Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19-01 / 144. szám

i960 JÚNIUS 19. NÁPLÖ Az üzemszervezés nem improduktív munka ■. i «A vezetés alapvető kér d&e az előrelátás. A felada­tok egyre bonyolultabbá vál­nak, ezért jobb szervezd mun kára van szükség”... (A Vn. pártkongresszus anyagából). A termelékenység emelé­sének ma még lényegében olyan módozatai ismeretesek csak vállalatainknál, mint gépek, az energia jobb kihasz­nálása, a műszakok számának gyarapítása (egyről kettőre — kettőről háromra való áttérés) új gépek beszerzése, technikai újítások, a technológia felfris­sítése. A termelékenység növe­lése ilyeténképpen jó és hasz­nos dolog. Megyénk egyes ipa­ri üzemeiben azonban kevés gondot fordítanak a helyes üzemszervezésre, az üzemszer­vezésben még fellelhető tarta­lékok felszínrehozására, az üzemszervezésiben rejlő terme­lékenység növelés lehetőségére. Az üzemszervezéssel általában csak „hivatalból“, magától ér­tetődően foglalkoznak a gazda­sági vezetők, tervszerű, tudato­san megalapozott, aprólékos üzemszervezéssel kevés helyen találkozhatunk. Példának lehet felhozni erre a megyei tanács ipari osztálya felügyelete alá tartozó Építő- anyagipari Egyesülésnek, mint gazdasági egységnek kialakítá­sát. A Baranya megyei Építő- anyagipari Egyesülés április elseje előtt, mint Tanácsi Tég­lagyári Egyesülés Sizerepelt. A négyszeres élüzem a kongresz- szusi versenyben elért kiváló eredményéért elnyerte a me­gyei pártbizottság vensenyzász- Jaját is. Annak ellenére, hogy 1959-hez viszonyítva 1980-ra a termelési tervet 15,5 százalék­kal, a termelékenységi tervet 18,3 százalékkal megemelte fe­lettes hatóságok, az I. negyedév ben termelési értéktervüket 120,4 százalékra, egyíőre eső termelési tervüket 113,3 száza­lékra teljesítették. Önköltsé­gük is jól alakult; 1980. április elsejével a vál­lalathoz csatolták az addig ön­álló vállalatként működő du- naszekceői cementipari válla­latot, a siklósi községi cement- ürertvet és a sellyei építőanyag­ipari vállalatot. A dunaszek- csői cementipari vállalat első negyedéves tervét 94,9 száza­lékra, egy munkásra jutó ter­melési tervét 59,1 (!) százalék­ra teljesítette, ugyanakk.rr bér a apját 25,7 százalékkal túllép­te. A sellyei építőanyagipari egyesülés I. negyedévi tervét 82,7 százalékra, egy munkásra jutó termelési tervét 69,7 szá­zalékra teljesítette. V. számok­ból kiderül, hogy a két válla­lat (a harmadikat egészen ki-* esi termelési volumene miatt nem említjük) gazdasági mun­kájában súlyos hibák, mulasz­tások voltak. dolgozati — kimunkálása, hiányzott. Miért hiányolható a perspektivikus üzemszervezési tervek kidolgozása? Az új vállalatok anyagellá­tása teljesen megalapozatlan, termelési profiljuk kialakítása műszaki szervezetlenségre vall. Dunaszekcsőm például járda­lapot már nem lehet anyag­hiány miatt gyártani. Siklóson a mészkő hiányzik. Súlyosabb helyzetben van a sellyei vál­lalat, amelynek 100 ezer kéve nádat kellett volna kitermel- mie még a múlt évben. Előre nem látás és nagyfokú felelőt­lenség következtében mindösz- sze 35 ezer kévét termeltek ki. A termelőszövetkezetek az is­tállók befedéséhez most hiába igénylik a nádpadlókat. A nád­terület most ráadásul az FM- hez került, amely egy bajai vállalattal akarja elvégeztetni a jövőben a nádfeldolgozást. A vállalat több ezer forint érték­ben gépeket szerzett be, aszta­losipari termékek előállítása céljaiból, most kiderül: nincs fa. A faanyag-ellátást hetekre oldatták csak meg a gépek be­szerzésekor. A munkaerő ka­pacitása a profil-ingadozás kö­vetkeztében mindössze 50 szá­zalékig van kihasználva. Acs elvtárs, az egyesülés Igaz gatója, Stierlimg Károly fő­könyvelő, Hargitai József né tervelőadó is olyan véleményt nyilvánít: a felügyeleti szerv leadta ezeket a vállalatokat afféle .mesztek, csináljatok“ alapon. Természetesen az átszervezés helyes volt és a vállalatok ér­dekében is történt. Az anyag­helyzet felmérése a vállalatok profil-kialakítása és kooperáció nagyobb figyelmet igényelt vol na. Az alapos felmérésnek, az üzemszervezési felmérésnek kell az átadás sarkában lép­kednie és nem fordítva! A Baranya megyei ePftő­anyagipari Egyesülés újjászer­vezésének példája azt a tanul­ságot tárja elénk, hogy na­gyobb előrelátás, a népgazda­ság anyagi erőinek jobb isme­rete kell, hogy kísérje még az egy üzemen belüli kisebb át­szervezéseket is. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban a na­gyobb üzemekben külön üzem- szervezési osztályok foglalkoz­tak hasonló kérdések kidolgo­zásával és tudományos szakta­nács-adással. Az üzemszerve­zés nem Improduktív munka, hanem gyümölcsöző, hasznot- hajtó ténykedés, mely feltárja a rejtett tartalékokat, elősegíti a termelékenység növelését. I Sztits István Segít a szakkör Két éve folyik a Széche­nyi Gimnáziumban a poli­technikai oktatás. Az Autó­javító Vállalattal lévén kap­csolatban. erőteljesen műkö­dik a motoros szakkör, amely többek között harminc szí­nes szemléltető táblát szer­zett be. Csakhogy a két évi használat erősen megviselte ezeket a papírtáblákat, s fé­lő volt, hogy hamarosan tönkremennek. Mit tehet. Ilyenkor egy „politechnikus” iskola? Se­gítségül hívja a másik szak­kört. A diákotthonban mű­ködik a könyvkötő szakkör, annak tagjai vállalták a táb­lák tartósítását. Nyúl Fe­renc nevelő tanár irányításá­val láttak munkához és fear- tonlemezre kasírozták a pa­pírtáblákat, még a szélüket is gondosan beszegték vá­szonnal. Figyelem! Értesítjük a dol­gozókat, hogy a Pécsi I. és II. sz. TÜ2ÉP telepeken ál­landó tehertaxi szolgálatot létesítettünk. Vegye igény­be az olcsó, gyors és pontos tehertaxi-szolgálatunkat. 21. sz. Autóközlekedési Vállalat 479 A Román Munkáspárt III. kongresszusa 4959 11438 3T zna róttuk Kijelölték a megye sertéstörzstenyésztö állomásait A három vállalatnak a jói dol­gozó és kiemelkedő eredménye két elérő Tanácsi Téglagyári Egyesüléshez való csatolása népgazdasági érdek, helyes és jó kezdeményezés volt. Bizo­nyára a jó képességekkel ren­delkező, most már nevében épíiőf-nyagipari egyesülésre változó vállalat vezetői helyre hozzák a mulasztók hibáit és ebből az egyesítésből a nép­gazdaságnak tényleg csak hasz na származik. Az űt, mely idáig vezet, mé­gis tz előre nem látó tízem- s/f-'-vtzés következtében buk­ótokkal kövezett, sok ezer fo­rintos ráfizetést hoz a népgaz­daságnak. Miért? Az egyesülés vezetői kb 1-t — 16 nappal április elseje előtt tudták meg, hogy a három vál­lalatot hozzájuk csatolják. A felügyeleti szerv ez alkalomból a következő Iratokat küldte át az egyesüléshez: i. A felen'”!' 1 érv »ke*, tervszámokat, a ki­emelt cikkek tervét, negyed­éves és éves bontásban. 2. A többi instrukció szóbeli megál­lapodással történt és történik. Az üzemszervezés tételes — A megyei tanács vb. döntése alapján ez év tavaszán meg­kezdték a megye sertés törzs­tenyésztő termelőszövetkezetei­nek kijelölését. A kijelölésnél csak azok a termelőszövetke­zetek jöhetnek számításba, melyeknél a sertés törzsköny­vezést már bevezették. A me­gyei vezető szakemberekből álló bizottság a munka során helyszínen vizsgálta meg a ki­jelölt tsz-ek adottságait, illet­ve a törzstenyésztő állomás létrehozásának feltételeit. Fehér hússertésről lévén szó, legfontosabb követelményként a fejlett szarvasmarha tenyész­tést, illetve tehenészetet vet­ték figyelembe, amely meg­felelő mennyiségű fölözött tej­jel és egyéb tejmelléktermék­kel látja el a törzsállományt. Ezen kívül az elhelyezés és gondozás feltételeit vizsgálták meg, valamint azt, hogy van-e olyan megfelelő szakember, a tsz-ben, aki a törzstenyésztés irányítását szakszerűen elvég­zi. Ezek alapján a mágocsi, villányi, bólyi. hásságyi ^zaj- ki, bári, babarci, beremendi, újpetrei és sombereki termelő­szövetkezetet jelölt'/ ki a bízott ság sertés törzstenyésztő állo­mássá. Ezek a tsz-ek összesen mintegy 650 darab törzsköny­vezett anyakocát tartanak majd amelyek szaporulatából — az állami gazdaságokkal közösen — a megye öszes termelőszö­vetkezetét ellátják tenyészkan­nal sőt részben kocával is. A törzstenyésztő állomások­ról kikerült tenyészállatodért magasabb átvételi árat fizet­nek. Az elitért küónként 35, az első osztályúért 30. a má­sodosztályúért pedig 25 forin- tót. Az új állomásokon foko­zatosan új sertéstípust alakí­tanak ki. A jelenlegi rövid törzsű, rövid fejű, korábban zsírosodó magyar fehér hússer­tést céltudatos tenyésztői mun­kával egy hosszú testű, későn zsírosodé, jobb húsformáJkat mu tató típussá alakítják át. E munkához a Bólyi Állami Gaz­daságban tiszta vérben tenyész tett svéd fehér hússertést hasz­nálják fel. Június 20-án nyílik meg a Román Munkáspárt III. kong­resszusa. A román dolgozók munkasikerekkel köszöntötték a Munkáspárt kongresszusát, melynek irányelvei nagyszerű feladatokat jelölnek meg a szocialista építés befejezésének szakaszában. Milyen feladatokat tűz az RMP III. kongresszusának irányelv tervezete a népgazda­ság építése elé. A villamos- energia ipar termelését 1950. évi 2,1 milliárd kilowattóráról 1965-re 18,5 milliárd kilowatt­órára növelik. 1975-re a távlati terv végére, pedig eléri az évi 85—70 milliárd kilovattórát. Ez a mennyiség közel hatvanszo­rosa annak, amennyit a bur- zsoá földesúri Romániában 1938-ban termeltek. A nagy- mennyiségű villamosenergia amelynek több mint 50 száza­lékát hőerőművek szolgáltat­ják— lehetővé teszi, hogy az iparban és mezőgazdaságban egyaránt széleskörben bevezes­sék a legkorszerűbb technikai I folyamatokat. Nyaraláshoz — kirándulásra BEREUEN FÉNYKÉPEZŐGÉPET, SÄTRAT, GUMIMATRACOT, a Belkereskedelmi KÖLCSÖNZŐ Boltjában Pécs, Bajcsy Zsilinszky út 3. TeL: 10-08. 441 A román mezőgazdaságban történelmi jelentőségű válto­zások mentek végbe az RMP fi. kongresszusa óta. Ez év március elején a szántóterület­nek 77 százaléka a szocialista szektorba tartozott. Állandóan bővült a mezőgazdaság műsza­ki alapja, s nőtt a termelés színvonala. Az RMP IIL kong­resszusának irányelvtervezete még nagyszerűbb távlatokat nyit a mezőgazdasági termelés további fejlődése előtt. 1965- ben mintegy 100 ezer traktor, több mint 70 ezer vetögép, több mint 43 ezer gabonakom­bájn és sok más gép könnyíti meg a mezőgazdasági dolgo­zók munkáját. A hatéves terv végén az 1959 évi 270 hektár­ral szemben 100 hektár szántó- területre jut majd egy trak­tor. Egyik központi kérdés a dol­gozók lakásviszonyainak javí­tása. A hatéves terv időszaká­ban a városokban és az ipari központokban több mint 9 mil­lió négyzetméter lakóterület épül állami alapokból, ami mintegy 300 ezer lakásnak fe­lel meg. Előnevelt csibe a Kellettben (Xavér utca 19) korlátolt számban kapható. Délelőtt 8—13 h-ig. 151592 Három járáson mentünk ke­resztül: a szigetvárin, a sely- lyein és a siklósin. Mindenütt szinte ugyanaz a két fogadott: asszony- és férfiruhától tar- kálló határ, tiszta földű kuko­rica, amelybe itt-ott repcével tarkított ékelődött, mutatva, hogy vannak szorgalmas és kevésbé szorgalmas tsz-gazdák. Sokhelyütt a kiparcellázott kukoricában karók állnak, raj­tuk nevek, jelezve ezért, meg ezért a területért ez meg ez a tsz-gazda a felelős. Ezek a ka­róik a maguk szerénységével agitálnak, buzdítanak, figyel­meztetnek is. Figyelmeztetik a szomszédot: neked is kapál­nod kellene már. Kapálni bizony, mert min­denütt lassan kasza alá érik az őszi árpa. A falu aratásra készül Siklésn, megkapták az új szovjet kom­bájnokat, aratógépéket, hogy a járás gabonatermésének öt­venhárom százalékát tudják géppel levágni. Van húsz villanymotorjuk, tehát húsz helyen villamnyal tudják meghajtani a cséplő­gépeket. így húsz erőgépük felszabadul és ezzel mindjárt tarlót hánthatnak. ötletes, hid­raulikus villákat szerkesztettek a gépállomáson. Ezekkel hord­ják majd le a tábláról a kom­bájn-szalmát, hogy azonnal megkezdhessék a tarlóhántást. A szigetváriak minden lehe­tőt megtettek az aratás sike­réért. Most már a termelő­. . , . . ... , szövetkezeteken a sor, hogy szigetvári U&ßal'OI113S biztosítsák a gépállomásnak az állandó munkát. Használt, ép cementes zsá­kok 1 Ft-os egységárért közületeknek eladók, a Ba- ranyamegyei Állami Építő­ipari Vállalat anyagosztá­lyán. Rákóczi út 56. 151588 tavaszi idénytervét június 10-ig 112,6 százalékra teljesítette. Az összes tsz-kufcoricát egy­szer már megkapálták géppel, van ahol már másodszor is kapálnak. A pillangósok első gépi kaszálását befejezték, több helyen már másodszor kaszálják a pillangóst és — amire nem is számítottak — réti kaszálást is tudnak vál­lalni most már korlátlan meny- nyiségben. Aratás előtt még egyszer végigjárják a termelőszövetke­zeteket, megbeszélik velük: mikor, milyen munkát kell vé­gezni a gazdaságban, sőt még arra is felhívják a figyelmet: mmden termelőszövetkezet időben biztosítsa a gépi mun­kához szükséges hitelfedezetet. Annyi gépük ven mosta«, Sellye a következő állomásunk. A já­rási tanács épülete mintha ki­halt volna. A mezőgazdasági osztályon senki sincs. Azt mondják: mindenki kint van a falvakban. A járási pártbi­zottságon fs csak véletlenül akadok rá Kloffer Pál elv­társra, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetőjére. Alig kezdek kérde­zősködni, máris kopognak az ajtón. Egy középkorú paraszt- ember lép be. Hamar a tárgy­ra tér: — Segítsen nekünk abban, hogy borbélyt kapjunk. Kloffer elvtárs valami olyas­mit mond: honnan szerezzen 6 borbélyt, mag árián mi ösz­szefüggésben van ez a termelő­szövetkezettel. Balázs József, az endrőei Béke Tsz párt tit­kára azonban gyorsan meg­magyarázza a dolgot. Azt mondja, környéken a legszebb a cukorrépájuk, a napraforgó­jukat a kocsisok kapálták meg és most minden erővel a ku­koricát szabadítják meg a gyo­moktól. 18 kaszást szervezték, de még lesz több is, különö­sen, ha úgy csinálják, mint tavaly, hogy az aratandó terü­letet is kiosztják családtagok­ra. És most jön a borbély­probléma. Endrőcön nincs Fi­garó, Teklafaluban viszont van, aki el is jönne hetenként kétszer rendbe tenni az embe­reket. — Mi is tsz-község vagyunk, meg Teklafalu is, igazán el­engedhetné a teklafalusi elnök a borbélyt két napra — így a párttitkár. — Inkább egy em­ber jöjjön Endrőcre hetenként két napra, mint a falu népe vándoroljon hetenként két na­pon a szomszéd községekbe a borbélyhoz. Már mondaná Kloffer elv­társ, hogy is áll a járás, ami­kor megint kopognak. Most ketten jönnék: a marócsai ta­nácselnök, meg a tsz-párttit- kár. A tagok , összezörrentek egy kicsit a vezetőséggel. Volt egy dolog, amit igazságtalan- naik tartottak. — De azért a munkával nincs hiba — teszi mindjárt hozzá a párttitkár. — Az aratással sem lesz? — Nem. Vannak meg aztán én átalakítottam még tavaly két fűkaszát, ami­vel olyan markot lehet verni, hogy hét nyelven beszél — mondja a párttitkár. Hosszú vita után távoznak és ekkor Kloffer elvtárs elő­veszi a mindenttudó könyvecs­két, amiből a következőket ol­vassa ki: a takarmány- és cu­korrépa egye lése, kapálása kész, a burgonya töltögetését is a legtöbb helyen befejezték, a napraforgóra meg már csak leszedéskor lesz gond. A ku­korica kapálása körülbelül 70 százaléíkra áll, de jövő hét közepéig kész lesz ez is. Egy kicsit későn vetették a rossz időjárás miatt a kukoricát és ez hátráltatta a munkát. A négyzetes vetésű kukoricák 80 százalékban jól keltek. Jól jár­tak az endrőciek, kétújfalu- siak és luzsotaiak, akik sokat vetettek négyzetesen. Most könnyen beszélnek. A „kis­okosból” kitűnik az is, hogy a járásban egy tsz-gazdára 3,14 hold kapás jut. Ez nem túl­feszített. A gépállomás a járás 18 436 hold gabonaterületének negyvenöt százalékát tudja géppel learatni. A többi kézi kaszára vár. Nincs nagy ve­szély itt sem, mert egy-egy tsz-kaszásra mindössze 7,5 hold gabona learatása jut. Ezt pedig időben le lehet aratni. De még ennyi sem jutna, ha azt az ötven fűkaszát mind átalakítanák, ami a termelő- szövetkezetek tulajdonában van. a járási kultúrházban gyűlé- seznék a járás tsz-elnökei, párttitkárai, agronómusai. El­jöttek a községi tanácsok el­nökei is. A járási vezetők, a gépállomási vezetőkikel együtt itt tárgyalják meg velük az el­gondolásaikat, a feladatokat. A kukorica-kapálás 85 száza­lékban kész, a burgonya ka­pálása is 92 százalékra, a pil­langósokat mindenütt lekaszál­ták és olyan nyolcvan száza­lékban már kazalba is rakták. A rétkaszálás egy kicsit gyen­gén megy. A réteknek mind­össze negyven százalékát ka­szálták le eddig. A gépállomás itt is dereka­san kiveszi a részét a növény- ápolásból és az aratásból de ez nem jelenti azt, hogy nem kell elővenni a kézi kaszát. Elő is veszik a termelőszövet­kezetekben. Ezen a megbeszé­lésen úgy határoztak, hogy még gyorsabban, még jobban menjen az aratás és a cséplés azoknak, akik részt vesznek az aratásban és a cséplésben, pluszként minden munkaegy­ség után, mit aratásban, csép­lésben szereztek, 2—3 kiló ga­bonát adnak. Három járáson mentünk ke­resztül. Mindenütt azt tapasz­taltuk: ha itt-ott még van is lemaradás, termelőszövetkeze­teink döntő többsége jól fel­készült az aratásra, mindenütt igyekeznek befejezni addigra legalább a kukorica első kapá­lását, hogy jó termést takarít­hassanak be kukoricából Is. gabonából is, Rzalai Janó*.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents