Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-12-01 / 138. szám
»60. JUNIUS 12. NAPLÓ 5 Ne mondjunk le milliókról! Mi lesz a bőrgyár! hulladékok sorsa ? A Pécsi Bőrgyár udvarán, a szénhegyek szomszédságában százhatvan tonna marha- és sertésbőrhas íték-hulladé- koi ver az e:ő. A tavaly januárban kidobott első kupac ahelyett, hogy eltűnnék, egyre nő, félév múlva kétszeresére szaporodva pedig már valóságos hegy lesz. Azt mondhatnék, hogy üsse kő, égersék el, vagy főzzenek be- lő'e eoyvet, mint a tőkéi ideiében tették, hiszen úgyis hulladékról van szó. Csakhogy a b " zyár dolgozói már bebizo- nyi ották, hogy az udvaron heverő „spalt” megfelelő kidolgozásban értékes nyersanyaggá válhat, s majdnem tökéletesen pótolható vele a drága színbőr. Mii! észífcne'i hasítékból? 1959 januárjában utasítást kaptak a bőrgyár vezetői, hogy a 8—18 négyzetdeciméteres bőrdarabokat csak úgy adhatják el, ha darabonként átlagosan elérik a 14 négyzetdeciméteres nagyságot. A bőröket nem tudták a kívánalmaknak megfelelően szállítani, mert bár a hulladékok nagyobb része nyolc négyzetdeciméteren felüli ugyan, de nem éri el a 14-es nagyságot. Azután kialakult egy olyan irányzat is, miszerint a magyar cipőkhöz a hasítéknál finomabb bőrbélést kell használni. így a hulladékba kerültek a hasítékbőrök, amíg a Könnyűipari Minisztérium helyiipari osztályának vezetője le nem csapott ezekre. A helyiipari vállalatok sok olcsó bőrárut készítettek a hulladékokból. A hasíték-velúrt például cipőfelsőrészként használták fel, s így olcsó, mégis mutatós, divatos cipőket állítottak elő. Még a műszőrmebéléssel készült hasíték-velur cipő ára sem haladta meg a 130 forintot, ez pedig nagy szó! Hulladékokból elkészítették a hasítéktalpú, box-szerű, hasíték- felső’észű, körülbelül 50 forintért forgalomba hozható papucsok mintadarabjait Í6. Ám amikor a helyiipari vállalok megkezdték az olcsó cipők gyártását, jelentkezett a Bőripari Igazgatóság: a szépen kidolgozott hasítékokból a Tisza Cipőgyár fog cipőket gyártani. A jelentkezésit egy furcsa intézkedés követte, melynek értelmében a helyiipari vállalatoknak hasíték helyett színbőrt szolgált ki a Bőrellátó Vállalat. UemHsziüe' 600 ezer pár cipő A helyiipari vállalatok annakidején hatszázezer pár cipő gyártását tervezték hasítékból erre az esztendőre. A nyersanyagot a Pécsi Bőrgyár adta volna, de mert nem tudja az árlistán megszabott átlagos nagyságban szállítani a bőrt — így árdrágítást követne el — a terv a fiókban, a most már 160 tonnára rúgó hulladék a bőrgyár udvarán marad. S míg a milliós érték pusztul, az ország cipőboltjait a már közismert, jóminőségű cipőkért ostromolják a vásárlók. A megye kisipari szövetkezetei szívesen gyártanának hasítékbőrökből lábbelit, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat minden mennyiséget átvenne! De nem mondanának le tervük teljesítéséről a helyiipari vállalatok sem, ha anyagot kapnának hozzá! Mit lúd vállalni a bőrgyár? A bőrgyárban minden negyedévben ezer négyzetméter bélésanyagot és ugyanannyi felsőrésznek alkalmas velúrt készítenek marha- és sertéshasítékból. Ennyi készül el a III. negyedben is. Ugyanakkor negyedévenként még tízezer négyzetméternyi bőrt dolgoznak fel a 8—18 négyzetdeciméteres bőrök javából. Ezen felül negyedévenként száz tonna használható hulladékot dobnak kényszerből az udvarra, melyet feldolgozás után jól hasznosíthatna a helyi és a szövetkezeti ipar. De a bőrgyár, éppen az árlista megkötöttségei miatt, nem tudja a Bőrellátó Vállalaton keresztül számukra eljuttatni a kívánt anyagot, közvetlenül pedig nem adhatják el. Már több alkalommal kérték a minisztériumitól: oldják fel az ostoba megkötöttséget, hiszen az ipar a legkisebb bőrdarabot is hasznosítani tudja mény télén ül. de eredJogosa felháborodás A bőrgyárat, sőt az egész népgazdaságot felmérhetetlen anyagi kár éri, ha a bőrhulladékok elpusztulnak. És milyen felmérhetetlen veszteséget jelent, hogy