Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-28-01 / 151. szám
m június 2s. NAPLÓ Elkészült a helyiipari vállalatok ötéves tervjavaslata Nemrégiben készült el a fegyei tanács ipari osztályán ®egye helyiipari vállalatai- k ötéves tervjavaslata. A ^javaslat összeállításánál fi- öembevették azt a lelkes Bkaversenyt, amely a maii tanács ipari osztályának Vitása alá tartozó vállalatai uralkodik, s erre szaka 43 százalékban szabták 5 a második ötéves terv ide6 a termelékenység emelé1 második ötéves terv idehatalmas beruházásokat la& a megye vállalatai. A ®Paii vállalatok közül a *>ácsí Bútorgyár és a Pa- ^ Vállalat tégláik legerő- Nfcen. Üiftácst Bútorgyár ^ót kap üzembővrtésre, í21 jelenti, hogy 1962-ig egy i2eniház kapcsolódik a ter- ^e. amellyel 1965-ig 99,8 ^ékos termelésfelfutást '"ak elérni. Az új üzemház beiben a legkorszerűbb j|®uakáló gépeket állítják A beruházás során mtat hárommillió forin- Jásárotaak új gépeket. A gyárban -jelenig még •jjatlan a porelszívás* A ötéves tervben fél befektetéssel olyan por- 0 berendezőt építenek, „tökéletesen tisztántartja ^lyek levegőjét* Sügjat VáUalat ^dik ötéves tervben új, jk és Alkotmány utca ál- J^éolt területre —■ jelenít szeméttelep ■— teszi présének színhelyét. Itt p közel tízmilliós költ- , a szociális létesítmé- S ellátott, tízezer lég- eeres üzemépület, a hoz- Kzó helyiségekkel együtt. Mat ugyancsak modern *kot kap, melynek segít- ■} évi 12 ezer mázsára ' a mosoda száraztisztí- |;áacitását. A vállalat az y* sarában kap egy né- syártmányú ing vasaló ^ csarnok épül Síkló^^atpari^J/áUalat j1, ^ hatmillió beruházás- jiePek üzembehelyezésé- J?-re 35—40 százalékkal i^.-alat termelése. Sikló- csarnokot háromaj- ?ények gyártására ren- j,0®- A háromajtós szek- L^éllett természetesen is gyártják a méhj^gvalósul a helyiipari jj?k fejlesztésére vonat- ^es tervjavaslat, megN : guqyi Minisztérium l<5a a gombamérgezések megelőzésére \ dfcszségügyi Miniszité- I ftívja a lakosság figyel 1 o^Jhbamérgezések eile- [ védekezésre. Jú- 1 5 és júliusban terem ] w a gyilkos galóca, : „. fogyasztása számos 1 Jya halálos végű mér- 1 [sy2- Mivel, a gyilkos < Ite**1 színe, sem íze nem 1 kuyÜ meg az ehető í az Egészségügyi ^ a ya felhívja a lakos- t hbsi Vetkező óvatossági SJXfaa: t (^Cvenni csakis piacon, £ • 5’ tárnokban szabad; t bét -tői, magánszemély- r ij érdekében senki ne r 5«! gombát. Vásárliis- g bipiíÖn meg arról- hogy k t van-e hivatalos s y tanúsító ellenői-ző f e nélkül árusított z 1, Vásárolni veszélyes c f "sakis olyan gombát k K^yasztásra az erdőamelyet jól á is mutassa be a a jjp’ ,csarnokokban mű- n 'kri'^t gombaismerők- z ( díjtalanul adnak vé- v a Sombárói* g oldódik Szigetvár és környékén ajceiyjérellátfe Három és félmilliós költséggel felújítják a szigetvári központi sütőüzemet, mely 1962-től kezdve a jelenlegi mennyiségnek mintegy kétszeresét, napi 40 mázsa kenyeret termel. A sásdi járás lakossága a járás központjában, közel négymilliós beruházással teljesen automatizált üzemet kap. Az FNA kemencés üzem 1963—64- ben kezdi meg működését. Ha az automatizált sütőüzem megkezdi munkáját, nem lesz többé szükség arra, hogy Komlóról szállítsanak kenyeret Sáséra és környékére, sőt megoldódik a süteményellátás is* Uj sütőüzem épül a második ötéves tervben Sellyén és valószínűleg Siklóson* í Több milliós beruházást kap aBanmyOj^*^ gazdálkodási Vállalat Mozgatom kezdődött a családiház-építők támogatására Országszerte járási építési napokat rendeznek A vállalat új központját a Megyeri úton helyezik el. Ezen kívül megnyitják a vállalat tőzegtelepét Kovácshidán, mintegy hárommilliós költséggel* AKmrúcö^le^wpwr^J/áXIalM megfelelő arányban részesül a beruházásokból. Az ötéves terv ben négymillió forintot fordítanak a vállalat fejlesztésére. A komlói városi tanács segítségével bővítik a cipőüzemet és a jelenleginek többszörösére növelik a termelsét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a közeljövőben tárgyalja, s valószínűleg jóváhagyja majd az ipari osztály által készített tervjavaslatot. Felkészültek a karanyai malmok az új gabona őrlésére Ä Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalatnak a két megye területén huszonegy működő malma van. Hét malom — a korszerűtlenebbek — tartalékként szerepel. A malmok munkája ilyen időtájt már kifogyóban van, kevés az őrlésre váró gabona, ezért ezt az időszakot használják fel mindenütt az évi nagyjavításokra és az új gabona fogadásához szükséges előkészületekre. Márciusban kezdődött a nagy karbantartás, azóta havonta három-négy malmot hoztak rendbe. Most éppen a központi telepen van a sor, itt június 15 -én kezdték és harmincadikén fejezik be. Miből áll a nagy karbantartás? Rovátkolják az őrlőhengereket, kitakarítják a síkszitákat és daragépeket, felülvizsgálják és szükség szerint kicserélik a csapágyakat és szitaszöveteket, megjavítják a villamosmotorokat és villamosberendezéseket, s mindezt megtoldják a lisztmoly elleni védekezéssel. Ebben az esztendőben tíz nagyobb malmot fertőtlenítették ciángázzal a liszt- molyok ellen. Többek között most került sor a pécsi vil lanymalom, a szigetvári és a mohácsi malom fertőtlenítésére, A vállalat malmai felkészülten várják az új gabona érkezését, de felkészült az idei gabona fogadására a központi laboratórium is. A laboratóriumiban most végzik a múlt évben őrölt gabonák minőségének értékelését. Az új gabona őrlésénél, a laboratórium dolgozóitól kapott számadatokat már hasznosítják, A Baranya—Tolna megyei Malomipari Vállalat dolgozói az idén jóminőségű, acélos és magas hektoliter-súlyú gabonákra számítanak. Az új gabona első őrlése után vizsgálatokat végeznek majd a központi laboratóriumiban, hogy annak alapján, a technológia esetleges módosításával a legmegfelelőbb minőségű lisztet szolgáltathassák a sütőiparnak. A 15 éves lakásfejlesztési tervben jelentős helyet kaptak a családiház-építők. Ed1 dig is többféle állami kedvezmény segítette törekvéseiket, s most országos mozgalom bon takozik ki támogatásukra. Ennek előkészítéseként Egerben, Szolnokon, Győrött, Pécsett és Budapesten a tanácsok építési osztályai, a társadalmi szervek és az OTP-fiókok bevonásával megyei építési napokat rende zett az Építésügyi Minisztérium. A szomszédos megyék építési szakemberei is elmentek e megbeszélésekre és meg vitatták, hogyan lehetne még hatékonyabban segíteni a családi ház-építőknek. Az Építésügyi Minisztériumban a leggyakorlottabb megyei szakemberekkel közösen feldolgozzák az építési napokon elhangzott javaálatokat. Ennek alapján a megyei tanácsok ősszel, a nagy mezőgazdasági munkák befejeztével, járási építési napokat rendeznek. Ezeken is résztvesznek a szakemberek és a társadalmi szervek, de már nem egymás között, hanem a psaládi házra vágyókkal beszélik meg az építkezés megkönnyítésének lehetőségeit. Ismertetik a legjobb beosztású és legolcsóbban megvalósítható családi házak terveit. Tanácsot adnak az olcsó helyi anyagok felhasználására, az OTP-hiteligénylés, valamint az építési engedély meg szerzésének elintézésére és részletesen válaszolnak az épít tetők kérdéseire. Kisebb kiállítást, és filmeket is bemutatnak az építés helyes és helytelen módszereiről, a korszerű lakásokról. Az idén így országszerte mintegy 30 járásban rendeznek széleskörű tanácsadást az építési napokon. A minisztérium és a megyei tanács úgy tervezd, hogy az ötéves terv időszakában rendszeresen tartanak építési napokat. Üdülőhelyeken tartják a jövő havi lottó- sorsolásokat Július 1-én kettős sorsolást rendeznek a Budapesti Műszaki Egyetemen. Az esedékes 27, heti nyerőszámokat és a júniusi tárgynyereményeket sorsolják. Július 8-án Balatonlellén, 15-én Hajdúszoboszlón, 22-én Balatonfüreden, 29-én pedig Harljányfürdőn sorsolják a lottót. Baráti találkozó magyar és olasz írók özön Róma (MTI). A Magyar Népköztársaság római nagy- követsége Gereblyés Lászlónak, Fodor Józsefnek és Pas- suth Lászlónak, az Európai írók Közössége Rómában tartott kongresszusán résztvett magyar íróküldöttség tagjainak tiszteletére baráti találkozót rendezett. A találkozón a magyar írók hosszú eszmecserét folytattak Gian Battista Angioletti-val, az Olasz írók Szövetségének főtitkárával és más, vezető olasz irodalmi személyiségekkel; Akinek as erdő a kasáfa Az erdészlak ott van öt_ kilométernyire a kompátkelőtől, mindjárt a töltés mellett. Magányosan áll a ház — csak jóval távolabb a fák zöld sátrai közül meredeznek a sárosi kémények. Perzsel a meleg, alig jár erre ember, de most egyszerre motorzúgás veri fel az álmos csendet. Az erdészház udvarán összefutnak a gyerekek. Igen, az erdész jött meg. ma már ők is ilyen motorizált emberek, nem gyalog járják az erdőt. — Apu, mit hoztál, mit láttál? — rohannak felé a gyerekek. S a tarisznya mélyéből előkerül egy kis vadmacska kölyök. Szép kis jószág, persze vigyázni kell vele. mert köny- nyen nekiugrik az embernek. — Az állatkertnek akarom ajándékozni — mondja Kovács József, s még hozzáteszi nevetve, hogy a gyerekek mindig várnáik valamit ettől a tarisznyától, s azt is el kell mesélni, Kovács József kis gyámoltjaivaL Szebbé kellene tenni a szigetvári vasútállomást Megyénkben a fontosabb vasúti csomópontok közé lehet sorolni a szigetvári vasútállomást is. Részben, mert a pécs —nagykanizsai fővonal mentén fekszik, részben a kaposvári elágazás és a kisvasúti bekötés miatt. Valamikor nagyon régen még a forgalmista adta ki a gyérszámú utazóközönségnek a jegyeket, Szigetvár falucska volt. A felszabadulás óta iparilag gyors ütemben fejlődött, cipő- és konzervgyára, gépállomása, vas- és műszaki vállalata a második ötéves tervben valóságos kis ipari várossá emeli Szigetvárt. Ezzel ,az általános fejlődéssel azonban nem tartott lépést a vasútállomás, melynek vágányain naponta 27 személyvonat csattog át, melynek állomásán havonta fcb. 100 ezer ember fordul meg és 20—30 tehervagont töltenek meg szigetvári árukkal* Baranya megye déli részéből és Pécsről sokan utaznak Szigetváron keresztül a Balatonhoz, átszállóforgalma a nyári hónapokban nagyobb állomásokét is megközelíti. A szigetvári vasútállomás épülete, környéke felett azonban elszállt az idő, melynek vasfogai lerágták a kerítésekről a zöld festéket, az ajtók zománcát, a komorszínű padokba szú költözött a várótermekben.Cigelédi József elvtárssal, az állomásfőnökkel végigjártuk az épületeket, a környéket, megnéztük a raktárakat. Bizony elhanyagolt állapotban van a szigetvári állomás. A gépállomás feküd részen lakók út hiányában a pályatestek között közelítik meg a vonatokat, a kisvasúiról érkezők úgyszintén. A járási székhely felé nézve szembetűnik, hogy nagy terület nincs még lebetonozva s így az utasok sarat hordanak az állomás épületébe. A világítást is talán érdemes lenne fénycsövesre kicserélni A pályatestek és az állomás épülete közötti rész elhanyagolt, a nyitott csarnok betonja felrepedezett. A raktárban a személyzetnek nincs mosdója és mellékhelyisége, a vasutasok hiányolják, hogy a rakterületen a víz elvezetése nincs megoldva, ha esik az eső, 20 centiméteres sárban közlekednek, ami nehezíti a kocsik gyors kirakását. Szűk az utastér, a poggyászfeladás a pénztártól távol esik. Nincs feladóraktára. A várótermék kopottak, elhanyagoltak, az egyik „igazi talponállódra emlékeztet. Itt székel a havi 80 ezer forintos forgalmat lebonyolító MÁV Utasellátó, melynek gondozatlan- sága szembetűnő; Az Utasellátónak nincs raktára, a 3x2,5 alapterületű helyiség rendetlen, benne legyek és muslincák lepik az árusítandó anyagokat. Az épület mellett korhadozó ‘alpfarácsokon áll a megdőlt víztartály. Az állomás egész épülete sürgetően követeli a renoválást, a felújítást. Ám ennél a pontnál meg kell állnunk egy szóra! Az utastér kibővítése, az utak, a vágányközök rendbehozása, az egész épület felújítása nagyon sok pénzt igényelne, sok ezer forintra rúgna a költségvetés. Az élet, Szigetvár gyors ipari fejlődése viszont alátámasztja a kívánt munkák elvégzését. Mit lehetne akkor itt csinálni? Helyes lett volna, ha már kisebb javításokat — évenként egyet-egyet — elvégeznek az állomás épületén, így nem ha- nyagolódott volna annyira el az épület és környéke. Ám nem is ez a lényeges, hanem a jövő, az elkövetkezendő idők tennivalói; Hogyan lehetne a helyzeten segíteni? Egyszerre rendbehozni *— kellő fedezet hiányában — nem lehet az évek óta elhanyagolt dolgokat. Az viszont nem kerülne sok pénzbe, hogy tisztán tartsák az állomás helyiségeit, hogy befessék az ajtókat, a korlátokat. Mint az állomás főnöke mondta, a MÁV Pécsi Igazgatósága tervbe vette az állomás felújítását. Nem tudjuk, hogy mikor lép ez az elképzelés a megvalósulás stádiumába, annyi azonban bizonyos: minél előbb, annál jobb. A szigetvári vasútállomást havonta 100 ezer ember látogatja. Nem lehet mindegy senki számára, hogy a népes utazóközönség milyen véleményt alkot erről a helyről; A szigetvári állomás épületét és környékét kultúrálttá kell tenni, hogy méltó legyen a fejlődő városkához, a járási székhelyhez, méltó legyen a korhoz, melyben élünk; Srtfc István hogy mi mindent láttam az erdőn, hány őzzel, szarvassal találkoztam, nőnek-e már a vadmacska kicsinyei? S aztán ismét vállra kerül a puska és most már gyalogosan elindulunk az erdő mélye felé, — Csodálatosan szeretem az erdőt, kora tavasztól késő őszág olyan mint egy hatalmas koncertterem. amelyben a sok ezer madárdal kellemes, lágy harmóniában olvad össze; Minden évszak csodálatosan szép itt az erdőn, mindegyiknek megvan a maga varázsa, ami vonzza az embert Van, aki a nyarat szereti az erdőben. van aki az őszt — Mondanom sem kell, hogy a legszebb időszak az erdőn a a szarvasbőgés ideje, amikor a bikák olyan szerelmi mámorban élnek, hogy szinte alig veszik észre, amikor megközelíti őket az ember. Még egyszer virágzik ősszel az erdő, csak akkor nem virágok, hanem színek nyílnak a leveleken Nekem mégis a legszebb a tél, amikor sűrű pelyhekben hull a hó. Nincs ilyenkor maradásom otthon. ötszázkilencvennyolc kataszt rális hold Kovács József erdész területe. Szinte naponként megjárja ezt a területet, s számon tart minden fát. fészket* madarat és őzet Jól ismeri a szarvasok járását a madarak költő helyét, s azt is tudja* hány kicsinye van egy-egy vadkacsának. Beszéltem már erdészeikkel* akiknek szinte fizikai fájdalmat jelentett az őszi irtás, faki termelés. Kovács József megható szavakkal beszél erről is; ö nem sajnálja a kiirtásra szánt területeket, mert tudja — azért lettek az erdők, hogy az ember felhasználja őket* Ahol kitermeli, ott újabb ültetvényeket létesít, állandó itt a körforgás. Évente 400 vagon fát termelnek ki az ő területén, s helyette mindjárt újakat ültetnek. Itt a szigeten főként a kanadai nyár és a fűz az uralkodó fajta, de itt-ott megtalálható az akác is. Az elmúlt esztendőben 18 hold területet ültettek be kanadai nyárral, Audásca — napba<zi MUan! „Beültettem kiskertemet a tavaszszál, Rózsa, szekfű, liliom és rezedával...“ — Körbefogódzva énekelnek a görcsö- nyi ddénynapközi udvarán az apróságok, 1 — A három nyári hónapra alakult a napközi otthon, — mondja Maza Jó- zsefné vezetőnő. Főképp azért, hogy az aratás idején el tud ják helyezni a tsz- tagok gyermekeiket* A szabály értelmében reggel 8 órától este 6 óráig kellene itt lennünk, de sokszor már hajnali 6 órakor hozzák a gye rekeket a földekre induló tsz-tagok* Mégéri, mert napi egy forint hatvan fillért fizetnek csak* Ezért gondozzuk a gyerekeket és naponta háromszor étkeztetjük. Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. Otthon reggeliznek és meg is rakják szüleik a kis táskájukat, kosarukat gyümölccsel. Uzsonnakor pedig kétféle ennivaló közül is választhatnak, — Ki kezdeményezte a napközit? — kérdem* — A szülők; Aztán nagy viták következtek a tanácsülésen, míg végül a tanács felajánlott 17 ezer forintot egy 25 gyermekes napközire. De már negyven két gyermekünk van; Sőt a szülők kérik, hogy két hónappal, november 1-ig hosszabbítsuk meg működésünket így nemcsak az aratás idején, de ké sőbb is nyugodtan dolgozhatnának. Sokat is tettek a napköziért, még a hálóterem ágyacskáira való ágyneműt is ők adták össze, ki-ki a saját gyermekének. Az étkezdénk meg vasárnap este mozihelyiség szokott tenni; s-* Tessék nézni — kiabál Babies imre, —* mekkora labdám van! Ezt is i bácsik hozták a őbbi játékkal; (Földessy)
