Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-17-01 / 142. szám
1960. JÚNIUS 17. NAPLÓ 3 A bányászok érdeke! Itt fekszik előttem egy jelentés, nem hosszú, hót oldal az egész, mellékelve térkép. Készítői: V. I. Porhomenko és V. A. Litvenko szovjet bányamérnökök, akik három hét alatt a Komlói és Pécsi Szénbányászati Tröszt nyolc üzemét vizsgálták meg. Három hét után búcsút vettek Baranya : megyétől, felutaztak Pestre, : ahol — mint Biró Béla elvtárs, a komlói széntröszt gépészeti ; osztályának vezetője elmondta — a minisztérium nagyon ! „szorította“ őket a jelentés el- ' készítésére. Rövid időt hagyva nekik, a magyar elvtársak kérésére gyorsan elkészítették észrevételeik, javaslataik hét oldalas jegyzőkönyvét; A jelentésben foglalt javaslatok nagyon érdekesek; figyelemre méltóak. Idézünk belőle néhányat: „...Az általunk megvizsgált bányák többségénél a kasos aknáknál a csillék mozgatásával sok munkást foglalkoztatnak. Javasoljuk a kasos aknáknál a csillemozgatás gépesítése és a munkások szabaddá tétele érdekében csille■ betolok beépítését, valamint távirányítású váltók felszerelését". .., István-aknán épülő függő kötélpályánál láncos tolóberen dezés felszerelésével meg lehet szüntetni a függő csillék kézi mozgatását"1 • ... „A csillék töltőhelyi moz fására adott terhelés szerint 1ET 2-es villamos csille tolót llene beépíteni. A keresztvá- ü, valamint az összes alap- i szállítóberendezéseket RSZ hidraulikus relé vagy ÍRSZ száraz relé segítségével kkolni kell ..„A szállítóberendezés vetését a szénnek a csillébe töltési helyéről távirányi- kell elvégezni.-.. A kis rtalmú csilléket nagyobbak ajánlatos kicserélni“. s. I „Egyes bányákban a keresztvágatokban is kézi csillétek végeznek éppen úgy, mint az alapvágatokon... a jelen- fejtési mód mellett lehetne Irmzrd a KSZP flexibilis ncosvonszolót, mely a szenet ft-pU—30. vagy L.K.B—250 llítószalagra rakja át... man a lehetőség, hogy a ■esztvágatot egyenesen hajtki“ • • A‘ termelés szervezéséin megjavítása, a maximálisán lehetséges gépesítés kialakítása céljából hasznosnak ártjuk a szovjet és magyar lányászok munkatapasztalat- Keréjét.;. fontos, hogy minél abbén megismerkedjenek az önjáró üzemek gyakorlatától" A szovjet bámyomérmökök tanstruktív javaslatait oldalain át lehetne még sorolni, negemlítve, hogy jelentésük 'égén az ajánlott gépek műkaki leírását is közölték, valamint a térképet is azért csatolok, hogy a magyar szakemberek az ajánlott szállítószala- Ntkal megismerkedhessenek. Miért is vollt hasznos mesénk bányászainak ez a látogatás? Mert nológia felé való törekvés?.. „A termelés szervezésének meg javítása, a maximálisan lehetséges gépesítés elérése, ez a cél —..." írták egy helyütt. Vajon a komlói és pécsi bányaüzemekben beleivódott már a műszakiak, a mérnökök, á vájárok, csillések tudatába ennek a célnak elérése? 1965-ben 11 százalékkal kell több szenet bányászni hazánkban, mint most! Javulnia kell az ossz- üzemi teljesítménynek és olcsóbban kell megtermelni a szenet, növelni kéll kalóriatartalmát, csökkenteni szennyeződését. Óriási feladat! És többet kell keresnie a bányásznak és kevesebbet dolgoznia két kezével, csökkennie kell a szi- likózisos megbetegedéseknek. Meg kell tanulni egy csomó új gép kezelését, át kell formálódni az új munkára; Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a bányászok