hasznos anyagok pusztulásával egyidőben valutáért vásárolunk cipőket a kereslet kielégítése érdekében? Ha arra is gondolunk, hogy a bőrgyári hulladékhegyet is valutáért importáltuk, nyugodtan elismerhetjük: jogos a helyiipari vállalatok vezetőinek felháborodása, amikor színbőrt ajánl nekik a Bőrellá- tó Vállalat hasíték helyett. A Pécsi Bőrgyárban az Újpesti Bőrgyár tapasztalatai alapján ragasztással akarják megoldani a hulladékhegy felszámolását. Az úgynevezett „Ra-spa’-üzem, amelyben ezt végeznék, legkorábban jövő év elején kezdhetné meg működését. De miért kellene addig is vámunk? Miért mondanánk le ebben az esztendőben milliókról? Segítsen a minisztérium! Mint a megyei pártbizottság ipari osztálya által összehívott értekezleten a szakemberek megállapították, leghelyesebb volna, ha a Bőripari Igazgatóság javaslatot tenne a hasítékok átlagos nagyságáról szóló rendelkezés megváltoztatására. Ha a felhasználó vállalatok hajlandók minden olyan hasítékd arabot elfogadni, melynek terjedelme eléri a nyolc négyzetdecimétert, ne ragaszkodjék 14-es átlaghoz az igazgatóság sem! Ha erre nincs mód, akkor tegyék lehetővé, hogy a Bőrellátó Vállalat kiiktatásával közvetlenül a gyárban juthassanak a hulladékokhoz a felhasználó vállalatok. Harsány! Márta Rövidebb lesz a második műszak A háziasszonyok munkájának megkönnyítése a legfőbb feladata a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Bajcsy Zsilinszky úti nakt árának. A központon kívül a város számos helyen, sőt még Komlón is harmincegy aktíva kölcsönzi a vállalat mosógépeit, porszívóit, a gyermekkocsikat, sátrakat, fényképezőgépeket. Ropoliék porszívót és padlókefélőt kölcsönöz tele. Kristóf Dezső falfestő-hengert kölcsönöz, maga festi ki konyháját Megérkezett a második monszunhullám Pénteken délután és a szombatra virradó éjszaka hazánk egész területét elárasztotta az Atlanti-óceánról jövő második monszun hullám. A hűvös légtömegek nyomában zivatarok, erős záporok, majd áztató esők pásztázták végig az országot. A zivatarok után is megmaradt az erős szél. Viharos szelet jelenteitek a Dunántúlról. Sebessége a Balaton vidékén például megközelítette a gyorsvonatét. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya szerint a következő napokban fokozatosan javul az idő, erősödik a nappali fel- melegedés, a jövő hét közepe táján azonban ismét hűvös monszun-hullám érkezésére kell számítanunk. Dz állami gazdaságok is segítenek burgonyabogarat irtani a tsz-ekben Baranyában az idén lényegesen több a burgonyabogár, mint amennyi az elmúlt évben volt. Ennek egyik oka az, hogy tavaly az utolsó nemzedék elleni védekezést szinte teljesen meggátolta az esős idő. A burgonyabogarak eilen most gyors, hatékony védekezés indult meg az egész megyében. Ezt a munkát gyorsan, néhány nap alatt kell elvégezni, mert különben az eredmény elmarad. A burgonyabogár elleni védekezés meggyorsítása érdé kében a megye állami gazdaságai, amelyék már befejezték ezt a munkát, tíz nagyteljesítményű permetezőgéppel siettek a megye termelőszövetkezeteinek megsegítésére. Ez a segítség igen nagy, azonban még mindig szükség van arra, ahol csak lehet, a termelőszövetkezetek háti porozóval is támogassák, ennek a munkának minél gyorsabb, minél hatékonyabb befejezését. „Szerintem a mosógép a világ legokosabb találmánya — mondja Vida nagymama. Ezen nem is csodálkozunk, hiszen két nap helyett hat óra alatt végzi el az öttagú család részére a nagymosást, összehasonlíthatatlanul kisebb fáradt*(76.) . — Nézze Cselei elvtárs, itt valami baj van. Krasznait be- lekergették a bűnbe. Sokáig nem. hittem, hogy ez lehetséges De most már látom. Es ez, aki ezt a tehetséges fiút tönkretette, nyugodtan éli világát. Még a fegyelmi eljárást is felfüggesztették, mert az a szerencsétlen fiú meggondolatlan tettével Kallós elképzelését igazolta. Tudja, én azt tanultam, hogy az embert a körülmények teszik bűnözővé. Nem a hajlam és nem az átöröklés. Nos, ezek szerint a körülményeket meg lehet teremteni ... Ha minden jól megy, Kallóé még kitüntetést kap. — Nem, Eszterkém! Ezt nem hiszem ée úgy vélem, Kallós sem számít kitüntetésre. Mi világosan látjuk, hogy a fiú tette egyáltalán nem bizonyítja az ő elképzelését, és nem is adhat mentséget neki. Ami pedig a körülmények szerepét illeti, azt hiszem, igaza van. S nekünk egymással összefogva kell harcolnunk azért, hogy a becsületes szándék és a tett érvényesüljön. — Szélmalom har,c ez, Cselei elvtárs. — Miért lenne az? — Ha most mondjuk Krasz- nai hazajönne, maga, aki pontosan ismeri az ügyet, azokat a körülményeket, amelyek a fiút bűnbe kergették, kiállna mellette? Harcolna azért, hogy a fiút ne büntessék meg? Cselei hallgatott. — Miért hallgat? — Eszter — mondta halkan az alezredes, — megígérem magának, hogy minden lehetőt megteszek Krasznai megmentése érdekében. — Az a furcsa az egészben — nézett fel a lány, — hogy én támogatom magukat, közben tudom, hogy ez a támogatás esetleg István elfogását segíti elő. Ha nem tudnám becsületes embernek Krasznait, nem lennének aggályaim. De igenis becsületes ember, akit a körülmények juttattak kellemetlen helyzetbe. Tudom, hogy szökésével bűnt követett el, és mégis megértem őt, nem tudom elítélni. Talán én is így tettem volna az 6 helyében ... Ugyanakkor azt is tudom, hogy kö- tt less égem segíteni magukat-; Cselei, mig a lány beszélt, a legutóbbi jelentésekre gondolt. — Szegény Eszter — futott át agyán, v— Vajon ha tudná, hogy Krasznai mélyebben keveredett a dologba, mit szólna hozzá? Pedig most tényleg segítenie kell. — Tudja, délelőtt találkoztam egy érdekes emberrel — hallotta a lány hangját. — Orvos... Cselei felfigyelt. — Dr. Szegedinek hívják, ha jól emlékszem. — Biztos a nevében? — ’kapta fel a fejét az alezredes. — Azt hiszem, igen — folytatta Eszter. — Tíz évig élt Távol-Keleten. Szegény emberek gyereke volt, s a régi társadalmi rend kergette öt idegenbe ... — Mondja, hogy nézett ki az az orvos — szólt közbe Cselei. Eszter pontosan leírta a férfit. — Szemüveget nem visel? — Nem, nem láttam rajta... Szóval arra gondoltam, hogy Krasznait, a tehetséges fiút meg az ilyen Kallós alakok üldözik 'ki az országból, és megutáltatjálk a mi rendszerünket még a becsületes emberekkel is. És ezek ellen mi nem vesszük fel a harcot. Nem merünk fellépni ellenük. — Téved, Eszter. Ha ez megnyugtatja, közölhetem, hogy Kallóst azonnali hatállyal felfüggesztették, és megindították az eljárást ellene. Nemcsak hivatali vonalon, hanem pártvonalon is. Csúnya dől- adk derülteit H *£U. — Végre — mondta. — Gazember. — Hamarosan tisztázódik minden — folytatta Cselei. — Szeretném, ha részletesen elmondaná, hogy mi mindent beszélt Szegedivel, mi a véleménye arról az emberről. Utána majd én kérek magától valami szívességet. Bár most olyan lelkiállapotban van, hogy nem tudom, mit gondoljak ..; A lány beszélni kezdett. öt órakor Kocka sugárzó arccal lépett be Cseleihez. — De jó kedved van, Kocka — mondta az alezredes. — Megjelent az első fecske — nevetett a főhadnagy. — Dr. Szegedi ma délelőtt járt a villában. Rózsincüc összehazudott mindent; hogy az elődjét, Juliskát ő kezelte... Szóval terepszemlét tartott. Egy biztos, a Wellington állomás mögött dr. Szegedi rejtőzik. — Es ha valaki más? — mosolygott Cselei. — Nem lehet más — vitázott Kocka. — Az állomás a Németvölgyi út környékén van. Ott van a Kert utca is. Hogy Szegedi ügynök az biztos. Gondolj a „Segítő“ jelentésére, Soós és Szegedi beszélgetésére, Vildmann állítólagos üzenetére. — Világos, hogy Szegedi ügynök — bólintott Cselei. — Tíz évig Távol-Keleten élt. Nyilván onnan ismeri Vild- mannt. re Ezt honnan tudod? IVi>U>Um Mm4s2UU Még cmk cipelni sem kell a kölcsönkért tárgyakat, mert Zászló Rudolf, a'vállalat triciklise házhoz és vissza is szállítja azokat. Az 6 álma az, ha már annyi mindent motorizáltak. jó Tanne, ha az ő triciklijét is motor hajtaná.