15 termelőszövetkezetében fejezik be az aratást és július 25-re a járás többi tsz-e is befejezi a nagy munkát. A gabona-termésátlagok a járás tsz-eiben a vártnál magasabbak, ezért a termelőszövetkezetek a betervezett mennyiségen túl értékesítési pótszerződéseket kötnek a Terményforgalmi Vállalattal. Eddig a tervezettnél 23 vagonnal több kenyérgabonát szerződtek le a tsz-ek és a pótszerződések száma a cséplések előrehaladásával napról napra nő. A baksai Ezüstkalász 11, az olaszi Május 1. 10, a gör- csönyi Uj Március 6, a bodai Uj Élet Tsz pedig 5 vagon kenyérgabona értékesítésére kötött eddig szerződést, hogy csak néhányat említsünk. Ezek közül az olaszi tsz a búza egy részét már le Is szállította. Szép termésátlagok születtek sörárpából is: A görcsönyi tsz 15, a belvárdgyulai 5 vagon első osztályú sörárpát szállít többek között a sörgyárnak. A járás tsz-ei ebben az évben 100 vagon sörárpát értékesítenek a sörgyáraknak, s ebből a mennyiségből mintegy 60 000 hektó sört tudnak gyártani. A leszállított kombájn-gabonák minősége jó, víztartalma Ideális, 13—14 százalék között ingadozik. Csütörtökön, pénteken a járás csaknem valamennyi tsz-ében a kézzel és aratógéppel vágott gabonák cséplését is megkezdik; Hatvankét tangazdaság közül harmadik lett a gazdaságunk föld 1952-ben 1200 hold rülettel alakult meg a mohácsi tangazdaság azzal a céllal, hogy egyrészt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét az új módszerek bevezetésével bizonyítsa, misrészt, hogy a mezőgazdasági technikum hallgatóinak lehetőséget adjon gyakorlati ismereteik megszerzésére. Ennek a kettős feladatnak maradéktalan teljesítéséért fáradozik immár nyolc éve a gazdaság vezetősége, párt és KISZ szervezete és a gazdaság valamennyi dolgozója. Hogy a fáradozás nem volt hiábavaló azt állandóan javuló termelésünk és elért eredményeink mutatják. Míg 1956- ban az őszi árpa átlagtermésünk 13 mázsa volt holdanként, addig 1957-ben 13,6, 1958- ban 16,6, 1959-ben pedig 20,3 te- l gazdaságunk a harmadik he- ' lyezést érte el. Gazdaságunkban a dolgozók szociális ellátásáról és kulturális igényeiről is gondoskodnak. Szépen berendezett ebédlőnk van, melyben naponta 110—120 dolgozó étkezik rendszeresen. A kultúrteremben rádió, televízió, ezenkívül labdarúgó és asztalitenisz felszerelés áll a fiatalok rendelkezésére. Én a gazdaság raktárosa és mázsakezelője vagyok és különösen örülök annak, hogy a most épülő új darálóhelyiség és a felszerelt nagy kapacitású daráló majd az egész állat- állományunk napi szükségletét feldolgozza. Acél Gyula Mohács, Szabadság u. 24 mázsa. Őszi búzából 1956-ban 12, 1959-ben 14,7 mázsát termeltünk holdanként. Gazdaságunk kukorica termésátlaga is évről évre emelkedik. 1956-ban 14.6, 57-ben 17, 58-ban 18, végül tavaly 27,6 mázsa kukoricánk termett holdanként. Tejtermelésben az egy tehénre eső évi tejhozam az 1956 évi 2350 literről — fokozatosan — 1959-re 4340 literre emelkedett. Tejtermelési versenyben, 62 kísérleti tangazdaság közül — a legutóbbi értékelés szerint — Megkezdődött a nemzetközi növényvédelmi konferencia A Magyar Tudományos Aka démia dísztermében kedden ünnepélyesen megnyitották a nemzetközi növényvédelmi konferenciát, amelyen húsz ország ötvenöt szakembere, köztük számos nagyhírű tudós, kutató vitatja meg a növény- védelem és a növényegészségügy időszerű kérdéseit, feladatait. Dr. Ubrizsi Gábor Kos- suth-díjas, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója ismertette az alapításának 80. jubileumát ünneplő Növényvé delmi Kutató Intézet tennivalóit. Elmondotta, hogy hazánk valamennyi tájegységén 150— 200 helyen folytatnak kutatáso kát és szabadföldi kísérleteket. Az intézet kutatásai révén új növényvédő-szereket állítottak elő, új védekezési eljárásokat dolgoztak ki a tömegesen jelentkező kártevők és betegségek ellen. Kidolgoztak továbbá a legelők, a rizsvetések, a kukorica, a szőlő és a gyümölcsök, a len, a hagyma, a borsó vetések gyomjai, illetve a pillangós takarmánynövények arankái ellen hatásos vegyi gyomirtási módszert. Az intézet szakemberei által kidolgozott és már a termelési gyakor latba bevezetett, folyamatosan alkalmazott új védekezési mód szerek — beleértve az új növényvédő-szereket Is — évente mintegy 250 millió forint meg takarítást, illetve többlettermést jelentenek az országnak: Ezután M. Ghilarov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, majd pedig M. P. Starr, a kaliforniai egyetem bakterológiai pro fesszora tartott előadást. Qlaytj liken aan a Jtlwika (tiesérele kéfikiállítáinak A Hazafias Népifront helyiségében (Janus Pannonius u. 11.) e hó 8-án nyílt meg a budapesti Csók István Galéria „Munka dicsérete” képtérlata. Tegnap ismét ellátogattunk a kiállításra, hogy megnézzük, milyen érdeklődést váltott ki városunk művészetet kedvelő közönsége körében. KöztudoLAKATOSOKAT és férfi segédmunkásokat felvesz az Atbertfalvl Vegyi- gyár Pécsi Telepe. P8CS, BATTHYÁNY U. 2. 4U3 fTVTWVVTTf Téli gondok aratáskor Július az aratás hónapja. A berkesdi Kossuth Tsz-ben is az, de annyira semmi esetre sem, hogy most már minden másról megfeledkezzenek. A mozgatható erők zöme arat, hisz 300 hold búzát kell rövid időn belül levágniok, de azért az állattenyésztésről se feledkeztek meg, mivelhogy az emberek nemcsak kenyérrel, hanem tejjel és hússal is élnek, s a városi ember téli rántottszelete ma még mint mint kis szopós vagy választott malac vlsong, sok szakértelmet, gondoskodást igé nyelve a berkesdi tsz óljaiban Eszenyi János a tsz agronómusa és állattenyésztője egysze- mélyben, s így egyaránt felelős a búza terméshozamáért, vagy a hízók súlygyarapodásáért. A munka megszervezéséről így nyilatkozik: — Az aratást igyekeztünk úgy megszer- t vezni, hogy ne zavar- ia az állattenyésztés £ munkamenetét. A tehenészetben és a sertéseknél dolgozó tagjainkat nem vontuk ki a munkájukból, tehát aratniok nem kellett. Annyit azonban vállaltak, hogy mig az aratás tart a kocsisok helyett naponta felváltva ők kaszálják le a marhák részére a zöldtakarmányt. Ilyen kampányban persze ez is segítség, a tehenészeknek viszont nem olyan meg erőltető, hisz három naponként kerül csak rájuk a sor. Azonban nemcsak az állatgondozók, hanem a tszépítő brigádja is rendes munkáját végzi. Mert mint mondja a 25U férőhelyes süldőszállás befejezése és k fiaztatók teljesítése legalább olyan fontos munka, mint az aratás. S ha már a tisztátoknál tartunk, hadd említsünk meg valamit. A berkesdiek két szer húsz férőhelyes fiaztatóját már megye szerte ismerik. A típusterv szerint készült, teteje nád, pado zata élére állított térik ős ifién jól bevált. Egy hibája azonban van, éspedig az. hogy nincs elkülönített koca pihentető része, és a szopós malacok közös kifutóba járnak, így a kocához nem csak a saját de idegen malacok is bejárhatnak és mivel pihentető nincs, egész nap nyúzzák. A járási főáUatte- nyésztő és a sertés- férőhelyeket felmérő járási szakbizottság tagjai, pihentető rész építését és a malac- kifutók kutricánkéni i elkülönítését javasolják, és a tsz vezetői örömmel fogadták a hasznos tanácsot. — Ezekben a napokban már meg is kezdik a pihentető építését, ko ca etetőterük már van s így a kocákat nem kell a kul- ricákban etetni. Sajnos néhány tsz-ben még a kis 2x2 méteres vagy még ennél s kisebb kutricáxb.m etetik a kocákat, s a szétfolyó moslék, víz szennyezi, nedvesíti az almot és mindenképpen káros az apró szopós malacok egészségére, — A malackiOlyan ez, mint amikor a Kesztyűgyár igazgatója ismeretterjesztő előadáson a sorok közt helyet foglal munkatársai között! Egyszerű eset, mé-i gis azt jelenti, hogy példája nyomán százak és százak hall« gatnak előadást különböző témákról, képzőművészetről és sok másról. Ez teremti meg az igényt — többek közt — arra is, hogy a munkások tárlatokat látogassanak, ott képeket vásároljanak, fejlesszék kulturális színvonalukat, hogy az új lakásokba a giccs helyett az igaz művészet alkotásai kerüljenek. A tárlat még két napig marad városunkban. Reméljük, nincs vége a vásárlók sorának és sikerül a kiállítás még jó- néhány kitűnő alkotását itt „marasztalnunk”. A több mint hatvan képből bőven van meg választék és vállalat, intézmény is van még bőven, ahol helyük van e képeknek! Nem hisszük, hogy a Sörgyár, a Bőrgyár, a Dohánygyár, az Építőipari Vállalat vagy az Állami Áruház, a Vendéglátóipari Vállalat, a Kiskereskedelmi Vállalat, a MÉK, a Posta, a MÁV nem talál módot néhány kép megvásárlására! Gócz Béla elvtérs nagyon szépen kifejtette a kiállítás megnyitásán, hogy miért fontos e képek javának városunkban maradnia. Mégis például a városi tanács hiányzik a vásárlók sorából, pedis Szegeden a város tanácsi negyvenezer forint árú képe vásárolt. Ez a kiállítás új kezdemé nyezése a Képcsarnoknak. Es kiállítás keretében tömörei tálalja mai életünk lényegét a munkát. Megérdemli a támo gatást, mert szép, jó, helyes é ha évenként rendszeressé vál hatna, bizonyára jelentősei befolyásolná képzőművésze tünknek helyes és a kíván irányba való fejlődését. Éhmann Béla futók elrekesztésérej csak 60 centi nvigasj falakat húznak, hogyj a gondozó könnyen3 átléphesse. Ezekben aj1 hetekben a fiaztatókj téíiesltését is meg kéz« d k. hogy az október^« ben ellő kocák már« védett helyre kerülje-« nek, hisz ellés idején« már tilos az épü:et bolygatása. Ilyen téli problémáik vannak a berkes- dieknek aratás idején, de ezek megoldáséra fordított .dó és; munka nagyon is gyű mölcsöző. Éppen a pécsváradi járásban igen sok szopós ma-; lac hullott el a télen a rossz ólak, nem megfelelő elhelyezés miatt. S az elhullott malac nemcsak a tsz- nek jelent anyagi kárt, hanem a váro-1 si embernek is keve-1 sebb húst, zsírt j A berkesdi tsz koca« állományát nemrégi törzskönyvezték, s to-j vábbi gondos tenyész j tői munkával a ser-j testenyésztés komoly j anyagi forrása lehet j a szövetkezetnek. j — Rné — 3 mású, hogy a képzőművészet mint általános tömegszükséglet, még messze van a művészetek olyan ágai mögött, mint i a film, a színház, a muzsika Ezt tudva néztük meg az érdeklődést és kíváncsiak voltunk arra, hogy a munka és a munkás képzőművészetbeli ábrázolása milyen vonzerőt jelent. A kiállítás vendégkönyvvé szép sikert mutat és ehhez 3 hozzá kell számítanunk, hogy «mindez július közepén van! «(Nem vitás, hogy a nyári sza- «badságidő nem a legalkalma- 3sabb ilyen komoly kiállításra. ,« Ugyanezt október—november- ,3 ben legalább kétszer annyian .« megnézték volna.) i j Megnéztük az eladásokat is. >3 Örömmel tapasztaltuk, hogy : 3 közel százezer forint értékű : 3 képet vásároltak meg váro- •3suntoban a kiállítás tíz napja :« alatt. A mecénások között sze- -«repel a Baranya megyei Ta- i«nács, a Komlói Széntröszt, a t« Porcelángyár, a Pécsi Szén- «tröszt, az Erdőgazdaság, a Kesztyűgyár, az Útfenntartó, 26-os AKÓV és a Kokszmű. . J Amikor a képek bal sarkában .3 az eladást jelző kis táblákat s3 láttuk, örültünk, hogy egyre több olyan vállalati politikai a< és gazdasági vezető van, aki a 3 messzebbre néz, mint a gyár .«kerítése, aki átérz*, hogy nem- n3 csak a szorosan vett üzemi n 3 terv teljesítését bízta rá a dol- s! gozó nép, hanem elvárja tőle, ;t«hogy szocialista fejlődésünk minden fázisával együtt éljen, iil Viszonylag „kis ügy” és egy- szerű tény, hogy a 26-os AKÖV ,_3 igazgatója, párttitkára és szakaszervezeti vezetője megvették 4 Scholz Erik „Kapálok” című a« képét. Mégis, lehetetlen nem 81 látni e „kis ügy” mögött az ^embert, a munkásból lett ;2« vezetőt, aki átérzi, hogy most ■«ö a mecénás, a gazdasági és ^politikai vezető, a vezetése :t1 alatt álló dolgozók jólétéért 3 felelős, a művészetek fejlesz- i «léséért felelő« ember.
