Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26-01 / 150. szám

»68. JÚNIUS 26. NAPLÓ 5 A Pécsi Szénbányászati Tröszt ötéves tervjavaslata Közel kétszázezer tonnával több szenet termelnek Rekonstruálják a szénmosót a széntermelést. Hogy a drágu­lási folyamatokat ellensúlyoz­zák. ún. koncentrált bánya­kerületeket akarnak létesíteni. Hosszúhegy is belép a íermeiesben Amikor a mélybányák gon­dolata megszületett, hosszas vi­ta folyt arról, hogyan nyerjék ki a Széchenyi-akna 500—600 méter alatt fekvő szénvagyo- nát. Voltak olyan elképzelések is, hogy István II. aknához ha­sonlóan mélybányát nyitnak Pécsbányán js. Eszerint to­vábbra is három bányakerüle­te maradt volna a trösztnek: Pécsbánya. Szabolcs, Vasas, il­letve Hosszúhetény. pontosab­ban: Pécsbánya, Szabolcs és Hosszúhetény, mert Vasas — az eddigi szénvagyonismeretek alapján — 1972—73-ban kilép a termelésből. Szerepét Hosz- szúhetény veszi át, amely kez­detben 125, később 300 vagon szenet ad ki. Később a két nagy. koncent­rált bányakerület gondolata ke rült előtérbe és győzött. így csak az István-aknai. illetve hosszúhetényi bányakerületről beszélünk a 15 éves tervjavas­latban. István-akna. Pécsbá­nya, Hosszúhetény pedig Va­sas mélyszenét fejtené ki-. Ily módon feleslegessé válna a drága pécsbányai mélyakna megépítése, , István II. akna élettartama pedig meghosszab­bodna, némiképp tehát csök­kenteni lehetne a mélyműve­léssel járó drágulásokat. Mindez nem jelenti azt, hogy a mai szintek korszerűsítését elhanyagoljuk. A TH-val bizto­sított vágathosszarány a jelen­legi 52 százalékról 80—85 szá­zalékra emelkedik 1965 végéig, Komlóval körülbelül azonos szintre. A fejtések mintegy 35 százaléka fémtámmal lesz biztó sítva. Ez utóbbinak egyedül a fejtések nagy dőlésszöge szab határt. Jelenleg ugyanis csak 38 fokos dőlésszögig használ­ják. a közeljövőben kísérletez­nek a 45 fokig való kiterjeszté­sére. Ha a kísérletek bevál­nak. a fémtámmal biztosított fejtések aránya — Komlóhoz hasonlóan — 50 százalék felett lesz. Jüveszln-, radic­es szálliiógépek A föld alatti munkák gépesí­tésében a pécsi széntröszt sem áll jobban a komlóinál. Külö­nösen a jövesztés gépesítésében nagy az elmaradás. Itt is csak egyetlenegy gép, az István-ak­nai szénfűrész — amely még nem mondható teljesen bevált­nak — képviseli a gépesített jövesztést a trösztben. Újabban megérkezett a Rammgerät ne­vű tépőgyalu István-aknára. A Budapesti Ipari Vásáron vet­ték, valószínű nagy teljesítmé­nyű lesz. Július elején várják a német szakemberek megér­kezését, illetve a kísérletek megkezdését. A pécsi széntröszt még egy nagyteljesítményű széngyalu beállítását tervezi 1963-ban, ily módon az összszénmennyi- ség 10 százaléka kerül ki gépi jövesztéssel a bányából. Ez, akárcsak a komlói — mert ott is 10 százalékot ígértek — kevés. Nagyobb mérvű javulás vár­ható a rakodás gépesítésében. Az ötéves terV végére a kijö- vesztett meddő 100 százalékát rakják fel géppel, a szovjet PML 5-ös rakodógép a Csóti— Solymár-féle felrakógép park-, jának bővítésével. Ez igen szép A szélfelrakásban tervezett 17 százalékos arány azonban lé­nyegében csak az előváj ási szenek felrakására lesz elegen­dő. Igaz. hogy a fejtések több­sége meredek dőlésű (s innen a szén gravitációs úton is csil­lébe kerül) de ... A gépi fel­rakás még nem ér el olyan fo­kot hogy a szívlapát a pécsi bányákból kiszoruljon. A pécsi bányákban a már meglévő flexibilis kaparósza­lag (István-aknán működik, nagyszerű gép) és egyéb szál­lítóeszközök révén 20 százalék­ban gépesítették a szállítást Ezt akarják az ötéves tprv vé­gére 35 százalékra emelni. Bár Komlón 60 százalékos lesz a szállítás gépesítése, nem lenne helyes a 60 és 35 százalékot párhuzamba állítani. Pécsett ugyanis nagyobb a sújtólégve­szély, így kevésbé tudtak eddig villamosgépeket alkalmazni mint Komlón, a sűrített leve­gő pedig többszörösen drágább a villamosenergiánáL * Ez lenne a pécsi széntröszt ötéves tervjavaslata — dióhéj­ban. Nem hiába dolgoztak so­kat a szakemberek az elkészí­tésén, olyan képet vetítettek a bányászok, a megye elé. amely lelkesítő* . M. L. Kilencemeletes ultramodern paloták a Vasút utcában Városunk déli részén az egyelőre még sivár, poros Vasút utca is nagyvárosi kül­sőt kap. A képen feltüntetett épülethez hasonló stílusban öt impozáns palota épül fel az utcában. A kilencemeletes „torony ház” 43 lakást foglal magában. A lakások tökéletes kényelmet nyújtó központi fűtéssel, beépí­tett garderobe-szekrényekkel, beépített,modem konyhaberen­dezéssel, televízió-, rádió- és telefon-csatlakozással készül­nek, amihez hozzájárul még a személyfelvonó beépítése is. A gyönyörű épületek homlokzata többszínű „Pigmoplast” mű­anyagfestéssel kerülnek kivite­lezésre. Az épület terve a közeljövő­ben megnyíló moszkvai nem­zetközi kiállításon is szerepel. Tervezője Tillai Ernő főépí­tész, a statikus tervező Hegy-_ bíró Miklós, a Pécsi Tervező Vállalat építészmérnökei. fl Hidasi Bri<e!tgyár teljesítene téléves tervét A Hidasi Magasnyomású Brikettgyár 1960 első féléves tervét 24-én 112,3 százalékos tervteljesítéssel teljesítette. Az első hat hónap alatt 44940 tonna brikettet termelt a gyár. DÉI^BARANYA MEGYEI SÜ­TŐIPARI VALLALAT azonnali belépésre egy RAKODÓMUNKÁST felvesz. — Jelenkezni. PÉCS, JÓKAI MÓR UTCA 15. 668 Hzemi gyakorlaton vesznek részt a főiskolások A Pécsi Pedagógiai Főisko­la hallgatói a nyáron üzemi és szakmai gyakorlatokon vesz­nek részt. Az első éves bioló­gia-földrajz szakos hallgatók a tanév során a Sörgyárban vettek részt gyakorlati oktatá­son az 5+1-es oktatási rend­szer keretében. A nyáron a biológia szakosok növénytani és állattani gyakorlatokat és gyűjtést végeznek. Áz első éve­sek Pécs környékén, a felsőbb évfolyamok hallgatói pedig a gödöllői gazdaságban. A föld­rajz szakosok kőzetvizsgálati és térképészeti gyakorlatokat végeznek. Az első évesek a Mecseken és környékén, a fel­sőbb évfolyamok hallgatói a Börzsöny és a Mátra vidékén. A kémia szakosok részt vesz­nek a magyarbólyi építőtábor­ban, utána pedig a Pécsi Kokszmű üzemeiben kéthetes üzemi gyakorlaton vesznek részt. Azok az első éves hall­gatók, akik a kötelező szakjaik mellé a műszaki ismeretek ki­egészítő szakot választották, a Szikra Nyomdában és Fűzfőn a papírgyárban vesznek részt kéthetes üzemi gyakorlatokon. Az év végi vizsgák minden évfolyamnál befejeződtek. Je­lenleg az államvizsgák foly­nak. Legjobb eredményt a vég­zős III. évfolyam érte el az osztályvizsgákon; 3.98-as átla­got. Ez az eredmény igen biz­tató s a most folyó államvizs­gákon is kiváló eredmények születnek* KGST-értekezlet a vegyipari létesítmények tervezéséről A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamainak építő- és vegyipari szakembe­rei ez év június 13—17. között Lipcsében tartották meg má­sodik nemzetközi munkaérte­kezletüket a vegyipari létesít­mények tervezése kérdésében. Az értekezleten értékelték ég rendszerezték az eddigi munka eredményeit, javaslato­kat dolgoztak ki, az értekezlet munkájának eredményeképpen megteremtették az előfeltéte­leket a szocialista országokban megvalósításra kerülő nagy­arán yú vegyipari építkezések műszaki színvonalának emelé­sére és megvalósítására. Hetvenmillió forintért — takarékbélyeg A pedagógusok és tanulók takarékpénztárának tájékozta­tása szerint az ország iskolá­sai a múlt tanévben csaknem hetvenmillió forintért vásárol­tál! iskolai takarékbélyeget. Ez az összeg hatmillió forinttal több az előző évben megtaka­rított pénznéL A takarékoskodó fiatalok száma az idén százezerrel nö­vekedett s így csaknem más­félmillió tanuló gyűjtötte rend­szeresen a pénzét. A Komlói Szénbányászat Tröszt ötéves tervjavaslatáva nagyjából egyidőben elkészül a pécsi is. Ezúttal az utóbbi ismertetjük, s helyenként ősz- szehasonlítjuk a komlóiak terv- javaslatával. Azért csak he lyenként, mert a két széntrösz nem azonos adottságok és kö­rülmények között dolgozik, £ kettő közé nem lehet egyenlő­ségjelet tenni. A pécsi széntröszt 1 millic 660 ezer tonna nyersszenet ter­mel ebben az évben. 1965-re lf ezer tonnával kevesebb, 1 mil­lió 644 ezer tonna van előirá­nyozva. (Komló valamivel töb­bet, 1 millió 720 ezer tonnát fog adni.) A tömegtermelő üzem: István-akna A széntermelés csökkentése csak látszólagos. Az 1 millió 660 ezer tonna szénből ugyanis az idén csak 1 millió 225 ezer tonna értékesíthető, mig 1965- ben. 1 millió 401 ezer tonna értékesíthető szén lesz az I millió 644 ezer tonnából. Ezt a „csodát” a szénmosó rekon­strukciójával érik el, amelyet 1963-ig befejeznek. A rekon- srtukció maximális kokszénki- bozatalt tesz lehetővé, a pécsi szén 26—28 százaléka kokszo­lható lesz. Ez év májusában Szabolcs 45 Pécsbánya 31, Vasas pedig 24 százalékát adta az összszén- ■hennyiségnek. 1965-re így mó­dosul az arány: Szabolcs 49, Pécsbánya 33. Vasas 18 száza­lék. Az „erőviszonyok” tehát István-aknára tolódnak el, hi­szen 1965-ben csaknem felét adja a tröszt által termelt össz- szénmennyiségnek. Igen jelen­tős szerepe lesz ebben István ll. aknának, amely a jövő év harmadik negyedében két szál- iíóséppel belép a termelésbe. István II. aknáról, mint isme­retes, drótkötélpálya szállítja a szenet az újhegyi szénmosóhoz. Hosszúhetény — az eddigi­ek alapján — 1965-ben még bem termel. Ezer méter mélységig Az ötéves tervjavaslattal egy Időben készült el a pécsi szén- Ifbszt 15 éves távlati fejlesz­ti tervjavaslata is. Ez termé- S2etes, hiszen a szénbányászat­ul nem lehet csak öt évre ter- vczni. A 15 éves távlati tervjavas- t lényegét egy szóban is ösz- 5ze lehetne foglalni: mélybá­tyák. Pécsett immár száz esz- teleje bányásszák a szenet. "öha még jelentős szénvagyon tálható a „felső”, tehát 500— :0° méter mélységig terjedő ré-| tökben — egyedül a Béke-i 4tai sziló- és aknapillér többj tzezer tonnát rejt ma , jßban — előbb-utóbb ezek isi kimerülnek. Mivel a fekete- ítire feltétlenül szükségünk] tz, nem marad hátra más Riasztásunk, mint 500—600] pter alá szállni. Néhány év ‘Zed múlva elérjük az ezer1 interes mélységet. (Ez még el-j I arad a maximumtól, Tamásy ^ván elvtárs, a széntröszt fő- "Rmöke ugyanis 1500 méter +ly szénbányában járt Bel- hómban. Dél-Afrikában 3000] , tér mélységben is bányász t.) t ^ nagyobb mélység új terhe- ^ ró a szellőztetés, biztosító- . 3z egész bányaművelés vál-j <;ra- Ma például 3500 millimé- J** a legnagyobb átmérőjű jj'vény a trösztben, akkor pe-j ,J? az átlagnak is nagyobbnak! |J1 lennie ennél, mert 500—] méter alatt melegebb van, s több levegőt kell a vá-i juttatni. A nyomó- . Rckedése nagyobb teherbí n u TH gyűrűket követel, ; rj stani 70 centiméter helyett] esetleg 50 centiméter leheli ** a két gyűrű közötti távol-] ’■ Mindez jelentősen drágítja] »•«_, _____ SZ IGETVÁR V r,MAR TANULÓKAT érettségivel Vagy 8 általánossal felvesz A PÉCSI BŐRGYÁR. A nagy nemzeti katasztrófa I 1526 után, a magyar állam i olyan, mint egy hűdött test. ] Erejehagyottan, idegen hatal- i mák a Habsburg-birodalom I és a török keze után nyúl, | tőlük várva segítséget, állami I léte, nemzeti önállósága meg- j tartásához. Évtizedek nehéz, I pusztító harcai után eszmél I csak rá, hogy egyedül magá- j ban bízhat. A Habsburgok 1 ] gazdag nyugati területeik elő I védjét látták benne, Nyugat- | nak, a kereszténység védőjé- I nek mondották, miközben I tétlenül nézték legjobbjaink [ pusztulását. Temesváron, ] Drégelyben. Egerben. A ma- i gára maradt szegény magyar ] valóban élő testekből épített i gátat egy alacsonyabb társa- i dalmi szervezetet képviselő, [ rabló, idegen hatalom ellen. i A török nyugat felé terjesz i kedésének útjában volt Szi- ] getvár ez a magyar módra i palánkkal, földbástyákkal 1 körülvett erősség, melynek ] legjobb védelmezője az Al- i más elmocsarasított völgye 1 volt. Miután több ostromot sikerrel visszavert. 1566-ban a szultán maga szállt a vár alá, birodalma egész óriási erejével. Az öt hétig tartó ostrom szinte sűrítve adja a másfél százados török elleni harc hősi tetteit A szigetiek példát mutatnak, hogy az el­nyomó, pusztító török hata­lom ellen csak a hálák* *é­gig való kitartással Miét küz­deni. Győr alatt ott állt a ki­rály és császár roppant sere­ge, de kisujját sem mozdítja, hogy segítségünkre siessen, tétlenül nézi a 2200 hősnek és vezérének halálos harcát, vármegyékre terjedő terület magyarjainak pusztulását. Méltó emléket állított nekik a dédunoka Zrínyi Miklós gyönyörű époszában és hő­siességük idegen költőket is megihletett. Iskoláinkban a történelem tanórai áhítattal mondják el ma is a nagy harc részleteit és gyermekeink csillogó szem mel hallgatják őket. Régeb­ben sokszor felhangzott a kérdés, áll-e még a vár, s n^m lehetne-e azt megnézni? És a felelet, nem. Most már megnézhetjük. Nem utasít el az Almás hídján az őr, mond ván, hogy a gróf úr — a vár tulajdonosa — nem szereti, ha parkjának, kastélyának nyugalmát zavarják. Áhítattal megyünk ’ át a mély kapubejáraton,' a dél­keleti bástya mellett. A négy sarokbástyától és az össze­kötő falóktól körülzárt terü­let öt és fél hold, ma gondos zatlan park. A középen volt Szüléimén szultán dzsámija, melyben most ideiglenes kiállítást nyitottak a vár tö­rökkori emlékeiből. A dzsá­mi előtere a kis múzeum, s mellette lakószoba, A tőrök templom köré épült a kastély, melyben most gyermekott­hon van. Tervbe vették a kastélyrész lebontását, hogy a török műemlék magában áll­jon majd a helyreállított vár udvarán. A Műemlékek Or­szágos Hivatala egyelőre fél­millió forintot irányzott elő a helyreállításra, melyhez a megyei tanács is negyedmil­lió forinttal járul hozzá. Kis­sé zavarosan hangzott, ami­kor kísérőm megemlítette, hogy a megyetanács a lebon­tandó épület felújításához je­lentékeny összeget bocsát a gyermekotthon rendelkezésé­re. A múzeum vezetője, Ko­vács Valéria, nagy lelkese­déssel és szeretettel magya­ráz. Megindult a vár restau­rálása, hogy á 400 éves jubi­leumi ünnepségeket méltó keretek között rendezzék meg. Az északkeleti bástyá­nál folyik a munka. Roppant földtömegeket kell elhordani, hogy kiszabaduljanak a fa­lak, lőrések. A régi gazda idehordatta a fölös anyagot udvarokból, máshonnan, itt volt szemétgyűjtő gödre és sertésólai is itt díszelegtek. A helyreállítás úgy történik, hogy a legutolsó XVIII. szá­zadi formát megtartják, de a török bástyarészek is látha­tókká válnak. Az északnyu­gati bástyával összekötő ka­zamata-sorban azelőtt istál­lók voltak. Ezekből majd az idegenforgalom céljaira szál­lásokat készítenek* A múlt emléke, a romantikus környe zet bizonyára sokakat vonz majd ide az ország minden részéből. A hatalmas észak­nyugata bástyánál még csak megkezdték a feltárást. Itt is óriási földtömeg hever a fa­lak lábánál, mert a kastély fürdőjének kiemelt földtöme­gét ide szórták. A Zrínyi Miklós és vitézei által védett várból még ed­dig semmi sem került elő. A vert agyagfalak, földbástyák, az ostrom alatt, tudjuk, el­pusztultak, s az utolsó via­dalban bekövetkezett robba­nás az ősi lakótornyot is szét vetette. így a nagy harcok­nak már csak színhelyét lát­hatjuk. M<ígis a török által rendkívül gonddal megépített kővár roppant arányait ösz- szevetve a régi magyar föld­várral, felötlik bennünk a gondolat, ez 2200 magyar és tízszer annyi török hős teme­tője. Amazt viszont harc nél­kül adták fel 1689-ben védői. Egy erőd csak akkor teljesíti hivatását, ha a benne harco­lók gránitszilárdságú jelle­mek, akik nagy eszméért ké­szek küzdeni és meghalni; Szigetvár ma község, még nem érte el a város rangot. Mindenesetre különös község, mely tele van törökkori mű­emlékekkel, utcái rendezet­tek. fénycsővilágüása, vízve­zetéke van és belső magja városias képet mutat. Sorsa régebben a várral függött össze, azzal együtt virágzott fel és pusztait «1 újra meg újra. Mikor a vár elvesztette katonai jellegét, a városka tőle függetlenül tovább fejlő­dött, járási székhely, Somogy megye déli részének Barcs után a legjelentősebb gazda­sági központja lett. Nemrég kapcsolták Baranyához. Kon­zervgyára erőteljesen fejlő­dik, s ugyanígy cipőgyára is, melynek termékeit külföldön is szívesen látják. A két üzem munkáslétszáma a fel- szabadulás óta meghárom­szorozódott, de ez nem járt a lakosság számának emelke­désével s így maradt község­nek. Reggelenként kerékpár­karavánok áramlanak az utakon, a vonatok is ontják a dolgozókat. Ezek mind szí­vesen telepednének le és épí­tenének családi házakat is, ha segítséget kapnának rá. Fzzzel megszűnne az üzemek legsúlyosabb problémája, a munkásvándorlás. De mert község, ide az Országos Ta­karékpénztár nem juttat la­kásépítési kölcsönt, maid csak, ha város lesz. S ebből a körforgásból nincs kivezető út? Reméljük ezen is segíteni fog a jubileum, melyre lelke­sen készülődnek nemcsak a múzeum barátainak áldoza­tos, szűk kis köre, hanem a szigetiek is mind, mert ez a név, úgy érzik, kötelez. A vár már az övék és így az egész országé, hova tömegek fog­nak zarándokolni, hogv meg­csodálják falak s leróják ke­gyeletüket nemzetünk nagy bősei előtt. s. G.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents