Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-19-01 / 169. szám

fTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9VNÁ1UTÚU , XAPLO A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVn. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. JŰLIUS 19. KEDD Kongó lakossága nagy lelkesedéssel fogadja ________az ENSZ-csapatokat Ma gasfokú koncentráció Anna-aknán | Túl a% 52 vagonon A sztálinvárosi nagygyűlés. Sztálinváros az egész szocialista Magyarország jelképe Kádár János elvtárs beszéde a sztálinvárosi nagygyűlésen Sztálinvárosban, első szocialista városunkban, vasárnap *agyszabású ünnepséget tartottak n város fennállásának ti­zedik évfordulója alkalmából. Reggel zenés ébresztő köszön­tötte a város lakóit. A város utcáin már a reggeli órákban népes csoportok igyekeztek a vasmű felé, a gyűlés színhe­lyére. Az ország legtávolabbi városaiból is érkeztek küldöt­tek az ünnepségre, különösen sokan jöttek a környező du­nántúli városokból, illetve Fejér megyéből. Igen sokan ott toltak a város hajdani építői közül. Ott volt Fejér megye dolgozó parasztságának sok ezer képviselője is. A szocialista épitőmunka &agy alkotását ünnepeljük ma Sztálinvárosban — kezdte be- «zédét Kádár János elvtárs. *" Tíz évvel ezelőtt szán­tóföld volt ezen a hé­vén, ahol ma állunk. Akkor •hég csak képzeletben láttuk 4 jövendő vasmű egyes üze­meit, még csak a képzeletünk­én élt ez az új szocialista vá- r°s. És ime, ma, tíz évvel az ®lső kapavágás után diadal­masan áll és dolgozik a Dunai Vasmű, él és fejlődik új szo­cialista városunk, Sztálinvá- fos. Harcban született építő- tounkánk e nagyszerű alkotá- *®, s ez a mai nap: a város m^Pításának tizedik évfordu­lója, a vasmű meleghenger- lt"jvének avatása, egyszers­mind a szocialista eszme, a szó Elista munka győzelme, s a tekació veresége. .Mi, a Központi Bizottság égjai, a kormány tagjai meg- jjéztelve érezzük magunkat, b^gy meghívtak mai ünnepsé­gükre és örülünk, hogy együtt ünnepelhetünk a sztálinváro- Jékkal. Szívből köszönjük a Í^ghívást a vasmű, a város "ézetőinek, valamennyi dolgo­Kora délelőtt Sztáliné árosba érkezett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese, valamint az MSZMP Központi Bizottságának és a forradalmi munkás-paraszt kormánynak több tagja. A nagygyűlés előtt a vasmű új üzemébe, a meleghengerműbe látogattak el a párt és a kormány képviselői A gyárlátogatás után a Dunai Vasmű bejárata előtti téren nagygyűlést tartottak. A nagy­gyűlésen Kádár János elvtárs mondott beszédet. zójámak és szívből köszönjük a baráti fogadtatást, amely­ben bennünket részesítettek. (Nagy taps). Máris jól érezzük magunkat itt, s bizonyos, hogy egész nap jól fogjuk érezni magunkat. (Taps; Közben el­ered az eső). Még ez az eső sem ronthatja hangulatunkat. Mi szeretjük a nagygyűlést, de tudjuk azt is, hogy a kuko­rica meg az esőt szereti. (Taps). Inkább ázűhk tehát egy kicsit és örülünk annak, hogy az időjárás segíti szo­cialista építőmunkánkat, (A tribün előtt álló sok­ezer ember a zuhogó esőben is a helyén maradt — sokan a szomszédos épület árkádjai alá húzódnak, és onnan hall­gatják a beszédet.) — És meg­öntözi szocialista mezőgazda­ságunk, nagyüzemeink s egyé ni parasztjaink kukoricaföld­jét (Taps); Nagy munka, hasznos befektetés volt Elvtársaim! Az ellenség na­gyon sokat fecsegett arról, hogy ebbe a városba és a vas­műbe hihetetlenül sok pénzt ölt bele a párt és a kormány. Meg kéSL monda*» elvtársak, hogy néha az ellenség is mond igazat, — már csak azért is, mert úgy gondolja, hogy száz közül egyszer igazat mond, a 99 hazugságra is jobban hall­gatnak majd. (Derültség). Nos, igaz az, hogy ebbe a vasműbe, ebbe a városba hihetetlen mennyiségű munkát és értéket fektetett bele dolgozó népünk. Ezt a várost tíz éven át kö­rülbelül 28 ezer ember épí­tette, és több mint hat és fél milliárdba került. De ez a nagy munka és ez a nagy érték hasznos befektetés volt, s a nép boldogulását szolgálja. Büszkék lehetnek munkájuk­ra, mindazok, akik a város és a vasmű építésén dolgoztak, vagy ma fenntartják és üze­meltetik azt Büszkék lehet­nek, mert már áll két nagy­kohó, négy Martin-kemence, a vasmű további öt nagyüzeme és még vagy három kisebb ve­gyiüzem, amelyekre a magyar népnek — ha fejlődni akar — olyan szüksége volt már, mint egy falat kenyérre, vagy a le­vegőre. (Helyeslés, taps.). Elvtársaim! Mi büszkék va­gyunk dicső hagyományainkra, a régi népszokásokra is. Büsz­kék vagyunk például arra, hogy Magyarországon jó gu­lyást főznek (derültség), de ml szocialista nagyipart is épí­tünk és nem történik semmi baj, ha azt a jó gulyást a nagy­kohó mellett főzzük, s a nagy­kohó tövében fogyasztjuk el. Kedves elvtársak! Azt szok­ták mondani Sztálinvárosról, hogy szocialista város. Ez na­gyon megtisztelő cím. Miért nevezzük mi ezt az új várost szocialista városnak? Minde­nekelőtt azért, mert olyan ön­tudatos dolgozói vannak, akik derekasan helytállnak a terme lésben. Szocialista városnak nevez­zük Sztálinvárosi azért is, mert ebben a 31 ezer lakosú városban tizenháromezer em­ber tanul. Lakói kitettek ma­gukért a társadalmi munká­ban is. Fáradhatatlanul dol­(Folytatás a 2• oldalon) Kimagasló terméseredmények a mohácsi járásban 2000 holdon elvégezték a tarlóhántást Hat községben megkezdték a gabona cséplését A mohácsi járásban is vége felé közeledik az aratás. Hét­főre a bán, dunaszekcsői Uj Élet, görcsönydobokai, homo­rúd és az udvari termelőszö­vetkezetekben befejezték áz aratást. A járás többi tsz-ei a búza aratásában kb. 80 száza­léknál tartanak és szerda—csü törtökre zömmel befejezik. Az aratással párhuzamosan a tarlóhántás is folyik. Eddig mintegy 2000 hold tarióhániást végeztek el a járásban. Hét­főn hat községben a cséplést is megkezdték A járás terméseredményei az eddigi tapasztalatok szerint jók, sőt sok termelőszövetke­zetben rekord eredmények is születtek; Ilyen kiugró ered­mény a babarei Béke Tsz 30 mázsás olasz búza termésátla­ga és a 19 mázsás őszi árpa termése, mely utóbbi 100 hold átlagában értendő. Szinte egye dülálló'rekord a szajki Úttörő Tsz sörárpa termése, a szaj- kiak tavaszi árpából 25 holdon koldanként 20,05 mázsát ter­meltek. Említésre méltó ered­mény a versendi termelőszö­vetkezet 16 mázsás borsóter­mése is, Elkészült Baranya megye húszéves szőlőtelepítési terve A megyei tanács elkészítette a megye húszéves szőlőtele- pítésd tervét. Baranya megyé­ben jelenleg 15 200 katasztrális holdra tehető a szőlőterület.- Húsz esztendő alatt mintegy 11 600 katasztrális holdon vé­geznek telepítést és felújítást. A szőlőterület nagysága még­sem fog igen változni 1980-ra, mert meglehetősen nagy az el­öregedett szőlők területe, ame­lyek teljes, vagy részbeni fel­újításra szorulnak. S arra tö­rekszenek a megyében, hogy a kevésbé jól termő szölőfajok helyett bőtermő fajtákat hono­sítsanak meg. A szőlőtermesz­tési helyeket három kategóriá­ra osztották: borvidék jó borter­melő hely és bortermő hely. 1980-ra 3200 katasztrális hold ra fejlesztik a csemegeszőlő­területet; Többet költünk ruhára és lakberendezésre, mint tavaly A Központi Statisztikai Hi­vatal munkatársai hónapokon át figyelemmel kísérik mint­egy másfélezer munkás és al­kalmazotti család jövedelmé­nek alakulását, s azt, hogy mi­re költik a háztartások bevé­teleiket, mennyit fordítanak kosztra, ruházkodásra és egye­bekre. A háztartás-statisztika A meleghengermű, képet ad a családok életszínvo­nalának alakulásáról, s az eredmények szinte egészében általánosíthatók, mert a ház­tartások tagjai a különböző dolgozó rétegek tagjai közül kerülnek ki; Az idei év élső hónapjaiban kiadásainak élén természetesen továbbra is az élelmiszerekre, élvezeti cikkekre költött ősz- szeg áll: erre jutott a családok összes keresetének kereken 47 százaléka. S bár ma böségeseb- «ben. jobban és választékosab­ban étikezünk, mint bármikor ezelőtt — az élelmiszerkiadá­sok csökkenő irányzatot mu­tatnak. öt évvel ezelőtt ugyan­is a családok bevételének 55 százaléka, három évvel ezelőtt 50.4 százaléka, 1958-ban pedig 49.2 százaléka ment kosztra. A házi költségvetés második legnagyobb tétele a tapaszta­latok szerint a ruházkodás, amely ma már az összes kere­set 17.3 százalékánál tart. Ér­dekes, hogy ezzel pont ellen­tétes a lakáskarbantartásra, fűtésre, világításra, lakbérre költött összegek görbéje: 1955- ben még kilenc, 1956-ban 8.8, 1957-ben 8.5 s az idén mind­össze 7.7 százaléka a család­tagok keresetének. Lakosságunk növekvő élet­színvonalát bizonyítja a lak- berendezési, lakásfelszerelési és egyéb tartós fogyasztási cikkekre — mosógépre, por­szívóra. rádióra, televízióra, stb. — kiadott összegek száza­lékos alakulása is. Hasonlóképpen emelkedik a művelődésre, oktatásra és szó­rakozásra jutó kiadások ará­nya, viszont évek óta azonos színvonalon mozognak a köz­lekedési költségek, s lassú, de állandó „többlet-ráfordítás” tapasztalható az egészségügyi, szépségápolási tételeiknél. Az országgyűlési állandó bizottságok elnökeinek értekezlete a parlamentben Rónai Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének el­nökletével az országgyűlési ál­landó bizottságok elnökei hét­főn ülést tartottak az Ország­házban. A megbeszélésen Ró­nai Sándor tájékoztatója alap­ján megvitatták az állandó bizottságok előtt álló feladato­kat és a bizottságok munka- módszereinek egyes időszeni kérdéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents