Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

1960. MÁJUS 12. N APLÖ II Pécsi Szénbányászati Tröszt gépesített szénjövesztési terve 20 ezer tonna szén gépi jövesztéssel iiKis-Balaton“ és „tógyűrű“ Pécs körül Vitorlás-csónakázás Baranyában ? Á Pécsi Szénbányászati Pröszt gépesített szén lövész- isi terve tekintélyes mérték­en megnőtt az elmúlt évihez iszonyítva. Míg 1959-ben csak 35 torma szenet termeltek a »ányagépek segítségével* ad- ig ebben az évben 20 ezer ton­nára nőtt a tervük. Nemcsak a gépesített szénjövesztés területén emelkedtek a fel­adatok, hanem a meddőfel- rakási tervüket is a tavalyi 12 500 köbméterről, 110 000 köbméterre kell emelniök. A megnövekedőit feladato­st természetesen csak úgy udják végrehajtani, ha meg- elelő mennyiségű rakodógép Jl rendelkezésre; Ezekben (edig nincs hiány, mivel az Smúlt évhez viszonyítva 11 larab rakodógéppel szaporo- lott a tröszt gépállománya. A aparós kivitelű rakodógépből 1456 tonna szenet termeltek május 10-ig terven leiül a komlói bányászok Nagymányok kivételével va- amennyi komlói bányaüzem eljesíti májusi tervét. Az üze­nek közötti versenyben a Kossuth-bányaiak vezet­nek, akik 10-én 106.7 szá­zalékra teljesítették napi tervüket. tavi átlageredményük pedig 07 százalék fölött van. A má- odik helyet jelenleg a III. Izem dolgozói tartják 106,9 zázalékos havi átlaggal; Az üzemek jó munkája ered- nényeként a tröszt 103,7 szá- ialékra teljesítette május 10- g esedékes havi tervét. Ebben tz időszakban összesen 1456 onna szenet adtak terven fe- ül a komlói bányászok. kapott egyet Szabolcs-bánya és kettőt Vasas-bánya. Két-két gumiszalagos rakodógép dol­gozik Szabolcs-bányán és Va­sas-bányán. A felsorolt gépe­ken kívül PML—5, kanalas rakodóból négy, Salzgittpr- féle rakodóból egy és LZK— 3P típusú rakodógépből tíz da­rab áll munkában a külpnbö- ző bányaüzemekben; A gépesítés megszervezése igen jól halad mindhárom bányaüzemben, különösen jól Vasason és Pécsbányán. A megfigyelések alapján egy csillének a megrakása, 3—4 percet vesz igénybe. A Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemei­ben az első negyedévben fel­raktak 5 177 köbméter meddőt és 1790 tonna szenet jövesztet- tek. A közelmúltban a tröszt hét Kóta-féle rakodógépet ka­pott, azokból öt már a szénfel­rakásnál üzemek Az ország évek óta zavar­talan kenyérgabona- és liszt­ellátásában rendkívül fontos szerepe van a termelők legszé­lesebb rétegeivel kötött ke­nyérgabona-értékesítési szer­ződéseknek; Jelentőségét és egyben növekvő népszerűségét jelzi, hogy évről évre több termelő köt értékesítési szer­ződést gabona-feleslegeire. Az idei termésű gabonafé­lékre két szakaszban kötöttel?, illetve még kötnek szerződést a terményforgalmi vállalatok­kal. Azok a termelők, akik a vetési időszakban, legkésőbb december 15-ig szerződtek, minden mázsa beadott gabo­na után tíz forint, akik pedig A szén jő vesztésben nagy feladat hárul a napokban in­duló szénfűrészre. A szénfűrészt jelenleg a kül­színen állítják össze, indulá­sához még pár nap szüksé­ges. A tépőgyalu az ipari vásárra érkezik meg. Bemutatása után áll munkába a Pécsi Szén­trösztnél. Április közepén Va­sason ÁLD—2. típusú akku­mulátoros mozdonyokat állí­tottak munkába, amelyekkel harmadonként hat műszak vált szabaddá. Az akkumuláto­ros mozdonyok nem sújtólég­biztosak ugyan, de a Vasas I. és a külszin közötti tárószin­ten nyugodtan alkalmazhatók. Az elmúlt időszakban Ist- ván-aknán beépítettek egy FL —400-as flexibilis kaparót, amely a fémtámmal biztosí­tott hetes telepi «fejtés termel- vényét szállítja él, leslegeiket, mázsánként öt fo­rint szerződési felárat kapnak. Külön említésre méltó előnye a szerződéskötésnek, hogy a lekötött gabonamennyiségek után a teljes érték mintegy hatvan-nyolcvan százalékát a termelőszövetkezetek, igen kedvezményes termelési hitel­ként élőre megkaphatják. A jelek szerint a termelők igen nagy számban élnek idén a kínálkozó előnyökkel. Már a vetési időszakban lekötött ke­nyérgabona jelentősen több a múlt évben szerződésre érté­kesített gabona teljes mennyi­ségénél. Eddig összesen 16 200 Mindene van a kincses Pécsnek: dzsámija, minaretje, gyönyörű Mecseke, több szín­háza és mozija, fővárosi ran­gú szórakozóhelye, múzeuma. Igazán nem fő a fejünk ami­att, hogy miként „csapjuk agyon” a szabadidőnket. Csak vizünk és strandunk nincs. Azaz: van, kettő, a Hullám és a Balokány, de olyan zsúfoltak nyáron, mintha heringeket préselnének össze. A Balokány egyébként sem a legjobb hely­re került a füst és korom tő- szomszédságában. Évek óta áhítozunk víz után, pedig Baranya nem olyan víz­szegény megye, mint gondol­nánk. 700 milliméter csapadé­kot kapunk évente, többet mint az országos átlag. A víz tekintélyes része azonban el­folyik a Drávába. Szerencsére nem sokáig, mert a megyei ta­nács ösztönzésére a vízügyi igazgatóság érdekes tervet dol­goz ki a vízfelesleg hasznosí­tására. Erről nyilatkozott Palkó Sán túl. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a termelőszövetke­zeti megyékben haladnak leg­jobban a gabonaértékesítési szerződéskötések. Különösen a Szolnok megyei, továbbá a Fe­jér és Veszprém megyei szö­vetkezeti gazdák használták ki legjobban a szerződéssel járó állami kedvezményeket. Sok olyan közös gazdaság van az országban, amely több száz­ezer forintnyi hitelt kapott máris gabonájára, s — a felár révén — igen jelentős többlet- jövedelemhez jut dór elvtárs, a megyei tanács elnöke, lapunk munkatársának A munka a megyei pártbi­zottságon kezdődött — mondot­ta Palkó elvtárs. — A megyei pártbizottság kidolgozta Baranya megye ötéves fejlesztési tervét. A megyei pártbizottság — a munkásosz­tály helyzetéről szóló határozat szellemétől vezérelve — mon­dotta ki először, hogy mester­séges tavakat kell létesítem Baranyában, a fürdési lehető­ségek bővítése céljából. A me­gyei és járási tanácsok illet­ve vízügyi igazgatóság a terv részleteit dolgozzák ki. — Hány ilyen tóról van szó? — Négyről. Az egyik Mozs- gó és Almáskeresztúr között lesz létrehozva. A mintegy 5 kilométer hosszú, 600—800 mé­ter széles szakasz pillanatnyi­lag kihasználatlan; Sás borítja. Sürgősen megvizsgáljuk, mire lehet felhasználni: halastónak, vagy fürdőhelynek? Mert, hogy tó lesz itt az ötéves terv vé­géig, az már biztos, pusztán csak a felhasználás mikéntjé­ről kell dönteniök a szakembe­reiknek. Ha fürdésre is bevá­lik, ez lesz Baranya „Kis- Balatonja.” — Valószínű, még az idén megleszünk a pécsváradi Tó- völgy tavának helyreállításá­val — folytatta Palkó elvtárs. — Itt ugyanis már volt tó, négy-öt vízimalommal. — Az egyik malmot is helyreállíta­nánk. Eredeti állapotára, fo­rogna a kereke. Majd eldönt­jük, hogy zenélő legyen-e vagy pedig lisztet őröljön, mert — ahogy mondják — jobb a rétes a frissen őrölt lisztből. A ma­lomból tehát vendéglő lesz. Nagyon szép helyen fekszik ez a két és fél, három holdas tó is, az egyik Balaton parti KISZ vezetőképző tábort is idételepítjük. Zenélő malom Pécs közelében? Olyan mint az álom Nem lehet erről az öröm mo­solya nélkül írni. Palkó elvtára azonban nem hagy Időt az ál­modozásra. Már az óbányai pisztrángostóról beszél. Azt mondja, a jövő év elején tele­pítik be. Egy parasztházat az Idegenforgalmi Hivatal beren­dez turistaszállónak. Festői a környezet. A pisztrángokkal a reprezentatív pécsi vendéglő­ket, — Nádor, §tb. látnák el. Palkó elvtárs már az Orfű és Mecsekrákos közötti tóról beszél. — Ez öt—tíz holdas lesz, ugyancsak festői környezetben, stranddal, csónakázási lehető­séggel, és turistaszállóval. Ez lesz a Baranya megyei Lilla­füred. Az ötéves tervben ezt is létrehozzuk... Szóba került a Harkány és Siklós közötti arborétum is. — Felvetődött az az elképzelés is, hogy a Harkány és Siklós kö­zötti réten is tavat létesítenek, a Lanka-csatorna kiszélesítésé­vel. így a Harkányba menők csónakázhatnának is. Harkány ban egyébként ősszel újabb és nagyobb strand építéséhez fog­nak hozzá. S hogy a jelenle­gi medence mellett se legyen olyan nagy a zsúfoltság, több mint kétszeresére bővítették a bekerített területet. Abaligeten tavaly nyá­ron még piócák zaklatták a fürdőzőket. Az idén már mind elpusztították az odatelepített törpeharcsák. Mohácson fö­venyfürdő, sportuszoda és vi- zisporttelep létesül, még az idén. ugyancsak a megyei párt- bizottság határozata értelmé­ben. Felhívták az IBUSZ és a Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal figyelmét, hogy szervezzenek olcsó, hétvégi ki­rándulásokat a dolgozók szá­mára. Ennyi talán elég is lesz egyelőre. Amint látjuk, a me­gyei pártbizottság és a megyei tanács a dolgozók hétvégi pi­henéséről, illetve felüdüléséről sem feledkezett eL lói halad a gabonaértékesítés! szerződésit ötés Máris több mint kétszeresét kötötték le a tavalyi mennyiségnek a második, vagyis az aratásig vagonra kötöttek szerződést, terjedő időszakban kötik le fe- ez a tavalyi teljes mennyiséget több mint kétszeresen haladja |Cgcg<8<^cfr<^OgaE<^<3icg<aK3gciH^ogqKgrigoS<g<^c»^^ G»5gc*<«CgOl<gCgcX<8cgcfr<^CScKa<3gc*<i8aicS<^<^:^Cgc3<8C8cfr3C)icS<=acgcS<$0§cfrc8<3^ Az L-alakú, 2x36 férőhelyes, nádtetős növendékmarha- istálló egy része, előtérben a siló önetetővel. Fészeres istálló, természetszerű tartás, olcsó felnevelés Tanulságos tapasztalatcsere a Tengelici Kísérleti Gazdaságban A Földművelésügyi Minisz- iériuim és a Népszabadság szerkesztőségének szervezésé­ben május 10-én egésznapos tapasztalatcserét és szabadtar- tásos istállóépítési bemutatót tartottak az Állattenyésztési Kutatóintézet tengelici kísér­leti gazdaságában. Tolna, So­mogy és Baranya megyéből több mint száz állattenyésztő, termelószövetkezdti elnök és agronómus vett részt a bemu­tatón. Különjáratú autóbuszok vitték a vendégeket a gazda­ság Katalin pusztai üzemegy­ségébe, ahol délelőtt 10 órakor kezdetét vette a tanácskozás. Muhar László, Tolna megye főállattenyésztője megnyitójá­ban beszélt a tapasztalatcsere céljáról, amelyet a a szarvas- marhák szabadtartásos mód­szerének széleskörű elterjesz­tésében jelölt meg. Elmondta, hogy az állatok szabadon, nyi­tott, illetve félig nyitott istál­lókban való tartása külföldön — NDK-ban, Csehszlovákiá­ban, a Szovjetunióban — már rég elterjedt módszer, s ha­zánkban eddig csak kísérlet­képpen vezették be néhány he­lyen. A módszer hazai elterje­dése ma annál is fontosabb és időszerűbb, mivel a termelő­szövetkezetek az egész ország­ban nagyarányú építkezésbe kezdtek s az istállóépítés régi módszerei igen költségesek. Amíg egy zárt ötven férőhe­lyes istálló felépítése 350— 400 000 forintba kerül, addig az ugyancsak ötven férőhelyes szerfás esalk 52 000 forintba és a téglafalas, egyik oldalán tel­jesen nyitott marhaistálló is csak 190 000 forint beruházást igényel. A külföldi és hazai tapasztalatok pedig azt mutat­ják, hogy az ilyen istállóban nevelt állatok edzettek, ellen­állók és lényegesen olcsóbban termelnek. Ezután Czapári László, a Kí­sérleti Gazdaság igazgatója számolt be a szarvasmarhák szabadtartásának a gazdaság­ban szerzett tapasztalatairól. A gazdaságban a borjakat és a növendékeket már évek óta fészeres istállóban nevelik igen jó eredménnyel. A borjú nyolc napig szopik, majd — télen is — kikerül a Steiman- ketrecbe, ahol mesterségesen, csökkentett tejadagokkal itat­nék, onnan pedig a szántén fé­szeres növendékistállóba. A kétszer 36 férőhelyes, nádtetős növendékistálló felépítése ösz- szesen — anyag és murika — 36 000 forintba került a gaz­daságnak. Egy gondozó 36 nö­vendéket gondoz —, de gon­dozhatna ötvenet is — eat az épületszámy férőhelye szabja meg; Az olcsó építkezés, az ala­csony gondozási, takanmányo­tahát egyedenként átlag 1500 forinttal csökkent, ugyanakkor a növendékek az állandó sza­bad mozgásitól, a természet- szerű tartás következtében ed­zettek, jobb a fogamzásuk, ko­rai fedeztetésük ellenére nin­csenek ellési rendellenességeik, súlygyarapodásuk még a leg­hidegebb télen is átlag napi 62 deka, első laktációs termelésük pedig 19594ben 277 nap alatt, 32 előhasi öszőnél, átlag 3136 kiló tej, 3;95 százalék tejjzsír volt. A résztvevő szakemberek ezután megtekintették a fésze­res istállókat és a bennülk ne­veit állatokat. A jól gépesít­hető siló önetetővel egybeépí­tett növendókmarha-istálló kü­lönösen megnyerte a szakem­berek téeszcsét, sokén fénykép­felvételeket készítettek róla, néhány tsz-elnök pedig leraj­zolta. Sók csodálója alkadt a szép küllemű, bonyhádi tájfaj­tájú növendékeiknek és tehe­neknek, a magyartarka, dán vörös keresztezésből származó, egyoldalú tejtermelésre kiala­kított növendékeknek. Feltűnt az üszőik szarvttalansága, ame­lyet a balesetek megelőzésére borjúkori szarvirtással mester­ségesen állítottak elő. Tetszett a szakembereknek a majorok mellett lévő angolperje szudá- ni füves legelők megoldása és a speciálisan kialakított zöld futószalag. A látványos és főleg nagyon tanulságos bemutató után a szakemberek megbeszélték a látottakat. A vendégek igen sok kérdést tettek fél a gazda­ság vezetőinek. A 1sz-elnökök és agronómusok elmondták saját építkezési és szarvas­marhanevelési problémáikat. Igen sok vélemény, egyéni meglátás hangzott el, de a kor­szerű fészeres istállóépítke­zést, a szarvasmarhák szabad tartásának helyességét cáfoló érv egy sem. A tsz-vezetők még a késő délután hazafelé induló autóbuszokon is azt tár­gyalták, hogyan tudnák a lá­tottakat és hallottakat vagy azoknak legalább egy részét saját falujukban megvalósí­tani. jálk. A szokásos 600 liter he­lyett a borjak itt 250 liter tel­jes és 110 liter fölözött tejet kapnak választásig és így már nagyon fiatalon rászoktatják őket a szilárd takarmányevés­re. A ketrecből az egy oldalt teljesen nyitott, szalmatetős tosaaoK bonúBáüáera toerül­zási — csökkentett tejitatás stb. — költségek, a korai te­nyésztésbe vétel, ezek a lénye­gében egészen újt módszerek azt eredményezték, hogy a gazdaságban a régebbi 7000 forinttal szemben most 5500 forint költséggel nevelnek fel egy üszőt 7 hónapos vemhes koráig, A feinewetesi költség Az üszők csak etetéskor varrnak lekötve, egyébként télen- nyaron szabadon mozognak a fészer alatt oe a kifutóba* Az istálló végébe épített önetetőráccsal ellátott, falközi siló előnye, hogy az átlát akkor eszik a szüázsból, amikor akar. A leföldelt szilázsból naponta átlag egy métert lazítanak fel, ahogy fogy, az állatok úgy tolják maguk előtt a rácsot. Súlygyarapodásuk havi 3,5 kilóval jobb a kimérten ecetei­teknél, a szilázsveszteség mvrümáUs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents