Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-15-01 / 140. szám

I960. JÚNIUS 15. NAPLÓ s I borok fogyasztási árváltozása Bem érinti a felvásárlási árakat A fogyasztói borárak meg-* Változásával kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, mi­szerint az árváltozás a felvá­sárlási árakat is érinti. Miha- , lusz Ferenc, a borforgalmi igazgatóság vezetője, elmon­dotta. hogy a felvásárlási ára­kat a tavaly érvényben volt fogyasztói árszint visszaállí­tása egyáltalán nem érinti. Az idei felvásárlási árakat a terméskilátáscfc alaposabb is­meretében szeptember hónalj­ban állapítják meg, mind az új termésű szőlőkre, mind pe­dig a mustra és a borokra; Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az új szerződéses rendszerben a tavalyinál ked­vezőbbek a feltételek, mivel visszaállították a tíz százalé­kos szerződéses felárat. Első­sorban ennek az intézkedés­nek köszönhető, hogy a szer­ződéskötések üteme országo­san jónak mondható. Már az eddigiekben csaknem félmil­lió hektóliter mustra, borra, illetve borszőlőre kötöttek szerződést. A lekötött meny- nyiségeknek több mint felét a termelőszövetkezetek szál­lítják a pincegazdaságoknak, Napirenden: A pécsi modern magyar képtár sorsa Pécs kulturális életében évek óta az egyik legnagyobb, megoldásra váró gondot je­lenti az állandó képtár elhe­lyezése. Néhány héttel ezelőtt nyitották meg az újjárendezett kiállítást a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának kiállítási helyiségeiben, de hát ez sem lehet végleges megol­dás. A fővárosi modem kép­tárt anyag után legjelentősebb a pécsi gyűjtemény, amelyet a legújabb elképzelések szerint — jobb híján — a siklósi vár­ban állítanak ki. e=* Nagyon nehéz helyzetben vagyunk — mondta Sarkad iné Hars Éva, aki a modern kép­tárt anyagot újjárendezte —, mert a képtárt anyagot is el kellene helyezni és a néprajzi kiállítási helyiségekre is szűk*- ség van. Innen, a néprajzi osz­tályról el kell vinni a képeket és olyan döntés született, hogy a siklósi várban állítjuk ki; Nyilván, hogy a kényszer­helyzetben a megyei tanács is a lehető legjobb megoldást választotta, tekintve Siklós jelentős idegenforgalmát és a vár reprezentatív voltát, ahol majd a modem képtár anyagát elhelyezik. Bár a modem ma­gyar képtár anyaga helyett a siklósi várban stílusosabb len­ne egy történeti kiállítás. Sikláson az anyag kéthar­mad részét tudják elhelyezni, és állandó kiállítás-rendezé­sekkel, cserékkel a több mint ezer darabból álló gyűjtemény ize a nyilvánosság elé ke­rülhet.­A képtár birtdkában jelen­leg 1061 alkotás van. Különö­sen az utóbbi esztendőkben szaporodott a gyűjtemény, hi­szen öt esztendővel ezelőtt még csak 210 képből állt a pé­csi modem magyar képtári anyag. Többszöri vásári ásók­kal, adományozásokkal már olyan terjedelmes, hogy a je­lenlegi helyzetben a képek MÄZÄI MOZAIKOK Gyümölcsfák a lakótelepen — Országjáró úttörők Az a fejlődés, mely úgy hoz­zátartozik mindennapi életünk fcőz, mint a kenyér és a leve- 8ó, a kis mázai bányatelepü- fést sem kerüli él; Egy kis mo­zaikszert! beszámolót így le­tetne összefoglalni! Csinos lesz az újtelep 1 Á mázai bányaüzem mellett «z 1957—56-ban felépült 78 la­kásos újtelepen láttuk: a la­kók nagy többsége társadalmi munkával csinosítja lakása elő terét, illetve az utcát; A laká­sok előtt virágos kertek pom­páznak, a közút melletti terü­leteket füvesítik és fásítják. Minden lakás mellett megvan a nem nagy, de hasznosan el- •ttldezctt konyhákért Az üzem minden lakáshoz három gyü­mölcsfát adott, mélyet a lakók Éltettek el és szeretettel @on- íoznak A társadalmi munka l lakótelepeket pár éven belül gyümölcsfákkal es díszfákkal teletűzdelt, gyönyörű ligetté Varázsolja: ban van vöágvevő rádió és a-szépen berendezett kultúrte­remben pedig televíziós készü­lék áll a lakók rendelkezésére. A munkásszálló környéke is csinos és szép, azzá teszi a vi­rágoskertje, mely rózsafákkal van téletűzdélvej A faluban és az özemben fl bányaüzem munkásszállója tc-m marad el a csinosításban: ft közel negyven éves épületet, helyen eddig csak a legszüksé­gesebb javításokat végezték, íbben az évben újjávarázsol­lak. Az üzem ehhez 150 ezer forintot ad: A külső és belső tatarozás! munkák mellett hinden szoba új padlót és fes­tést kap, a mosdók pedig esem fézve lesznek. A szálló szobái feléses és modern bútorokkal Vannak berendezve, s a javítá- >ok után tényleg igazi ottho- Jpkká válnak. A kényelem üztosítása mellett a kulturális Kényeket is teljes mértékben telégíti, mert minden szobá­egyaránt komoly tervek meg­valósításán szorgoskodnak.- A falusi kultúrházat bővítik; Er­re a célra körülbelül 700 ezer forintot fordítanak; Itt is nagy méretű társadalmi összefogás eredményezi az anyagiak elé­tet emtését. A dolgozók adomá­nyai mellett az üzem 105 ezer forintot juttat és a dolgozók társadalmi munkájának az ér­téke közel 200 ezer forintot tesz ki; A társadalmi munka megszervezésében az üzemi KiSZ-szervezet jár az élen. Az építkezés már folyamatban van és a tervek szerint az új arculatú kibővített kultúrházat l°61-ben, a bányásznapon ad­ják át a dolgozóknak; Az üzemi udvar, amely ed­dig mind a dolgozóknak, mind a gépkocsivezetőknek sok bosz- szúságot okozott rendetlensé­ge miatt, még ebben az évben megváltozik; Az egész udvar területe új terméskő-burkola­tot kap, erre a célra 430 ezer forint áll az üzem rendelkezé­sére. Ugyancsak az üzem ad­va rában is fásítanak, s így a munkájukat befejező bányá­szok tiszta, üde helyen várhat­ják az autóbuszt hazaindulás­kor; A bányamentők is új, kor­szerűen berendezett mentőál­lomást kaptak. Az üzem ered­ményei az első öt hónapban jók voltak. Termelési tervüket 108,5 százalékra teljesítették; Jelenleg hét brigád küzd a szocialista munkabrigád cí­mért 95 fővel. Az első értéke­lés a féléves terv befejezése után leszj Irány a Bakony A községi általános iskola úttörő-csapata júliusban tanul­mányi kirándulásra indul a Eakonyba. Az útvonal igen ér­dekesnek Ígérkezik; Veszprém, Herend, Ajka, Várpalota-Inota, Pét, Tihany, Siófok és Kapos­vár, ez lesz a menetrend. Te­hát sok szép helyen megfor­dulnak a mázai kispajtások. A kirándulás költségeit a szü­lők hozzájárulása és társadat mi munka bevételei fedezik. Segíti őket a szülői munkakö­zösség és a nőtanács is, mert a szüreti bál és a színdarab 3 ezer forintos bevételét az út­törőknek adták. A kis úttörők is igyekeztek, hiszen ezeröt­száz forintot kaptak a csemete ültetésért, melyein kollektiven vettek részt­Nem világrengető eredmé­nyek és események ezek, de a kis Máza községnek mégis nagy eseményei és ezeket össze rakva alakul ki a falu, a bá­nyaüzem új, szebb arculata, a dolgozók derűsebb, jobb élete; háromnegyed része raktárba szorul. A siklósi kihelyezés — ha nem is a legszerencsésebb —, de a jelen helyzetben az egyet­len ésszerű megoldásnak lát­szik, mivel az illetékes minisz­térium segítségére, a több éves ígérgetése után, számítani nem nagyon lehet. Csak az a félő mint a múzeum illetékesei mondják —•, hogy a képtári anyag kinn is ragad a siklósi várban. Ez ügyben megkérdeztük Palkó Sándor elvtársat, a me­gyei tanács vb-elnökét: mi lesz a pécsi modem magyar kép­tári anyag sodsa? —« Ilyen szép és gazdag anyag okvetlenül megérdemel­ne Pécsett megfelelő, illő he­lyet — válaszolta Palkó Sán­dor elvtárs. — Sajnos, a je­lenlegi körülmények ezt lehe­tetlenné teszik. Nemhogy al­kalmas, de még alkalmatlan hely sincs Pécsett erre a cél­ra. így választottuk azt a meg­oldást, hogy a siklósi várban helyezzük el a gyűjteményt. Ott rendibehozatunk az emele­ten két szárnyat, amely kö­rülbelül egy év múlva lesz készen; Semmiesetre sem marad Siklóson „örökre* a képtári anyag —1 folytatta Palkó elv­társ. — Amint Pécsett meg­felelő helyet tudunk biztosí­tani, visszahozzuk az értékes anyagot. Elgondolásaink van­nak, s ezek az elgondolások reális alappal is bírnak. Re­méljük, hogy a második ötéves terv folyamán találunk olyan megoldást, amelynek alapján megfelelő környezetben helyet tudunk Pécsett biztosítani az értékes műkincseknek; Több mint háromszáz rendarató-gép érkezett eddig a Szovjetunióból Tavaly több kísérleti gazdaságban, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben próbálták ki a kétmenetes aratást és az új módszer tanulmányozására tájegységeként tapasztalat­csere-értekezletet rendeztek. A kétmenetes aratást a mező­gazdászok és gépészek egyaránt jó, nálunk is nagy területeken alkalmazható módszernek ítélték, amelynek segítségével csök­kenteni lehet a szemveszteséget és javítani a gabona minősé­gét. A kétmenetes aratás szélesebbkörű bevezetéséhez máris több mint háromszáz rendarató-gép érkezett a Szovjetunióból és még az aratás megkezdése előtt további gépek érkezését várják. A rendaratógéppel levágott gabonát kinn a földön kombájnok segítségével csépelik majd el. Kitárják kapuikat a kisipari szövetkezetek Aki figyelemmel kísérte pártkongresszus eseményeit, bizonyára számot vetett azok­kal a szívdobogtató felada­tokkal. amelyek a második ötéves terv végrehajtásában valamennyiünkre várnak. Szédítő iramban növeljük az ipari termelést azokban az iparágakban is, amelyek köz­vetlenül szolgálják a lakos­ság jobb ellátását, életszín­vonalának további emelését; Az ország építőipari terme­lését például az 1958. évihez viszonyítva 75 százalékkal növeljük; A bútoripar terme­lése több, mint kétszeresére emelkedik. A textil és cipő­ipar termelése á lakosság várható igényeihez alkalmaz­kodva 1958-hoz képest leg­alább 32 százalékkal lesz magasabb. Éppen a feladatok nagy­ságából kiindulva nem hagy­hatjuk számításon kívül azt a hatalmas erőt, amelyet a szövetkezetbe tömörült és a még önállóan működő kisi­parosok tevékenysége jelent. A kisipari szövetkezetek a következő öt esztendőben kö­rülbelül 150 százalékkal fog­ják növelni termelékenysé­güket a lakosság jobb ellátá­sa érdekében: A KTSZ-ekre már ebben az esztendőben is megnövekedett feladatok há­A népművelési állandó bizottság ülése A városi pártbizottság mel­lett működő népművelési ál­landó bizottság tegnap délelőtt ülést tartott. Az ülésen megtárgyalták a Mecsek Művészegyüttes ötévi munkáját. A cél az, hogy az együttes fejlődése töretlen ma­radjon és a dolgozók igényét műsoruk kielégítse. Szükséges az is, hogy a peremvárosokban tartotit műsorokkal elmélyítsék a kapcsolatot a munkásokkal Az ülésen resztvettek a tár­sadalmi szervek képviselői is Hozzászólásaikban rámutattak hogy a jövőben az együttes bátran forduljon hozzájuk se gítségért, ők a maguk részéről' minden támogatást megadnak, hogy segítsék városunk repre­zentatív művészeti csoportját. Vizsgáznak a tsz-könyvelők Állami vállalatok! Közüliek! Intézménye1*! A PÉCSI TEMPO ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÓ SZÖ­VETKEZET MEGKEZDTE MUNKÁJÁT. Béralaptafcarefcasság! Állományon kívüli béralapfelhasz- nálás kiküszöbölése! Költségszámla terhére végeztethet: áruszállítást, rakodást, költözködést, pince, padlás, udvar, üzem, iroda takar! tás rendeztetést, valamint minden más ALKALMI MUNKÁT. — Állandó is­métlődő munkáknál előnyös szerződést ajánlunk! Magánosok! Utalyányos tüzelő elszállítás és behordás. Utalványát ad le központi irodánkban és ezzel minden gondja megszűnt Költöztetésével bízzon meg. Mindenfajta alkalmi munkáját bízza ránk. Olcsóin, gyor- san és pontosan elvégezzük. Részletes felvilágosítás és rendelésfelvétel: KOSSUTH L. U; 42. TELEFON: 60-84. 315 A megyei tanács vb-termé- ben vizsga van. Kint az elő­térben állókon és ülőkön láb­szik a nagy izgalom. Meglett emberek, mégis félnek a vizs­gától. Nem is annyira félnek, mint inkább szurkolnak: „Va­jon sikerül-e visszaadni azt, amit tanultam? Vajon milyen kérdést kapok?” — és ki tud­ja, hányféle gondolat szalad­gál most az agyakban. Huszonötén vizsgáznak ma. ök a szigetvári járásból jöt tek. A többi járásbeliek már túl vannak az egészen. Mini Gáti Béla, a megyei tanács szövetkezetpolitikai csoport­jának főkönyvelője mondja: — Eddig száztizenhat tsz­könyvelő vizsgázott kettős könyvvitelből. És ebből a száz­tizenhatból mindössze tíz nem felelt meg. Minden járásból hét-nyolc könyvelő van, aki jeles eredménnyel végzett. Ezeket, meg azokat, akik jó eredménnyel végeztek, tovább küldjük mérlegképes könyve­lői tanfolyamra. A várakozókhoz fordid: Nem kell félni. Csak azt kérdik, amit a tizenhárom hónap alatt tanultak! Valaki megjegyzi: — Ez is egy megnyugtatás, csakhogy ezt mi is tudtuk. Nevetnek. — Hamarosan indítunk egy hathetes könyvelői tanfolya­mot Szabadszálláson. Ez bent­lakásos lesz. Aztán majd szep­temberben beindítjuk a mér­legképes könyvelői tanfolya­mat is — magyaráz Gáti Béla és közben odahív egy vizsgára várót, Podró Józsefet, a sziget­vári Uj Elet Termelő szövetke zet könyvelőjét. — Véleménye szerint mi i különbség a rovatos és a kettős könyvelés között? — A rovatosnál csak köny­velt az ember, de semmit sem tudott. Itt, a kettős könyvelés nél már papíron is látja: ho­gyan alakul a gazdaság, hol szorít a cipő. És még idejében tud segíteni, ha valahol valami hiba van. Podró József ezt már a gya­korlatból is tudja, hisz az ő termelőszövetkezetében már kettős könyvelés van. Közben folynak a vizsgák. A várakozók odadugják a fü­lüket az üvegfalhoz, hallga­tóénak, ha kijön valaki, fag­gatják, megnézik a jegyzeteit. Igazi vizsgahangulat van. És amikor kijön az utolsó vizs­gázó is, megindul a találgatás: ki, hogy felelt meg. Ezt hamarosan megtudják. Már szólítják is őket, már ér­tékeli is a feleleteket a vizs­gabizottság elnöke, Zábori Já­nos, a Pénzügyminisztérium csoportvezetője. Hatan értek el jeles eredményt, Ketten sajnos nem ütötték meg a mértéket. Egymásra néznek az oklevélre várók: vajon ki nem kap kö­zülük oklevelet? Később ez is kiderült. —» Képezzék tovább magu­kat — adta útmutatásul a tsz- könyvelőknek Zábori János. — Ha tanulnak, sókat tudnak se­gíteni termelőszövetkezetük­nek, persze, ha nemcsak köny­velni tudnak, hanem olvasni is tudnak a könyvből. Körülbelül ugyanezeket mondta Magyarvári László, a Földművelésügyi Minisztérium főelőadója is, aki még kiegé­szítette ezt a gondolatot azzal: legyenék a tsz-könyvelők a. termelőszövetkezetek kis pénz­ügyminiszterei, végezzék mun­kájukat sok sikerrel. A vizsgabizottság kimondta szót, a vizsgázók is tanú- bizonyságot adtak tudásukról vizsgabizottság előtt. Most azonban egy még szigorúbb vizsgabizottság vár rájuk. Ez a vizsgabizottság nem más, mint az élet, ahol mindennap felel­niük kell. Felelnidk a közös­ség, a termelőszövetkezet va­gyonáért, a gazdálkodásért. Bízunk benne, hogy a most vizsgázott tsz-könyvelők az életben jobban felelnek majd, mint a vizsgabizottság előtt, ahol a Iái hallgatónak 3,4-es átlagot sikerült elérnie; rultak: a szocializmus alap­jainak lerakásában, a falu szocialista átalakításában úgy nyújtanak segédkezet, hogy 1960-ban mintegy húszmilliós beruházást hajtanak végre a termelőszövetkezetek javára* A kislakásépítés, a városi la­kosság és a szocialista ter­melés útjára lépő parasztság minden téren egyre növek­vő igényeinek kielégítése to­vábbi erőket köt le szövetke­zeteinkben, melyek a jelen­legi taglétszámmal már nem képesek a megnövekedett feladatok végrehajtására. A kisiparosság fokozott érdek­lődését figyelembevéve, se­gítségükre számítva kitárják ezért kapuikat a kisipari szö­vetkezetek és a becsületes* szorgalmas kisiparosok szá­mára lehetővé teszik tevé­kenységük szövetkezeten be­lüli folytatását Szó sincs arról; hogy most, vagy később kötelezővé teszik a kisipari szövetkezetbe való belépést Sőt. a kisipari szö­vetkezetek tagjai, miután megteremtették a lehetőségét a taglétszám növelésére, va­lószínűleg megválogatják majd leendő tagtársaikat! Szakmunkásként szövetkeze­ti tagnak lenni, kétezer fo­rinton felüli havi átlagfize­téssel, tisztes éwégi osztalék­kal, társadalombiztosítási kedvezményekkel, öregkorra biztos nyugdíjjal, nem éppen megvetendő dolog! Minden kisiparos zavarta­lanul folytathatja önálló te­vékenységét — ezt megfele­lően hangsúlyozzák a VII. pártkongresszus irányelvei* Csupán arról van szó. hogy a gazdaságilag megerősödött, szilárd talajon nyugvó szövet­kezetek, amelyek már jól be­leilleszkedtek a népgazdaság termelésébe — felajánlják azt az utat amelyet ők eddig eredményesen jártak. Bara­nya kisipari szövetkezetei a második ötéves terv során mintegy 1000—1200 kisiparos belépését biztosítják és még 1960-ban nyolcszáz kisiparos belépésére számítanak, ter­mészetesen önkéntes elhatá­rozás alapján; A megye kisiparosait a szövetkezetek fennállása óta foglalkoztatja a belépés gon­dolata. Az elmúlt években is tapasztalható volt bizonyos érdeklődés a szövetkezetek munkája iránt, olyan nagy­fokú azonban még soha, mint ami az egyéni paraszt­ságok átalakulása óta meg­nyilvánult A kisipari szövet­kezetek használják ki ezt az érdeklődést arra. hogy meg­győzzék kívülálló szaktársai­kat arról: álláspontjuk túl­haladott amikor a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésé­nek korában a kisáruterme­léshez ragaszkodnak. Segít­senek ebben a szövetkezetek tagságának a KIOSZ szerve­zetei. melyek akkor végez­nek jó munkát, ha elősegítik a biztosabb jövőt, gondtala­nabb életet nyugodt öregkort nyújtó útra való rátérést. A kisipari szövetkezetek tagjai már megszokták, hogy létszámuk — ha eddig las­san bár de •— állandóan nő; Most azonban, amikor meg­teremtődtek a lehetőségek a tömegesebb felvételekre és a nagy érdeklődés folytán sok új jelentkezőre számíthat­nak, fogadják ezeket meg­becsüléssel, segítsék beillesz­kedésüket új környezetükbe; Harsányi Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents