Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12-01 / 138. szám

»60. JUNIUS 12. NAPLÓ 5 Ne mondjunk le milliókról! Mi lesz a bőrgyár! hulladékok sorsa ? A Pécsi Bőrgyár udvarán, a szénhegyek szomszédságá­ban százhatvan tonna marha- és sertésbőrhas íték-hulladé- koi ver az e:ő. A tavaly januárban kidobott első kupac ahelyett, hogy el­tűnnék, egyre nő, félév múlva kétszeresére szaporodva pedig már valóságos hegy lesz. Azt mondhatnék, hogy üsse kő, égersék el, vagy főzzenek be- lő'e eoyvet, mint a tőkéi ide­iében tették, hiszen úgyis hul­ladékról van szó. Csakhogy a b " zyár dolgozói már bebizo- nyi ották, hogy az udvaron he­verő „spalt” megfelelő kidol­gozásban értékes nyersanyag­gá válhat, s majdnem tökéle­tesen pótolható vele a drága színbőr. Mii! észífcne'i hasítékból? 1959 januárjában utasítást kaptak a bőrgyár vezetői, hogy a 8—18 négyzetdeciméteres bőrdarabokat csak úgy adhat­ják el, ha darabonként átlago­san elérik a 14 négyzetdeci­méteres nagyságot. A bőröket nem tudták a kívánalmaknak megfelelően szállítani, mert bár a hulladékok nagyobb ré­sze nyolc négyzetdeciméteren felüli ugyan, de nem éri el a 14-es nagyságot. Azután kialakult egy olyan irányzat is, miszerint a ma­gyar cipőkhöz a hasítéknál fi­nomabb bőrbélést kell hasz­nálni. így a hulladékba kerül­tek a hasítékbőrök, amíg a Könnyűipari Minisztérium he­lyiipari osztályának vezetője le nem csapott ezekre. A he­lyiipari vállalatok sok olcsó bőrárut készítettek a hulladé­kokból. A hasíték-velúrt pél­dául cipőfelsőrészként használ­ták fel, s így olcsó, mégis mu­tatós, divatos cipőket állítottak elő. Még a műszőrmebéléssel készült hasíték-velur cipő ára sem haladta meg a 130 forin­tot, ez pedig nagy szó! Hulla­dékokból elkészítették a hasí­téktalpú, box-szerű, hasíték- felső’észű, körülbelül 50 forin­tért forgalomba hozható papu­csok mintadarabjait Í6. Ám amikor a helyiipari vál­lalok megkezdték az olcsó cipők gyártását, jelentkezett a Bőripari Igazgatóság: a szépen kidolgozott hasítékokból a Ti­sza Cipőgyár fog cipőket gyár­tani. A jelentkezésit egy furcsa intézkedés követte, melynek értelmében a helyiipari válla­latoknak hasíték helyett szín­bőrt szolgált ki a Bőrellátó Vállalat. UemHsziüe' 600 ezer pár cipő A helyiipari vállalatok an­nakidején hatszázezer pár cipő gyártását tervezték hasítékból erre az esztendőre. A nyers­anyagot a Pécsi Bőrgyár adta volna, de mert nem tudja az árlistán megszabott átlagos nagyságban szállítani a bőrt — így árdrágítást követne el — a terv a fiókban, a most már 160 tonnára rúgó hulladék a bőrgyár udvarán marad. S míg a milliós érték pusztul, az or­szág cipőboltjait a már köz­ismert, jóminőségű cipőkért ostromolják a vásárlók. A me­gye kisipari szövetkezetei szí­vesen gyártanának hasíték­bőrökből lábbelit, a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat minden mennyiséget átvenne! De nem mondanának le tervük teljesí­téséről a helyiipari vállalatok sem, ha anyagot kapnának hozzá! Mit lúd vállalni a bőrgyár? A bőrgyárban minden ne­gyedévben ezer négyzetméter bélésanyagot és ugyanannyi felsőrésznek alkalmas velúrt készítenek marha- és sertés­hasítékból. Ennyi készül el a III. negyedben is. Ugyanakkor negyedévenként még tízezer négyzetméternyi bőrt dolgoz­nak fel a 8—18 négyzetdeci­méteres bőrök javából. Ezen felül negyedévenként száz ton­na használható hulladékot dob­nak kényszerből az udvarra, melyet feldolgozás után jól hasznosíthatna a helyi és a szövetkezeti ipar. De a bőr­gyár, éppen az árlista megkö­töttségei miatt, nem tudja a Bőrellátó Vállalaton keresztül számukra eljuttatni a kívánt anyagot, közvetlenül pedig nem adhatják el. Már több al­kalommal kérték a miniszté­riumitól: oldják fel az ostoba megkötöttséget, hiszen az ipar a legkisebb bőrdarabot is hasznosítani tudja mény télén ül. de ered­Jogosa felháborodás A bőrgyárat, sőt az egész népgazdaságot felmérhetetlen anyagi kár éri, ha a bőrhulla­dékok elpusztulnak. És milyen felmérhetetlen veszteséget je­lent, hogy hasznos anyagok pusztulásával egyidőben va­lutáért vásárolunk cipőket a kereslet kielégítése érdekében? Ha arra is gondolunk, hogy a bőrgyári hulladékhegyet is va­lutáért importáltuk, nyugod­tan elismerhetjük: jogos a helyiipari vállalatok vezetői­nek felháborodása, amikor színbőrt ajánl nekik a Bőrellá- tó Vállalat hasíték helyett. A Pécsi Bőrgyárban az Új­pesti Bőrgyár tapasztalatai alapján ragasztással akarják megoldani a hulladékhegy fel­számolását. Az úgynevezett „Ra-spa’-üzem, amelyben ezt végeznék, legkorábban jövő év elején kezdhetné meg műkö­dését. De miért kellene addig is vámunk? Miért monda­nánk le ebben az esztendőben milliókról? Segítsen a minisztérium! Mint a megyei pártbizottság ipari osztálya által összehívott értekezleten a szakemberek megállapították, leghelyesebb volna, ha a Bőripari Igazgató­ság javaslatot tenne a hasí­tékok átlagos nagyságáról szó­ló rendelkezés megváltoztatá­sára. Ha a felhasználó vállala­tok hajlandók minden olyan hasítékd arabot elfogadni, melynek terjedelme eléri a nyolc négyzetdecimétert, ne ragaszkodjék 14-es átlaghoz az igazgatóság sem! Ha erre nincs mód, akkor tegyék lehetővé, hogy a Bőrellátó Vállalat ki­iktatásával közvetlenül a gyár­ban juthassanak a hulladékok­hoz a felhasználó vállalatok. Harsány! Márta Rövidebb lesz a második műszak A háziasszonyok munkájának megkönnyítése a legfőbb feladata a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Bajcsy Zsilinszky úti nakt árának. A központon kívül a város számos he­lyen, sőt még Komlón is harmincegy aktíva kölcsönzi a vállalat mosógépeit, porszívóit, a gyermekkocsikat, sátrakat, fényképezőgépeket. Ropoliék porszívót és padlókefélőt kölcsönöz tele. Kristóf Dezső falfestő-hengert kölcsönöz, ma­ga festi ki konyháját Megérkezett a második monszunhullám Pénteken délután és a szombatra virradó éjszaka hazánk egész területét el­árasztotta az Atlanti-óceán­ról jövő második monszun hullám. A hűvös légtömegek nyomában zivatarok, erős záporok, majd áztató esők pásztázták végig az országot. A zivatarok után is meg­maradt az erős szél. Viha­ros szelet jelenteitek a Du­nántúlról. Sebessége a Ba­laton vidékén például meg­közelítette a gyorsvonatét. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya szerint a következő napok­ban fokozatosan javul az idő, erősödik a nappali fel- melegedés, a jövő hét köze­pe táján azonban ismét hű­vös monszun-hullám érkezé­sére kell számítanunk. Dz állami gazdaságok is segítenek burgonyabogarat irtani a tsz-ekben Baranyában az idén lényegesen több a burgonyabo­gár, mint amennyi az elmúlt évben volt. Ennek egyik oka az, hogy tavaly az utolsó nemzedék elleni védekezést szinte teljesen meg­gátolta az esős idő. A burgonyabogarak eilen most gyors, hatékony védekezés indult meg az egész megyében. Ezt a munkát gyorsan, néhány nap alatt kell elvégezni, mert különben az ered­mény elmarad. A burgonyabogár elleni védekezés meggyorsítása érdé kében a megye ál­lami gazdaságai, amelyék már befe­jezték ezt a munkát, tíz nagyteljesítmé­nyű permetezőgép­pel siettek a megye termelőszövetkeze­teinek megsegítésé­re. Ez a segítség igen nagy, azonban még mindig szükség van arra, ahol csak lehet, a termelőszö­vetkezetek háti porozóval is támo­gassák, ennek a munkának minél gyorsabb, minél ha­tékonyabb befejezé­sét. „Szerintem a mosógép a világ legokosabb találmánya — mondja Vida nagymama. Ezen nem is csodálkozunk, hi­szen két nap helyett hat óra alatt végzi el az öttagú család részére a nagymosást, összehasonlíthatatlanul kisebb fáradt*­(76.) . — Nézze Cselei elvtárs, itt valami baj van. Krasznait be- lekergették a bűnbe. Sokáig nem. hittem, hogy ez lehetsé­ges De most már látom. Es ez, aki ezt a tehetséges fiút tönkretette, nyugodtan éli vi­lágát. Még a fegyelmi eljárást is felfüggesztették, mert az a szerencsétlen fiú meggondo­latlan tettével Kallós elképze­lését igazolta. Tudja, én azt tanultam, hogy az embert a körülmények teszik bűnözővé. Nem a hajlam és nem az át­öröklés. Nos, ezek szerint a körülményeket meg lehet te­remteni ... Ha minden jól megy, Kallóé még kitüntetést kap. — Nem, Eszterkém! Ezt nem hiszem ée úgy vélem, Kallós sem számít kitüntetésre. Mi világosan látjuk, hogy a fiú tette egyáltalán nem bizonyít­ja az ő elképzelését, és nem is adhat mentséget neki. Ami pedig a körülmények szerepét illeti, azt hiszem, igaza van. S nekünk egymással összefogva kell harcolnunk azért, hogy a becsületes szándék és a tett érvényesüljön. — Szélmalom har,c ez, Cse­lei elvtárs. — Miért lenne az? — Ha most mondjuk Krasz- nai hazajönne, maga, aki pon­tosan ismeri az ügyet, azokat a körülményeket, amelyek a fiút bűnbe kergették, kiállna mellette? Harcolna azért, hogy a fiút ne büntessék meg? Cselei hallgatott. — Miért hallgat? — Eszter — mondta halkan az alezredes, — megígérem magának, hogy minden lehetőt megteszek Krasznai megmen­tése érdekében. — Az a furcsa az egészben — nézett fel a lány, — hogy én támogatom magukat, köz­ben tudom, hogy ez a támoga­tás esetleg István elfogását se­gíti elő. Ha nem tudnám be­csületes embernek Krasznait, nem lennének aggályaim. De igenis becsületes ember, akit a körülmények juttattak kel­lemetlen helyzetbe. Tudom, hogy szökésével bűnt követett el, és mégis megértem őt, nem tudom el­ítélni. Talán én is így tettem volna az 6 helyében ... Ugyan­akkor azt is tudom, hogy kö- tt less égem segíteni magukat-; Cselei, mig a lány beszélt, a legutóbbi jelentésekre gon­dolt. — Szegény Eszter — fu­tott át agyán, v— Vajon ha tudná, hogy Krasznai mélyeb­ben keveredett a dologba, mit szólna hozzá? Pedig most tény­leg segítenie kell. — Tudja, délelőtt találkoz­tam egy érdekes emberrel — hallotta a lány hangját. — Orvos... Cselei felfigyelt. — Dr. Szegedinek hívják, ha jól emlékszem. — Biztos a nevében? — ’kapta fel a fejét az alezredes. — Azt hiszem, igen — foly­tatta Eszter. — Tíz évig élt Távol-Keleten. Szegény embe­rek gyereke volt, s a régi tár­sadalmi rend kergette öt ide­genbe ... — Mondja, hogy nézett ki az az orvos — szólt közbe Cselei. Eszter pontosan leírta a férfit. — Szemüveget nem visel? — Nem, nem láttam rajta... Szóval arra gondoltam, hogy Krasznait, a tehetséges fiút meg az ilyen Kallós alakok üldözik 'ki az országból, és megutáltatjálk a mi rendsze­rünket még a becsületes em­berekkel is. És ezek ellen mi nem vesszük fel a harcot. Nem merünk fellépni ellenük. — Téved, Eszter. Ha ez meg­nyugtatja, közölhetem, hogy Kallóst azonnali hatállyal fel­függesztették, és megindítot­ták az eljárást ellene. Nem­csak hivatali vonalon, hanem pártvonalon is. Csúnya dől- adk derülteit H *£U. — Végre — mondta. — Gazember. — Hamarosan tisztázódik minden — folytatta Cselei. — Szeretném, ha részletesen el­mondaná, hogy mi mindent beszélt Szegedivel, mi a véle­ménye arról az emberről. Utá­na majd én kérek magától va­lami szívességet. Bár most olyan lelkiállapotban van, hogy nem tudom, mit gondol­jak ..; A lány beszélni kezdett. öt órakor Kocka sugárzó arccal lépett be Cseleihez. — De jó kedved van, Koc­ka — mondta az alezredes. — Megjelent az első fecske — nevetett a főhadnagy. — Dr. Szegedi ma délelőtt járt a villában. Rózsincüc összeha­zudott mindent; hogy az előd­jét, Juliskát ő kezelte... Szó­val terepszemlét tartott. Egy biztos, a Wellington állomás mögött dr. Szegedi rejtőzik. — Es ha valaki más? — mosolygott Cselei. — Nem lehet más — vitázott Kocka. — Az állomás a Né­metvölgyi út környékén van. Ott van a Kert utca is. Hogy Szegedi ügynök az biztos. Gon­dolj a „Segítő“ jelentésére, Soós és Szegedi beszélgetésé­re, Vildmann állítólagos üze­netére. — Világos, hogy Szegedi ügynök — bólintott Cselei. — Tíz évig Távol-Keleten élt. Nyilván onnan ismeri Vild- mannt. re Ezt honnan tudod? IVi>U>Um Mm4s2UU Még cmk cipelni sem kell a kölcsönkért tárgyakat, mert Zászló Rudolf, a'vállalat triciklise házhoz és vissza is szál­lítja azokat. Az 6 álma az, ha már annyi mindent motorizál­tak. jó Tanne, ha az ő triciklijét is motor hajtaná.

Next

/
Thumbnails
Contents