Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-03-01 / 130. szám

2 N A P L ö I960. JÚNIUS 1 1 Marosán György elvtárs beszéde a nagygyitései v/ r (Folytatás az 1« oldalról) Ebéd után a városi pártbi­zottság tanácstermében a vá­ros párt-, tömegszervezeti és állami gazdasági vezetőivel a szocialista munkabrigádok tag­jaival beszélgetett Marosán elv társ. Délután öt órakor a kom­lói Lenin téren több mint tíz­ezer dolgozó sereglett egybe, hogy meghallgassa Marosán György elvtársat. Az emel­vényre lépő szónokot, a komlói dolgozók lelkes tapssal fogad­ták. Me^váHozott a emberek gondolkodásmódja r •— A komlói látogatásom nagy élményt jelent számomra, mint ahogyan felejthetetlen élmény marad az is, amikor 1956. decemberében a pécsi és Pécs környéki bányászokkal sohasem siránkoztak amiatt, — hangoztatta Marosán elv­társ, — hogy a munkás- és parasztemberek gyermekei éheztek, nyomorogtak a múlt rendszerben, hogy nem Jutott A Szovjetunió békepolitikája reális A nemzetközi helyzet alaku­lásával kapcsolatban Marosán elvtárs hangoztatta, hogy a Szovjetunió mindig a béke po­litikáját folytatta, a hétéves tervet, a kommunizmust béké­ben akarja felépíteni, az embe­riség általános érdekeit képvi­selve. A Szovjetunió most öt évvel előzte meg az imperia­listákat a technika ég tudo­mány számos területén, s a szocializmusban, a kommuniz­musban nincs megállás. Ezután arról beszélt Maro­sán elvtárs, hogy a Szovjet­unió békepolitikája reális, megvalósítható. Lehetséges a béke fenntartása, a vitás kér­dések rendezése és a békés egymás mellett élés, de ehhez nincs szükség háborúra, atom­fegyverekre, —• Az az ország, amelyik milliószámra építi a lakásokat, új városokat hoz létre, nem háborút, csakis békét akar — hangoztatta Marosán elvtárs. — Az az ország, amelyben négymillió egyetemet végzett ember van, ahol a szakképzés magas színvonalon folyik, ahol a tudományok fejlesztésére milliárdokat fordítanak, ott az emberek békét akarnak. Ez a szovjet állam belpoliti­kája, erre nyugodtan lehet építeni — jelentette ki nagy taps közepette. Hazánk belpolitikai kérdé­seiről szólva arról beszélt, hogy szocialista jövőnk nagy mértékben függ attól, hogy milyennek neveljük a jövő nemzedéket, gyermekeinket, az ifjúságot. A gyermekneve­lés bizony még mindig a leg­több családban az anya vál­lán nyugszik. El kellene érni végre, hogy a szülői munka­közösségi ülésekre ne csak az anyák, hanem az apák is el­járjanak, többet törődjenek fiaikkal és leányaikkal; Tóródjünk többet a közérdekkel! együtt vonultam fed a munkás- hatalom melletti tüntetésen •— kezdte beszédét Marosán elv­társ. — Emlékeztetett arra, hogy 1956-ban a komlói bá­nyászok soraiban is sokan ki­álltak a párt és a munkás- paraszt kormány politikája mellett, segítettek abban, hogy helyreálljon a rend és meginduljon a termelés. A megzavart fejűek is megértet­ték azóta, hogy ha az ellen­forradalom győz, akkor ők sem állhatnának itt a gyűlésen most jóltápláltam, szép ruhá­ban. Nem lenne mumkáshaita- kxm. Fiaikat régen kiszórták volna az egyetemekről Marosán elvtárs beszéde to­vábbi részében idézett néhány nyugati publicistát, közgaz­dászt, politikust és írót, akik azon siránkoznak, hogy Magyar országon most a munkások és parasztok, a .kiváltságos“ osz­tályok fiai kerülnek az egye­temekre. *—A tőkések és fuöaijbárjaik számukra a tudománynak és a kultúrának csak a morzsája. — Felszabadult hazánkban • társadalmi rendszer, és az emberek gondolkodásmódja megváltozott. Ma tudják az emberek itt Komlón is és mindenütt az országban, hogy a kommunisták által vezetett ország a sajátjuk Azt az elvet vallják, hogy itt kell megte­remteni a boldogságot és nem a másvilágon. Az elmúlt évek során be­következett nagyarányú fejlő­désről beszélve, Marosán elv- társ kijelentette: <—<1 Ma már nem azon vitat­koznak az emberek, a becsüle­tes munkások, hogy 1956-ban ellenforradalom volt-e vagy forradalom; Többségük tisztáin látja, hogy a munkásbataflom forgott veszélyben. A párt ve­zetői nyugodt leTkiismenettel állnak az ország népe elé, mert akkor is, most is tevékenysé­gükkel a népet, a hazát szol­gálják * 20 A jóságra, a szép szereteté- re, emberségre, a kommunis­ta társadalom építésére kell nevelnünk gyermekeinket. — A családok gondjai egy­re csökkennek —> hangoztatta Marosán eüvtáns. — Ha van­nak is még, ezek már nem olyan természetű gondok, mint húsz—harminc évvel ezelőtt voltak. Itt autót, autóvásárlási könnyítéseket kértek tőlem. Én ezt nem adhatom meg. bár ál­lamunk ebben a tekintetben is igyekszik kielégíteni a szükség­letet« Ezután a dolgozó nők hely­zetéről szólva megállapította, hogy «— a második műszak gondjainak könnyítése vala­mennyiünkön múlik. A máso­dik műszak megmarad, nem tűnik el, de könnyebb lesz, ha részt vesz benne a férfinép is. Beszéde befejező részében az egoista életfelfogás, az indivi­dualista életszemlélet ellen lé­pett fel. Kijelentette, hogy a neveletlenség, a társadalom érdekeinek semmibevétele eb­ből fakad. Közösségi embe­rekre van szükség, akik meg­értik, mit jelent a munkásha­talom. képesek és készek ér­te áldozatokat is vállalni, ha kell, felépítésében, védelmé­ben, erősítésében aktívan köz­reműködni. Törődjünk többet a közér­dekkel, szolgáljuk a közössé­get teljes erőnkkel, hogy ily- módon önmagunk életét is jobbá tegyük. Nekünk olyan generációt kell magunk után hagynunk, amely becsületes, hazaszerető, proletárintema- ciomalista, megbecsüli apái és anyái alkotásait, tiszteli őket. Aki az édesanyját szereti, meg­becsüli az idősebbek munkáját és harcait, aki nyugodt csalá­di életre vágyik és érte küzd, az nem akarhatja a pusztulást, a háborút, az csalt békét és szocializmust akarhat A mi pártunk ezért küzd. — A szocialista világrend- szer erős, megtörhetetlen. Fe­nyegetésekkel ma már nem le­het bennünket zsarolni. Erőnk minden nap nagyobb lesz, ha a komlói bányászok is minden nap jobban és jobban adják hozzá a maguk eredményeit. Ezzel mutatják meg, hogy he­lyeslik a párt politikáját he­lyeslik azt a békepolitikát, amelyet kormányunk a Szov­jetunióval és a szocialista tá­bor országaival együtt folytat. Marosán elvtárs beszédét lel­kes, hosszantartó éljenzéssel és tapssal köszönték meg a Lenin téren egybegyült dolgozók« Komócsin Zoltán elvtárs Beremenden Komócsin Zoltán elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára csü­Sajtótájékoztató Sztálinváros alapításának 10. évfordulója alkalmából Július 17-én lesz 10 eszten­deje, hogy megkezdték első szó cialista városunk Sztálinváros építését. A város 10 éves fej­lődéséről és a közeledő jubi­leum előkészületeiről csütörtö­kön a Magyar Sajtó Házában sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat Tapolczal Jenő, a sztálinváros! tanács vb .-el­nöke és Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű igazgatója« A tájékoztatóból kitűnt, hogy Sztálinvárosnak ma már csak­nem 35 ezer lakosa van. La­kóinak átlagos életkora 28 esz­tendő. Tíz év alatt 5200 össz­komfortos lakás. 6 általános iskola, gimnázium, technikum, ipari tanuló-iskola, zeneiskola balettiskola, több mint száz üz­let, korszerű kórház épült fel. A 35 000 lakosból 19 000-ren dolgoznak, az emberek kiegyen­súlyozottan, jelentősebb anya­gi gondok nélkül élnek. 800 család vásárolt televíziós ké­szüléket, a takarékbetét-állo­mány eléri a 16 millió forintot, az évi kiskereskedelmi forga­lom mintegy 230 millió forint. A városban a közbiztonság, a ^'özerkölcs az átlagnál is ked­vezőbb, s azok a dolgozók, akik 10 évvel ezelőtt még ta­lán irni-olvasni Is alig tudtak, tna m'r könyvtárakat látogat­nak. tanfolyamokon tovább képzik Tiagukat. Borovzky Ambrus igazgató IsMigr-’1 hogy államunk 1958 végéig 9,2 milliárd forin­tot költött a Dunai Vasműre és a kombinát máris sok érté­kes nyersanyagot ad az ország­nak; A két nagyolvasztómű naponta 1500 tonna nyersvasat a négy Martin-kemence ebben az évben 350 000 tonna acélt termel. A tizedik évforduló alkal­mából ez év Július közepén avatják fel a Dunád Vasmű meleghengermüvét, amely évente 400 000—450 000 tonna rendkívül értékes lemezt ad az országnak. Megkezdték a hi­deghengermű építését is és 1963 végére már ebben az üzemrészben finomítják a me­leghengerműből kikerülő leme­zeket­A jubileum! ünnepségek már április 3-án mintegy^ 20 000 dolgozó ünnepi felvonu­lásával megkezdődtek, s má­jus 14-én a megye 20 000 fia­taljának találkozójával folyta­tódnak. Még június hónapban megrendezik azoknak a régi sztálinvárosiaknak a találkozó­ját, akik a kezdet kezdetén részt vettek a város építésé­ben, július 3-án országos re­pülőnap színhelye lesz a város, július 9-én és 10-én pedig or­szágos táncfesztivált rendez­nek. A jubileumi ünnepség- sorozat fénypontja a meleg- hengermű avatása július kö- lesz, augusztusban pe­dig munkás-paraszt találko­zót rendeznek, ahol a sztálin- városl dolgozók együtt ünne­pelnek majd az általuk patro­nált községek, termelőszövet­kezetek lakóival« törtökön megyénkbe látoga­tott. Délelőtt a Baranya me­gyei ifjúság vezetőivel folyta­tott megbeszélést, délután pe­dig Novics János elvtárs, az MSZMP Baranya megyei bi­zottsága titkárának, valamint Kiss Dezső elvtál«, a KISZ Baranya megyei bizottsága titkárának kíséretében meg­látogatta a beremendl Dózsa Termelőszövetkezetet. A láto­gatás végén a község dolgozói­val népes gyűlésen találkozott, ahol az időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről tájékoz­tatta hallgatóit. Komócsin Zoltán elvtáns lá­togatásáról holnapi számunk­ban részletesen beszámolunk. Film Film Film JH&ntfin r naiie 19. Sajnos, a regényfilmesítés gyengébb színvonalú példa­tárából való alkotás. Georges Michel regénye, a Les Mont- parnog sem állít valami külö­nös értékű irodalmi emlék­művet Amadeo Modigliani festőművésznek, de a űlm még azzal is adós, amit ma min­den kulturált embernek jó és kell tudni a kiváló festőmű­vészről; Halála után négy évtizeddel már a modem piktűra egyik legköltőibb alakjának titulál­ják, művei a legértékesebb műkincsek közé tartoznak. Nagy művész volt és tragikus sorsú, de sajnos a film csak a tragikus sorsot elevenítette meg Modigliani művészetéből. Csodálatos tehetségéből, alko­tásaiból, művészi világából alig ad valamit Esendő, szánalomra méltó figura válik belőle, esetenként agresszíven ellenszenves jel­lemvonásokkal, tömény, fulla­dásig sok alkaholizmussal. Szánalmas csavargó, aki után futnak a nők, 6 viszont a sem­miben áll. Ácsorog a világban, sugárzik róla a korabeli társa­dalom embertelen jegye, a nyomorúság és a komersz művészsors. Rendkívül sovány a cselek­mény, ügyes rendezői kézzel kapcsolt életképek. Allóak, álmosak, hiányzik belőlük a művész belső dinamikája, ví­vódása, kétségbeesett segély- kiáltásai, de jószerint még az alkoholba fullasztott jelenetek Is távolabbra viszik a művészt, semmint közelebb hoznák a nézőhöz. S végeredményben mégiscsak eszébe jut az em­bernek, hogy Modigliani nem­csak ivott és szeretkezett, ha­nem alkotott is. Ez hiányzik a filmből, s emiatt a fűm leg­jobb esetben is csak rokon- szén vet ébresztő torzó a nagy művész életéről« Jeanne és Modigliani eszmé­nyi szerelme és Beatrice min­den sértésen és megalázáson túlemelkedő érzelme az, ami tulajdonképpen a film monda­nivalója; Jacqes Becker rendező látha tóan arra is törekedett, hogy valamit megmutasson a kora­beli társadalom embertelensé­géből, de ezt csak halvány színekkel sdkerült ábrázolnia. A film utolsó jelenete -i- kezd­ve attól, hogy a festő az utcán dülöngél, a képkeresfcedő a háta mögött, mint valami hié­na lopakodik, majd Modigliani összeesik — ettől kezdve a film sok mindent kárpótol« Megrázó, emberi és Jacqes Becker — nemrég elhunyt ren­dező — legnagyobb, legkiemel­kedőbb alkotásaira emlékeztet« A kétórás film végeredmény­ben csak szerelmi és alkoho­lista kuriózumokat ad Modig- liamiról, ez pedig hamis kép; A film mondanivalója a mű­vészről: ),izgatószer, ital hatá­sa, s az érzéki szerelem vad szenvedélye lobog benne (a művészben) ez ösztönzi ét ihleti csodálatos művekre Ezt leírni, kimondani és áb­rázolni — bátorság és szemlé­let dolga. Ez túlontúl hasonlít Modigliani kortáraainak —« legalábbis egy részüknek — vá leményéhez. S a ma már klasa sziklatnak számító festőművész negyven éve halott« (Thiery) Rászedett udvarlók A történeten, a fordulatokon néha segít ugyan a „jobb hí­ján ez a megoldás Is jó” kény- szerűsége, de végeredmény­ben mindvégig könnyed, több­nyire szellemes, ötletes fordu­latokkal teli a Rászedett ud­varlók című új NDK filmvíg- játék. A gyógyszer ellátásról tárgyalt a A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság megtár­gyalta a megye gyógyszer­ellátását, A bizottság ülését megelőző háromhónapos vizs­gálat többek közt megállapí­totta, hogy bár a gyógyszer­ellátá* kielégítő, mégis több­ször előfordul, hogy egyes ké­szítményekből nem áll elegen­dő rendelkezésre. Sok eset­ben az idézi ezt elő, hogy a Gyógyáru Értékesítő Vállalat a gyógyszerrendeléseket in­dokolatlanul redukálja és ilyen esetekben a redukált cikkek­ből a lakosság folyamatos ellá­tásában egyes gyógyszertárak­nál időleges zavart okoz. A gyógyszertáraknál nem talált a vizsgálat indokolatlan hiány­cikket és ahol hiánycikk for­dult elő, ott általában a szállí­tási elégtelenség okozta azt. Az új készítményekkel kap­csolatiban kiemelte « jelentés, hogy általános az az eset, ami­kor az új készítmények meg­jelenés után egy Ideig kapha­tók, majd ho«3zú ideig hiány­cikk-listára kerülnek. Ennek okaként azt állapították meg, hogy nem képeznek elegendő tartalékot ezekből a Gyógyáru Értékesítő Központnál, mielőtt forgalomba hozzák, pedig ily módon megszűnne az a visz- szás helyzet, hogy az új ké­szítmények megjelenésük után rövid idővel kifogynak és csak hosszú hónapok múlva kap­hatók ismét. Az új gyógyszerekre vonat­kozóan még azt is hangsúlyoz­ta a jelentés, hogy a gyárak sokszor sajtóban, prospektu­sokban és egyéb módon még megjelenésük előtt propagál­ják azokat, holott még az or­vosok sem ismerik kellőkép­pen az új gyógyszerek hatását, alkahaasási módját« A NEB ülésén több hozzá­szóló foglalkozott a főorvosi engedélyhez kötött gyógysze­rek felírásával is. A NEB megállapította, hogy a főorvo­si engedély megadásának je­lenlegi módja nem szolgálja a gyors és egyszerű gyógyszer- ellátást. Ezért mint azt a fel­szólalók is hangsúlyozták, arra volna szükség, hogy a szak­orvosok saját hatáskörükben szabadon felírhassák ezeket a gyógyszereket s csak bizonyos esetekben (nem szakorvosi rendelésen felírt, stb.) legyen szükséges főorvosi engedély is a gyógyszer kiadásához. Az ülés további részében a kórházak gyógyszerellátásával foglalkozott a NEB és ezzel kapcsolatban is több javasla­tot fogadott el és terjeszt majd fel a felsőbb szervekhez, Másfél óra derűs szórakozás, mulatság, kacagtató jelenetek, fonák helyzetek és csupa fia­talság ez a film. Nem akar bizonyítani semmit — hiszen a két későnkelő barátot (Edwint és Bassit) a végén „felmentik” — nem von le különleges ta­nulságokat, de szórakoztat S ez már valami. A történet két mondatba be­lefér, a tulajdonképpeni tartal­mat a két ügyes színész játé­ka és a kevéssé előre kiszámít­ható fordulatok adják. Egy nap a két fiú megismer két lényt, nyomukba szegődnek, s ez a „nyom" egy viharosnak Ígér­kező lakógyűlésre vezet. A két fiú — engedve a pillanatnyi kényszernek — vállalja a békí- tésre érkező funkcionárius sze­repét, de mire az örökké morc házfelügyelő leleplezi őket, már kibontakozott a két ház- béli lány és a fiúk közötti szerelem; A frappáns, ügyesen rende­zett filmet ugyan rfeha meg­zavarják a kevésbé természe­tesre sikerült „termelési", üze­mi jelenetek és Kiser merevre szabódott figurája, de csak el­vétve és elmosódottan akad ilyen jelenet. A film alkotói szemmellát- hatóan nem akartak minden­áron nagyszerű, dramatlkailag kipontozott, példás vígjátékot csinálni, éppen ezért sikerült; Nem több, mint egy jó mulat­ság. S ennél nagyobb dicséretet ritkán kaphat mai, modem filwtvígjáték«

Next

/
Thumbnails
Contents