Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26-01 / 150. szám

NAPLÓ I960. JÚNIUS 2& Gyorsan halad a növényápolás a tsz-ekben Az őszi árpa gazdag termést ad A megyében eddig mintegy 4000 hold őszi árpát arattak le a termelőszövetkezetekben gépállomási gépekkel és kézi kaszával. Az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy elég jó termést takarítanak be a termelőszövetkeztekben. A mo­hácsi járásban például a szak­emberek véleménye szerint mintegy 15—17 mázsás járási átlagra számítanak ősziárpá­ból holdankint A siklósmagy- falui Jóbarát Termelőszövet­kezetben például a leggyen­gébb őszi árpát kezdték el arat­ni kombájnnal. Már le is arat­tak negyven holdat, ezt el is csépelték, sőt a cséplőgépen is keresztül engedték és így megtisztítva a negyven hold átlagában 17,20 mázsa átlagter­més jött ki. Somogyi elvtárs­nak. a tsz elnökének vélemé­nye szerint a többi árpák erő­sebbek és ezekről a területek­ről olyan húsz mázsa körüli átlagtermésre számítanak; Gyorsított ütemben halad a növényápolás is a termelőszö­vetkezetekben. A kukoricák el- 6ő kapálása 99,5 százaléka kész és megyei átlagban a termelő­szövetkezeti kukoricák ötven százalékát már másodszor is megkapálták. Ehhez nagyban hozzájárultak a gépállomások is, amelyek június 21-ig nem kevesebb, mint 32 200 holdat kapáltak meg géppel és ezzel kapálás! tervüket 98 százalék­ra teljesítették. A gépállomások megyei igaz­gatóságán az a vélemény ala­kult ki. hogy a gépállomások képesek arra, hogy negyven­ezer holdat kapáljanak meg géppel. Ez azt jelenti, hogy a tsz-kapások ötven százalékát kétszer kapálják meg géppel. Ezt elősegíti az is, hogy a me­gyében mintegy 10 000 hold kukoricát vetettek a termelő- szövetkezetek négyzetesen, amelynek szinte minden ka­pálását a gépállomásokra bíz­hatják; Hasonló a helyzet a rétek kaszálásánál, a szálastakar­mány betakarításánál is. A lu­cerna első kaszálása és betaka­rítása teljes egészében befe­jeződött a megyében. Több he­lyen megkezdték a második ka­szálást is. A gépállomások itt is jó munkát végeztek. 11 000 holdat kaszáltak le, ami azt je­lenti, hogy minden gépre több mint száz hold kaszálás jutott. Ebből a kaszálásból azonban kevés a rét. Nem tudtak több helyen a gépállomások rétet kaszálni, mert a tavaszon nem végezték el több termelőszövet­kezetben a rét ápolását. Me­gyei átlagban eddig a réteknek mintegy 70 százalékát kaszál­ták le a termelőszövetkezetek és még ennél is gyengébben állunk a réti széna betakarí­tásával. Mindössze húsz száza­lékát takarították be eddig a termelőszövetkeztek a réti széna termésüknek. Ezt a mun kát is helyes gyorsítani, mert amikor elérkezik a búza ara­tása, akkor már erre nem lesz idő. rriMtra indult a „Csepel“ Duna- teigerjáré hajó A Gheorghiu Dej Hajógyár dolgozói szombaton, öt nap­pal a határidő előtt, elkészí­tették és első próbaútjára küldték a Csepel nevű 1300 tonnás Duna-tengerjárót, amely nemsokára magyar színekkel járja a világtenge­reket. A 81 méter hosszú és több mint tíz méter széles hajót néhány nap múlva a csepeli szabadkikötőbe kül­dik, ahonnan július közepén áruval megrakva indul el az Egyesült Arab Köztársaság­ba; Mit láthatunk a Déitfünántáli Mezőgazdasági Kiállításon? A pofon Hat aláírással levél érke­zett szerkesztőségünkbe. A következőket írják: „Az el­múlt napokban a bőrgyárban szomorú esemény történt. Itt van a Pécsi Kesztyűgyár tanműhelye s itt egy ipari tanuló fiút véresre verteik j ■ t Meg vagyunk lepődve, hogy jegyes oktatók megengednek maguknak ilyent;:Kérik, £ hogy sürgősen vizsgálják ki az ügyet: A bőrgyárban mintegy 80 ipari tanuló tanul, akik a kesztyűgyár állományában vannak. A bőrgyár mindössze a helyet biztosítja részükre, az oktatók is a kesztyűgyár alkalmazottai, tehát az ügy a kesztyűgyárat érinti; Mi is történt? A műhelyben a tisztasági hét alkalmával az oktató fel­szólította a tanulókat, hogy mindegyik szépen, tisztán ta­karítsa ki a munkahelyét, mert ez is beleszámít a ver­senybe. A tanulók engedel­meskedtek is a felhívásnak, csak Énekes Tibor nem. Ami­kor ezt meglátta az oktató, azt mondta: „Majd én kita­karítom” s maga látott hoz­zá. A munka végeztével az­tán lelkent akkora pofont (egyet-kettőt, lényegtelen) a tanulónak, hogy eleredt az orra vére. A kesztyűgyár ve­zetői természetesen tudó­in ást szereztek az ügyről és intézkedtek is, hogy többé ilyen eset ne fordulhasson elő. Tény .az, hogy különösen a kamaszkorban lévő fiúknál néha-néha elfogy az oktatók türelme, különösen akkor,- ha azok szemtelenek. Az oktató le volt valaha, nem ipari ta­nuló, hanem egyszerűen inas, akinek a mester, de néha a m es térné is odahúzott egyet. Régen volt, akkor sajnos sen­ki nem emelte fel tiltó sza- • vát ezért. Az inasok akkor szinte remegve lesték meste­rük parancsát, vakon enge­delmeskedtek, mert ha nem, másnap már kívülről nézhet­ték a műhelyt. A mai ipari tanulók más körülmények között tanulják meg szakmájukat. Senki nem tagadja, hogy a fiatalok között vannak ren­detlen, tiszteletlen gyerekek, kamaszok, mint például az, akivel az említett eset meg­történt. Csoda-e, ha az okta­tónak néha elfogy a türelme? Emberileg talán megérthető, de az oktatóknak akkor sem szabad megfeledkezniük ma­gukról és a legdurvább „ne­velési eszközhöz”, az ütéshez folyamodni. Rendelkezésük- te áll más feeyckryyő eszköz is, de elsősorban a »zó meg­győző erejével kell jobb belá­tásra bírni azoikat, akiknek er­re szükségük van. Ez az érem egyik oldala. A másik: egyes tanulóik — legyen az ipari, vagy közép­iskolai — azt hiszik, hogy nekik mindent szabad. Feltű­nőd viszketegségükben nem tudják, mit csináljanak. Éne­kes Tibor például tehenész­nadrágban járt mindaddig, míg társai és oktatói meg nem győzték „kificamodott ízléséről”, S lám, nemcsak „ízlése” volt rossz, hanem magatartása is. A fiatalok tudják, hogy ta­náraik, oktatóik nem üthetik, verhetik őket. De a türelmük­kel viszont ne éljenek visz- sza. Akad más terület is szá­mukra, ahol „különcködhet­nek”, ahol „felhívhatják ma­gukra a figyelmet”; Például a tanulásban, szak­májuk jó elsajátításában. GARAT FERENC Augusztus 13-tól 21-ig tart­ják Pécsett a Balokány liget­ben a Déldunántúli Mezőgaz­dasági kiállítást, amelynek elő­készületei már megkezdődtek. A kiállítás, amelyen Baranyán kívül még Tolna, Somogy és Zala megye is részt vesz csak méretedben marad el a buda­pesti mezőgazdasági kiállítások mögött — A követelmények egyébként megfelelnek az or­szágos színvonalnak; Ezen a kiállításon főként a szocialista szektorok eredmé­nyeit mutatják be, termelő­szövetkezetekét és állami gaz­daságokét Az első bírálat már megtörtént Baranyában, a má­sodikra július 15-ig kerül sor. A kiállításon bemutatnak 120 szarvasmarhát 40 lovat. 100 sertést 50 tenyészjuhot, 200 baromfit Baranya megye 60 szarvasmarhát mutat be, So­mogy és Tolna 30—30-at Át­lagosan ez az arány minden állatfajtából, Baranya a két­szeresét adja a szomszédos me­gyéknek. A beremendi Dózsa Tsz kiállítja 78. sz. Citrom te­henét, amely 33 liter tejet ad. A nagyárpádi Uj Alkotmány Termelőszövetkezet hasonló tej hozamú teheneket mutat be a kiállításon. A babard Béke Tsz bemutatja az üszőállomá­nyát, amelynek az anyai tej­termelése 5000 kg felett van. A Pécsi Állami Gazdaság a ma­gyartarka teheneit mutatja be. Babarc, Bóly. Nagyárpád, értékes tenyész sertéseket állít ki, kocasüldőket, amelyeket el is adnak a kiállításon. Több állami gazdaság és termelő- szövetkezet is bemutat törzs­kanokat. tenyészkocákat, fehér hússertéseket, bericshire és Cornwall fajtákat. Méhészeti bemutatót tarta­nak 32 négyzetméternyi és ha­lászati bemutatót 16 négyzet­méternyi területen. Tartanak fogatos és különböző bemuta­tókat versenylovakkal, ame­lyen Békás pusztai, a Bajai Méntelep és a Szentegáti Ál­lami Gazdaság vesz részt A növénytermelési kiállítá­son Baranyából 63 tsz, hat ál­lami gazdaság. Somogyitól 19 tsz, négy állami gazdaság, Tolnából 21 tsz, három állami gazdaság, Zala megyéből pedig egy termelőszövetkezet és sző­lőtermelési szakcsoport .neve­zett be a kiállításra. A Villánykövesdi Állami Gazdaság szőlőoltványokkal, a Pécsi Szőlészeti Kutató Inté­zet mintagyűjteményével, a be­remendi Dózsa Termelőszövet­kezet a zöldségféléivel neve­zett be a kiállításra. A kiállí­táson sajáttermésű borkimérést nyithatnak azok, akik tavaly a megyei és országos borver­senyeken eredményesen szere­peltek. Igen jelentős szelektá­lást végzett a bizottság, csak azoknak az állami gazdaságok­nak és tez-eknek a terményeit fogadta el, akik megmutatták már, hogy legalább 50 száza­lékkal jobb eredményt tudnak elérni, mint az egyéni gazdák. A Vízügyi Igazgatóság egy korszerű, öntözésű területet mutat be. A Tolna megyei Iregszemcsei Kutató Intézet a kitenyésztett „Somogyi sár­ga” és „Somogyi kifli” burgo­nya fajtájával vesz részt a ki­állításon, / Hí I! lg IC Munkás — művész találkozó e» Mindig szakítunk arra időt. hogy a városban, ahol néhány na­pig fellépünk, megismerjük az em­bereket és ha lehet, jó kapcsolatot teremtsünk arra a néhány napra. A Hungária Nagycirkusz szak- szervezeti bizottsága és igazgató­sága, a Pécsi Porcelángyár vezető­sége elhatározta, hogy szombaton délelőtt munkás-művész találkozót rendez. Ezért vagyunk itt, hogy megismerjük ezt a valóban érde­kes mesterséget “• mondja Cirják elvtárs, a cirkusz kultúrfelelőse. A cirkusz művészei figyelmesen hallgatják az előadást a porcelán- gyártás technológiájáról, érdekli őket minden. A Jozefln bűvész trió három tagja most is együtt található. A román művészek csodálattal IJK a szebbnél szebb eozln figurásé t— Azok a munkások, akik *? két a gyönyörű tárgyakat forrt? zák, szintén művészek. Ok * anyag művészei. , Az üzem megtekintése után - üzem KISZ-szervezete megvertr gelte a kedves vendégeket. A ** vészek érdeklődése természetté még mindig a porcelángyártás! kapcsolatos problémák körül gott. Cserébe ők a cirkusz*1 ■ szépségét és „titkait” mesélték a gyár dolgozóinak. „ Este az előadáson már min* , merősők találkoznak majd ét t Hungária Nagycirkusz kollektív biztosan mindig szívesen emit? zik a pécsi szereplést«. — MAGYARBÓLTBAN pénteken befejezték az őszi árpa aratását. Az aratást a villányi gépállomás arató- gépeivel végezték. A tsz tag­jai az árpa és búza aratása közti időben befejezik a ku­korica kapálását, — A GÉPÁLLOMÁSOK Igazgatóága és a MEDOSZ megyebizottsága aratási ver­senyfelhívást tett közzé az aratás időszakára. A versenyt 1960. augusztus 30-án értéke­lik, mely során a három leg­jobb gépállomás vezetőségét, az öt legjobb brigád vezet őt, az öt legnagyobb teljesít­ményt elért kombájmoat éa aratógépvezetőt megjutalmaz zák; — 77 MILLIÓ téglát kell a Baranya megyei Téglagyári Egyesülésnek 1960-ban gyár­tania. A Téglagyári Egyesü­lés vállalta, hogy 3 millióval túlteljesíti tervét. Eddig már egymillió és 600 ezer téglá­val gyártottak többet a ter­vezettnél BERKESI ANDRÄS: (98.) Nyöszörgő hangok ütötték meg fülét, de nem tudta tisztán ki­venni, mert a szél erősen zú­gott, és vadvX cibálta az abla­kokat. Megjelent a férfi. Intett a fiú nak. István elindult. Tágas, kényelmesen berendezett dol­gozószobába vezette. — Foglaljon helyet — muta­tott az egyik fotelre a férfi — Kálnóczi úr azonnal jön. — Az idegen eltávozott. Léptei alatt megreccsent a falépcső. István nem a fotelbe, hanem az egyik kárpitozott székre ült. Körül­nézett a szobába. Kétszárnyú, fehér ajtó nyílott a másik szo­bába. Példás tisztaság és kínos rend volt. Az íróasztalon a márvány tintatartón kívül más nem volt. — Jó estét — köszönt «alaki István a hang irányába for­dult. Frédi áüt az ajtóban. Szőke haja csillogott a villany­fényben. Könnyű, keleti, min­tás selyemköntös volt rajta. — Jó estét —- állt fel István, és szemügyre vette az izmos, negyven év körüli férfit. — Csak nyugodtan, erős vagy — bíztatta magát. ■— Kálnóczi urat keresem. m Kálnóczi Péter mosolygott a férfi, és lassan közeledett a fiú felé. — Donován üdvözli — mon­dotta István. — Donován? Három éve nem láttam — válaszolta Fré­di. — Nem hét éve? ö valami ilyesmit mondott... — Rendben van, fiatalember. Most már ismerjük egymást Elhozta az anyagot? A fiút izgalom fogta el. Bó­lintott a fejével. — Adja ide, mert sietnünk kell — sürgette Frédi, és köze­lebb lépett. István észrevette, hogy a férfi a bal kezét nem vette ki a házikabátja zsebéből. — Mintha fogna valamit — vil­lant át agyán. Benyúlt belső zsebébe és kivette az irattár­cáját. Frédi kinyújtotta jobb kezét, hogy átvegye. István agya lázasan dolgozott. Tudta, hogy a férfinál revolver van, szeméből kegyetlenséget olva­sott ki. — Most csak a meg­lepetésszerű gyorsaság segít — gondolta és minden cselgáncs tudását összeszedte. Hirtelen mozdulattal jobb kezével elkapta a férfi csukló­ját, berántotta és ugyanabban «1 « tíaédmásodpepcben bal tenye­rével a férfi jobb könyökét alátámasztotta, Bedült a len­dületbe és válla felett átdob­ta a férfit. Frédi nem számí­tott a támadásra. A hirtelen fájdalomtól feljajdutt. Ismer­hette a fogást, mert ösztönösen kiperdült és így a karkötét nem sikerült. Hátrazuhant a fotel mellé. A fiú felismerte a helyzetet és mikor látta, hogy a fogás nem sikerült, egy ug­rással a férfira vetette magát. Frédi kezében megcsillant a pisztoly. De még mielőtt elsül­hetett volna, István nyitott te­nyerével erős ütést mért a fér­fi bal kezére, A pisztoly a sző­nyegre esett. Frédi azonban nem adta meg magát. Jobbjá­val átkulcsolta István nyakát, és szorítani kezdte. Bal kezé­vel a pisztoly után nyúlt. A fiú elrúgta lábával a fegyvert, mely a parkettán a viaszt fel­karcolva a szekrény alá csú­szott. Nem ellenkezett, hagyta, hogy a férfi a nyakát átkarol­ja. Megvárta, míg a férfi fel­emelte a bal kezét. Abban a pillanatban megkapta a bal kéz mutatóujját és hátrafelé feszítve tömi kezdte. Erezte, hogy a nyakán enged a szorí­tás és a férfi felnyög. Nem eresztette, feszítette hátra, csak egyre hátra a mutató­ujját. Lassan feltérdelt és húz­ta magával a férfit. Frédi feV- jajdult. István talpra akarta állítani Frédit is, de erre nem kerülhetett sor, mert a férfi ösztönösen belerúgott. A rúgás István gyomorszáját érte ét olyan esőt mtU, hogy hátra­tántorodott. A fájdalomtól összegörnyedt. Frédi felugrott és szédületes gyorsasággal ütni kezdte a fiú védtelen arcát. István megszédült. Erezte, hogy kemény ellenfélre talált. Ha most elveszti eszméletét, vége. Hányinger kínozta. Meg­jelent előtte Eszter kedves, aggódó arca, hallotta a hang­ját: „Vigyázz magadra”. ösz­tönösen félrehajtotta fejét, Frédi ökle elzúgott feje mel­lett. összeszorította fogát, iz­mait megfeszítette és bal ök­lével kemény horogütést mért a férfi arcára. Frédi megin­gott, A párharc most kiegyen­súlyozottá vált. Ütötték egy­mást. Mindketten az életükért harcoltak. Frédi szeme beda­gadt, orra vérzett, de nem ad­ta meg magát. Mikor látta, hogy Frédi az egyik kárpito­zott széket ütésre emeli, fel­kapta az íróasztalról a már­vány tintatartót és teljes ere­jével a férfi arcába vágta. Becsukta szemét. Rosszullét fogta el — Ne add meg ma­gad, erős vagy — biztatta ma­gát. Mélyeket lélegzett. Fel­nyitotta szemét. Frédi ott he­vert előtte szétroncsolt arccal. Eszébe jutott a másik férfi, aki felment az emeletre. Bár­melyik percben visszajöhet. Már az is érthetetlen, hogy nem hallotta meg a dulakodás zaját. A fiú nem tudhatta, hogy a férfi hallotta a viasko- dást, de arra gondolt, hogy Frédi most hajtja végre Do­norán parancsát. (Folytatása következik J — CSÜTÖRTÖKÖN át a Baranya megyei ÉP*v ipari Vállalat a Jókai eP ban elkészült új kétemeld' 16 lakásos lakóházat, — A PERCZEL VTÜ OTP-öröklakásokat a nya megyei Építőipari V&*„ lat egy hónappal a hat előtt, július elsején adja' az OTP-nek. — A PÉCSI Szánba^ szati Tröszt négy szódat brigédvezetőj« pénteken, ányász Szakszervezet kŐtír, jóban megbeszélésen ** részt, ahol a szocialista \ gádok helyzetéről és fel*" tálról taácskoztak. Rövid«* egy szocialista brigád vJ-; és egy üzemi bizottsági ti'*' az NDK-ba megy tapasz3’’ cserére a Pécsi Saénbá«1' szati Tröszttől. — A TIT Munkácsy l hály Szabadegyetem «V«”1 kólája ma délután 5 órai ** de ttel rendezi tanévzárás népségét a TIT Bartók ví klubjában (Janus PannO* u. 11.). A műsoron szt»W|, felolvasások, zeneszámoks t epeinek, Közleményei* A várost Rendel« Intézet Jj közelebbi munkaértekezletét^ csütörtökön délután 2 tartja az Intézet Munkácsy 1». HL cm. *. sz. alatti Wii termében. Ezt kővetően árt f 3 órakor orvosi továbbképzőj. adást tart dr. DegreU István 6 f szett klinikai adjunktus: A korai dlagnoezukája címmé»’,; orvosok kivétel nélküli tót® nését kérik. Áramszünet lesz hálózati* miatt 27-én reggel 7 órá»°) óráig Meszes 4., 5. 11., 15., 16., 17„ M, sz. épületek" • Magyar Kotyatenyésstök gos Egyesülete Pécsi Csór, közű, hogy ÚJ őrző-védő (fef mező) kutyakiképzést indít. Ar, adó rendelet értelmében a mezett vizsgát tett kutyák J donosalk 50 százalékos adóké, ményben részesülnek. Jelen­lehet a kiképzésre csütörtök®1; tői 1» óráig az MKOE PéoSC, port Széchenyi tér félé 30-32. számú helyiségében. Leltározás miatt ZÁRVA TARTUNK Rádió iavftó tizem június 27-től június Televízió favító u?íf június 20-tól július 2"' RAVEL KIRENDELT«^ 151* ________________ ___y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents