Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-18 / 116. szám

2 A Ptö I960. MÄ.TTTS tt. A szovjet nép egységesen helyesli N. Sz. Hruscsov párizsi nyilatkozatát r (Folytatás az 7. oldalról.) lés csupán előzetes jellegű-e — s ebben az esetben Hruscsov hajlandó résztvenni rajta — vagy pedig a nyugatiak a csúcskonferencia megkezdésé­nek tekintik-e, anélkül, hogy Eisenhower a Szovjetunió jo­gos követeléseinek eleget ten­ne — ez esetben viszont a szovjet kormányfőnek nincs módjában megjelenni az Ely- sée-palotában. A francia köz­társaság! elnöki palotában azt válaszolták — feltűnően kitérő módon —, hogy De Gaulle tá­bornok írásbeli választ kér meghívó levelére; A későbbiék folyamán — a három nyugati ülésezése köz­beni — ez a telefon-üzenetvál­tás megismétlődött, B a nyuga­tiak Hruscsov sürgetésére sem voltak hajlandók világosan ki- jelentesii, hogy előzetes meg­beszélésről vagy pedig a csúcs­konferencia kezdetéről van-e szó. A gzmrjet kormányfő annál jogosabban követelhetett ma­gyarázatot, mivel a francia el­nök meghívó levele — nyilván tudatosan — homályos szöve­gezésű volt, az amerikai elnök sajtófőnöke pedig még a déli órákban önkényes módon „megmagyarázta* De Gaulle meghívó levelének jelenté­sét;;. A francia satwtrő sajtókon­ferenciáján és azt követően számos polgári újságíró te rá­mutatott, hogy valóban nagy ellentmondás van a meghívó levél és annak amerikai értel­mezése között; Eisenhower, Macmillan és De Gaulle kétórás ülésezése után a köztársasági elnöki pa­lotában szűkszavú közleményt adtak ki, eszerint ,^megállapí­tották, hogy Hruscsov nem je­lent meg és így nem lehetett megtartani a tervezett megbe­szélést”; A politikai megfigyelők és az újságírók körében termé­szetesen felvetődött a kérdés, miért nem mertek a nyugatiak egyértelmű választ adni Hrus­csov kérdésére, miért félnék egy előzetes megbeszéléstől, amelyen a szovjet kormányfő — mint kifejezte — hajlandó részt venni, j I A válasz nyilvánvaló: a nyu­gatiak attól tartanak, hogy Hruscsov újabb deklarációban bélyegzi meg az amerikaiak magatartását és így még egy­szer a világ közvéleménye elé tárja, hogy valójában „ki tor­pedóit» meg a csúcskonferen­ciát”; A párizsi szovjet nagykövet­ség egy vezető munkatársa ke­véssel hat óra előtt megjelent az Elysée-palotában és átnyúj­totta Hruscsov írásbeli üzene­tét. Az esti órákban Eisenhower, Macmillan és De Guile temét összeül az Elysée-palotában. Szóvivők hozzátették, hogy ez a megbeszélés feltételes és at­tól függ, hogy addig újabb esemény bekövetkezik-e. Hrus- csovnak De Gaulle tábornok­hoz intézett levele nyilván olyan dokumentum, amelyet a három nyugati meg fog vitatni. A késő esti óráikra a Fehér Ház szóvivője sajtókonferen­ciát hirdetett meg. Hruscsov az éjszakát még Párizsban tölti Párizs (UPI). A szovjet küldöttség szóvivője a nagy- követség épülete előtt egy új­ságírónak adott válaszában kijelentette, hogy Hruscsov keiden éjjel még Párizsban marad. Arra a kérdésre, hogy mi lesz szerdán, a szóvivő azt válaszolta, hogy „ezt majd hol­nap meglátjuk”. Az újságíró megkérdezte, hogy Hrusosov elmegy-e az Elysée-palotába a kedd estére tervezett ülésre. A szóvivő hangoztatta, hogy a kedd esti találkozó nem érinti a szovjet küldöttséget; Seluryn Lloyd Gromikóval tárgyalt Párizs (MTI). Kedden es­te Gromiko szovjet és Selwyn Lloyd angol külügyminiszter megbeszélést folytatott. A ta­lálkozót Selwyn Lloyd kezde­ményezte. A szovjet külügy­miniszter körülbelül egy órás tárgyalás után elhagyta a pá­rizsi angol nagykövetség épü­letét« A szovjet közvélemény állásfoglalása Moszkva (MTI). Kedden va­lamennyi szovjet központi lap első oldalán közli N. Sz. Hrus­csov párizsi nyilatkozatának 6zövegét. A lapok párizsi tu­dósításaikban elemzik, miért került sor erre a nyilatkozat­ra, ismertetik, hogyan fogad­ta a világ közvéleménye Hrus­csov szavait; A Pravda fejlécében közvet­lenül a lap címe mellett, vaa­tagbetűs szedéssel közli: a Moszkvában, Lenin grádbam, Kijevben, Minszkiben, Rigában, Sztálingrádban és más váro­sokban tegnap megtartott né­pes gyűléseken és összejöve­teleken a szovjet emberek egységesen helyeselték a szov­jet kormányfő párizsi nyilat­kozatának szövegét. „Nyikita Szergejevics Hrus- csovval együtt a szovjet em­berek szilárdan és határozot­tan kijelentik: A csúcstalálkozót az Ameri­kai Egyesült Államok reakciós körei torpedózták meg, az amerikai katonai repülőgépek­nek a Szovjetunió felett vég­zett provokációs repüléseivel. A szégyen és a felelősség há­ruljon ezért azokra, akik go­nosztevő politikát hirdettek meg a Szovjetunióval szem­ben. A Szovjetunióban hétfőn az esti órákban kezdődtek meg a népes gyűlések, amelyeken a dolgozók megvitatták N. Sz. Hruscsov nyilatkozatát Az esti és éjszakai műszakok dolgozói gyűléseiken egyöntetűen he­lyeselték, hogy a szovjet kor­mány határozottan követeli az agresszív politikai tevékeny­ség beszüntetését A gyűlések felszólalói hang­súlyozták: a Szovjetunió he­lyesen jár el, amikor ilyen körülmények között nem haj­landó a tárgyalóasztal mellé ülni mindaddig, amíg nem biz­tosítják az agresszív politika megszüntetését. N. Sz. Hruscsov találkozása Kir kanonokkal Párizs (TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke ked­den délután szállásán, a Szov­jetunió párizsi nagykövetsé­gén fogadta Félix Kir kano­nok, francia nemzetgyűlési képviselőt, Dijon város pol­gármesterét, Hruscsov a nagykövetség udvarán vendége elé sietett. Hruscsov és Félix Kir szívé­lyesen megölelték és megcsó­kolták egymást. Ezután meleg beszélgetés folyt le közöttük. A párizsi események sajtóvisszhangja Párizs (MTI). Kedden reg­gel még a világvárosi forgalom zaját is túJihansogták a lapok főcímei. „Lehetetlen tárgyalni, ha az Egyesült Államok nem ítéli el határaink megsértését" — idé­zi HruBcsovot főcímében az Humanité. — „Hruscsov azt követeli az amerikaiaktól, hogy ne repüljenek többé szovjet .jölé és ismerjek hogy agressziót követtek el" — írja a Figaro. — Macmillan és De Gaulle megpróbálkozik a közvetítéssel" — közli a Combat. A Times angol hidegvérrel a tizedik oldalon kéthasábos címmel közli: Mr. Hruscsov a konferencia elhalasztását java solja. — Az Egyesült Államo­kat felszólították, ismerje be, követett «1“ — ! s a New York Herald Tribune szomorkás nyolchasábos címe: „Veszélyben a csúcs, mert Hruscsov bocsánatkérést köve­tel az U—2-ért és Eisenhower megtagadta ezt“. A kifejezések nem egészen pontosak. A csúcs értekezlet meg sem kezdődött s nem az kérdéses, hogy meg- tartják-e, csupán az, hogy most tartják-e meg. De annyiban feltétlenül igaza van a New York Herald Tribune-nak, hogy most Eisenhower kezé­ben van a döntés. Walter Lippjnann, a New York Herald Tribune keddi számában „U—2. Párizsban“ címmel nyíltan beszél erről: ,A kérdés, amelyen a konfe­rencia megfeneklett, az U—2. repülése, pontosabban az az álláspont, amelyet az elnök és kormánya ezzel kapcsolatban elfoglalt. Amikor a gépet meg­fogták, Hruscsov úr kitárta az ajtókat Eisenhowemek, hogy diplomatikus kiutat találjon saját zsákutcájából. A diplo­matikus válasz az lett volna, ha Eisenhower nem szól sem­mit, vagy megígéri, hogy az egész ügyet megfelelően ki­vizsgálják. Eisenhower azon­ban ehelyett azt mondta, hogy 6 a felelős a dolgokért. Kije­lentette, hogy ilyen repülé­seik szükségesek és sejtette a világgal, hogy ezek a berepü­lések folytatódnak. Ezzel be­csukta az ajtót, amelyet Hrus­csov kinyitott számára... Ez végzetes hiba volt. Lehetetlen­né tette Hruscsormak, hogy fi­gyelmen kívül hagyja az ügyet. Ha Hruscsov ezt elfo­gadja, ezzel kapitulált volna az Egyesült Államok előtt és megadta volna a jogot, hogy megsértse a szovjet határokat. Ezt pedig a világon egyetlen államférfi sem engedheti meg". Lipmann szerint a kémrepü­lés szarvashiba volt. Eisenho­wer megkísérelte a visszavo­nulást, de ez „túl későn tör­tént és valószínűleg túl kevés is volt“, Lipmann figyelmeztet, Eisenhower Párizs (TASZSZ). A négy hatalom vezetőinek párizsi ér­tekezletén az amerikai kül­döttség szétosztotta annak a nyilatkozatnak a szövegét ame­lyet Eisenhower elnök tett a küldöttségek vezetőinek hétfői előzetes találkozóján. Az Egye elült Államok elnöke nyilat­kozatában azt állítja, hogy mi­után megismerkedett Hruscsov nyilatkozatának tartalmával, ,A legalaposabban fontolóra vette azt a kérdést“ miképpen lehetne a lehető leghelyeseb­ben eljárni, hogy „tisztázód­jék, lehet-e józanságot és mér­téktartást tanúsítva a mai zárt ülésen véget vetni a berepülé­sekkel kapcsolatos kérdések­nek, mivel ez lehetővé tenné a tanácskozás folytatását“. Eisenhower felszólalásának szelleme és tartalma azonban korántsem tanúsítja, hogy az Egyesült Államok valóban arra törekednék, hogy bizto sítea az értekezlet megtartásá­nak lehetőségét. Eteenhover az Egyesült Ál­lamok agresszív cselekedetei­nek elítélése és bocsánatkérés helyett, továbbá azon kötele­zettségvállalás helyett, hogy a ez a politika fokozatosan el­szigetelheti az Egyesült Álla­mokat szövetségeseitől és „semlegesítheti a külföldi ame­rikai támaszpontok nagy ré­szét“. A Chaillot-palotában és pá­rizsi politikai körökben kü­lönbözőképpen kommentálják az eseményeket, de teljesen egységesek abban a meggyőző­désben, hogy a konferencia esetleges elnapolása csak dip­lomáciai nehézségeket, s első­sorban az Egyesült Államok számára belpolitikai nehézsé­geket okoz, de a nemzetközi helyzetet egyáltalán nem teszi feszültebbé. „Tárgyalni kénysze rűség, amelyet az erőviszonyok szabnak meg és ezek nem vál­toztak, ha csak az új szovjet űrhajó nem tolta el őket még inkább a Szovjetunió javára" — mondják józan nyugati új­ságíró-körökben. London: (MTI) Az angol la­pok bőven foglalkoznak a csúcs találkozó lehetőségével és a konferencia válságos fejlemé­nyeiért az amerikai kormány­ra hárítják a felelősséget. A Daily Herald írja: „Atko­zott az amerikai hírszerző szol­gálat őrültsége: átkozott az os­tobaság, amellyel az Egyesült Államok kormánya a történtek után az ügyet kezelte!" A Daily Telegraph ezeket írja: — Az Egyesült Államok mindeddig igazolni, sőt mege­rősíteni látszott a Szovjetunió területére való behatolás poli­tikáját. Ez igazán nem hagyott más választást Hruscsovnak, minthogy félreérthetetlenül en­nek a politikának a visszavo­nását követelje. Minden más eljárással tűrhetetlen tekin­télyveszteséget szenvedett vol­na. Az amerikaiak ebben az ügyben tiszteletlenül viselked­tek és az a kísérletük, hogy tisztességesnek akarnak mutat­kozni, a vádlottak padjára ül­tette és valószínűleg megaláz­ta őket. nyilatkozata jövőben nem tűrnek majd el ilyen cselekedeteket és meg­büntetik a bűnösöket, ködös formában kijelentette: „A nem régiben lezajlott incidens után ezeket a berepüléseket felfüg­gesztettük és nincs szándé­kunkban felújítani őket“. Az ilyenfajta mellékesen tett Ígé­ret már csak azért sem hang­zik meggyőzően, mert Eisenho­wer nyomban hivatkozott má­jus 11—i nyilatkozatára és Her- ter külügyminiszter május 9-i nyilatkozatára, amelyekben, szavai szerint, „világosan ki­fejtették az Egyesült Államok álláspontját a kémtevékeny­ség kellemetlen szükségessé­géről“. Az Egyesült Államok elnöke azt bizonygatta, hogy az efajta kémtevékenységnek állítólag „nem voltak agresz- szív céljai“, de „biztosítani kellett az Egyesült Államok ás a szabad világ biztonságát“. Ilymódon az Egyesült Álla­mok elnöke a gyakorlatban nem tanúsított készséget arra, hogy megvitassák e kérdést és valóban biztosítsák az értekez­let normális munkájának le­hetőségét. De Gaulle és Macmillan beszéde a hétfői előzetes találkozón Párizs: (TASZSZ) Az AFP közlése szerint De Gaulle fran­cia köztársasági elnök beszé­det mondott a négy nagyhata­lom kormányfőinek hétfői elő­zetes találkozóján. Az ameri­kai repülőgép berepüléséről szólva De Gaulle megállapí­totta, hogy a nemzetközi fe­szültség „ez incidens miatt ma fokozottabban fennáll, mint bármikor.’’ Ugyanakkor azt ta­nácsolta a szovjet küldöttség­nek, hogy lényegében mondjon le elvi álláspontjáról. Kérte, hogy az amerikaiak agresszív cselekményét „pusztán helyi incidensként” értékeljék és kezdjék meg a csúcsértekez­letet. Ezzel kapcsolatban De Gaul- 1* hivaÜMsott Eiaeofyowec kö­dös megállapításaira, melyek szerint az amerikai felderítő repüléseket felfüggesztették. Macmillan angol miniszter- elnök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy „a csúcsértekez­let hosszas és fáradságos elő­készülete után viharfelhők ta­karják el a csúcsot”. Mint mon dotta, tökéletesen megérti azo­kat az érzéseket, amelyeket az amerikai repülőgépnek a Szov­jetunió fölött végzett kémre­pülése kiváltott. Elismerte, hogy „Hruscsov úr érvei nyo­mósak”. Ugyanakkor nem ítéli el az amerikaiak agresszív cse­lekményeit és gyakorlatilag arra szólította fel a szovjet küldöttséget, mondjon le elvi álláspontjáról és vegyen részt a csúcsértekezleten. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnökségével egyetértésben előterjesztett ja­vaslata alapján Révész Géza honvédelmi minisztert — jó munkájának elismerése mel­lett — tisztsége alól felmen­tette, Czinege Lajos tartalékos alezredest kinevezte honvéd altábornaggyá és megválása* tóttá honvédelmi miniszterré. Az Elnöki Tanács Boldóczki János rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet e tisztsége, valamint a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövet­ségének vezetésére kapott meg­bízatása alól felmentette. Ré­vész Gézát rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetté kine­vezte és megbízta a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének vezetésével. Czinege Lajos életrajza Czinege Lajos Karcagon szü­letett. Apja mezőgazdasági munkás volt. 36 éves. Már 12 éves korában dolgozott mint mezőgazdasági cseléd, majd kovács mesterséget tanult. 20 éves korában kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1945 óta tagja a pártnak. A felszabadulás után ő szer­vezte meg a karcagi ifjúságot. 1946-ban a karcagi rendező­gárda parancsnoka. 1947-től 1951-ig különböző pártfunkció­kat töltött be. 1951-től 1954-ig a hadseregben szolgált alezre­desi rangban, közben katonai politikai akadémián tanult. 1954-től mint a párt Köz­ponti Bizottsága adminisztra­tív osztályának vezetője. * fegyveres testületek elvi szervezeti és személyi kérdé­seivel foglalkozott. 1956 októberében részt veti az ellenforradalom fegyveré leverésében. Helytállásáért aí Elnöki Tanács 1957-ben t Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki. 1957. óta a Szolnok megyei pártbizottság első titkára. 1958-ban Szolnok megyébe« országgyűlési képviselővé vá­lasztották. Magyar A ormány küldöttség utazott Argentínába Az Argentin Köztársaság kormányának meghívására a spanyol elnyomók elleni függet­lenségi harc a májusi forra­dalom 150. évfordulójának ün­nepségeire Incze Jenő külke­reskedelmi miniszter vezetésé­vel kedden magyar kormány- küldöttség utazott Argentíná­ba. A kormányküldöttség tag­jai: Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes és Zalka And­rás a Magyar Népköztársaság buenos-aires-i követe. IVehru Kairóba érkezett Kairó (AFP) A kairói rádió jelentése szerint hétfőn a késő éjszakai órákban Nehru indiai miniszterelnök megérkezett Kairóba. Nehru pénteken utazik el Kairóból, majd törökországi és libanoni látogatás után az EAK szíriai tartományába megy, ahová május 26-án ér­kezik meg. Csőn En-laj visszaérkezett Pekingbe Peking (Uj Kína) Csou En- laj kínai miniszterelnök Csel Ji miniszterelnökhelyettes és i kínai küldöttség többi tagja burmai, indiai, nepáli, kam bodzsai és vietnami. látogató suk után kedden reggel vissza érkeztek Pekingbe. Yízrebocsátották a Csepel Duna-lengerjárót A Gheorghiu Dej Hajógyáf ban kedden vízrebocsátották negyedik 1300 tonnás Duna tengerjárót, amely teljes el készülte után magyar színei kel járja majd a világtengere két A vízrebocsátási ünnepe« gen a Duna-tengerjárónak * Csepel nevet adták; A munka azonban ezzel m« nem fejeződött be. a 81 méte hosszú és több mint 10 mét« széles Duna-tengerjáró bel* felszerelése ezután következik Legkésőbb június 30-án elB1 dúl első útjára a Fekete-te« gerre a Csepel Duna-tenget járó. fl magyar válogatott edzése kánikulába) Kedden délelőtt 11 órától 12-ig tartott edzést a népligeti Vasas­stadionban az angolok ellen ké­szülő magyar labdarúgó-válogatott. Barótl Latos szövetségi kapitány és Zalka András edső Irányításá­val kánikulai hőségben végezte a mozgást a keret tizenhat játékosa. Az egész edzés, de különösen a kiskapus Játék Jó hangulatban zajlott le. Nagy kedvvel végezték a keret tagjai a különböző gyakor­latokat. Ott volt a válogatott edzésen a három újonc is. Azaz csak kettő, mert Dalnoki már játszott az „A” válogatottban — nem Is egy alka­lommal. 1952-ben Turkuban a románok élleni olimpiai mérkőzésen szere­peltem először a válogatottban — mondotta a ferencvárosi hátvéd — s azóta kétszer játszottam a nagy­csapatban a lengyelek, egyszer­egyszer pedig a franciák és a norvégok ellen. így a vasárnapi mérkőzés hatodik válogatottságo­mat jelenti. Eddig még mind az öt alkalommal győztes válogatott ban játszottam — remélem ezutf sem lesz másként. A vasárnapi mérkőzésen új tv> szárny mutatkozik be a válogat« ban. Rákosi már régebben jel® volt a balszélsö posztra, a P!': Dunai viszont csaknem az utol- pillanatban került a csapatba. V1 lentik Béla. az olimpiai csaf; edzője megjegyezte: — Ismén ez a két fiú egym»í hiszen az olimpiai csapatban w előkészületi mérkőzésen egyif1 mellett játszottak. Dunai János nagy Igyekezet' végezte az edzést. — Hétfőn közölték velem, h£j az angolok ellen én leszek a összekötő— mondotta Dunai -J nos. — Mit mondhat Ilyenkor «í játékos: nagyon örülök s igyf szem, hogy ne okozzak csalód» Nem könnyű a helyzetem, hl»!‘ a legjobb formában lévő mag)’: csatárt, Tlchyt kell helyettesít* Csak helyettesítésről van szó, Tlchyt pótolni nem tudom, " röccsél, Alberttel és Rákosival ; olimpiai csapat edzőmérkőzés* többször Játszottam már együtt­Megérkezett az angol labdarúgó válogatott Kedden; a koraesti órákban meg érkezett Budapestre az angol labdorúgó válogatott. A ferihegyi repülőtéren ott volt az MLSZ tel­jes vezetősége, élén Barcs Sándor elnökkel, dr. Terpitkó András al- elnökkel és Honti György főtit­kárral. Hét óra előtt szállt le az angolokat hozó svájci gép, azon­nal fotorlporterek vették „pergő­tűz” alá a vendég sportolókat. A szívélyes üdvözlések után az angol labdarúgók csak rövid időt töl­töttek a repülőtéren, s azonnal társasgépkocsiba szálltak, amelyen Balatonlellére utaztak. Az együt- tea néhány napig marad a Bala­ton melletti üdülőhelyen, s előre­láthatólag pénteken délután érke­zik vissza Budapestre. Az angol válogatott a kővetkező 17 játékossal érkezett Magyal szágra: , Springe« és Hopkins (kapu«®' Armfleld Swan, Howe, Wilson, Knapp (hátvédek), Clayton, Ro&; son és Flowers (fedezetek). BfJ rook, Haynes, Baker. GreaV Charlton, Douglas és Vlollet r tárok). ,| A rövid budapesti tartózkób alatt Walter Wlnterbotton, a* , goi válogatott j oils mert szakV* tője a következőket mondotta1; — Nehéz mérkőzésünk lesz sámap. Hallottam, hogy Tichy-, kitűnő magyar csatár, akit Jól" merek, megsérült és nem hat. Sajnálom, hogy távol les*, mérkőzéstől. A csapat tagjai í zül többet nem ismerek, s Így ri tudok róluk véleményt mond* — majd • mérkőzés után«.« I

Next

/
Thumbnails
Contents