Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-28-01 / 151. szám
IWLäg Proletárjai, egyesültftfr? SV1QÁIUTÚU , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÄSPÄRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. JÚNIUS 28. KEDD Elkövetkezik-e a tárgyalások időszaka Algériában? Hat év éta folyik a francia gyarmatosítók szennyes háborúja Algériában». Hat év óta szenved és vérzik ez az ország, melynek egyetlen bűne, hogy népe szabadon akar dönteni Saját sorsáról. Ez a hat óv azon ban nem volt elegendő a modern felszerelésű, a haditechnika minden vívmányával ellátott francia hadsereg számába, hogy kivívja a győzelmet, sőt a győzelem lehetősége is elveszni látszik a ködös és bizonytalan távoli jövőben. Túlzottan leegyszerűsítenék a kérdéseket, ha azt állítanánk, hogy pusztán a katonai kudarcok következménye a De Gaulle június 14-i rádióbeszédében az FTjN felé elhangzott tárgyalási ajánlat, hiszen ennek számos igen fontos tényezője Van még. Az azonban kétségtelen, hogy az algériai felkelők katonai eredményei igen jelentős hatást gyakoroltak a Párizsi elhatározásokra. De Gaulle tábornok beszédéhen megerősítette régebbi nyilatkozatát az algériai önrendelkezésről, mely — mini Mondotta, — az algéria háború „bonyolult és fájdalmas drámájának egyetlen lehetsé- Oes megoldása“. Kijelentette: Minden irányzat résztveliet a titátxm, amelynek során megállapítják majd a népszavazás feltételeit“. Megjegyezte azt te, hogy minden irányzat szóhoz juthat a népszavazás előtti Kampányban, illetve a szavalás ellenőrzésében. De Gaulle ebben a beszédében fordult első alkalommal közvetlenül a felkelés vezetőihez, akiket így is nevezett szem hen a régebbi, a „lázadás leülte szervezete“ elnevezéssel. Uj a beszédben az a kijelen- tes is, hogy várja a felkelés Vezetőit abból a célból, hogy Megtalálja velük az elhúzódó harcok tisztességes befejezéseik lehetőségét, a harcosok és fegyvereik sorsának rendezetek Eddig De Gaulle közönséges fegyverletételt követelt az Kfgériai szabadságharcosoktól, * Jiem utalt a tűzszünet probóinak esetleges vitájára. .A tűzszünet feltételeiben va- te megegyezés, illetve a harcok Megszűnése után kerülhet sor * választásokra, majd a válasz *teok győzteseivel kívánja meg Vitatni az államelnök az or- Mág problémáit, amelyek fő- tett népszavazás hivatott dönteni. A népszavazás során há- M*ő lehetőség között történhet Mlasz tás: Franciaország és Altera teljes egyesülése; az Aletta és Franciaország közötti jhvetség; végül az elszakadás 'hknciaországtól. Az FLN képviselői a beszéd hivatalosan bejelentették, k'Sy készen állnak a tárgyaikra a francia kormánnyal. Amellett, hogy örömmel üd- ^Köljük a megvalósulás községébe került fegyverszüneti ujgyalások lehetőségét, meg 2*11 mondanunk azt is. hogy 2 Nézeteltérések igen mélyek ? •Sít a tényt tükrözik, hogy a vMncia gyarmatosítók nem szításén törődnének bele egy pétién és valóban önálló wia létrejöttébe. e.rj tárgyalások során a nézet- jtetések egyik alapvető pont- ^ feltehetően az lesz, hogy y. francia kormány — leg- ^Nhbis az eddigi jelek szerint Párizsban csak a fegyver- i'JNet feltételeiről, tehát csak jytenai kérdésekről kíván tárolni az algériai ideiglenes j/Dnány képviselőivel és nem Adandó arra, hogy az önren- Ikezési joggal összefüggő *>Miíkai- kérdések is szerepdjenek a tárgyalások napirendjén. Bár nem ismerjük a Párizsba utazó algériai küldöttség tárgyalási feltételeit, jogos az az elképzelésünk, hogy a fegy- vemyugvásban és a fegyvernyugvással kapcsolatos katonai biztosítékok adásában való megállapodás nehezen jöhet létre politikai jellegű biz' tosítékok nélkül Még a londoni rádió is így utal kommentárjában a problémára: „Nem lehet józan ésszel elvárni az’ algériai felkelőktől « hogy belemenjenek a fegyverszünetbe és a csapataik szélnékereszté- sébe, teljesen De Gaulle elnökre bízván azoknak a feltételeknek a jövendő letárgya- lását, amelyeknek az alapján megtartanák a népszavazást, s rábízva azt is, hogy mennyi idő teljék el a fegyverszünettől a népszavazásig“, Ez az időszak pedig igen fontos elsősorban abból a szem- pántból, hogv amíg a francia elképzelés szerint a népszavazás végeredményeként a szövetségi megoldás valósulna meg, addig az algériai törekvések ezzel ellentétben a teljes függetlenség irányába kívánnak hatni. Ezért nagyjelentőségű a népszavazást megelőző egész időszak és ezért szükséges, hogy már a katonai tárgyalások időszakában is tisztában legyen az algériai ideiglenes kormány a számára nyitva álló politikai lehetőségekkel, Az FLN azt akarja, hogy az önrendelkezés biztosítékait a két fél megegyezésével állapítsák meg, ugyanakkor azonban a francia kormány — legalábbis egyelőre úgy tűnik — egyoldalúan maga akar dönteni ezekről: Egy jövendő népszavazás pedig nem lehet hasonló a szokásos algériai választásokhoz, mert ebben az esetben nem lehet tényleges önrendelkezésről beszélni, csak a francia katonaság által irányított és ellenőrzött szavazási komédiáról, melynek eredménye eleve nem vitás; Még kissé korainak tűnik arról beszélni, hogy mi történik, ha egység jön létre az algériai fegyverszünet kérdésében és Algéria további lépéseket tehet a függetlenség útján; mit fognak akkor tenni az „ultrák”, a gyarmatosítás puccsista bajnokai? De Gaulle tábornok január »tán bizonyos változásokat eszközölt az algériai hadseregben. Egyes, az „ultráikkal” túlzottan szimpatizáló, magas beosztású katonatiszteket nyugdíjaztak, másokat áthelyeztek és az üresen maradt posztokat De Gaulle igyekezett saját embereivel betölteni. Úgy fest, hogy az algériai hadsereg most szilárdabb Párizs számára, mint januárban volt. Ugyanakkor az „ultrák“ pillanatnyilag a várakozás álláspontjára helyezkedtek — azzal együtt, hogy távolról sem lelkesednek a bekövetkező tárgyalásokért. A békéért és a gyarmati népek függetlenségéért folytatott harcnak jelentős állomása lehet az algériai fegyverszüneti tárgyalások megindulása és az algériai fegyvernyugvás esetleges bekövetkezése. Az a körülmény, hogy a francia kormány tárgyalóasztalhoz kényszerül az algériai ideiglenes kormánnyal, visszatükrözi az algériai nép hősies harcának eredményeit, visszatükrözi az Afrikában végbemenő óriási fejlődési folyamatot, de visszatükrözi ugyanakkor az imperialisták közötti belső ellenté- tetatt.*-. A Baranya megyei helyi ipar ötéves terv-javaslata Megnyílt az önkéntes ifjúsági tábor Magyarbólyban Szerdán és csütörtökön békekölcsön-sorsolás A Siklósi Állami Gazdaságban kombájn aratja az őszi árpát. Százan fejezték be tanulmányaikat a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen A Baranya megyei Párt- bizottság Marxizmus—Lenin izmus Pisti Egyetemének harmadik évfolyamán tegnap zajlottak le az év végi záróvizsgák Az állami életben és a tömegszervezetek vezetésében fontos funkciót betöltő elvtársak — párttagok és pártonkí- vüliek — közül százan fejezték be a marxizmus—len in izmus egyetemi fokon folytatott tanulmányozását. A záróvizsgán és az esti egyetem évzáró iskolagyűlésén párt Központi Bizottsága agitációis és propaganda osztályának képviseletében megjelent Várkenyi György társ, részit vett a gyűlésen Török Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára és Csendes Lajos elvtárs, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője. Dr. Tóth József elvtárs, az esti egyetem igazgatója évzáró beszédében elmondta, hogy a most végzett elvtársak együttes tanulmányi eredménye a félévi vizsgák eredményeihez képest emelkedést mutat. A félévi vizsgákhoz mérten az év végi vizsga eredményei azt mutatják, hogy az esti egyetem hallgatói elmélyülten tanulmányozták a marxizmus—le- ninizmus tudományát, jobban megértették annak emberformáló és társadalomátalakító erejét e alkalmazni is tudják azt a gyakorlatban. Javasolta végzett hallgatóknak, hogy ne elégedjenek meg azzal a tudással, amelyet az esti egyetemen szereztek, tanuljanak ezután is, de egyúttal tanítsanak is, vegyenek részt a párt propaganda munkájában. Török Károly elvtárs a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta az egyetem végzett hallgatóinak. Emlékeztetett arra, hogy három évvel ezelőtt, 1957-ben, amikor a pártnak nagyon sok tennivalója volt, az ellenforradalom pusztításainak helyrehozása érdekében nagy erőt kellett mozgósítania, mégis nagy gondot fordított arra. hogy esti egyetemet és más pártoktatási intézményeket szervezzen. Kifejezte art a meggyőződését, hogy akik most elvégezték az esti egyetemet, mindennapi élv-te munkájukban alkotó módon tudják majd alkalmazni a marxizmus—leninizmus elméletét, a tudományos szocializmus forradalmi tanításait. — Sokféle módon lehet ma hazánkban tanulni még — mondotta Török elvtáns — és — miként az esti egyetem igazgatója is rámutatott — a tanultakat tovább kell gyarapítani főiskolákon, egyetemen, pártoktatásban és más módon. Hangsúlyozta, hogy a marxizmus—leninizmus ideológiájával szemben álló reakciós ideológiákkal folytatott harcban nincs békés egymás mellett élés, az ideológiák harca tovább folyik, pártunk semmiféle elvi engedményt nem tesz. Sikert kívánt a végzett hallgatóknak munkájukhoz és kérte őket, hogy adják tovább, amit tanultak, értékesítsek az elsajátított tudást a szocialista építőmunkában; A végzett hallgatók nevében Molnár Ferenc elvtárs, a komlói vájártanuló intézet igazgatója mondott köszönetét az esti egyetem tanári karának, a három éven keresztül kifejtett fáradhatatlan és magas színvoniú oktatómunkájáért.Gfe K. Hazaérkezel) taániábél a magyar párikíildotiség Hétfőn hazaérkezett Budapestre a Magyar Szocialista Munkáspártnak a Román Munkáspárt harmadik kongresszusán résztvett küldöttsége; Kádár Jáno6, a párt Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Gödör Ferenc, a Hajdu-Bihar megyei pártbizottság első titkára. A küldöttség fogadtatására a fehrihegyi repülőtéren megjelentek: Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc. Rónai Sándor a Politikai Bizottság tagjai és Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság póttagja. Megjelent a fogadáson Vasile Gliga, a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Moszkva: (TASZSZ) Hruscsov és a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének tagjai Bukarestből repülőgépen Moszkvába érkeztek. A szovjet páortküldöttscg a Román Munkáspárt III. kongreszsusá- nak tanácskozásain vett részt. Több községben meg kell gyorsítani a növényápolást A szigetvári és sellyei járás több termelőszövetkezetében már befejezték az őszi árpa aratását. A tótszentgyörgyi tér melőszövetkezetben 15 hőid későbbi vetésű őszi árpa kivételével minden őszi árpát már learattak. Az aratással egy időben a termelőszövetkezetek a növényápolásra is gondot fordíMagyar—indiai közös közlemény Aláírták az új árucsereforgalmi és fizetési megállapodást Magyarország és India között 1960. június 25-én új árucsereforgalmi és fizetési megállapodást írtak alá. A megállapodás érvénye 1960. július 1-től három és félévi időtartamra szól. A jelenleg még érvényes megállapodás, amelyet 1954. júniusban írtak alá, amelyet később, 1959-ben jegyzőkönyvvel kiegészítettek 1960. június 30-án lejár. Az új megállapodás előírásai szerint minden Magyarország és India közötti kereskedelmi és kereskedelmi jellegű ügyletet nem váltható indiai rúpiában számolják el és ezáltal két ország közötti kereskedelem egyensúlyban lesz. Várható, hogy az új egyezmény révén növekedni és jelentősen meg fog változni a kereskedelmi kapcsolat mind a két lél elówére. Magyarország főleg különböző beruházási javakat, a helyi ipar részére gépeket, energiafejlesztő berendezéseket, fényképészeti anyagokat, szerszámokat stb. árammérők tartozékait, anyagvizsgáló műszereket, garázsszer- számokat, szerszámgépeket, gyógyárukat, tűzálló téglákat, rádió adó-vevő csöveket és rádióalkatrészeket fog exportálni. India Magyarországra irányuló kivitelének íőibb tételei a következők lesznek: tea, kávé, dohány, növényi olajok, csillám, sellak, olajos magvak, juta, kókuszrost, vasérc, acélbuga, olajtalanított dara, félig cserzett és kikészített bőrféleségek, pamut, gyapjú- és selyemáruk, kéziszőttes és kézműves termékek, sportáruk, cipők, könnyű gépipari termékek, vasúti felszerelések, textilgépek és boríiólemez, tanak. A szigetvári járásban öt olyan termelőszövetkezeti község van, ahol a kukorica első kapálásában nagyon lemaradtak. Ezek a mozsgói, a hoboli, a csebényi, a somogyhatvani és a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezet. A legnagyobb a lemaradás a szigetvári Zrínyi Termelőszövetkezetnél, ahol még mintegy 150 hold kukoricát még egyszer sem kapáltak meg. Ennek a lemaradásnak egyik oka a rossz szervezés, a tagok között uralkodó: „Ej ráérünk aura rriég“-szellem, amely, ha a vezetőség nem áll a sarkára, az év végi zárszámadáskor is érezteti majd hatását. Ebben a termelőszövetkezetben is elegendő munkaerő van ahhoz, hogy a kukorica első kapálásával két nap alatt végezzenek. Mintegy 200 olyan tag van a termélőszövet kezetben. aki kapálni tud. Az ugyancsak szigetvári Uj Élet Termelőszövetkezet példája is azt bizonyítja, hogy jó szervezéssel lehet eredményt elérni. Az Uj Életnek fele annyi tagja van, mint a Zrínyinek, mégis kétszer annyi kukoricát kapáltak meg; A járási tanács vezetőinek véleménye szerint mindenütt, az említett öt községben, illetve termelőszövetkezetben is megvan a munkaerő ahhoz, hogy két nap alatt befejezzék a kukorica első kapálását Az idő sürget.Hogy mennyire káros ez a nemtörődömség, azt nem egyszer tapasztalták a nagydob- szai Vörös Sugár Termelőszövetkezetben is. Több éven keresztül nem kapálták meg a kukoricáikat Persze termést azért akartak, osztani is akartak. A maguk kárán jöttek rá arra, ha nem dolgoznak: nem is lesz mit osztani: Most a földjeik szépek, a kukoricáikat mind megkapálták. A somogy- apáfci Zöld Mező Termelőszövetkezetben is tavaly száz hold kukorica kapálatlan maradt Most meg lehet nézni a kukoricájukat. Egy hold sínes kapál atlanul. A sellyei járásiban is vannak még olyan termelőszövetkezetek, amelyek non végeztek a kukorica első kapálásával. Itt azonban lényegesen jobb a helyzet, mint a szigetvári járásban. A sellyei járás minden termelőszövetkezetében megkezdődött az őszi árpa aratása. Több termelőszövetkezetben, mint például a baranyahidvé- giben, az adorjásiban és a páprádi termelőszövetkezetben már be is fejezték az őszi árpa aratását. Aratnak a gépek, de többhelyütt munkába álltak a kézi kaszások is. A termelőszövetkezetek, ahol csak lehet, kézzel aratnak, ezzel is segítik a gépállomást abban, hogy a gépekkel olyan helyeken arathasson, ahol kevesebb a munkaerő. A zádorl termelőszövetkezet például a napokban bejelentette a gépállomásnak: nem kéri az aratógépeket, kézzel is győzik, a gépek menjenek oda, ahol nagyobb szükség van rájuk. A sellyei járásban is elég jó termés mutatkozik őszi árpából. A járásiak becslése szerint járási átlagban 11—12 mázsa holdankénti termésre számítanak ebből az igen fontos takarmány-gabonából holdanként*
