Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-10 / 109. szám

»W. MÁJUS 10. NAPLÓ 3 M Hint hatmillió forint értékű árnt értékesít a véméndi Uj Tavasz Termelőszövetkezet u Amikor létrehoztuk a ter­melőszövetkezeteket, amikor ílh-atározták a parasztok, hogy szentül közösen dolgoznak, nár akkor azt mondtuk: „Azért tózzuk létre a termelőszövet- [ezeteket, a nagyüzemi gazda- ágakat, mert így többet tu- lunk termelni.” Ezt a tényt >izonyítottuk hol helyi, hol náe példákkal. A tények cáfol- latatlanok voltak. Az egyéni (azdáknak is be kellett ismer- liök: a nagyüzem többre ké­ses, mint az ő kdsparcellás iazdaságuk. Ez történt eddig S ez történik ezután is: A véméndi Uj Tavasz Ter­melőszövetkezet a tavaszon alaposan fejlődött. ükkor lépett be a szövetkezet- >e a község parasztjainak dön- ő többsége. Ekkor lett Vé- nénd termelőszövetkezeti köz­ég. Nem sok idő telt el azóta, le ez a kis idő is elég ahhoz, tógy felmérjük: melyik község dott többet az államnak, az ■gyéni paraszti vagy a termelő- zövetkezeti Véménd? A véméndi Uj Tavasz Ter- nelőszövetkezetnék a járás öbbek között azt a feladatot óta: minden 100 hold redu­kált szántóra számítva termei­ének 140 000 forint értékű irut. A feladat nem kicsi. A 'éméndiek megtárgyalták és így határoztak: nem 140 000 orint értékű árut termelnek 00 hold redukált szántóra szá­mítva, hanem 222 000 forint irtékűt. Ha csak annyit ter­melnek, amennyit a járás meg­főtt, akikor az ossz áruterme­lésük 3 922 800 forint lett vol­na. így azonban 6 227 900 forint értékű árut termelnek a véméndiek. Az Uj Tavaszban a fő jöve­delmet az állattenyésztés adja. Ez természetesen magával hoz­za azt is, hogy az áruértéke­sítési tervben a nagyobb sze­rep az állattenyésztésnek jut. A termelőszövetkezet az idén 1000 mázsa kenyérgabonát ad el szabadon az államnak. Ennél kevesebb nem lesz, csak több lehet, mert a vetések igen biztatóak. És mennyit értékesített ta­valy a község? Mint kiderült, tavaly egyet­len mázsa szabad gabonát nem adtak el az egyéniek az állam­nak. Az az ötszáz mázsa sza­bad búza, ami kiment a falu­ból, azt is az akkor még lénye­gesen kisebb területtel rendel­kező Uj Tavasz adta. A mos­tani Uj Tavasz már 500 mázsá­val többet ad. Ez egyben azt is jelenti, hogy idén ötszáz má­zsával több gabona kerül Vé- méndről is közfogyasztásba, mint az elmúlt évben, amikor a község szántóterületé­nek többségén még egyéniék gazdálkodtak. Még sok a szét­aprózott parcella, még sok az olyan vetés, amit egyénileg szórtak a földbe, ennek elle­nére már most lényegében az első évben 500 mázsával több búzát adnak a véméndiek ugyanakkora területről. Ez így van jól, ez így helyes, _ hisz végeredményben ezért hívtuk Naposabb időt várnak q termelőszövetkezetekben is Nem valami népszerű ma- apság az a közmondás, hogy májusi eső aranyat ér”. Az lén ugyanis olyan bőségesen ntözi a baranyai földeket is máskor olyannyira óhajtott sapadék, hogy kezd gondot kozni az ennek következté­én létrejött munkatorlódás. >e nemcsak ez jelent fejtö- ést a mezőgazdasági szakem- ereknek, a tsz-tagoknak és Italában a földdel dolgozók- ak, hanem az is, hogy a nap- ény hiánya késlelteti a növé- yek megfelelő fejlődését. Ez kedvezőtlen helyzet foglal- oztatja a megyei tanács me- őgazdasági szakembereit és temély szerint Baracs József negyei főagronómust is. — Az egy hét óta kisebb- tegyobb megszakításokkal lulló csapadék az utóbbi na­pban, kevés kivétellel lehe­tetlenné tette a szántóföldi Munkát — mondja Baracs elv- árs. Pedig már teljes erővel lozzá kellene látni a gyomir- áshoz, mind a gabonákban, nind a kapásnövényeknél, ffost még nem lehet rálépni 1 földekre, mert annyira átáz­ik, hogy a gépiek szinte bele- topednek a talajba, de a ké- tottunka is lehetetlen; —' A helyzet természetesen lég nem aggasztó, egyébként iszünk a meteorológusoknak, 'dk azt Ígérték, hogy a hét ’égére megváltozik az időjá- ás, több napiot kapnak a fői­tek, megszűnik a gyakori eső- és. Az előrejelzés szerint kö- ■ülbelül 20 fok meleget várha­tok a hét utolsó napjaiban, '-z, egy-két nap alatt felszán­ná a földeket és megkezdőd­jék rajtuk a munka: — Milyen sürgős teendők ’árnak az emberekre és a gé- ’ekre a jó idő beálltával a Mezőgazdaságban ? , Amint rá lehet lépni a öldekre, folytatni kell a gyom- dást a gabonákban. A vegy- ^res gyomirtásra ugyanis km volt kedvező a nedves áőjárás, ezért kell kézi erővel s segíteni ezt a műnkét. A ka- ‘ás növények között is meg teQ kezdeni ezt a munkát lemcsak a gyomirtás, hanem * talajszellöztetés céljából is. ^ répa sarabolósa után hala- 'éktalanul hozzá kell látni az ‘gyeléshez, a kulkoricavetések °gasolásához, sarabolásához. Vannak még termelöszövet- “aetek, amelyek birtokában van nitrogén tartalmú műtrá­gya, ezt ha a föld megszikkad, szórják rá azokra a vetésekre, amelyekben a sok eső hatá­sára világos foltok (keletkeztek. Egyébként ilyen célra a közeli napokban még utalunk ki péti- sót a termelőszövetkezeteknek. életre a termelőszövetkezete­ket. Hasonló a helyzet az állat- tenyésztésben is. A véméndiek egyedül az állattenyésztésben nem kevesebb, mint 3 862 200 forint értékű árut akarnak ter­melni. Tavaly a községben 1500 hí­zott sertést adtak el. Ebben benne van a háztáji gazdságokíból és az egyéniek által eladott sertés is. Idén csak az Uj Tavasz Termelő­szövetkezet 2000 sertést érté­kesít. És ebben nincs benne a háztájiban eladásra hizlalt ser­tések száma. Véméndről 1959-ben 105 hí­zott marhát szállítottak el. Idén kétszáz darabot hizlal­nak eladásra a termelőszö­vetkezetben. A Pécsi Bőrgyár második ötéves terve U Meggyőző számok ezek. Meg­győznek mindenkit egyrészt arról: a közös gazdaságok már azzal is, hogy létrejöttek és ter­melni kezdtek, már az első év­ben is többet adhatnak egy- egy községen belül, ha nagy­üzemi és nem kispancellás gaz­dálkodás folyik. Ezek a szá­mok azonban nemcsak azt mu­tatják: mennyivel több búzát, húst adnak a városnak a vé­méndiek, hanem azt is, meny­nyivel nagyobb a jövedelmük, mennyivel többet kapnak ők is a várostól. A véméndi példa azt mutat­ja: ha helyesen gazdálkodnak a termelőszövetkezetek, annak ellenére, hogy még sok a szét­szórt piarcéba, már az idén, már az első évben is többet adhatnak és töbet is kaphat­nak. Mindkettő lényeges. Az egyik az állam, a másik pedig a tagak szempontjából. Időj árásj elentés Várható időjárás kedd estig: felhős idő, több helyen kisebb eső­vel, mérsékelt szél, a nappali fel- melegedés nyugaton is kissé fo­kozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet hat-kilenc, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 16—20 fok között. 44 millió forintos beruházás — Napi 40 tonna nyersbőr* bedolgozás — Korszerű meszescsarnok és krómbőrgyár létesítését tervezik Az elmúlt időszakban az Állami Tervhivatal felkérte az ötszáznál több dolgozót fog lalkoztató vállalatokat, öt­éves tervjavaslatuk elkészíté­sére. Mivel a Pécsi Bőrgyár is ezekhez az üzemekhez tarto­zik, tervjavaslatot készített, figyelembe véve a gyár adott­ságait és lehetőségeit. Az elmúlt hónapiokban több féle változatban, többféle ter­vet dolgoztak ki a gyár szak­emberei, amelyek közül most már napvilágot látott az igazi és reális terv, melyet a minisz­tériumhoz nyújtottak be jóvá­hagyás végett A kidolgozott távlati terv 25 évre szól és ebben a perspek­tívába illeszkedik ötéves terv­javaslatuk. A terv végrehaj­tásában legfontosabb feladat­ként tekintik a gazdaságossá­got vagyis kevesebb építési költséggel és a jelenlegi épü­letek maximális kihasználásá­val minél több bőrt gyártani, mégpedig olyat, amire a nép­gazdaságnak szüksége van. Jelenleg a Pécsi Bőrgyár az ország egyik legnagyobb bőr­gyára. Napi nyersbőrbedolgo­zása 28 tonna. Ezt a hatalmas nyersbőrmennyiséget az öt­éves terv végére 40 tonnára kívánják felemelni. Ahhoz, hogy ilyen nagymértékű fel­futást érjenek el, komoly be­ruházás szükséges. A tervek szerint népgazdasági beruhá­zásból 90 százalékot, 38 millió forintot és saját erőből pedig 6 millió forintot használnak fel. A jelenlegi „régi kazánház1’ kézi fűtésű, elavult. 1959-ben építettek egy újat, de ez még nem oldotta meg az energia- ellátás fennálló hiányosságait. A tervek szerint az új enegia- telepien még két korszerű ka­zánt létesítenek. Az elavult energiatelep épületébe pedig egy új, minden követelmény­nek megfelelő meszes csarno­kot terveznek. A jelenlegi apróbőrkikészítő-műhely is a krómgyártást szolgálja majd és az északi részére teljesen új krómgyárat építenek, ugyan­akkor a cseres gyárrészleget modernizálják és egyben fej­lesztik. Az ötéves terv végére napi 40 tonna bedolgozással a gyár messzemenően a legnagyobb hazai bőrgyár lesz, és ezzel a termeléssel biztosítva lesz a lehetőség a további nagyará­nyú fejlesztésre. A Pécsi Bőr­gyár az elkövetkezendő idő­szakban elsősorban a sertésbőr gyártását fejleszti, mivel a mezőgazdaság fejlődésével megnőtt ezen a téren a kíná­lat és nagy mennyiségű sertés­bőr áll rendelkezésre. A ter­vek szerint 1962-re 4 tonnával, 1964-re 4 tonnával és 1965-re szintén négy tonnával emelke­dik a napi nyersbőr-bedolgo­zás. Az ötéves terv időszaka alatt modem, korszerű gépie­ket vásárolnak, melyek segít­ségével a bőriparra jellemző kézi munkát kiküszöbölik. Az ötéves terv irányelveiben szerepel, hogy a termelés nőve kedésének kétharmadát a ter­melékenység emelésével kell biztosítani, szemben az előző évek gyakorlatával, amikor az ipiari termelés fejlődésében nagyobb szerepe volt a lét­szám növelésének, mint a ter­melékenységemelésnek. A Pé­csi Bőrgyár nagyarányú ter­melésnövekedése érdekében több ideiglenes megoldást kí­ván alkalmazni, hogy a kapaci­tásnövelést még az ötéves terv lejárta előtt előrehozza. A be­ruházásokkal, a fokozott gépe­sítéssel, új gépek munkába- állításával 30 százalékos ter­melékenység-emelésre számí­tanak, de az üzemek átszerve­zését megoldani nem tudják másképpen, mint némi létszám emeléssel. A Pécsi Bőrgyár tervjavas­latának jóváhagyására a jövő héten kerül sor. fiSHBKXÖ IlFJlCrsAG Immár hagyományossá vált, hogy a tanév befejezése előtt a pécsi iskolák énekkarai ta­vaszi seregszemlén mutatják be tudásuk legjavát. Ez évben a piécsi ünnepi hetek kereté­ben került sor az éneklő ifjú­ság hangversenyeire, ami csak fokozta művészi jelentőségü­ket. Lényeges előrehaladást tapiasztalhattunk a résztvevő iskolai énekkarok nagy szá­mában, valamint a jól össze­Megválasztották a bányászszakszervezet kongresszusának pécsi küldötteit Vasárnap délelőtt a péc6- szabolcsi Puskin Művelődési Házban tartották meg a Pécsi Szénbányászati Tröszt szak- szervezeti bizottságának be­számoló és vezetőségválasztó küldöttértekezletét. Az érte­kezleten megjelent Papp Já­nos elvtárs, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Virágh József elvtárs, a városi párt- bizottság képviseletében, Vajda József, a Bányász Szákszerve­zet központi elnökségének tag­ja, Bogár József, az SZMT el­nöke, Pataki Mihály elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója, Bodor József elv­társ, a Pécsi Szénbányászati Tröszt pártbizottságának tit­kára. A küldöttértekezletein 94 küldött képviselte a közel nyolcezres szakszervezeti tag­ságot és két küldött a nyugdí­jas tagokat, akiknek a taglét­száma majdnem kilencszáz. A küldöttértekezletet Bodor elvtárs nyitotta meg, majd megválasztották az értekezlet munkabizottságait. Ezután Szandtner József elvtáns, a Pé­csi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottságának elnöke tartotta meg a tröszt­bizottság beszámolóját. Értékelte az elmúlt három esztendő munkáját és körvo­nalazta azokat a feladatokat, amelyeket a közeljövőben kell megvalósítani; Részletesen foglalkozott a beszámoló a termelés és a mű­szaki fejlesztés elmúlt évi eredményeivel, a munkaver­seny eredményekkel, a meny- nyiségi és a minőségi muta­tókkal. A fejtési teljesítmény, amely a termelékenység legjellem­zőbb kifejezőjét 7jB százalékos fejlődést mutat. A bányászok keresete havi átlagot alapul véve 1956. I. félévében 1479 forint volt, 1960. I. negyed­évében pedig 2062 forint, míg 1956-ban prémiumot egyálta­lán nem fizettek, addig 1960. I. negyedévében egymillió öt­venhatezer forintot fizettek ki. Évenként emelkedett a hű­ségjutalom és nyereségrésze­sedés is. 1956-ban 9 millió 926 ezer forint hűségjutalmat fi­zettek ki. 1959-ben közel 18 millió forint hűségjutalmat és 11 millió forint nyereségrésze­sedést; A munkaversenybe sokan és lelkesen kapcsolódtak be, ami meglátszott a termelési ered­ményekben és a jutalmazások­ban is. 1960. I. negyedévében 132 brigád 1614 dolgozóval ne­vezett a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe. 1959-ben 24 brigád 226 fővel nyerte el a szocialista brigád címet. Ez év első negyedében 21 dolgozó kapta meg a „Ki­váló bányász”, illetve a „Bá­nyászat kiváló dolgozója” cí­mű oklevelet vagy kitüntetést a vele járó pénzjutalommal együtt; A szociális és a kulturális gondoskodás is évről évre na­gyobb méreteket öltött, minden évben több és több dolgozó és családtag megy üdülni, nem­csak belföldi, hanem igen so­kan külföldi üdülőhelyeket vá­lasztanak. Csak egy kiraga­dott piélda, ami mindennél éke­sebben bizonyítja a ml szocia­lista rendszerünk szerető gon­doskodását a dolgozókról: tröszti szinten a kifizetett szol­gáltatások és segélyek összege 1959-ben több mint 25 millió forintot tett ki, az egy főre eső évi átlaga meghaladta a 3 ezer forintot* A hozzászólók mind azzal fejezték be felszólalásukat, hogy a vezetőség beszámolóját elfogadják, azzal egyetértenek. A hozzászólásokra adott vá­lasz után megvitatták és el­fogadták a határozati javas­latot, majd megválasztották a szákszervezeti trösztbizottság 13 rendes és 5 póttagját, a számvizsgáló bizottság 5 ren­des és 3 pióttagját, valamint a Bányász Szakszervezet XVII. kongresszusának küldötteit; hangolt, mindvégig művészi színvonalú műsorban. Szombaton délután a Liszt- teremben a „nagyok“ a közép- és főiskolások. vasárnap délelőtt a Nemzeti SzífflftSZban az általános iskolások mutat­koztak be. Hangversenyük ket­tős arculatot tükrözött. Mert nemcsak 15 év kórusmuzsiká­jának számait szólaltatták meg hanem — és ez talán van ugyanolyan jelentős — meg­mutatták, iskolái énekkaraink teljesítőképessége hová fejlő­dött a 15 év alatt. Nem egy olyan kórusszámot hallottunk, amire sem technikailag, sem az átélés mélységének ábrázolása- szempontjából nem gondolhat­tak régebben énekkaraink. Gondoljunk csak a Zenemű­vészeti Szakiskola leánykóru­sának közismerten biztos into­nációid, a mű legapróbb szép­ségeit is hűen tükröző előadá­sában megszólaló Brahms Os- sian dalárda. A piécsi énekkari kultúra régi művelőjének, Agócsy Lászlónak művészi igényességét és nagy szaktudá­sát dicséri e mű előadása ép- úgy, mint az összkar jól kidol­gozott, pompásan összecsengő előadása. Az igényesség ha­sonló fokú jelentkezését tapasz talhattuk a Nagy Lajos Gim­názium és Janus Pannonius Házi építkezés: kettőszázhúszezer forint megtakarítás Leánygimnázium ének- és ze­nekarának műsoránál, mely szinte túlnőtt az iskolai ének­karok színvonalán. Ivasivka Mátyás ambiciózus, nagy rá- termettségű kórusvezető, aki­nek másik énekkara, a Zrínyi Miklós Közgazdasági Techni­kum vegyeskara kiegyenlítő­dött, biztos hangzásával tűnt ki. Ivasivka éppúgy, mint Til- lai Aurél a Pedagógiai Főisko­la vegyeskarának élén, nem­csak mint kitűnő karvezető, hanem mint invenciózus zene­szerző is bemutatkozott. Kelle­mes színfoltot jelentett a Mű­vészeti Gimnázium vegyeskara Vönöczky Endréné vezetésével, míg a Leőwey Klára Gimná­zium leánykórusa Kiár Emilia vezénylésével különösen Bar­tók Leánynéző-jével tűnt ki. A gimnázium német tagozatú ta­nítóképzőjének kórusa épp kis létszámánál fogva csak részben tudta maradéktalanul megol­dani feladatát: karnagyának, Vönöczky Endrének rendkí­vül szellemes és ügyes felépí­tésű Népek barátsága c. kom- pioziciójának előadását. Az Or­vostudományi Egyetem vegyes kara Ligeti Andor irányításá­val ezúttal nem nyújtotta tu­dása legjavát. Örömmel üdvö­zöltük (bár műsorösszeállításuk kai nem mindenben értettünk egyet) a MM. 500 sz. Ipari Ta­nuló Intézet vegyeskarát Pé­csi Géza vezetésével a zenei oktatásban egyébként nem ré­szesülő tanulók igen szép tel- sesítményt nyújtottak és sike­rük önkéntelenül is a többi technikumi énekkar részvételé­nek hiányát vetette fel. A vasárnap délelőtti hang­versenyen 26 piécsi általános iskola kórusa szerepelt Természetesen nagyon eltérő ezen iskolák tanulóinak hang­anyaga, eltérőek a lehetőségek is. Ez megmutatkozott produk­cióik kidolgozottságán, művé­szi színvonalán. Ennek ellené­re elmondhatjuk, hogy lelkese­dés, művészi ambició tekinte­tében valamennyi énekkar le­hetőségéhez képiest a legtöbbet nyújtotta. Épp ezért helytelen lenne bármilyen rangsorolást felállítani, akár csak a legjob­bakat kiemelni. Hiszen ennek a kétnapos éneklő ifjúság hangversenynek nem is a rang sorolás volt a célja, hanem bizonyságtétel amellett, hogy megváltozott világunkban, a gépiek, traktorok zaja mellett sem halkult el a daloskultúra. Él, egyre terebélyesedik, há­romezer piécsi daloló ifjú hang­jával hirdetve a kollektív mu- ^zsikálás szépségét. *• at — Építési kapaci­tást nem biztosít­hatunk — mondot­ták ezelőtt fél év­vel az egyházasko- zári Haladás Tsz el nőkének, Hársfalvi Imre elvtársnak, amikor az 50 férő­helyes sertésfiazta- tó felépítését terv­be vették. Kicsit füstölgött az elnök, aztán hazament, ott hon pedig a vezető­ség elhatározta: akkor mi magunk építjük meg, mi is tervezzük meg. Egy szerűen és jól. A gondolatot pedig tett követte; — Mindenekelőtt gondosan szétnéz­tünk a szakiroda- lomban, megnéz­tünk néhány szom­szédos hasonló ob­jektumot és úgy döntöttünk, hogy a t mienknek egyszerű, szellős, levegős al­kotmánynak kell lennie. Meg is csi­náltuk a tervet. Közben — ezzel pár huzamosan — meg­szerveztük a saját építőbrigádunkat is. És számoltunk: ha a régi típusterv sze rint kivitelezzük a 40 férőhelyes fiaz- tatót, akkor kettö- száznyolcvanezer fo rintba került volna, így meg mindent beleszámítva lesz 60—65 ezer forint! Ez piedig majdnem negyedmillió forint megtakarítást je­lent. A nép államá­nak — nekünk! Úgy megy a mun­ka, mint a karika- csapiás, öröm nézni. Hamarosan készen is lesz. Kell is, hiszen a Haladás, a „kiváló áiüattanyéBató szö­vetkezet’* címért harcol. Szarvas­marhatenyésztésük járási kiváló, már elérték a tehenen­ként! 3000 literes átlagot, a két év előttihez képest 500 literrel növelték az egy tehénre eső te- jelési átlagot. Most pedig a 30 anyako­cával rossz körül­mények között is elértek nyolcas fia- lási átlagot! — Úgy számol­juk, hogy ha házi­lag készítjük el az építményeinket, majd egymilliót ta­karíthatunk meg. Ezzel az összeggel piedig máshol lehet fontos létesítménye két elkészíteni — mondja az elnök. És zsebében a jegy­zettömbbel elsiet. Megy áz építkezés­hez»««

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents