Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-20-01 / 170. szám
1960. JÜLITJS 20. NAPLÓ 3 Olyan a Balaton partja körös-körül, mintha valami külön meseország lenne. Az üdülőké, a nyaralóké, turistáké ez az ország, amely télen lehet átmenetileg névtelen, de nyáron mindig kivirul. Megjelennek tarka virágai, az üdülésre érkező lányok, asszonyok, férfiak, gyerekek és tavasztól őszig, míg le nem hull az utolsó sárgult lomb és amíg osak van egy kis melege a napnak, életrekeltik ezt a sajátos, érdekes világot, amelyre emlékezve vakítófehér vitorlák, vidáman játszadozó gyerekek, csokoládébarna strandolok színes for- gata ötliik elénk. Gépkocsival utaztuk körül a Balatont. Fonyódtól Keszthelyig, onnan Füredig, Füredtől Siófokig, majd Balaton- lelléig. Két napig tartott az út — persze megszakításokkal — s amerre gépkocsink elsuhant, mindenütt ugyanazt a képet láttuk: villákban, impozáns, kastélyszerű üdülőépületeik- • ben, sátortáborokban, magányos sátrakban, sátorponyvával \ letakart gépkocsikban pihenő, a napfény és víz remek coc- ■ tailjét élvező emberek. Egészséges, gondtalan emberek ezrei. • Megyénkbelieket kerestünk köztük. Találtunk is. Sokkal : beszélgettünk, a Keszthely melletti Fenékpusztán táborozó, i azaz hogy éppen tábort bontó meszest úttörők után Készt- • helyen, Révfülöpön, Balatonfüreden, Tihanyban. ■.. Jutottak » baranyaiak is a Balaton számtalan üdülőibe. Valamennyiük- * ről nem tudunk írni, kevés ahhoz egy újságoldal, csak éppen • néhány mozaikszerű képet villantunSk fel, hogy lássák az : idehaza maradtak, az üdülésre csak ezután utazók, más tá- * jakra igyekvők, hogyan is élnek ismerőseik, barátaik, gyér- • mekeik ebben a meseországban. nHiuiiiiNuiiiinuiuiiiiiiiiiiiiuii Egy kis térzene délutáni verőfényben.: Á Baranya megyei Építőipari Vállalat balatonföldvári üdülőjében is „zajlik” az élet. Strandon, sportpályán és (klubszobában egyaránt: A klubszobában éppen Marosi József és Mónorics Béla egy üveg sör és néhány üdülővendég társaságában izgalmas sakkcsatát vív hagyományos jelleggel. A csata várható eredménye? — Döntetlen *— mondják mosolyogva. A vendégek — köztük a Me- gyer-család is — a príma ellátást dicsérik, a szórakozás, Pihenés megannyi lehetőségét. Egyébként Megy er Béla „civilben” a horgászás szenvedélyének hódol. S amikor a változékony időjárásról esik szó, Megyei- Béláné némi malíciá- val megjegyzi: — Azt tessék beírni az újságcikkbe — mondja célozva férje halászzsákmányaira —, hogy az idő a halfogásra sohasem kedvező. Persze, az igazsághoz tartozik, hogy Megyer Béla eddigi legnagyobb balatoni halászzsákmánya egy három kiló ötvenhat deikás harcsa. Vidámság, pihenés, gondtalan kétheti üdülés. Ezt a hangulatot árasztja itt minden. Az üdülők dicsérete, a príma, bő- klubterem, no és Megyer Béla séges étkezés, a jól felszerelt halászzsákmánya is. A türelem harcsát terem. ^ „Jobb, mint otthon Siófokon, a Batthyány m 27. Bz. alatt, kedves kis park mögött két épület húzódik meg. Ez a Pécsi Kokszaművek üdülője. Meg akartuk látogatni a Kokszmű dolgozóit, hogy egyszer ne csak munka, hanem Pihenés közben is beszélgethessünk. Lukács Lajos elvtárs, az üdü lő gondnoka büszkén mutatta meg sorra az otthonosan berendezett szobákat, amelyeken az üdülők valóban otthon elárulta, hogy nemcsupán a Pécsi Kokszművek dolgozói üdülnek itt. A Kokszmű tartja ugyan fenn az üdülőt, de át engedte a szakszervezetnek, s így az ország minden részéből jöhetnek ide üdülni. Cserébe viszont a Kokszmű dolgozói is beutalót kaphatnak az ország más részeiben lévő üdülőkbe. Úgy véljük, a Kokszmű dolgozói nem is haragszanak ezért a cseréért, hiszen legtöbben szeretnek minden évben valahol az ország más-más Indul a hajó a siófoki kikötőből* Nagy tervek előtt FagylaUozás után Ikörtánc az üdülő udvarán. Üres volt éppen a Baranya megyei Tanács balatonlellei gyermeküdülője. Csak Orsós Mária nevelőnő sietett utánunk, amikor befelé tartottunk a kerti sétányon. De ahogy utolért, nyomban el is oszlatta aggályunkat. Nyaralnak itt gyerekek, méghozzá ötvenen a megye minden részéből, 8—14 éves korú lányok, csak éppen kiruccantak egy kis fagylatto-i zásra. A tábor vezetői pedig tárgyalni indultak, mert a napokban kirándulást terveznek Tihanyba és Füredre. Éppen csak elmondta ezt a rövid tájékoztatót, máris özönlöttek be a gyerekek. Lányokról lévén szó, meglepő csöndben. Persze, a csendnek oka volt. Mindegyikük fagylalttölcsért szorongatott a markában, volt aki már a tölcsér pe> emét is körülrágta, volt akinél még púposodott a gombóc, egy elevenszemű üdülővendég pedig már az utolsó morzsákat nyelte. Magyar Ibolya komlói tanárnő nyomban indítványt tett, hogy mutatkozzanak be az ifjú üdülők az újságíró bácsiknak. Hogy hogyan? Egy kedves játékkal. Közfelkiáltással elfogadták a „Csákvári csacsit” erre a célra. Énekkel kísért körtánc ez, a dal a csacska kis csacsiról szál, aki eltévedt a sűrű erdőben. Krajsz Pálné, meg Magyar Ibolya maguk is beálltak a körbe, s ahogy a játék kívánja, nyújtották a finom zöld füvet a belső körben bólogató csacska (kis csacsiknak. ÍMéhány napja vannak csak itt, de már összeszoktak, vidáman készülődnek a kirándulásokra, nagy lubickolásokra, amelyek még előttük állnak. Igyekezni kell bizony, a két hét hamar elröppen^, Elosztanak a viharfelhők Látogatásunk idején mégiscsak volt egy pécsi házaspár az üdülőben. Hegedűs Sándor, a Hőerőmű művezetője és felesége, aki a Pécsi Kokszművek dolgozója. Szerettünk volna jó üdülést kívánni nekik, dehát ahogy mondani szokás, „maguk is igyekeztek“, megtalálták a módját, hogyan lehet kellemessé tenni a nyara- lást: a strandon lubickoltak éppen. Nem akartunk utánuk menni, s megzavarni szórakozásukat, ezért csak ezúton tolNem a megírni való hiánya, hanem az időjárás vet véget a balatoni riportnak. Hát igen, Keszthely felől elkomorul az égbolt. Az amúgy- is változékony időjárást a vihart idéző felhők súlyosbítják. A parti sétányon az emberek arcáról le lehet olvasni a fanyar hangulatot, a hullámokon már csak elvétve himbái egy-egy vitorlás, a többi már befutott a mólóhoz. Ez a két pécsi kislány „dacol“ az idővel és a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalattal. Az idővel azért, mert a vízről lassan mindenki eltűnik, csak ők ketten startolnak a földvári partról, a Belkereskedelmi Vál lalattal azért, mert volt bátorságuk vízibiciklire szállni. Valaki nevetve bekiált a partról: — Hova mennek? — Tihanyba! — Mikor érnék oda? — Jövőre! Hát ha a rozzant, kenyerét megette vízibiciklire néz az ember, körülbelül egyetért a menetidővel. Egyébként r hasznos dolog lenne, ha a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat a Balaton parton felújítaná a kölcsönzésre szánt esztart örökké. Következésképpen a vízibicikli, és a gumiszőnyeg se. Lassan beesteledik: A két pécsi kislány időközben mégis meggondolta magát, elálltak a tihanyi utazás tervétől. Az időjárás is úgyahogy megemberelte magát, a viharfelhők elúsztak a Bakony nyugati csú csai felé; S az újságíró is járműre száll, kicsit irigykedve, mert bármi változékony is az idő, bármi bosszúság is éri az üdü- lövendéget a Balaton partján, azért mégiscsak üdülés ez — a javából^ M. T. F. Napfény Balatoni és VÍZ körséta ^rezbettt magukat; De ast is tájaa ayairafenn «ácsoljuk jákfvánaaga inkát) közöket, Mai ug?e »anm w A vthurUtl tűm télnek ttaek a csinos úttünciklitták, Horgászrekord: 3,56 kg Gyerekzsávajt várna az ember a Pécsi Szénbányászati Tröszt siófoki üdülőjében, de ehelyett zárt ajtók fogadnak. Áz üdülő ifjú Iákéi a harmadik üdülőben térzenét hallgatnák nagy gyönyörűséggel. A szomszéd üdülő udvarán a salgótarjáni bányászfiatalok zenekara szórakoztatja a Siófokon üdülő bányászgyerekeket, köztük a pécsieket is. Egy Lehár-keringő és egy mozgalmi dal között felcsattanó tapsviharban mondja Radnóti Jánosmé, a pécsi gyerekek „parancsnoka”, hogy ezekben a napokban a tröszt üdülőjében harminc pécsi gyerek tartózkodik. — Ó, remekül érzik magukat a gyerekek — folytatja — nyolc évestől tizennégy éves korig vannak az üdülőben. A programban természetesen sok játék és fürdés szerepel. S remek a koszt,,. — A hagyományos „hízási” versenyben ki tartja a rekordot? — Az előző csoporttal volt itt a tizennégy éves Andróczi Margit, aki két hét alatt kilenc kilót hízott. Nyilván ő vitte el a pálmát is, azaz a tortát, amely ilyenkor a győztesnek kijár. Két hét alatt kilenc kiló