Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-30-01 / 153. szám

1960. JÜNIUS 30. napló 3 Miért jutott kátyúba a salaktégla- gyártás Pécsett? Hogyan lehetne gyártását újból megkezdeni? Mit mondanak az illetékesek ? A Pécsi Építőanyag- ipari Egyesülés, amely négy éven keresztül foglalkozott a 6a lak té glagyártással, 1960-ban már nem gyárt salaktéglát. A gyártáshoz használt gépeket más vállalatok hordták el, a területet is jórészt igénybe vet­ték. Nem kellett volna most már hosszú idő ahhoz, hogy az egész ügyet a feledés dudvája nője be. Ám szerencsére őrzik még emlékét. Például a Szabadság út 19. számú ház udvarán 1958- ban belőle felépített épület, mely az anyag kiváló minősé­gére hívja fel a figyelmet, vagy a Komlói Vegyesipari Vállalat építményei, s nem utolsó sorban a belőle készí­tett istálló, mely betonként áll ellen az időjárás viszon­tagságainak, Külföldön jó, itthon nem? A Szovjetunió, Csehszlová­kia, Belgium, Franciaország olyan mennyiségben használja fel a salakot téglagyártásra, hogy a számoktól megdöbbe­nünk, ha olvassuk őket. De nemcsak külföldön előztek meg bennünket, hanem Itthon is! Diósgyőrben, Salgótarján­ban ebből építenek házakat, Cegléden egy építőcsoport Ta­tabányáról hozta el a salakot,, mert kifizetődő volt, A Bala­ton környékén több. salaktég­lából készített házat lehet ta­lálni, mint Pécsett, ahol az anyag millió köbmétere szinte kínálja magát a felhasználás­ra. Pedig 1955-ben az ország­ban először Pécsett kezdtek foglalkozni az új építőanyagok­kal, 1 négy esztendő története Pécsett 1955-ben «— először egészen csekély mértékben — indult meg a salaktégla gyár­tása. 1959-ben 18 584 darabot gyártott a Pécsi Építőanyag­ipari Egyesülés, felügyeleti ha­tósága, a Pécsi városi Tanács Ipari Osztálya által, a tervek­ben jóváhagyott 72 ezer darab helyett. így is az 1959-ben le­gyártott mennyiség jó részét 1960-ban kellett értékesíteni, mert valójában az új anyag az egyesülés „nyakán maradt”. A négy esztendőről Puskás Sán­dor, az egyesülés igazgatója így emlékezik meg: — Nagyon nehéz körülmé­nyek között kezdtünk a gyár­táshoz Pénzünk nem igen volt erre a célra. Sokszor ért vád amiatt, hogy miért költünk, erre az anyagra, amikor nem kifizetődő. A hat kisméretű tégla nagyságúnak megfelelő ealaktéglát 7.40 forintért állí­tottuk elő és 3.30-ért adtuk el. A kilenc tégla nagyságú töm­bök is önköltségileg ráfizetést hoztak. A gyártás pedig azért volt ráfizetéses, mert sokszor le kellett állni vele. Tulajdon­képpen „suba alatt” csináltuk. Diszpozíciót erre az ÉPELLÁ­TÓ sosem adott. Szerződés- kötés az anyagra nem volt Mi gépesítettük, amennyire mó­dunkban állt a gyártást, de tovább kellett volna menni ezen az úton. Kísérleteztünk cement helyett mész felhaszná­lással is, majd együttes keve­rékkel. A kitűnő tégla azonban a nyakunkon maradt. A bank nem hitelezte meg — jogosan —. hogy mi hónapokig nagy készleteket tároljunk. , Egyes vá’Ialatok felfedezték, hogy előnyös vele dolgozni, hisz rengeteg időt takarít meg, s erre az évre is érdeklődtek a szállítás felől. Mi azonban már nem gyártunk. A revizorok is folyton jöttek, kifogásolták a ráfizetéses gyártást, meg az összegeket, amit ráfordítot­tunk. Tudja az elvtárs, hogy van az ember... Nem akarja becsukatni magát. így hát ká­tyúba került a dolog.,! 6000 lakás magánerőből Mit mond Gócz Béla elvtárs Pécs város tanácsának vb- elnökhelyettese? Gócz Béla elvtárs sokszor Segített a salaktéglagyártás problémájának megoldásában. Az emberek többsége azonban — mint megjegyezte — idegen­kedik tőle. Pedig a vályogból épült házak is 100—120 évig eltartanak, hát még a II. osz­tályú agyagtégla szilárdságú salaktéglából gyártottalt? Az anyagot többször is felküldték szilárdsági próbára az ÉTI- nek, mindannyiszor elégedett véleményt kaptak. Megkísérel­ték a magánépíttetőket köte­lezni bizonyos mennyiség fel- használására, de sikertelenül. Sajnos, a ráfizetés fennállt a gyártásnál, pedig népgazdasági szempontból jóval olcsóbb eb­ből az építkezés, mint a ha­gyományos téglából. A tanács­nak viszont nincs annyi pénze, hogy egy csomóba kösse az automatizált gyártádftoz szük­séges anyagi és erkölcsi ener­giákat. Az orvosi egyetem fia­taljai megkísérlik most a sa­lak téglának való felhasználá­sát, de természetesen ez csak amolyan „elszigetelt kezdemé­nyezés” lesz, kézi gyártás. A gépek beszerzése sok ezer fo­rintba kerülne. A 15 éves la­kásépítési programban pedig Pécsett kib. 6 ezer lakást kell felépíteni magánerőből. Na­gyon hasznos lenne, ha ezt sa- laktéglából oldanák meg, hisz ezt az anyagot egyemeletes épületekig jól fel lehet hasz­nálni, Mi lenne a teendő? Baranya megyében az építő­anyag szinte az emberek talpa Kémesen, Szabó Sándor épí­tési brigádvezető udvarán cit­romfa pompázik. A citromfán érett, félig érett, zöld citro­mok csüngnek ét itt-ott fe­hér citromvirág hivalkodik a zöld leveleik körül. — Eddig ebben az évben ötvennégy citromot termett ez a fa — magyarázza Szabó Sán­dor, aki most jött meg a mun­kából. I— Volt egy nagyobb fám it, azon megtermett évem* alatt van. Élni kellene ezzel a lehetőséggel. A Baranya me­gyei Építőipari Vállalat a sa­lakdomb tövében megépíti a nagy panelgyártó üzemet. Ugyanott födémelemeket is gyártanak. Helyes lenne, ha egy szakemberekből álló bi­zottság megvizsgálná a salak­téglagyártás lehetőségeit Pé­csett és kidolgozná felhaszná­lásának, gyártásának módjait. A tanáncsnak nem állnak ren­delkezésére komolyabb anyagi erőforrások, de rendelkezésére áll a lehetőség, hogy társadal­masítása a probléma megoldá­sát. A termelőszövetkezeti épít­kezések, a lakásépítési prog­ram, az ország korlátolt építő­anyagkészlete és erőforrásai mind arra kell, hogy ösztönöz­ze az illetékeseket, ne hagy­ják a kátyúban vesztegelni a salaktéglagyártás ügyét A nagypaneles, középblakkos, egyszóval a korszerű építési eljárások mellett szerep jut még a salaktéglának is! A szakszerű felmérés, a társa­dalmi üggyé tett kezdeménye­zés, az erők összefogása lehe­tővé teszi, hogy gyorsan és eredményesen meg lehessen oldani a salak téglagyártást Pécsett^ Szüts István te a kétszáz—kétszázötven cit­rom is. De sajnos azt már nem tudtam elhelyezni télen a lakásomban. Eladtam, öt­száz forintot kaptam érte. De nem is a pénz érdekel, hanem az, hogy jó kezekbe került. Szabó Sándor szereti a virá­got, a fát, különösen a citrom­fákat, amellyel hosszú évek óta kísérletezik. És az ered­mény még egyszer sem maradt Aranyat érő eső Keddről szerdára virradó éjjel a pécsi utcákon már autók spriccelték a vizet. Esett az eső Pécsett, de esett szinte az egész megyében. — A sásdi járás­ban nem voltunk még — mondotta Baracs József, a me gyei tanács főagro- nómusa, — de ott is esett biztosan; Amerre eddig jár­tunk, mindenütt esett. Pécsett tizen­három milliméter eső esett. Itt, a mo­hácsi járásban meny nyi csapadékot mér­tek? — kérdezte a megyei főagronó- mus Imrei elvtár­sat, a mohácsi já­rási tanács főagro- nómusát. — Itt nálunk kö­rülbelül 15—16 mil­liméter esett le reg­gelig. Reggelig. Mert alighogy ezt elmond ta Imrei el v társ, Mohácson megeredt az eső. Amikor Pécs váradra értünk, örömmel tapasztal­tuk, hogy itt is esne Felvidult ettől az esőtől a határ, de felvidultak az em­berek is. A kukori­cák haragoszölden kacsintottak felénk, a virágzó burgo­nyák is mintha ki­húzták volna magu­kat, mintha csak azt mondták volna: jó­kor kaptuk az esőt, lesz alattunk gu­mó elég. Jókor jött ez az eső. Ezt mondják az emberek is. És hoz­záteszik: — Aranyat ért. Milliókat! Hogy hány milliót azt még nem tudni. Az majd a zárszá­madásokon dől él, amikor kiderül, me­lyik termelőszövet­kezetben, hogyan váltották milliókra, százezrekre ezt az aranyat érő esőt. (Szalai) •• Ötvennégy citrom Érik a meggy A bissei országút mentén az Útfenntartó Vállalat meg­kezdte a meggy szüretelését. Sírok Ilona, Görcsi Magdolna és Görcsi Mária szedik a meggyet, amelyből a konzervgyárakban készítenek majd meggyszörpöt, meggybort és lekvárt, Magyar előadások a moszkvai automatizálás kongresszuson Moszkva (MTI) Az automa tizálás kérdésével foglalta nemzetközi szövetség, az IFA( moszkvai kongresszusán izer dán több magyar tudós tartó! előadást. Benedikt Ottó aka démikus, az IFAC alelnöke a Autodin nevű új berendezés ről, Csáki Frigyes. Fekete Ot tó és Borka József pedig a Autodin kísérleti alkalmazá sáról tartott előadást az egyi’ szakosztályban. Egy más:! szakosztályban Csordás Zol tán magyar tudós pneumáti kus modellek alkalmazását: olvasta fel előadását. A KGST vetőmag* termesztési munkacsoportja Varsóban ülésezik Varsóban megkezdte ti nácskozását a Kölcsönös Ga: dasági Segítség Tanácsa rrtf zőgazdasági állandó bizotts: gának vetőmag-termesztés munkacsoportja. A szakén berek megbeszélésének célj a vetőmag-termesztés szak« sítása a szocialista országa között, az éghajlat és egy: tulajdonságok figyelembeví telével — ezenkívül fogta koznak a vetőmag szállítása' val is, Emberek és gépek 0 pécsváradi gépállomást? ara­tógépe és 9 kombájnja vágja az őszi árpát. Jól haladnak a munkával, bár az időjárás hir­telen esősre fordult. A terv szerint az aratás 46 százalé­kát géppel végzik. Ez a terv, a valóságban ennél többre számítanak. Petre Illés elvtárs, a gépállomás igazgatója szeret­né, ha legalább 55 százalék­ban gép aratná le a gabonát körzetükben. Sikerül-e ez? Si­kerülni fog! Hiszen olyan em­berek dolgoznak itt, akiknek munkakedve, szakértelme és szorgalma elegendő biztosíték erre. A gépállomás pártszervezeté­nek kezdeményezésére indítot­ták a 250 holdas mozgalmat. E mozgalom keretében máris kiváló eredmények születtek. Azt mondják a legnépsze­rűbb ember a gépállomáson Bakó István traktoros. — Állandóan a legjobb dolgo­zók között van, Szereti a gé­egy fáról *“• öt kiló levelet, levelező­lapot kaptam eddig az ország különböző részeiből — mondja miközben felesége a kerti asz­talra kiönti a temérdek leve­let. — Van ezek között agro- nómus, orvos, bányász, kisipa­ros és ki tudja milyen foglal­kozású ember. Az egyik azt kérdi: hogyan, kell trágyázni a citromfát, a másikat meg a szemzés érdekli. Aztán hoz­nak ide is szemezni. Látja íz a kis fa is szemzésre vár. A termő citromfa mellett egy másik áll. Vastagabb tör­zsű, de gyengébb koronájú. — Ezt már ki akarták dob­ni, — kapja el tekintetemet Szabó Sándor. — Megfagyott. Én azt mondtam, adják ne­kem, majd én helyre hozom. És, amint látja sikerült is. Méhek döngicsélnek. Méhék- kel is foglalkozik, de legtöb­bet mégis a citromfáiról be­szél. Arról, hogy az ő hétéves fája már az idén 54 citromot termett, hogy bár egy kicsit terhes, de azért esténként fel­teszi a szemüveget és az öt kiló levél közül eddig mind megválaszolta és megválaszol­ja az újabbakat is. A citrom hazájában még sohasem járt. Pedig szeretett volna elmenni egyszer. Nem sikerült sohasem. Hát megte­remtette a lakásában, az ud­varán, a kertjében a citrom té hazáját Kémese* pét, szereti a munkáját; Nagy tapasztalatokkal rendelkezik, nagy gyakorlata van. Immár nyolc éve a gépállomás dolgo­zója. Volt már a gépállomás első helyezettje is, sőt kapott kitüntetést is, mint a gépállo­más kiváló traktorosa. Most sincs az utolsók között. A gép­állomás első helyezett brigád­jának a tagja. A féléves ter­vét a brigád máris 128,4 száza­lékra teljesítette, á brigádon belül Bakó elvtárs eredmé­nye 165,6 százalék, riválisáé Tóka Mihályé pedig 165,9 szá­zalék; Az igazgató elvtárs azt mond ja Bakó Istvánról, hogy „sok kellene ilyen emberből, az len­ne jó.“ Amit megcsinál, arra panasz nincsen. Nem kezd ko­rán a munkához, de előtte ala­posan átvizsgálja a gépét s azután mig csak lát, megy a munka. Kiváló munkás Földvári Já­nos is. A gépállomás pártszer­vezetének a taggyűlésén Föld­vári elvtárs megfogadta, hogy az idei aratásban is a legjobb eredményt éri el kombájn- aratásban. Tavaly 244 holdat aratott le kombájnjával. S ez az akkori nehéz körülménye­ket figyelembevéve igen szép eredmény volt. Ez az év pedig igazán jól kezdődött, ha Földvári elvtárs pon a nagypalli termelőszöve kezet őszi árpájából tíz hold vágott le. De milyen tíz M dat! Háromszáz 55 kg-os & kot rakott le gépe a tíz hol ról. Ez bizony 165 mázsa, vág is holdanként 16 és fél máz® termés, a kombájn napi no májának majdnem a két&> rese. Az ilyen kiváló eredmény* mellett a munkának sok «* apró, de jelentős és az end) rek gondosságából fakadó fflO zanatával találkozunk ezekb* a napokban. Csak egy péld említsünk meg: Rogner Járt aratógépével Szederkény hau rában vágja egy 57 holdas * gon az őszi árpát, amely éld gé megvan dőlve; A segíti ge nem érkezett meg időt* Ö ahelyett, hogy várt volf egy percet is, elkezdte egJ" dűl a munkát; Beindította gépet, s aztán le a Zetorrt fel a Zetorra, mert mindig k* lett valamit igazítania hát* így dolgozott majdnem 1 órán keresztül. Minden élt mérést megérdemel érte; Közös akarata most a pép váradi gépállomás dolgoz* nak minél gyorsabban, és rt nél előbb betakarítani a $ bonát. Megnyergelni a gép* hogy egyre kevesebbet kellj* kézi kaszával levágni; Gazdagh Istvá' eredményeit nézzük. Első na­Esküvői ruhák, színpadi kosztümök, népitánc-ruhák A HOZZÁVALÓ KELLÉKEKKEL kölcsön özhetök a Jelmezkölcsönző Vállalatnál TÄNCCSOPORTOK részére népviseleti ruhák ÉNEK- ÉS ZENEKAROK RÉSZÉRE EGYENRUHÁK KÉSZÍTÉSÉT MÉRSÉKELT ÁRON, SZAKSZERŰ KI' VITELBEN VÁLLALJUK. Cím: Budapest, V., Bécsi út 3/5. Telefon: 184-666. —' Budapest, V., Kecskeméti u. 8. Telefon: 386-347, ** Pécs, Rákóczi út 66. Telefon 37-12. A ruhákat vidékre postán továbbítjuk. Kívánságra árajánlatot küldünk. 467

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents