Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-16-01 / 141. szám

JUNTOS 16( NAPLÓ 5 Időszerű védekezés a gyümölcsösök kártevői ellen A gyümölcsfélékből az eddigi Jelek szerint általában elég jó termésre számíthatunk az idén, de csak akkor, ha gyümölcsö­seinket, illetve azok termését megyédjük a különböző rovar és gómbakártevők ellen, Az almamóly, mely az alma kör­te és más gyümölcsök férge- sedését okozza, évről-évre meg­tizedeli gyümölcstermésünket. A pajzstetvek és levéltetvek gyümölcsfa állományunkat és a gyümölcs-exportot veszélyez­tetik. A monilia és egyéb gom­babetegségek is jelentős kárt okoznak gyümölcsöseinkben. Ezért kötelessége minden gyü­mölcstermelőnek, hogy a kár­tevők ellen Idejében és hatá­sosan védekezzen, mert csak így számíthatunk ép, egészsé­ges, exportképes gyümölcsre) Most kell védekezni mozgó lárvái ellen. E célra leg­megfelelőbb a nyári higitású mészkénlé. A mészkénlének a lárvákra biztos ölő hatása van és különleges előnye, hogy ezt a hatást 10—14 napig megtart­ja. Használható még e kár­tevő elleni védekezésre a szappanos nyers, nikotinos ol­dat is, amikor 100 liter lágy vízben egy kiló káliszappant oldunk fel és ebbe az oldatba 150—200 gramm nyerenikotint keverünk. E szemek az ölő­hatása azonban rövid ideig tart így a permetezést többször kell megismételni, ami viszont meg­drágítja a védekezést) A levéltetvefc ilyen meleg időben rendkívül nagymérvű fertőzést okozhat­nak. A levéltetű fellép csak­nem minden gyümölcsösben. Ellene 1—1,5 ezrelékes nyers nikotinoldattal permetezzünk. A permetezést meg kell kez­deni már akkor, «mikor az első tetvek megjelennek a fán, (hangyák másznak a törzsön) és azt szükségszerűen több­ször meg kell ismételni. Igen jól bevált szer még a kártevő ellen Kwassia főzet 2 százalé­kos oldata, különösen az őszi­barackon fellépő levéltetű el­len kitűnő. Ezt a permetezést áztatóan kell végezni. Hatásos szer e kártevő ellen a Vofatox 0,2 százalékos vagy az Ekatox 0,1 százalékos oldata, amelyet az állami gazdaságok igen jó eredménnyel használtak. Az almamóly. Régebbi típusú villamos csigasorokhoz (futómacs­kák) 0.5, 1.2, 3, S tonnás teherbírással PÓTALKATRÉSZEK félkész és kész állapotban, valamint nyers öntvények nagy mennyiségben raktár­ról azonnal kaphatók. Szállítóberendezések Gyára Budapest, III., Szentendrei út 217. Telefon: 211-es mellék. 162—605, 426. — mely a gyümölcs férgesedé- sét okozza — elleni védeke­zésben eddig legjobban az ar­zén tartalmú szerek váltak be. A jelenleg kapható Darsin mészarzenát 0,5—0,7 százalékos oldatát használjuk a kártevő ellen; Nagy előnye, hogy ke­verhető bordói lével, vagy nyá- rihigitású mészkénlével, így egyszerre védekezhetünk az almamóly és a különböző gom­bakártevők ellen Ha például monilia fertőzés van, akkor bordói lébe. ha pedig liszthar­mat fertőzés van, akkor nyári higitású mészkénlébe kever­jük a mészarzenát Vigyázzunk azonban, mert a bordóileves keverékre egyes almafajták, például a Jonatán érzékenyek és ezeknél perzselés állhat elő. Tehát az érzékeny fajtákat csak félszázalékos oldattal permetezzük. Igen jól bevált szer még a kártevők ellen a Pemit 0,4 százalékos oldata. Az almamóly ellen végzendő első permetezésnek akkor van az ideje, amikor a kis gyü­mölcs a mogyoró nagyságot elérte. Ettől kezdve kétheten­ként legalább ötször-hatszor meg kell ismételni a permete­zést Ezt a permetezést köd- szerűen végezzük. A permete­zésen kívül az almamóly ellen egyéb módszerrel is lehet vé­dekezni. Júniusban, amikor az álcák bábozódásra megértek, erősítsük fel a fák törzsére az úgynevezett hemyófogó hul­lámpapír öveket. A bábozódás­ra aláhúzódott hernyókat 10— 12 naponként meg kell sem­misíteni. Ezenkívül a hullott, férges gyümölcsöket naponta összeszedve ugyancsak semmi­sítsük meg. A védekezéseken kívül nagy termés esetén, különösen az őszibaracknál a gyümölcs ritkítás' is fontos, mert színben, minő­ségben, nagyságban a sűrűn berakódott gyümölcsfák ter­mése különben nem adja meg a megfelelő minőséget. Annak egy része apró, színtelen és ennélfogva értéktelen lesz. A termésritkítás két okból szük­séges. Először is egyéni érde­ke minden gyümölcstermelő­nek, hogy magasabb áron tud­ja termését értékesíteni, má­sodszor népgazdasági érdek, mert csak az olyan gyümölcsöt tudjuk exportálni, amely az export követelményeinek (szín nagyság) megfelel; A gyümölcsritkítást folya­matosan végezzük a természe­tes hullás időpontjától a csont­héj kialakulásáig. Az első rit­kítást akkor kell végezni, mi­kor a fejletlen kis barackok lehullanak a fáról és a meg­termékenyült gyümölcsök mé­rete megközelíti a kajszibarack mag nagyságát A gyümölcs- féléket úgy ritkítjuk ki, hogy a szorosan egymás mellett lé­vők közül eltávolítjuk az egyi­ket A második ritkítást a csonthéj kialakulása előtt vé­gezzük úgy, hogy a megmara­dó gyümölcsök könnyen El­férjenek egymás mellett a ter­mő ágakon. Ezzel a ritkítási eljárással elérjük azt hogy gyümölcsösünk nagy i része export minőségű lesz, termé­szetesen csak akkor, ha egye­bekben a növényegészségügyi követelményeknek is megfelel. Gergely János kertészeti felügyelő. Vasárnap megyei tűzoltó­verseny lesz Harkányban 1 Nagyszabású tűzoltóversenyre kerül sor vasárnap délelőtt fél tízkor a harkányi sportpályán, ahol a megye legjobb 490 önkéntes és 50 állami tűzoltója vesz részt. A látvá- nyos, gazdag műsorban mentő-, ugró-, létra-gyakorlatokat, tűzoltási bemutatót láthatnak majd a nézők. Ez alkalommal 72 méter magas mászóházat is épitenik, amelyen bátorságu­kat és ügyességüket bizonyíthatják majd a verseny résztvevői. Délután 3 órakor a Pécsi Nemzeti Színház művészi vidám műsorral szórakoztatják a közönséget. Gyakorlatoznak a tűzoltók a gyakorlótéren. Elmondják a katasztrófa szemtanúi A Fold hullámzó tengerré változott — Megváltozott Chile földrajzi képe — Rombadőlt sok város és település — Sok ezer áldozat— A kiéhezett patkányok az emberekre támadnak Évszázadunk kezdete óta 360 000 ember esett áldozatul a földrengéseknek. Lár és Agadir városok romjai még mindig a pusztulás képét mu­tatják, és az életben maradot­tak tízezernyi hozzátartozóju­kat siratják. Néhány héttel ezelőtt olyan pusztító földren­gés volt Chilében, amely mesz- sze meghaladta az agadiri ka­tasztrófa méreteit és sok ezer kilométernyire éreztette hatá­sát. A földrengésjelző műszerek gyakran felmondták a szolgá­latot, mert elkészítésükkor nem számoltak ilyen erős ren­gésekkel. Néhány óra leforgása alatt Chile a nyomor és kétségbe­mvTWWiTTTTmTTTTTmTfmmTTTTTTTTVTTVTTVTTTTWTVTTTTTTTTTTTTyTVVTmTVTVWTTTTTTTTTTTTl ■=• Mi bajod, kedves? Vera fülében nehéz aranyharangok feküd­nek, és a férfit nézi. — Féltékeny vagy? — kérdi, ée fehér fogak­kal, lázas szájjal az ajtóig gurul a hangja. — Azt hittem, hogy unatkozol — s a férfi szórakozottan a kávét kavargatja. Az utcát nézi. Az ívlámpa karikájában esti köd himbál. A lány hangja átsiklik a fehér fogak között. — Anya ma azt mondta, ha még egyszer ta­lálkozom veled, akkor... A férfi a lány arcába süllyed. — Akkor? Vera megszorítja a férfi kezét. — ... akkor többet nem mehetek haza. A kávéfőző-gép sípol, és a tükörben görbe fények ölelkeznek. A lány kapkodva a gőzbe sóhajt. — Pedig én úgy meghúzom magam otthon... Mindent elvégzek, súrolok, főzök, mosok. . A férfi tekintetét keresi. — Én tudom, hogy mi nem tetszik anyának. — Mi? — Hogy te nem veszel nekem ajándékokat. Meg neki, hogy 6 nem kap ... A férfi egyetlen kortyban lenyeli a kávét, is visszaejti az üres poharat. — Adj egy cigarettát Péter Vera rágyújt. — Én, amikor hazafelé mentem, sokszor Vettem virágot, meg csokoládét..; A férfi gyanakodva nézi a lányt. — Amikor te csak a Kálvin térig kisértél. A férfiban megdöbben a lelkiismeret. *— Otthon azt mondtam, hogy te vetted... A lány arcán lázas és gyötört tüzpipacsok égnek. A férfi a kopasz árnyékot nézi. — Te? Virágot vettél a nevemben? Vera nem válaszol. Szívéig csordulnak a könnyek. A férfi úgy érzi, hogy szétfolyik a presszó­ban, mint vizes papíron a kövér tintacseppek. Szédülten ül. Roskad. Kemény, hideg tenyere kisimul, s mintha minden — vakító egyszerű­séggel az asztalon havon»*. Nem beszél. Ezt csak érezni lehet. — Te virágot... — motyogja később, és a rozsdahajú pincér elviszi az üres poharakat. A lány szomorúan a fejét ingatja. A szeme könnyes. — Tudod, Péter, én már nem hiszek abban, hogy boldog is lehetek... A férfi hátradől. Karját széttárja, mintha szívére ölelné a nyirkos k,eserű szomorúságot. — Vera, te csak a koporsót látod, és nem a bölcsőt. Ácsorogsz a sarkon, és nem érted, hogy futni kell. Rohanni! Tudod?... Ha az ember az életben csak hanyatt dől, meg hasra fekszik akkor,... akkor virágot meg csokolá­dét vesz az anyjának. A szeretője nevében... Vera! Véget kell ennek vetni. Ha volt bátor­ságunk szeretni egymást, legyünk bátrak egy­más szemébe nfczni... A férfi szelíden bólogat, és lassan felszárad­nak a kövér tintacseppek. Vera feláll. Kabátját begombolja, a sálat megköti a nya­kán, és a férfi mellé kuporodik. Van benne valami utánozhatatlanul ügyelten és fensége­sen asszonyt — Azt akarom mondani. ■.. Sóhajt, és a következő mély lálegzettel ki­szökken a száján. — ... hogy gyerekem lesz. Elfordítja a fejét. Kezét kihúzza a férfi tenyeréből, és észre­vétlenül kisurran a kávéházból. Az ajtó alig csukódik, a függöny fürgén libben. És a férfi szívében is nehéz aranyharangok feküsznek. • Jl/f őst mi lesz? Történik ilyen. A férfi feláll. Az aranyharangok dühösen zúgnak a szivében. Most hazamegy. Most mindent el kell mondani a feleségének. Megy az utcán, Egyenesen, szilárd forróság­gal, s lába nyomán a finom őszi permet szét­folyik, mint a vizes papíron á kövér tintiacsep- pek. esés országa lett. Az egykori városok, települések, falvak, békés völgyek ég fövenyes partok helyén ma síri csend uralkodik. A temetői nyugal­mat csak a föld méhének fe­nyegető morajlása és a hozzá­tartozóikat kereső életben ma­radottak siránkozása zavarja meg. A rombadöntött, borzal­mas képet nyújtó vidék fölött a régi és új tűzhányók füstje és hamuja száll. A röviddel ez előtt még bőven termő völ­gyekben most a láva tűzfolyói pusztítanak:. > A katasztrófa mérlege jelen­leg 16 000 áldozatról beszél, de óráról órára újabb halottaikat ásnak ki a romok alól. Az ál­dozatok pontos számát még senki sem tudja, a rengések még mindig nem fejeződtek be. Az életben maradott szem­tanúk nyilatkozatai szörnyű képet festenek a katasztrófá­ról, „A Föld hullámzó tengerré változott“ Alberto Dualda, Puerto Mon­te halászfalu egyik lakója csak a véletlennek köszönheti meg­menekülését. A katasztrófa napján a szokásosnál valami­vel korábban kelt föl, hogy bárkáját előkészítse a halá­szatra — A föld alól váratlanul tompa dübörgést hallottam, amely egyre erősödött. A tá­jon néma csend uralkodott. Még a madarak is abbahagy­ták reggeli dalukat. A tenger váratlanul visszahúzódott és mintegy 300 méterre távozott az eddigi partvonaltól. Lábom alatt a föld görcsösen megrán­dult, majd repedezni kezdett. A moraj már szinte elviselhe­tetlenül felerősödött a környe­ző házak kártyavárként omlot­tak össze és a porfelhőből jaj­gatás és 6egélyk iái tások hal­latszottak. Körülöttem úgy hullámzott a föld, mintha a viharos tengeren lennék bár­kámmal. Sikkor páni félelem vett rajtam erőt, és az áthatol­hatatlan porfelhő elől messze a mezőikre menekültem. Egyet­len gondolat fűtött csupán, hogy minél messzebb kerüljek a dtiledező házaktól és az óriási hullámok csapásai alatt gömyedező tengerpartról úgy láttam, hogy a hullámok utá­nam száguldanak,,, „Az autó a ház falához csapódott“ Manuel Hortenses, aki Con cepcion városban mint rendőr teljesített szolgálatot, a követ-" kezőket mondotta: — Békés éjszaka volt. A szunnyadó város utcáin sétál­tam és élveztem a csendet. Pirkadáskor kezdődött az egész. Először morajlást hal­lottam, valamivel később pe­dig az előttem veszteglő autó váratlanul a szemközt levő ház falának rohant. Rettenetes csattanást hallottam, a ház fa­lai megrepedeztek, teteje fel- emelkedett és elém zuhant. Az utca pillanatok alatt eltűnt. A helyén óriási hasadás tá­madt. Az ég besötétedett és éjszakai sötétség borult a vá­rosra, „A tenger elragadta fialt“ Alexandro Francisco elbe­szélése a pusztulás, a nyomo­rúság megrázó bizonyítéka. •— ,,. Amikor a föld dühön- gemi kezdett, a tengerpart felé menekültem. Mellettem rohant szomszédom is. Karjában két kisfiát vitte. A tengerparton valóságos pokol fogadott ben­nünket. A hullámok rettene­tes erővel zúdulták a partra és mindent elsöpörték. Mene­külni akartunk, de vajon mer­re induljunk? Mögöttünk fé­lelmetes, fekete porfelhő, előt­tünk pedig a tenger tajték­zott ... Egy emeletnyi magas hullám váratlanul szomszé­domra és gyermekeire zúdult. Mindhárman eltűntek a fehér tajtékban .:, Amikor a hullám visszahúzódott, szomszédom egy kettétört fatörzsbe kapasz­kodott, fiai eltűntek. Ebben a pillanatban felugrott és jaj gatva rohant a dühöngő tenger felé. Nem tartóztathattam fel, a következő hullám őt is ma gával sodorta,,, „Valdívia romodban“ A rombadőlt Valdivia egyik lakója, Francisco Mendez, most Santiago de Chile egyik kórházában fekszik. Egyike azon keveseknek, akik meg­menekültek a teljesen elpusz­tult városból. — A földrengés első lökése az ágyban talált bennünket. _ A gyengébb házak összeomlot­tak és lakóikat magúik alá te- I mették. Az utcákon pánik ural­kodott. A kétségbeesett embe­rek eszeveszetten rohantak fel-alá és az egymást követő rengések alatt a földre vetet­ték magukat. A felkelő nap fényét a porfelhők éjszakává változtatták. Köröskörül re­csegve, ropogva omlottak össze a házaik. A vízvezeték és a csa­tornahálózat csöved megrepe­deztek és bűzlő tavak kelet­keztek az utcákon .:, A pusztulás a kórházban érte el tetőfokát. Amikor az ápolók megkezdték a több száz beteg és sebesült elszállítását, a kórház pillanatok alatt ősz- szeomlott. A romok alatt 150 ember lelte halálát, „Nem merek felszállni“ Enrico Palmedo, a chilei légihaderő főhadnagya Dakota gépén szakadatlanul járja a legveszélyeztetettebb területe* két. Megrázó adatokat közötti *— Nem merek többé föl­szállni. Amikor gépem földet ér, éhhalállal küzdő, szomjú­ságtól fetrengő embereket lá­tok szerteszét. Gépem körül pillanatok alatt sok száz elcsi­gázott, nyomorúságos állapot­ban lévő asszony és gyermek gyülekezik és összetett kezek­kel könyörög: „Adjon egy kis ennivalót, mert éhen halunk!" Nem tudok eleget tenni kéré­süknek. A helyzet az utóbbi napokban tovább romlott, Megvadult patkányéit ezrei vetik magukat a hullákra és pillanatok alatt felfalják. Rodolfo Pirs még mindig az átélt borzalmak hatása alatt áll: — Szinte képtelen vagyok elhinni mindazt, ami a szemein előtt játszódott le. Nem, mind­ez annyira hihetetlen... Az első rengés után a többiekkel együtt a tenger partjára mene­kültem. A közelben fekvő szi­getre akartunk menekülni. A szigeten tucatnyi pásztor legel­tette juhainkat. Nekem is volt egy kis nyájam. A partra érve megdöbbentő látványban volt részünk. Úgy tűnt, hogy a szi­get el akar válni a tenger­fenéktől Még a pásztorokat is láttuk, amint kétségbeesetten rohantak a tenger felé és a hullámokba vetették magukat Aztán rettenetes dörrenést hal­lottunk. A sziget helyén mind­össze néhány kiálló sziklatok maradt. Az erdővel és fűvel fedett sziget a pásztorokkal és a juhokkal együtt eltűnt a ten­ger hullámaiban

Next

/
Thumbnails
Contents