megszeressék a gépeket, hogy megszeressék a gépekkel végzett kísérleteket és igényeljék, követeljék meg alkalmazását. Egy-két évvel ezelőtt még — Weisz elvtárs a komlói Kos- suth-bánya üzemvezetője mesélte •— akadt olyan idős vájár, aki leköpte a TH-gyűrűt, a korszerű biztosítás eszközét. Ma a TH „életszükséglet’’ a bányában, de sokan legyintenek, ha a széngyalú kerül szóba. Sajnos még mindig ott tartunk, hogy nincsen a mecseki szénmedencében kikisérletezve, voltaképpen melyik szénjövesz tőgép válik be legjobban és számos kisebb gépesítési, műszakfejlesztési probléma is megoldatlanul hever; Nagyszerű eredményeket értünk el a műszaki fejlesztés terén — különösen Komlón — 1956 óta; Fokozódott a jövesz- tés, szállítás, rakodás gépesítése; De mily sok tennivaló hárul még a baranyai bányászokra mig elérik a maximálisan lehetséges gépesítést. Kezükben van viszont a lehetőség és élni kell vele. Le kell hatolnia a műszaki fejlesztés elsőrendű fontosságának a legegyszerűbb munkát végző ember tudatáig is. Csilléstől az üzemvezetőig valóban közös üggyé kell tenni a műszaki fejlesztést a mecseki szénmedencében, mert így, csakis így lesz egyre könnyebb a föld mélyén végzett, sokszor még ma is verejtéke® bányászmunka. Szüts István Minden erőt meg kell mozgatni az aratás érdekében Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Távol a kövesúttól a íenfon’osaMi mttaaki feladatokkal foglalkoztak 'szovjet szakemberek, a jft- ^sztés, rakodás, szállítás gémesére irányították a filmet. Haracska elvtárs, mi- iszterhelyettes egy nemrégi- JjJ1 tartott sajtóamkéton leértette a magyar szénbányáit célkitűzéseit. A második ^yes tervben az összes kibá- j^szott szén gépi jövesztésé- * 26, a gépi rakodásnak 33, |®Pi szállításnak pedig 62,09 falóknak kell lennie. Ná- Jtk Baranya megyében külö- nagy gondot kell fordí- t11, a iövesztés gépesítésére. T tovább kell fokozni a rako- ?.es a szállítás gépesítését is. í Komlói Kossuth-bánya dol- ^ jó példáját adták annak, Zf a nehéz geológiai, a za- 5t tektonikai viszonyok elle- L* ls megoldhatók a gépesí* Problémái. *•*"** szakértők jelenté- L. az°nban nemcsak a szi- et fiVe^ műszaki javaslato- lehet kiolvasni, hanem — K sz;amunkra éppolyan fon- 16r a feladatok elvégzésének jSto?er'et *• Az egész jelenv _csak úgy árad az újabb, Sz erűt*), a magasabb tech Eldugott hely a pécsvdradi járásban Monyoród. A szomszédos községeit lakóin kívül legfeljebb csak azok Ismerik a nevét, akik betérnek Pécsett a monyoródi termelőszövetkezet borkimérésébe egy pohár jóféle italra Távol van a várostól, • kövesúttól, nem a soda tehát, ha nem sokat hallani róla, Távol a kövesúttól? Igen, de hozzátehetjük: nem sokáig. Egy-két méter és végre teljesül a monyoródlak régi vágya: új úton, köves- útón járhatnak. A község tanácsának eddig 200 000 forintjába került, a földmunkát társadalmi munkában végezték, • termelőszövetkezet adta a fogatokat. Csütörtökön Palkó Sándor elvtársnak, a megyei tanács vb-eLnökének elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen meghívottként részt vettek a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. A megyei tanács vb.-ülése első napirendi pontként azt vizsgálta meg, hogy milyen munkát végez a pécsi járási tanács végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében. E napirendi pont előadója Bruok József eüivtárs, a pécsi járási tanács vb- elnöke volt. A kérdés napirendre tűzése, mint az a vitából kiderült, sokat jelentett a többi járasd vb-elnöknek is, mert mint Palkó elvtárs összefoglalójában említette: „Az itt elhangzott bírálatok, javaslatok nemcsak a pécsi járásnak szóltak, hanem minden járásnak“. A vita heves volt, de végig elvtársias, segíteniakaró. Annyi javaslat, észrevétel hangzott el, hogy végülis abban állapodott meg a megyei tanács vb-ülése, ez eredetileg beterjesztett határozati javaslatokat kibővítik, illetve egyes helyeken módosítják. Erre egy külön bizottságot alakítottak, amely a legközelebbi vb-ülésen terjeszti elő a módosított, kibővített határozati javaslatot. A második napirendi pont a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről szólt. Ennek előadója Romvári Ferenc elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. A megyei tanács vb-ülése ezt a jelentést, a határozati javaslatokat rövid vita után elfogadta és ezzel egyetértését fejezte ki azzal: minden lehető erőt meg kell mozgatni az aratás és a növényápolása munkák sikeres befejezése érdekében. A harmadik napirendi pont előadója is Rom vári Ferenc elvtáns volt. Ezúttal azonban a Baranya megyei Tanács VB. javaslatát terjesztette a végrehajtó bizottsági ülés elé, amely javaslat a megye második ötéves tervét tartalmazza. A javaslatot elfogadták és íelterjesztésre javasolták. Ezután különféle ügyeket tárgyaltak, majd Palkó Sándor élvtárs zárszavával véget ért a megyei tanács vb-ülése. Gyengébbnek ígérkezik az idei szőlőtermés Egyik helyen panaszkodnak, másutt viszont azt mondják: „Nálunk elég jó termés ígérkezik“; Mi hát az igazság? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Rácz János elvtársat, a megyei tanács szőlészeti felügyelőjét, aki egészében ismeri a megye szőlőterületének problémáit. —< Kétségtelen tény: kevés olyan hely van, ahol jó termés várható. E kevés között van a villányi és a majsi termelőszövetkezet. Ennek is megvan a magyarázata: a villányiak kadarkát és oportót termelnek főleg, a majsiak pedig hárslevelűt és furmintot. Érdekes, hogy ezek a fajták az idén viszonylag jobb termést mutatnak, mint a többi fajták 1— mondotta Rácz elvtáírs, majd arról beszélt, hogy mi az oka az idei gyengébb termésnek. — Oka ennek az, hogy múlt év őszén nem értek be tökéletesen a vesszők. A rendellenes tél is közrejátszott, nem tudtak pihenni a szőlők. Januárban meleg volt, februárban pedig ismét hideg. Azért kevés a fürthozam, mert a termő- rügyek elfagytak. Ahol hosszúcsapos metszést alkalmaztak, ott valamivel több lesz a termés, de ahol rövid csapot hagy tak, ott lényegesen kevesebb. Érdekes még az is, hogy szinte kivétel nélkül minden évben jó termést adott az oiasz- rizlimg. Az idén ez is kihagy, ez is lényegesen kevesebbet ad. — Véleménye szerint megyei átlagban mennyivel kevesebb szőlő terem, mint az elmúlt évben? — A becslések szerint körülbelül negyven százalékkal kevesebb szőlő terem Baranyában az idén, mint amennyi az elmúlt évben termett. Ez azonban csak akkor lesz meg, ha rendesen megművelik a területeket, ha védekeznek a szőlő kártevői étel; ■ ■ Zenés karnevál a pécsi állatkertért Június 20-án zenés karnevál lesz: „Mesél a pécsi érdé” címmel a szabadtéri színpadon. A műsorban szerepelnek a Pécsi Nemzeti Színház legkiválóbb művészei, a színház zenekara, a Liszt Ferenc Kórus, a pécsi népi zenekar és a Pécsi Bádló nemrég alakult IS tagú tánczenekara. Városunkban rég tapasztalható összefogást láthatunk a pécsi állatkert megvalósítása érdeké- álltkert megvalósítása érdekét ben. Ezért csak ttdvözólnl tudjuk művészeink helyes kezdeményezését — ók Így járulnak hozzá a cél megvalósításához. Válasz egy bírálatra Miért nem fejezi be a MEGYEYILL a munkát? Június 3-én a Dunántúli Naplóban megjelent „Miért nem ad árut a megye legnagyobb kertészete” című bíráló cikkben többek között a ME- GYEVILL-t is megemlítették, mint a késlekedés okozóját, amivel mi nem értünk teljes mértékben egyet, A cikkben említett munkát a Komlói Víz- és Csatornamű 1960 január 29-én rendelte meg vállalatunknál, de tervdokumentációt nem küldött. A munkát szívesen el is vállaltuk, Szenvedélye: munkaszeretet A mama szomorúan | vette tudomásul, —————------------ hogy csinos lánykáik és kacér fiatalasszonyok társaságában ügyesen forgó legényfia nem nősül. •—> Ha mégis elszánnám magam a rabságra édes mamám — tett fogadalmat harminckétéves korában — megvigasztalhatom, nem hozók sem szőkét, sem kékszeműt, sem elvált asszonyt a házba. — S valahányszor szóbakerült otthon a nősülés, ő gyermekkori szenvedélyének hódolva újra és újra lehúzódott az anyai ostrom elől a kisablakú pincélje, ahol a papa satuja ás szerszámai várták.. Kicsi Ikőhidon, vízmosta kerti ösvényen áthaladva kopogtattam be a meszest élmunkásházak egyikébe Solymár Henrikékhez, s kényelmes fotelbe süppedve most itt ülök szemtől-szembe a híres újító feleségével, aki komoly és kedves, szőke és kékszemű,:. És a fogadalom? — Ó az már nagyon rég volt . a Tizennyolc éves házasok vagyunk: t —* mosolyog. — Előbb megszerettük, aztán megszoktuk egymást. Most meg már nem is tudnánk egymás nélkül élni. Pedig — húzza fel sókatmondóan pihés szemöldökét — tudja milyen? — Iszik? Kicsapongó? Durva? — Szó sincs ilyesmiről. Az én uram a legjobb ember a világon. Kedves, figyelmes, az utolsó fillérig hazaadja a fizetését, nem iszik, nem dohányzik, soha nem marad ki, csak.,. Sóhajt. Sötét a nézőtér, pereg a film, a nézők fel-felszisszennek az izgalomtól. Meddig bírja még idegékkel a sofőrt alakitó Yves Montad? Mikor robban a nitro-., — Api — szorítom meg az uram kezét, de az észre sem veszi. — Megrázom erősebben, » vásznat nézd, ne a mennyezetet1 — Maradj csendben — hagyjál most suttogja vissza — eszembe jutott valami. Hazafelé alig tud lépést tartani az urával. Szinte berobbannak a lakásba. Elő a ceruzát, meg a pepita füzetet! Mire elkészül a vacsora, már újra az éjjeliszekrényen, szokott helyén pihen a füzet. Négyhónapos fejtörés után megszületett a készlettoló gép. Kinn az előszobában | a táblán ákár- .......—— csak a nevezetes pepita füzetben vázlatok és pontos rajzok. Itt a rablóvitla — ahogy egy éjszakán megálmodta, ott a háncsoló gép, amit hatan kezdték tervezni s csak neki sikerült. És a hasító, amitől az ezermester férj még világhírű is lehet. — N em fárasztó ilyen nyugtalan férj mellett élni? — Valahogy úgy magával sodor engem is a nagy lelkesedése, a szenvedélye. Szinte beteg, ha töri valamin a fejét, ezért inkább segítek neki. Sosem szerettem számolni, most meg ha hazajön osztunk, szorzunk, számokat egyeztetünk sokszor éjszakákon át. Dehát miikor pihen a férje? — Tálán sosem, mert ha nem számol, allékor a könyveit bújja. A szakkönyveket szereti legjobban, de szívesen olvas útleírásokat és Jókait is. őt minden érdekli. De nézze csak... — és kihúzza a kombíváltszekrény fiókját, ahol szép egyetértésben lapulnak egymás mellett a hetedik osztályos általános iskolai földrajz és történelem könyv, a Icöz- gazdasági technikum negyedikes matematikája, a haladóknak szánt orosz nyelvtan a világjárók sorozat második kötetével. Arszenyev: „A Távol-Kelet őserdeiben“ című művével. De nicsak! A könyvek és műszaki táblázatok rengetegéből kikandikál egy hangzatos című vékony füzetecske: „Merénylet Dernyőn“. Ez is az ő olvasmánya? Nem! — kap utána zavartan az asz- szony. — Még én hoztam magammaI. Valamikor ilyeneket olvastam, de férjem mellett megszerettem Jókait. Most is azt olvasom..-. TJgy repítette az óriásgép Moszkvába, ahogy azt százszor megálmodta. Kreml, Ermitázs ... Melyik munkás szívét nem feszegeti a büszke öröm, ha kedves kollégákkal végig'kopoghat a történelmi köveken? ötvenegy éves szívének talán túlontúl sok volt az utazás izgalma, a sok befogadni való, találkozás Moszkvában tanuló kedves unokaöccsel. Amikor a betegszobává alakított szállodai lakosztályban az ötödik injekció után is szívére panaszkodott, unokaöccse tréfásan megfenyegette: — Szedje össze magát aranyos Henrik bátyám, mert ha nem — nem ismeri még maga a szovjet vendégszeretetet! — bedugják valamelyik jóhírü klinikára, onnan valahová a Krímbe küldik meggyógyulni, -., Egy hét múlva 1 itthon volt. — Azt mondja, hogy nem akart egyedül hagyni. De én tudom, hogy a szenvedélyes munkaszeretet hozta haza. Az első útja az újítómúhelybe vezetett... HABSANYl MARTA mivel munkaterületben hiá- nyunk volt és rögtön közöltük a megrendelővel, hogy a szeri ződés határidejére vonatkozóan csak a tervdokumentáció kézhezvétele után tudunk nyilatkozni. A tervdokumentáció megküldését február 9-én sürgettük, 1960 február M én jegyzőkönyv készült, amelyben a MEGYEVILL a munkát 1960 szeptember 254 határidővel elvállalta, ugyanakkor kijelentettük, hogy ha a beruházó trafót és oszlopkapcsolót biztosít, akkor a munkát április 15-ig befejezzük. Ezután a jegyzőkönyvben módosítás történt a munka kivitelezésére vonatkozóan és a Komlói Víz- és Csatornaművek március 9-én újból megrendelte nálunk a munkát, de tervdokumentációt akkor sem küldött. A beruházó ekkor kért, hogy készítsük ml el a tervdokumentációt, s bár kapacitásunk nem volt, de a fontos népgazdasági érddket figyelembe véve, mégis elkészítettük. Mi ebben szeptember 15. befejezési határidőt vállaltunk A fővállalkozó a szerződés- tervezetet véleményeltéréssel visszaküldte, de azt cégbélyegzővel és aláírással nem látta el, ezért aláírás végett azonnal visszaküldtük A szerződést a mai napig nem kaptuk meg, bár már több ízben sürgettük. A szerződés hiánya ellenére a munkát megkezdtük. Befejezni, sajnos, nem tudtuk, mert a fővállalkozó a szivattyúházat nem készítette el és így a tetőtartót azon elhelyezni nem tudtuk. Munka- terület hiánya miatt ezért kénytelenek voltunk elvonulni, de a fővállalkozóval közöltük és kértük, hogy ha az épület elkészül, azonnal értesítsen. Ez még ma sem történt meg. Kelemen György, a Baranya megyei Villanyszerelő Vállalat igazgatója. 19«« június 19-én (vasárnap) «—19 óráig karbantartási munkák miatt áramszünet lesz Mecseknádasd, Obánya, Erdösmecske, Lovászhe- tény, Apótvarasd községek égés* területén,
