Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12-01 / 138. szám

1960. JUNIUS 12. NAPLŐ 7 5+1= felkészülten az életbe! Nem is olyan egyszerű do­log az a „politechnizálás”. Leg­alábbis ott, ahol komolyan ve­szik. A Széchenyi Gimnázium­ban pedig szemmel láthatóan mindenki komolyan veszi. Az iskola asztalosműhelyében fo­lyik a fúrás-faragás, a kis asz­talosok már egyszerűbb búto­rokat is készítenek, de van ott mindenféle egyéb munkalehe­tőség, például még állatok pre­parálása is. A tanáriból éppen egy kitömött rókát szállítanak el. Természetrajzi szemléltető eszköz lett a ravaszdi komá­ból. Ilyesféle ügyeskedés azon­ban a legtöbb iskolában folyik. A Széchenyi Gimnáizum hat osztálya viszont valódi terme­lőmunkában vesz részt. A XIV. Autójavító Vállalattal kötöttek szerződést, s á hat felsőbb osztály tanulói a hét egy napján ott dolgoznak. Már a gimnázium folyosóin látható, hogy az „5 + 1-es mód­szer” nem valami egyszerű. Az emeleten végig hatalmas fali­táblák sorakoznak. Czéh elv­társ, az iskola igazgatója ké­szítette ezeket és a gyorsított ütemű matematika-oktatást szolgálják. A heti egy napi ter­melőmunka ugyanis nem okoz­hat kiesést a tanulásból sem. Hogy öt nap alatt is ugyan­annyit tanulhassanak a gim­nazisták, mint eddig hat nap alatt — megerőltetés nélkül! — a gimnázium igazgatója egészen új módszert dolgozott ki. Éppen a napokban járt ott egy kínai küldöttség, amely Kínában a felnőttek oktatásé ban kívánja meghonosítani ezt a mdószert. Az „5 + l”-nek tehát Ilyen következményei Is vannak. De ennek a részlete­zése messzire vinne. Nézzük, fr.lt csinálnak a fiúk az üzem­ben. „Iverzlótór a kölcsönös gazdagodásig — őszintén szólva bizonyos Averzióval fogadtuk a diáko­kat — mondja Varga Gyula, előkészítő művezető — de az­tán kellemesen csalódtunk. Igazán csak/ azt mondhatom, hogy a fiúk hasznos munkát végeznek, a termelőmunkában pillanatra sem okoznak zök­kenőt, sőt segítenek. Pedig mi 6i-m elsősorban az üzemgazda­sági szempontokat tartjuk szem előtt, hanem azt, hogy a gimnazisták ismerkedjenek meg a gyakorlati munkával és á munkásokkal. Ügy dicséri e fiúkat, hogy alig győzöm jegyezni. Azt mondja többek között, hogy a kulturáltság légkörét hozták magukkal az üzembe, hogy fo­gékonyak, gyorsan tanulnak, szolgálatkészek, frissen és vi­dáman dolgoznak, szinte élve­zettel., i Kardos Gyula elvtárs, a po­litechnikai tárgy tanára ezt egy statisztikai adattál is kiegészí­ti: a hiányzás aránya a politech nikai órákon, azaz az autója­vítónál végzett munka idején, 70 százalékkal jobb, mint az elméleti órákon. Előfordult, hogy egyik diák betegen jött dolgozni, úgy kellett hazakül- deni, mások a téli szünetben sz'nte minden idejüket itt töl­tötték. zzon anl Í5VORS! KÉNYELMES! A hétvégi pihenőjét töltse ABALIGETEN, balatonboglAron, SIKONDAFÜRDÖN, HARKÁNYBAN. ahova közvetlen autóbusz- tárataink közlekednek. Menetjegyét a hét szerdá­jától — szombaton 19,00 óráig elővételben Pécsett, a ko-'i.lth téren megválthatja. VlssZautazáS ra a men'’tie"yéi az autóbusz- iával odaérkezese után 2 órán belül biztosíthatja a kalauznál Abahgeten. Ba- latonbogláron. Sikonda- fürdőn. Barkánvban a strandfürdő óB| bpiáratánfil lévő 2. sz. o'bztAíná' 11 00—10.00 óra között.-1' «* m “ «, n i\h p n é s t T ‘ o * kíván <6- SZ. AKÖV (MAVAUT) 198 Ahogy összegezem magam­ban a hallottakat, azt kell meg állapítanom, hogy Itt mindkét fél gazdagodott. A tanulók szaktudást kaptak, a munká­sok pedig jobb modorral, a diákokkal együtt végzett mun ka során megszokott kulturál­tabb magatartással gazda­godtak. Sándor bácsi, meg a III. c. Rádi Sándor őszintén bevall­ja, hogy nem szívesen fogadta a gyerekeket — Ezek a kamaszfélék min­dig valami rosszban törik a fejüket, csintalanok, fegyelme­zetlenek, csak bajt okoznak. Így vélekedett akkor, ami­kor kezdték. És ma? Mindenekelőtt olyan fino­man beszél, akár valami ta­nár. Pedig korábban ugyan­csak könnyen kicsúszott a szá­ján valami kacekarlngós ká­romkodás, ha nem mentek rendjén a dolgok. Büszkén mu­tat a satupadra, ahol egy ha­lom szögletes lemezdarab fek­szik. — Ezeket a csőbiztosítőkat csinálták ma — mondja, szin­te büszkén — olyan pontosan kiszabták, hogy semmi kifogá­som sem lehet. A2tán Frici- kéről beszél, aki balkezes, de rettentő ügyes. Mindent első szóra megtanul. Megtudjuk az­tán, hogy Fricikét tulajdonkép­pen Zsoldos Jánosnak hívják és tanár a papája. Tőke Gyula éppen ott serénykedik mellet­tünk valami féltengellyel. Ő már önállóan meg tudja javíta- hi a közlőművek hibáit, a víz­pumpát, sőt rá lehet bízni a kuplungbetétezést is. Rádi Sándor csak úgy diá- kosan, családi nevükön emle­geti a többieket Szekeres a IV. b-ből egyike a legszorgal- masabbaiknak, jól dolgozik Szö­rényi is, Ferber pedig már ön­állóan hegesztett is. Mások is, rövid magyarázat után önállóan végzik már az egyszerűbb munkákat. A nehe­zétől sem riadnak vissza. Meg­esett, hogy amikor látták, va­lamelyik öreg szaktárs nehe­zebb darabot emel, odaugrot­tak, hogy „majd ők!”. Biztos jövő Tóth László Diesel-szerelő, Oláh András sebességváltósze­relő szintén csak dicsérően be­széd a mellette, dolgozó diákok­ról. Nem Is csoda, ha a diákok az elismerés láttán kedvet kap­tak ehhez a munkához. Hiszen ez a szerelő-munka szép Is, iz­galmas is. Idén tizennégy érett­ségizett fiú áll be a XIV.-es autójavítóhoz tanulónak. Biz­tos jövő áll előttük, mert má­ris több száz autószerelőre len­ne szükség és a gyors ütemben fejlődő gépjárműállomány csak növeli az igényeket. És biztos a jövőjük azoknak Is, akik nem éppen ide jönnek dolgozni. Czéh elvtárs egy szerződést mutat: a Siklósi Er­dőgazdaság havi 600 forint tár­sadalmi ösztöndíjat ajánl fel Vasvári László tanulónak, amennyiben az Agrártudomá­nyi Egyetemen tanul tovább és ennek fejében vállalja az er­dőgazdaságnál a nyári szünet­ben, s az egyetem elvégzése után négy évig a munkát A Széchenyi Gimnázium töb­bi diákját is könnyen elhelyezi vagy termelőmunkába, vagy felsőbb iskolákba, áhol az­tán jól hasznosíthatják aí is­kolában és üzemben megszer­zett ismereteket Ezeknek a jó tapasztalatok­nak az alapján tervezik a to­vábbiakban a Széchenyi Gim­názium egyik osztályának szak gimnáziummá történő átszer­vezését Ebben a diákok a har­madik osztályig heti két napot az üzemben, 4 napot az iskolá­ban, a negyedik osztályban pe­dig 3—3 napot az tizemben és az iskolában töltenek majd. Egyidejűleg 17 osztályosra bő­vül a gimnázium és nagy fej­törést okoz ennyi diák elhe­lyezése a szűkké vált öreg épü­letben, de még így sem tudnak minden jelentkezőt felvenni, annyian jönnének Ide a kedve­ző tapasztalatok hallatába. Ma már senki sem kételkedik ab­ban, hogy a politechnikai kép­zésben részesülő diákok fel- készülten lépnek ki az életbe. Új „ékszerek“ kincses Baranyában Kimeríthetetlenűl gazdag ez a mi szükebb hazánk. Kevés megye dicsekedhet annyi természeti kinccsel, szépséggel, ilyen dúsgazdag bányákkal, ennyi műemlék­kel, mint Baranya. Nem túl­zás, ha azt állítjuk, hogy maholnap a betegek Mek­kája, a turisták paradicsoma lesz, amit máris komoly eredmények bizonyítanak. A bővített, korszerűsített, állandóan fejlődő Harkány- fürdő, a sikcmdai üdülő és a környékén feltárt újabb me­legvízforrások már eddig is nagyon sok beteget, illetve vendéget csalogattak ma­gukhoz az ország minden részéből. A restaurált sik­lósi vár, a szigetvárt, pécs- váindi várak tömegével fo­gadják már bel- és külfötdi vendégeinket és a mecseki Üdülőszállót Is már rég az országosan elismert üdülők közé rangsorolták. Mégis nagyon sokáig hiá­nyolták, hogy e sok széppel, jóval hasznossal rendelkező megyében nem találni egy Olyan üdülőhelyet, ahol tö­megeket is kielégítő szóra­kozási lehetőséget nyújthat­nánk a közönségnek. így született meg egyik újabb büszkeségünk, az aba­ligeti mesterséges tó, a szép, de egyelőre még szerény tu­ristaszállójával és a minden igényt kielégítő táborozási lehetőségeivel. Aki csak évekkel ezelőtt látta az aba- ligeti cseppkőbarlangot, az bizonyára meglepődéssel ta­pasztalja, hogy azóta villany­világítással látták el a ré­gebbi füstős, egészségtelen karbid, illetve petróleum­világítás helyett. De más meglepetéseket is tartogat a barlang. Hónapok óta egy tudományos kutató csoport vizsgálja a barlang mikro­klímáját, s az eddigi kísér­tetek alapján máris megálla- pítottitk, hogy a barlang pá­rás levegője kitünően alkal­mas különböző asztmatikus betegségek gyógyítására. És mit tartogat még a tu­risták számára ez az eszten­dő? A pécs—bátaszéki vasút­vonal mentén a Hosszúhe- tény és Pécsvárad között el­terülő úgynevezett „Tóvölgy­ben” újabb mesterséges ta­vat létesítenek. A 150 méter hosszú és 80 méter széles tó kivitelezését néhány hét múlva elkezdik és augusztus 20-ra át is adják a közönség­nek. A leendő tó közelében egy régi vízimalmot olykép­pen alakítanak át nyári ven­déglővé, hogy vízimalom for* máját megőrizze, s vízi ke­rekére szerelt készülékével elnyerje a „Zenélő maldin vendéglő” Címet. A Zengő és a Pécsvárad környéki he­gyekkel övezett gyönyörő fekvésű üdülőhelyen a ké­sőbbiek folyamán turista­szálló építéséi is tervbe vet­ték. Mindezeken kívül még áz ősz folyamán, arborétum létesítését kezdik el Har­kány és Siklós között. A léte­sítendő arborétumon hazánk valamennyi megtalálható és kiveszőfélben lévő fafélesé­geinek mintatelepülése lesz az egyelőre még sivár kör­nyék. Ezzel nemcsak a vidék tájjellegét Változtatják meg, hanem megalapozzák Har­kány fürdő további fejlődé­sét, turisztikai értékét. A sellyei arborétum ren­dezése Is gyors ütemben ha­lad. A nemcsak országosan, hanem Eűrópa-szerte ritka fa-, díszfa-állományával ha­marosan a bel- és külföldi érdeklődők, szakemberek egyik Végkedveltebb kutató, illetve kirándulóhelyévé vá­lik. A megyei tanács ez ideig 260 ezer forintot fordított a park rendbehozására. Rét- és legelő javítási tapasztalatcsere Szentegáton Több hilnt Kétszáz baranyai, tolnai és somogyi tsz-elnök, agronómue és tanácsi szakem­ber részvételével áttörtökön egésznapos tapasztalaTSeft- bemutatót tartottak a Sgajte- gáti Állami Gazdaság galam- bosi ~02Bmegységében. A be­mutatót Szilvásy Imre, Bara­nya megye föállattenyésztője nyitotta meg. Elmondotta, hogy a rét- és legelőjavítás orszá­gos probléma és a Földműve-' lésügyi Mihisztérium által ren­dezett tapasztalatcsere célja: MÉSZÁROS FERENC GX30OOraO0OGXDQO0OOO0GGOOOOGOOOOOOOOOOOGOOGXröGOOOOOOOOOOOOOOOOG)OO<­Hiszékeny emberek Egy dossziét tartok a kezembeh, lehet vagy fél kiló .irat benne. Panaszfelvé­teli jegyzőkönyvek. Valamennyi sértett­nek egy a panasza: becsapták őket Ki? Van. aki tudja a ne­vét, van, aki csak azt Vallja, hogy „isme­retlen személy”. De az újságban közölt felhívás alapján azok is, akik nem tudták a nevét, — miután meg nézték a gyanúsított fényképét — ráismer­tek. így aztán az ösz- szes csalás rábizo­nyult Filip János pé­csi lakosra. Munka­helyét megnevezni nem lehet azért. — mert sehol sem dol­gozik. Hónapok óta csalásból él s nem is rosszul. Érdekesek a jegy­zőkönyvek. Azt bizo­nyítják, hogy Filip János bő fantáziával rendelkezik s ezt az ötletgazdagságát jól kamatoztatta. M. Gábortól például azért kért 60 forintot, mert — mint mon­dotta s— „meghalt sze gény apám, el kell utazni a temetésére.” M. Gábor adott neki. Még sajnálta is sze­gény gyereket. Egyik nap beállí­tott S. Györgyhöz. Mérhetetlen szenve­dés volt az arcán, né­hány percig nem szólt semmit, aztán sírva mondotta: Meghalt a kisfiam”. Zokogott, zsebkendővel töröl­hette könnves szemét <i r’iftn halkan sut­togta: Nem tudna adni 100 forintot?” Megígérte: rövidesen visszaadja. S. György adott neki. Amikor kiment a házból, már nyoma sem volt a nagy fájdalomnak, há nem lépteit a vendég­lő felé irányította s ivott addig, amig a pénzből tartott. Fia meghalt? Csak a fia? Pénzért meg- halatja ő az egész családját Az Irgalma sok templomának igazgatójához már az­zal állított be, hogy gyermeke Is, felesége is meghalt. Ájtatosan nézett a templom szobraira, mintha se­gítséget várna tőlük. Az Igazgató megsaj­nálta és 100 forintot adott. Jani megígérte, visszahozza. Már „eltemette” gyermekét, feleségét, de még akad a család ban, aki él. Azaz, hogy csak élt — Jani szerint. Mert P. Tl- bornétól azzal csalt ki 50 forintot, hogy meghalt az anyja. P. Tiborné is adott pénzt miután' megígérte, hogy visszahozza. Most már nem élt senki a családjából, hát — ötletes gyerek lévén — ezekután szti letéssel „operált”. Dr: K. Józsefné azt vallja a panaszjegy­zőkönyvben, hogy azért kért tőle 50 fo­rintot, mert kisgye­reke született. „Na­gyon boldog vagyok, hogy hosszú idő után végre gyerekem lett. Majd elhozom meg­mutatni, csak most ugye a költségek, az orvos... a kiadások." ötven forintot kért és kapott is. Vissza­adja, fia persze ez természetes, csak most sürgősen kell a pénz.:; Nemcsak ismerő­sökhöz állított be pénzért, hanem sétált az utcán s ahol meg­gondolta magát be­csengetett ismeretlen lakásokba is. K. La­joshoz is Így toppant be. K. .Lajosnak csak a felesége volt ott­hon. Amikor Fillp el­mondotta, hogy pénzt kérni jött, az asszony azt válaszolta, férjé­nél a pénz, de ő csak este jön meg. Filip este ismét megjelent. Azt tnohd- ta: kisfiának fehér vérsejtjei pusztítják a piros vérsejtjeit, or­vosra van szükség, kérek 100 forintot” — és sírt hozzá. Gyer­mekről van sző. aki­nek a vérsejtjeit:. i na szóval:;. jók az emberek... és meg­kapta a 100 forintot. Holnap igen, termé­szetesen visszahozza. Egy másik esetnél már nemcsak Janit, de a panaszost is furfangos fickónak lehet nevezni. Jani az állomásom iszik, de még inna, pénze azon ban már nincs. Oda­megy egy fuvaros­hoz s elmondja, hogy van itt egy ember, aki 90 forintért el­adna egy bőrkabátot, adjon gyorsan 90 fo­rintot. A füvaros gya­nút fog. „90 forintért? Milyen bőrkabát le­het az?” — kérdi. — Filip gyors magyará­zattal is szolgál. Pri- thá. jó kabát, csak hz illető be van rúg­va, még akár inni. de nincs pénze, ezért ad­ja el. Ja, az már más, akkor lehet róla azé. S adott 90 forintot. Azóta se látta Filipet se, de a pénzét se. S most panaszkodik. De ha igaz lett vol­na, amit Filip mond, altkor' hozzásegítette volna, hogy ittas em­bertől néhány forint­ért elvegyék a bőrka­bátját. A hiszékeny embe­rek most szaladnak a pénzük Után. — Hát annyi pénzük van az embereknek, hogy ha egy ismeretlen ’ kér tőlük 50, vagy 100 fo­rintot és megígéri, hogy visszaadja, ak­kor már nyúlnak is a pénztárcájukba? Igaz, Filipnek „nagyon ha­tározott fellépése volt, ezért hittünk neki” —1 mondják. — „Megsajnáltuk ké­rem, hiszen felesége, gyermeke meghalt — azt mondotta” vallják a károsultak. Filip pedig vígan élt — munka nélkül. A nap bármelyik idő­szakában megtalálha­tó volt a Piros ró­zsában, a Zöldfában, az Elefántban. Az örökké „kérő” Filip, a rendőrségen sem tagadta meg ma­gát. Ott is kért. Na nem pénzt, hanem azt. hogy helyezzék szabadlábra, mert dol­gozni akar és min­denkinek visszafizeti adósságát. „Persze valami könnyű mun­kát kérek, mert a ne­hezet nem bírom” — állt elő mindjárt a fel tétellel is. De hiába Kérését most nem teljesítet­ték. Garay Ferenc megismertetni a szakembere­ket a rét- és legelőgazdálko­dás és javítás korszerű, olcsó módszereivel, s a fűhozamok növelésének lehetőségeivel. Ezután a helyszínem — tehát kinn a legelőn — Fischer Ele­mér, a gazdaság főagronómu- sa beszámolt a szakemberek­nek a gazdaságban évek óta folyó legelőjavítási kísérletek­ről és azok eredményeiről. El­mondta, hogy 6—7 évvel ez­előtt ez a 122 holdas legelő még vizenyős, kákás, értékte­len földdarab volt, a semmi­nél is kevesebb fűhozammal. Ma pedig az állatokat jórészt abrak nélkül, tavasztól őszig itt legeltertik, sőt a téli takar­mány, a széna egy részét is innen takarítják be. 1995-ben a vadvizek lecsa- polásával kezdték meg a le­gelő javítását. A víz leveze­tése után észre vették, hogy a káros íavanyú füvek közt kez­denek megjelenni az édes fű­félék. De ekkor még annyi volt a gyom, hogy a sok ta­kács mácsonya és tövises igli- ce miatt a ménes rá sem ment a legelőre. Három éven keresz­tül Irtották a gyomokat, kapá­val és mindenféle eszközzel, majd az ősidők óta tömődött földet láhcborortával és tár­csával keresztbe, hosszába fel­lazították. (A tárcsázást azóta is minden évben megismétlik.) Ekkor felmerült a kérdés: törjék fel, gyepesítsék újra a legelőt, vagy a meglévő ősgye­pet felszíni kezeléssel javítsák? Az utóbbi mellett döntöttek. Csak próbaképpen törtek fel és gyepesítettek be egy húsz- holdaá részt, de azt, tapasztal­ták, hogy kár volt és amellett költséges Is. A három éve gye­pesített húszholdas szakaszon a bokros aljfüvek ma már szinte teljesen kipusztultak, a földje repedezik, tönkremegy, ezzel szemben a jól kezelt ős­gyep egyre dúsabb fűállo­mányt ad. A vendégek meg­állapították, hogy a helyesen kezelt — tárcsázott, felülvetett, műtrágyázott — ősgyepben ma már alig található savanyú fű, túlnyomó benne az édes kul- túrfüvek aránya. Takács Alfréd, a galambosi üzemegység vezetője 1958-ban műtrágyázás! kísérletet kez­dett a legelőn, amelynek ered­ményéről most beszámolt. Há­romszor 10 holdas parcellákat jelölt ki s melléjük egy-egy hold kontroli-parcellát. A mű­trágyázott és nem műtrágyá­zott parcellák közti különbség észrevehetően nagy volt és a vendégek minden magyarázat nélkül is megállapíthatták ézt a különbséget. A kísérlet ér­dekes eredményeket hozott. Kiderült, hogy a legelőt istálló­trágyázni szinte nem is érde­mes, mert holdanként egy má­zsa pétisó többet segít, mint nyolcvan mázsa istállótrágya: Ebinek oka, hogy az istálló­trágyát nem lehet bejuttatni a földbe — csak a felszínre kiszórni — és így óriási a veszteség. A másik, amit ta­kács Alfréd, a kísérlet veze­tője a szakemberek figyelmé­be ajánlott, az volt, hogy sa­vanyú vegyhatású legelőre foszfor műtrágyát kiszórni nein szabad, mert azzal még tovább növelik a talaj sava­nyúságát. Meszezés után rriár adható szuperfoszfát és ká­lium is, de csak ősszel. A péti- sót fele részt ősszel, fel ’--fezt tavasszal helyes Kiszórni. A műtrágyázott parcellák tlz- tizenöt mázsával több termést adtak, mint a műtrágyázatla- nok. A pétisó 2—4 mázsás adagban fejti ki legjobban ter­mésfokozó hatását, az öt má­zsán felüli adagolás már nem gazdaságos. A vendégek elismeréssel adóztak a ^nintalegelőnek é: a sok feltett kérdés és nagy ért deklődés mutatta, hogy a ta­pasztalatcsere elérte cellát, felkeltette Dél-Dunántúl szak­embereinek figyelmét az. el­hanyagolt rétek és legelők ja­vítására. Régebbi típusú villamos csigasorokhoz (futómacs­kák) 0.5, 1.2, 3, 5 toryiás teherbírással PÓTALKATRÉSZEK félkész és kész állapotban, valamint nyers öntvények nagy mennyiségben raktár­ról azonnal kaphatók. Szállítóberendezések Gyára Budapest, tíl, Szentendre* út 217. Telefon: 162—ans 211-es mellék. 426. üvegei olcsón vásárolhat a íme it v. pécsi telepén Doktor Sánfltit utca 14. sz. 15145'*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents