Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-02-01 / 129. szám

I JflLlG tTTÖLETÄRJAI, EGYESÜLJETEK! SQffiUirtu , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Tß ARANY A MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA QbidchaJcadó. yípehet ^dátanaÁ 'Pécsett XVII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. JUNIUS 2. CSÜTÖRTÖK | A budapesti ÉRDÉRT Vál­lalatnak készít 9 darab, egyen­ként 74 ezer forint értékű vil­lanymotoros rönk-rakodó gé­pet a Pécsi Finommechanikai i Vállalat lakatos üzeme. A va­gonrakodásra is alkalmas gép­ből 5 darab már elkészült, né­gyet pedig július végéig szál­lítanak le. Az ipari vásáron is bemutatott rönkrakodó iránt más vállalatok is érdeklődnek és a jelek szerint hamarosan elkezdik újabb rakodók soro­zatgyártását. Foto: Erb János Kapában a termés Beköszöntött az az időszak, amire a tapaszdalt, jól dolgoz» parasztemberek azt szokták mondani: „Ilyenkor a kapában van a termés.” E nagy tapasz­talatok alápján nyugvó igaz­ságot senki sem vitatja, még azok sem, akik az elmúlt évek­ben egy kicsit vonakodtak a munkától. Ebben az évben mindenütt jól indultak a mun­kák. Szinte alig lehetett olyan termelőszövetkezettel találkoz­ni. amelyre azt lehetett volna mondani: ez a termelőszövet­kezet nagyon elmaradt. Kisebb nagyobb elmaradások tapasz­talhatók voltak, de ezek nem a nemakarásnak, hanem a rossz időjárásnak tudhatok be elsősorban. A megyei tanács szakembe­reinek véleménye szerint an­nak ellenére, hogy kedvezőt­lenebb volt az időjárás, mint a múlt évben az idén ha na­pokban akarjuk kifejezni, kö­rülbelül egy héttel előrébb va­gyunk a növényápolási mun­kákkal, mint tavaly ilyenkor. A megye termelőszövetkezetei­nek többségében már befejez­ték a cukorrépa sarabolását és a cukorrépa felügyelők nem győzik hangoztatni: „Ilyen jól, még soha nem ment a munka”. Persze itt-ott még tapasztal­ható elmaradás. Van, ahol még nem egyelték ki a cukorrépát; Ha ezek a termelőszövetkeze­tek elmennének Lippóra, vagy Töttősre, vagy más olyan hely­re. ahol időben kiegyelték a cukorrépát, akkor megláthat­nák: mennyire igaz a mondás, ezeken a területeken .már az egész földet beborította a cu­korrépa. Több termelőszövet­kezetben megindult a cukor­répa első kapálása is; Az idő sürget, ezt a munkát gyorsí­tani kell. A gyorsítás mellett szól az is, hogy a megye cu­korrépaterületének eddig csak mintegy 15 százalékán végezték el ezt a munkát A határban mindenütt szor- galmaskodó embereket látni. A termelőszövetkezetek a’ku­koricáik negyven százalékát már megfogasolták; Ez a mű­velet megfelel egy kapálásnak, ezért ajánlatos, ha minden termelőszövetkezetben még idő­ben elvégzik ezt a munkát. A kukorica földeken traktorok szaladgálnak, lovak fújtatnak •— kapálják a kukoricát. Bár ez a munka még nagyon kez­deti állapotban van. mindösz- sze öt százalékát kapálták meg a megye tanácsi kukorica te­rületének, az igyekezet, a jó kezdés azt mutatja itt sem lesz különösebb hiba. A nö­vényápolási munkákat segítik azok a helyes határozatok, amelyeket a megye termelő­szövetkezeteinek többségében a közgyűlés hozott. Ez a pre­mizálás és az, hogy kimérték a tagoknak a kapásokat. Azon­ban ennek is van egy árnyol­dala, ami már most a növény- ápolás kezdetén is kiütközik. Több termelőszövetkezetben arról beszélnek a vezetők: nem jönnek a tagok, ha közös mun­kára hívjuk őket. a kukoricá­ra, a krumplira, a cukorrépá­ra hivatkoznak. Figyelmeztető jelenség ez. Ezért nem lenne haszontalan dolog, ha azok a termelőszövetkezetek, amelyek premizálást alkalmaznak már most olyan határozatokat hoz­nának, amelyek ösztönzik a tagokat a közös munkában va­ló részvételre is. Ilyen lehetne többek között az, hogy a tag csak akkor kaphatja meg a prémiumot, ha bizonyos meny- nyiségű munkaegységet szerez a közös munkában is. Mint nyári felhőszakadás oly hirtelen, oly nagy tömeg­ben szakad most a paraszt emberre a munka. Itt van a burgonya töltögetésének ideje. Mert sok helyen már elérte a tíz-tizenöt centit és töltögetni kellene. De itt van a kukorica kapálása is, a pillangósok ka­szálása, forgatása, betakarítá­sa is szorít. De itt-ott már meg­jelentek a burgonyabogarak is, petéik ott sárgulnak a bur­gonya levelein és már talál­kozni lárvákkal is. Szakembe­rek véleménye szerint nyolc­tíz nap múlva nagyobb meny- nyiségben jelennek meg a lár­vák és ez fokozott védekezést kíván. Ezért jó, ha még ide­jében gondoskodnak a terme­lőszövetkezetek a szükséges vegyszerről, de gondoskodnak arról is, hogy kézi szedéssel is irtsák ezeket az igen kárté­kony bogarakat. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezet be­vonná ebbe a munkába az ál­talános iskolásokat is, akik a múlt években is igen sok bur­gonyabogarat szedtek össze. A termelőszövetkezetek az elmúlt évihez hasonlóan, amikor az állam fizetett az úttörőknek az összeszedett burgonyabogárért bizonyos összeget adnának a gyerekeknek egy-egy kiló bur­gonyabogár utam Rétjeinken már magasra nőtt a fű. Kaszára vár a rét is. Nem lehet ezzel sem várni, mert az idén annyira össze jön majd minden munka: ha várunk a rét kaszálásával, ak­kor lényegesen több úszó Szé­naboglyát Iáinak majd a sásdi járásban, de más járásban is, mint amennyit az elmúlt év­ben láttunk Ez pedig senki számára sem kellemes látvány. Kár ez az államnak is, a ter­melőszövetkezetnek is. Az a termelőszövetkezet gondolko­dik helyesen, amely ezt mond­ja a parasztember, mert ezt nát behordunk!” Kapában a termés; Ezt mond ja a paraszt ember, mert ezt figyelte meg hosszú időn ke­resztül. Ez így igaz. És ha így igaz, akkor igaz az is, aki idő­ben végzi el a növényápolási munkákat, aki időben megka­pálja a kukoricát, a cukorré­pát, aki időben töltögeti a bur­gonyát, egyszóval, aki jól szer­vezi a munkáját, gyorsabb, az több terményt „rázhat ki” a kapából, de több termést, jobb termést takaríthat be a pillan­gós területekről, a rétekről is. A Hunka Vörös Zászló érdemrenddel iüntették ki Kállai Gyulát A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kállai Gyulát, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Minisztertanács első elnökhelyettesét — 50. születésnapja alkalmából — a Munka Vörös Zászló érdem­rendjével tüntette ki; A kitüntetést szerdán Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke nyújtotta étj A kitüntetés átadásánál je­len volt Kádár János, az MSZ­MP Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Fe­renc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fock Je­nő, Kiss Károly, Szirmai Ist­ván, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai és Kris­tóf István, az Elnöki Tanács titkárai Ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács A termelőszövetkezetek 1959. évi termelési versenyének, va­lamint a szövetkezeti mozga­lom legutóbbi fejlesztési és gazdálkodási eredményeinek értékelésére a Termelőszövet­kezeti Tanács szerdán ülést tartott a parlamentben; Az ülésen résztvett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná csának elnöke, a Termelőszö­vetkezeti Tanács elnöke, Lo­soncai Pál, földművelésügyi miniszter, Tömpe István, a mi­niszter első helyettese, K. Nagy Sándor, a Földművelés- ügyi Minisztérium szövetkezet­politikai főosztályának vezető­je, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjai. Az ülést Tisza József, a Termelőszövet­kezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd Dobi István mon­dott beszámolót. Dobi István beszámolóját vita követte, melynek során felszólalt Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszter; Az ülés Dobi István zárósza­vával ért véget; Magyar segélyküldemény Chilének A magyar kormány elhatá­rozta, hogy a Vöröskereszt út­ján a napokban 300 000 forint értékben takarókból, gyógysze­rekből és élelmiszerekből álló segélyt küld a chilei károsul­taknak. A Baranya megyei Építőipari Vállalat II. ötéves tervjavaslatát készíti Évenként 1000 lakást építenek •— 30 százalékkal emelik a termelékenységet Gépesítik a nehéz fizikai munkákat a második ötéves terv időszakában Az építők napjára való ké­szülődés érdekesen egybeesik most, a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalatnál, a második ötéves tervjavaslat készítésé­vel. Természetesen ez csak vé ­letlen, a tervjavaslat elkészí­tésének ideje más napokra is eshetett volna. A kettő közötti párhuzam azonban fellelhető s egyben sokatmondó is. Építőiparunk munkáshadse­rege az építők napján, a dol­gos hétköznapok eredményeit, az alkotás lehetőségét biztosító munkáshatalmat is ünnepli. Öszbecsavart hajú, idős építő­munkások örömmel szemlélik a fiatalok szárnybontogatását, Lelkesen készülnek a pécsi diákok nevelőik köszöntésére A pécsi Leöwey Klára Leánygimnázium diákotthoná­nak tanulói is már napok óta készülődnek a pedagógusnap megünneplésére. Böhm Irént, a kollégium KISZ-titkár át kérdeztük meg, milyen meg­lepetést tartogatnak a lányok a kedves ünnepre. — Mi itt a diákotthonban egy kis külön ünnepséget ter­vezünk péntek délutánra, me­lyen a kollégiumi nevelő ta­nárainkat köszöntjük. Lénye­gében csak egy egyszerű kis ünnepség lesz, a nagyobb sza­básút a gimnáziumi KISZ- szervezet és a szülői munka- közösség rendezi ugyancsak pénteken délután az iskola kultúrtermében. Arra az ün­nepségre minden tanár és minden szülő hivatalos. Mi, a diákotthon lakói a négy osz­tálynak megfelelően négy cso­portba tartozunk — a német szakosokkal együtt ötbe — és minden csoportnak van egy úgynevezett „csoportmaixvája”i Egy-egy csoport egy-egy cso­portmamát köszönt fel és aján­dékoz meg virággal. A virágo­kat közösen vesszük meg és magunk választjuk meg azt, aki mindannyiunk nevében oda ajándékozza a szeretett nevelőnek. A Janus Pannonius diák­otthon leányai közül a III. osztályos Velőssy Zsuzsa szá­mol be az előkészületekről. — Mi egy kis rövid műsort állítottunk össze, amellyel péntek este a diákotthon ebéd­lőjében köszöntjük majd ne­velőinket. Külön erre az alka­lomra a lányok szavalatokat, énék- és zeneszámokat tanul­tak be, hogy ezzel is kedve­sebbé tegyük a kis ünnepsé­get. Mivel valamennyien vi­dékiek vagyunk, minden lény maga gondoskodik virágról, melyet szüléink küldenek bt» az ünnepre. Szeretnénk, ha a műsorunk sikerülne és ezzel is örömet szerezhetnénk neve­lőinknek.-ttné akiknek már nem kell „a tég­la nehezét faragniuk“. Az épí­tők napján sokan emlékeznek majd vissza a felrakott falak­ra, az elvégzett munkára, de még többen a jövő kilátásait kémlelik. Merre felé is halad az építőmunkások útja a jövő­ben? A lakásépítési munkálatok 40 százaléka panellel történik Igen, a korszerű építési el­járás egyre nagyobb tért hó­dít a Baranya megyei Építő­ipari Vállalat gyakorlatában is. A második ötéves terv évei­ben évente 1000 lakást kell fel építeniök a vállalat dolgozói­nak. Nehéz és komoly feladat! A felépülő lakások 40 százalé­kát azonban már új építési el­járással, a nagypaneles építési móddal készítik a vállalat dol­gozói. A fennmaradó 60 szá­zalékot a hagyományos mód­szerekkel, de a hagyományos módszereket továbbfejlesztve. Mit jelent a hagyományos módszerek továbbfejlesztése? Jelenti elsősorban az előre­gyártott elemek — födém- blokkok — nagymértékben való alkalmazását, a kismére­tű tégla alkalmazásának hát- térbaszorulását, és a nagymére tű téglákkal' történő falazást, építést. Jelenti továbbá a ne­héz, fizikai munkák gépesíté­sét, megkönnyítését; Meggyorsul az építési idő Az egy munkásra jutó la­kástermelés a második ötéves terv végére 100 százalékkal emelődik, ugyanakkor a lakás­építés új módszereivel lehet­ségessé válik, mintegy 200 százalékos termelékenység- emelkedés a mostani lakás- éptísi ütemhez viszonyítva. Az összes vállalati tevékenység­ben a második ötéves terv alatt 30 %-os termelékeny­ségemelkedés megy végbe. A 30 százalékkal magasabb ter­melékenységgel végzett épí­tési munka lob.. 500 ember munkáját takarítja meg. A termelékenység emelésének „élesztője” a jó műszaki fej­lesztés, a tervszerű gépesítés, az új építési technológia al­kalmazása, a gondos anyag­takarékosság, a helyes műsza­ki szervezés, a műanyagok al­kalmazása és nem utolsó sor­ban az építőmunkások szak­mai ismereteinek gyarapítása lesz. Tudvalévő, hogy az építő­ipari vállalatnál a szakképzet- len munkások aránya meg­haladja a 60 százalékot. A szakképzetlen munkásokból szakképzett munkásokat kell nevelni, mert e nélkül csak papírosterv marad a vállalat nagyon szép elképzelése. A második ötéves terv esztendői ilyen feladatok elvégzését is róják az építőipari vállalatra. A tervek szerint a mostani szakmunkások is továbbkép­zésben részesülnek, a legújabb építési technológia elsajátítása céljából. A hagyományos épít­kezési mód felváltását bizo­nyos mértékig meg is kell előznie a szakmunkások kép­zésének, mely a szerelőipari ágra tevődik át; Mit építenek öt év alatt megyénkben? A beérkezett igényék alap­ján felmérést végeztek a vál­lalat vezetői és előreláthatóan több új létesítmény kivitele­zését bízzák rájuk. A lakás­építési programon felül való­színűleg ők építik fel Pécsett a Balokányban az új városi gőzfürdőt, mely méltó 'lesz Dunántúl legnagyobb városá­hoz. Ez az építmény kb. 20 millió forintos beruházást igé­nyel. Nem kevesebb az a költ­ség sem, amiért az ürögi 400 ágyas szociális otthont fogják felépíteni a vállalat dolgozói. A „Dózsa“ munkásszállás mögött 400 ágyas klinikát építenék, (melynek költségei elérik a 150 millió forintot. A klinika építési munkái már ez évben megkezdődnék és a má­sodik ötéves terv alatt fejeződ­nek . be. Nem kis erőfeszítést igényel majd a 3010—500 vago- nos hűtőház felépítése sem. Ezenkívül építeniük egy 300 ágyas tüdőbe teggondozót, 12 iskolát 76 tanteremmel, három gimnáziumot, elvégzik a Mo­hácsi Bútorgyár, a Sopiana Gépgyár, a Pécsi Porcelán- gyár bővítése, rekonstrukció­ja és egyéb munkákat. Mondani sem kell, hogy ezeknek a beruházásoknak ki­vitelezése óriási erőfeszítést, nagy feladatot jelent, igényes munkát követel. A vállalat építőipari tevékenysége azon­ban, mint a fentiekből kitűnt, lényegesen megváltozik öt év alatt. Gyorsabb, korszerűbb, könnyebb lesz az építőimunka, mint napjainkban. Ez azon­ban még mindig nem lenne 100 százalékos biztosíték a fenti feladatok elvégzésére. Legnagyobb biztosítékunk az építőmunkások lelkes szorgal­ma, akarása, egyre fokozódó tudásvágya, mely képes „lel­ket önteni” a tervekbe, képes arra, hogy elsajátítsa a leg­jobb módszereket, felépítse a tervbe vett objektumokat. •— is — Nyári KISZ-fáborok a megyében Igen sok KISZ-tábor létesül megyénkben la nyáhm. Boly­ban a parkban a KISZ-vezető- képző táborban négyszáz fia­tal nyer kiképzést. A balaton- fenyvesi sportvezető- és gya- korlóedző-táborban kétszázöt­venen lesznek, százan úttörő ifivezetők A Karasica menti KISZ-építőtáborban hatszáz fiatal dolgozik majd a nyári szünidőben Kéthetes turnusok­ban öt táborban és két altá- boiban segítenek majd a fia­talok a Bólyi Állami Gazdaság öt üzemegységében a hibrid kukorica címerezési munkála­tainál

Next

/
Thumbnails
Contents