Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-01 / 101. szám

WM. MÁJUS 1. NAPLÓ 9 * Évi negyvenmillió tonna petróleum Házasodik a perzsa sah apja meghalt, egy villát ha­gyott hátra, később a nagy­(3) A sah házassági ügyeit bo­nyolítja ;; . „A Soraya-val kötött házas­ság nem hozta meg a kívánt eredményt. Nem született trónörökös. A császári fenség ismét elvált feleségétől, 6 a látóhatáron feltűnt Farah Di- ba, hogy meghódítsa az iráni sah szívét. A szegény kis pá­rizsi diáklány, hogy tanulmá­nyait folytassa, ösztöndíjért (2) lát ajánlott fel neki és anyjá­nak. A bemutatkozás is ke­vésbé romantikus, Zahadi tá­bornok és felesége mutatta be a sahnak. A sah „jó étvágyú” férj. El­ső házasságát 1939-ben kötötte az egyiptomi Faruk király testvérével (2. kép.) A követ­kező évben kislány született a házasságból, de hol a trón­örökös? Allah nem adott, ki­mondták a válást, a császámő hazament, mondván, hogy nem bírja elviselni férjé" mayatar­tását. Második házassága Soraya- val 1951-ben történt. Soraya Újra gyarapodott a szabad a frikai népek családja Togo független S a brutális valóság? Csodálatosan szépek a per­zsa szőnyegek, de kevesen tud­ják, hogy ezeket a szőnyege­ket Iránban 5—6 éves gyér- j mekek csinálják. Csodálatos: kis ujjak, de munkabérük I szinte hihetetlenül kevés. (6. kép.) A ragyogó császári palotá­tól nem messze a szállítómun­kások dolgoznak, a képen lát­ható körülmények között. Eb­ben az utcában bizony nin-1 csen csillogás, csak a nyomo- j rúság szedi áldozatait. (5. kép). S mig a sah házasságai ' ügyeit bonyolítja, nem feled­kezik meg a legnagyobb el­bátyja — építész és bányatu­lajdonos — fényűző luxusvil­la folyamodik a sah lányához, akinek egyszer kölcsönadta a zsebkését. Meghallgatásra ta­lál, s közben ..véletlenül” meg­ismeri az uralkodót, akinek szíve azonnal lángra lobban...” Ez a mese kérem. A való- 6ág? Az, hogy Farah Diba igen előkelő családból származik. •Nagyapja a sah udvarának protokoll vezetője volt, A lány ÍK -wfz: ,v apja Irán bonni követe, any- nyomásról se, amellyel ural­ja német származású. E há- mát biztosítja, de a kapitalis- zassággal megerősödött Irán ta tőke nyereségét is. kapcsolata a Nyugattal. 1955- ben a sah feleségével Boámba látogat, ahol jleuss és Ade­nauer fogadta őket. (3. kép.) Az Ezeregyéjszaka meséje elevenedik meg a teheráni márványpalotában .„sajnos” a sahnak.még mindig nincs utó­da, aki majdan az aranyozott trónra ülhetne. (4. kép.) Iránban a lakosság 94 szá­zaléka írástudatlan, négy fa­lura jut egy iskola, ötven falu­ra egy orvos. S mindezeken túlmenően a konzorcium évi 250 millió dol­lárt zsebel be csak a petró­leumból, s a sah fiúgyermek után áhítozik, immár Farah Dibával kötött házasságában. Loméban, az új független afrikai állam, Togo fővárosá­ban háromnapos országos ün­nepségeket rendeztek, melyek betetőzéseként Szilvánusz Olimpio miniszterelnök a kor­mánypalota erkélyéről az ujj on gó tömegnek ünnepélyesen be­jelentette az új független af­rikai állam megszületését. Elérkezett a várva várt pil­lanat: az örömmámorban úszó togói néptömegék megértőik, hogy saját államuk, saját köz­társaságuk lehet, mely majd szebb életet, jobb jövőt te­remt az élő nemzedékek és az utódok számára. Újabb fehér folt tűnt el Afrika térképén, jelezvén, hogy megint összébb zsugorodott az imperializmus gyarmati rendszere. Megértjük a togói tömegek örömmámorát, leírhatatlan lel­kesedését. Hisz az ország sor- ia semmiben sem különbözött i többi gyarmatok sorsától. '884-ben elveszítette önállósá­gát és német gyarmat lett. Amikor a német imperializ­mus vereséget szenvedett az első világháborúban és a győz­tes nagyhatalmak elvették gyarmatait, Togo is gazdát cse­rélt. Egy keskeny sávot Ang­lia szakított le belőle: ez a rész 1957-ben népszavazás eredményeképpen csatlakozott a Ghánái Köztársasághoz. Túl­nyomó részét 1920-ban man­dátumterületként francia igaz­gatás alá helyezték, majd 1946- tól, mint gyámsági terület sze­repelt Afrika tériképén, mely­nek igazgatásával az ENSZ „DÉL-KOREA népének pzíve lángokban áll“ — lehet­ne időszerűvé tenni a dél- koreai Liberális Párt vezetői­nek, tíz nappal ezelőtti aggo­dalmaskodását. A népharag áradata mindent elsöprő erővel hömpölyög, tombol, s a dél-koreai néptö- rnegek megmozdulását társa­dalmi alamizsnákkal, újabb rendőrszuronyokkal megállí­tani nem lehet Li Szin Man eltűnt a dél-koreai porondról, Li Ki Ponggal tulajdon fia végzett, a volt diktátor hívei most pedig csalárd személyese rékkel akarják átmenteni a liszinmanista reridszert. Mind­ez pedig legalább annyira halvaszületett ötlet, mint Li Szin Man görcsös ragaszkodá­sa volt — a népharag ellené­re — az államfői tisztséghez. A dél-koreai események nemzetközi tanulságát már néhány politikus levonta az Egyesült Államok számára. Sajnos, mirtha Amerika hiva­talos körei Időnként befognák a fü’üket, tudomást se akar­nak venni a tényekről, a világ közvéleményéről. Ehelyett az Egyesült Államok most nyil­vánvalóan a szereesenmosda- íáat választja. Eisenhower el­lök a. szerdai sajtóértekezle­tem feledkezett" meg dél-koreai exdiktátor barát­járól. Sokat beszélt a dél­koreai helyzetről, és közben meleg szavakkal megemléke­zett a dicstelenül lemondásra kényszerített Lá Szin Manról. „Nagy embernek”, „kimagasló hazafinak”, a „haza atyjának“ nevezte. Természetes, hogy Eisenho­wer elnök mosdatása inkább nevetséggel jár, semmint va­laki is komolyan vehetné az amerikai elnök Li Szin Man­ról tett nyilatkozatait. Való­színű, hogy ez a manőver^ egybeesik azzal a mesterke­déssel, amely szerint a mono­póliumok mindenképpen sze­retnék maguk részére biztosí­tani Dél-Koreát, hiszen nem­csak hárommilliárd dollár „fekszik“ Li Szin Man ural­mában. Eisenhower — mint bejelen­tette — június második felé­ben Dél-Koreába látogat. Ez is csak azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok görcsö­sen ragaszkodik Dél-Koreához, viszont vajmi kevés valószínű­sége van annak, hogy a való­ságra ébredt és megmozdult dél-koreai nép hajlandó „meg­elégedni Li Szin Man és Li Ki Pong dicstelen távozásával és az amerikai elnök júniusi lá­togatásával) A HÉT ELEJÉN Hruscsov elvtárs Bakuban mondott be­szédet Azerbajdzsán Legfel­sőbb Tanácsának ünnepi ülés­szakán. Kendőzetlenül beszélt többek között a nemzetközi helyzetről, a csúcstalálkozó kilátásairól is. A már említett szerdai sajtóértekezleten az újságírók megkérdezték Ei­senhower elnököt: „nem tart­ja-e fenyegetésnek a bakui beszédet?“ A nyilvánvaló pro­vokatív kérdésre provokációs választ vártak a nyugati új­ságírók, dehát ami igaz, azt még Eisenhower se tagadhat­ja. Hruscsov elvtárs világosan, érthetően megállapította, a csúcstalálkozó előmozdíthatja a nemzetközi helyzet általános javulását, ez természetesen el­sősorban a nyugati hatalmak álláspontjától függ. A szovjet küldöttség azzal az őszinte szándékkal utazik Párizsba, hogy sikerül a leszerelésben, a nukleáris fegyverek eltiltá­sában és a német kérdésben olyan közös megállapodásra helyezkedni, amely a józan és kölcsönös megértésen alapul A német békeszerződés a jelenlegi nemzetközi élet egyik legsarkalatosabb pontja. Né­met békeszerződés és Berlin szabad várossá nyilvánítása. bennszül ötteket Az angol hírügynökség je­lenti, hogy a dél-afrikai rend­őrség közzétette a hivatalos; jelentést, miszerint egy hónap alatt több mint háromezer né gert. közöttük sok nőt tartóz tattak le. Ez a szám természe­tesen nem teljes, csaknem két-] szerese, mert hozzá kell szá mítani azokat az őrizetbe vet teket is, akiket a dél-afrikai] rendőrség a „rendkívüli álla­potok kihirdetése miatt letar-; tóztattak” lajstromában szere pel tét Japánban hétfőn elindult a békemenet. Az ország legtá­volabbi részeiből. Okinava dé­li csücskétől, Hokkaido vidé­kéről, Hirosimából és Naga­szakiból, az egész országból el-] indultak a munkások, parasz­tok, tisztviselők, diákok kül­döttei Tokio felé. A menetosz­lopok városonként váltják egy­mást, a nagy békemenetben mintegy harmincmillió ember] vesz részt. Augusztus 5-én ér nek Tokióba. A menetoszlo­pok összesen tízezer kilómé-] tér utat tesznek meg. Több mint kétszáz olyan helységet is érintenek, ahol je­lenleg amerikai támaszpont működik. Figyelemre méltó nemzetkö zi esemény, amelyet bár a nyu gáti híradások alapjában véve elhallgatnak, de mindenkép­pen bizonyítja a japán embe­rek békeakaratát. Soha nem látott menetelés ez, amely fi gyelmeztető is, de egyben k' fejezésre juttatja az egész né: egységes, állhatatos békeak«ra tát. Franciaországot bízta meg. 1956 augusztus óta Togo auto- _ nóm köztársa-ágiként tagja volt a Francia Nemzetközösségnek. De hát milyen is volt Togo gyarmati múltja? Az 57 ezer négyzetkilométer területen fek­vő, ásványkincsekben rendkí­vül gazdag ország a francia gyarmatbirodalom elmaradt B agrárfüggvénye, olcsó nyers- :■ anyag- és munkaerőbázisa left. ' j! Fő terményei a kakaó, gyapot­cserje, pálmaolaj, kávé. földi mogyoró, kuikorica, köle-. ma- nióka gyökér, dohány. A tér- . melók azonban sohasem élvez­el ték a kakaót és a kávét, de H búsás hasznot biztosítottak vc- □ le a fehér uraknak, az impe- p] rialista monopóliumoknak és Í3 részvénytársaságoknak. Jel­lemző példa, hogy 1958-ban a i | kivitel 74,8 százaléka és a be­hozatal 48,3 százaléka francia kézbén volt. A francia „gyám”-nak e^e : ágában sem volt fejleszteni a- /rábízott terület iparát, ami az i ENSZ-gyámságból kifolyólag kötelessége lett volna. Egye­düli ipari beruházásuk a lo­méi Diesel-villanyáramfejlefez- tő-telep volt, mely az ország egyetlen erőműve. Pedig sok kincs szunnyad a föld mélyén, i vasérc-, titán-, arany- és fosz­fát-lelőhelyek. melyek elő­mozdíthatják az 1 millió 108 1 ezer lakosú ország jólétének . megalapozását. ; Az ország sorsának történel­mi alakulása mögött látnunk > kell az osztályerők, a politikai ] pártok küzdelmét. Alapjában 1 két csoportra oszthatók: az egyik csoport a többé-kevésbé : reakciós pártok: a Togói Kong- . resszus Párt, Észak Vezéreinek • és Lakosságának Szövetsége t minden áron meg akarta hagy­ni Togót a Francia Nemzet­■ közösség keretében, s így egye- . ne6en a gyarmatosítók érde­- keit szolgálta. A haladó pártolt, ! elsősorban a Togói Egység Bi­- zottsága, a Togói Ifjúsági MOz- : gálám, Togói Népi Mozgalom- a teljes nemzeti független­• ségért harcoltak, « győzelmü- i köt az 1957. április 27-i válasz- i tásök betetőzték. A haladó pár- t tok elvetették a franciák által ■ felkínált „lehetőséget”, s úgy ■ határoztak, hogy az ország ki­- válik a Francia Nemzetközös­■ ségből. Hogy ez miért nem tör­■ tént meg mindjárt, azt Szilva­■ nusz Olimpio miniszterelnök, 1 a Togói Egység Bizottságának alelnöke tavaly így fejtette ki: ® A gazdaságilag elmaradott To­I lete minden téten a fran- itezményektál függött. Mi- öbb anyagi segítséget kért fogadott el Togo, annál óbb volt a franciák befő- ! az ország gazdasági és lkai életére. hazafias kormány ezért te fokozatosan csökken te t- i franciáktól élfoggadott giak terjedelmét, hogy 1 teljesen lemondva róla, dothesse az ország függet- •gét. Ez ma tervszerűen is történt. Olimpio minisz- -lök tavaly a jövő távla- ílletően úgy nyilatkozott, a függetlenséget követő ben „összébb kell majd i a nadrág6zíjat”, hogy »sági téren talpra állhas- k. A katonaságot feloszlat- hogy jelentős összeget Í karíisanak meg, a francia apatoknak is távozniok kell, az országot az ENSZ védelme á helyezik esetleges agresz- ió kivédésére. A miniszter­nők az aktív semlegesség el- > mellett szállt síkra ég elis- erően nyilatkozott a szocia- ;ta országok, különösen a :ovjetunió ENSZ-beli erköl- i támogatásáról és kifejezte ményét, hogy jóbaráti kap- olat jön létre köztük. Togo megtette az első lépést: vívta politikai függetlensé- t. A dolog nehezebb része és hátra van. Gazdasári té­ri is függetlenítenie kell ma­it a francia imperialistáktól. :ik most csábító ajánlatokat sznék az új államnak a gnz- -íri egvürirrűködés'^' Az alkodó burzsoázia rokonszen- * vele, a ezért helyénvaló óvstoeá* L. L? EGY HÉT a tulág&n Megtörténhet olyan eset is, hogy a nyugati hatalmak nem akarják a Szovjetunióval együtt megkeresni a béke- szerződés közjös megoldásá­nak lehetőséget, mindenkép­pen igyekeznek majd megke­rülni, mint erre már volt pél­da. A Szovjetunió viszont kész arra, hogy ez esetben a Szovjetunió a maga útján fog • haladni, és békeszerződést köt az NDK-val. Ha a nyugati hatalmak nem akarnak béke- szerződést az NDK-val, ez vi­szont nem jelenti majd azt, hogy továbbra is megmarad­nak azok a jogaik, melyek fenntartását ezidáig oly lelke­sen követelik. A csúcstalálkozó előtt azért volt különös jelentősége a ba­kui beszédnek, mert ellentét­ben a nyugati hatalmak úgy­nevezett közös, de meglehető­sen langyos álláspontja .mel­lett ismételten és hangsúlyo­san á világ tudomására hozta a szovjet politika legközeleb­bi és következetes álláspont­ját BÁR A DÉL-KOREAI ese­mények a közvélemény és a sajtótudósítók figyelmét a Tá­vol-Keletre irányították, Dél- Afrikában a helyzet lényegé­ben változatlan. A négerek ezreit börtönözték már be ed­dig is, a héten újabb letartóz­tatásokról érkeztek jelentések. Csupán egyetlen néger falu­ban két nap alatt hatszáz férfit és nőt tartóztattak le. A dél-afrikai kormány válto­zatlanul ..tisztogató művelet­nek" csúfolja a nem csökke­nő rendőrterrort, s százával börtönzi be a „hazafi gyanús”

Next

/
Thumbnails
Contents