Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

»W. MÁJUS 1.

NAPLÓ

3

Javul! a szén kalória-értéke a Pécsi Szénbányászati Trösztnél

Tudvalévő, hogy a szénnek Kinél nagyobb a kalória értéke. annál értékesebb. Ezért a Pécsi Szénbányászati Tröszt igen fontosnak tartja a szén minőségének állandó javítását, hiszen ez a gazdaságosság egyik alapja.

A szénbányászatban a nyers szén pala- és hamutartalma határozza meg a minőséget, szért ha a kitermelt szénben »k a pala és a hamu száza- éka nagy, nem gazdaságos a ermelés. A Pécsi Szénbányá- izati Tröszt annak érdekében, logy az üzemek minél gazda- lágosabban és jó minőségű szelet termeljenek, hathatós in- ézkedéseket tett elsősorban a »érezés vonalán. Olyan premi- sálási lehetőségeket biztosított k bányász brigádoknak és a ssapatvezetőknek, amelyek ar- a ösztönzik őket, hogy állan- lóan javítsák a minőségi ter- nelésüket. Az ellenőrzéseket minden bányakerületben megszigorították. Az eredményeket minden műszak után nyilvánosságra hozzák. Minden műszak után megállapítják a hamuszázalékot és kiértékelik a csapatok munkáját. A tröszt vezetősége intézkedett a pala kiválogatásával kapcsolatban és elrendelte, hogy még lent a bányában nagy részben ki kell válogatni a nagyobb darab nyers szénbe került paladarabokat.

A szén minőségének javítását szolgáló intézkedéseknek eredménye a januári átmeneti időszak után már érezteti hatását, mert a pala- és hamu- tartalom február hónaptól kezdődően csökken.

Az elmúlt időszakban pécs- bányai bányászok jól dolgoztak, mert a megengedett hamutartalom alatt teljesítették első negyedéves .tervüket. Május elején kicsit megakadt a termelés hamutartalmának

Jovedelmezoen gazdálkodtak a földművesszövetkezetek

Megyénk föklművesszövetke- letei ebben az évben is megártották évi tag-, köz- és kül- löttgy üléseiket. Ezeken a 47 szer tagból 35 ezren vettek észt és közülük ezerhatszázan el is szólaltaké

A földművesszövetkezetek 959-ben jövedelmezően gazdái íodtak, ezért a tagok több nint egymillió forint értékű ■ásárlási és értékesítési visz- zatérítést kaptak, a vezetőket «dig 640 ezer forint tisztelet- líjban részesítették. A két ösz- zegből a tagok és a vezetők öbb mint 160 ezer forintot jánlottak fel célrészjegyre és ízen felül 180 000 forint érté- ű társadalmi munkát vállalok. Az ilyen felajánlások fő- ént olyan községekben tör- éntek, ahol beruházási hitelt értek. Az egyházasharasztiak öltöt akarnak építeni; Ennek elépítéséhez 20 000 forint kész énzt és 20 000 forint értékű ársadalmi munkát ajánlottak éL A bólyiak parksöntést, a ’ersendiek pedig boltot akartak létesíteni. A kettőhöz ösz- zesen 23 000 forinttal járullak hozzá a tagok. Mohácson Is Egyházaskozáron televíziót ásárolnak.

A hozzászólóik többsége az mkiválasztó, vagy önkiszol- ;áló kereskedelmi forma topább fejlesztését sürgette. A ermelőszövetkezetek képviselői

kifejezték azt, hogy a földművesszövetkezetek segítségére a jövőben is számítanak.

csökkentése, mivel se* fejtés elpalásodott.

Szabolcs-bányán január hónapban majdnem 40 százalék volt a nyersszén hamutartalma, de az éves munkaverseny hozzásegítette az üzemet a minőség állandó javulásához. A bányászok megértették, hogy milyen fontos a gazdaságosság a termelésben és ennek köszön hető a javulás, amely azt eredményezte, hogy április, valamint május hónapban a megengedett százalék alatt termeltek.

Vasas-bánya hamutartalmának tervszáma 38,2 százalék. Január hónapban ezt túllépték ugyan, de februártól kezdve, már erősen javul a termelésük ezen a vonalon, az elmúlt két hónapban pedig már 37 százalék alatt termeltek.

A Pécsi Szénbányászati Tröszt terve 1960-ban 4404 kalória. Januárban 4421. februárban 4363, márciusban 4458 és áprilisban 4454 volt a termelt szén kalóriaértéke;

A tavalyi eredmények ezen a téren nem mondhatók megfelelőnek. Éppen ezért a Pécsi Szénbányászati Tröszt úgy határozott, hogy ebben az évben mindent elkövet annak éltekében, hogy a szén minőségét nagymértékben megjavítsa. —

yyvYWvwwywvy.yyvyvYvwYyvvv^

Oláh János iparftanuló képkiállíTása

A Munkaügyi Minisztérium 500 számú Ipari Intézet egyik termében képkiállitást rendeztek Oláh János II. éves növendék munkáiból.

Oláh János általános iskolai tanulmányai befejezése után került az intézetbe, ahol festőmázoló szakmát tanul. Szabadidejében szívesen veszi kezébe az ecsetet, hogy tájakat figurákat örökítsen meg, egyelőre csak rajzlapokon. Természetesen nem léphetünk fel azzal a kritikus igénnyel, hogy alapos elemzést adjunk a kiállított félszáz képből, hiszen Oláh Jánosnak még sokat kell tanulnia. Ezek a kiállított képei azonban mutatják, hogy festőjük tehetséges, jelentős ígérete lehet egykor a képző- művészetnek.

Emberek 1

Jle gyetek éketek!”

Ä történelmi sorsfordulóik mindig elgondolkoztatják az embert, s a huszadik század egyik igen jelentős ilyen évfordulója a második világháború vége.

1945 május nyolcadilkán a szovjet csapatok elfoglalták Berlint, május kilencedikén 1 véget ért a történelem egyik legszörnyűbb, legpusztítóbb háborúja Európában. Az emberek fellélegeztek az óvóhelyeken, a koncentrációs táborokban, a meggyötört, lesoványodott élők, a háborút járt nemzedékek felett kiragyogott a béke.

Mély, alapos tanulság volt a második világháború minden becsületes, józan ember számára. Olyan méregpohár, amelyet senki soha többé nem akar* kiinni. Olyan tanulság, amely mindig és mindig éberségre, állhatatos békeharcra szólítja az embereket. Julius Fucsilt szállóigévé lett mondása — „Emberek! Legyetek éberek!” — tizenöt éve mint egy mindenütt látható, gigászi transzparens figyelmeztet: soha, egyetlen pillanatot sem szabad elmulasztani, ha az emberiség nyugalmáért, békéjéért tehetünk valamit.

1939 szeptember elsején kezdődött a „hivatalos” második világháború. A hitleri „élet- tér”-hadmozdulat már a harmadik birodalomhoz markolta Ausztriát és a Szudéta földet, a nemzetközi politikai életben hónapok óta tétlenül nézték a nyugati hatalmak, Hitler miként kap vérszemet újabb és újabb háborús kalandokra. Schacht vallotta a nürnbergi per folyamán: ,.Mindenekelőtt, amennyire az akkori helyzetet ismerem, Hitler Münchenben több engedményt kapott, mint amennyire valaha is számított. Tudásom szerint Hitler csak a németek autonómiáját akarta elérni Csehszlovákiában, de Münchenben a szövetségesek ezüst tálcán hozták oda neki az egész Szudéta- vidéket”.

Hitler háborúja nemcsak politikailag, de katonailag is lehetetlen lett volna 1939-ben, ha a nyugati hatalmak a „be nem avatkozás” politikájával nem segítik. Jodl tábornok, az egyik háborús főbűnöis erre vonatkozólag vallomásában a következőket mondotta: „1939- ig mi valóban abban a helyzetben voltunk, hogy le tudjuk verni az egyedülálló Lengyel- országot; de mi sohasem voltunk abban a helyzetben sem 1938-ban. sem 1939-ben, hogy szembeszálljunk az egyesült nemzetek koncentrált támadásával. És hogy nem omlottunk össze 1939-ben, az egyszerűen annak a ténynek tudható be, hogy a lengyelországi hadjárat alkalmával a 110. francia és angol divízió Nyugaton teljesen inaktív maradt a 23 német hadosztállyal szemben”.

íme a náci tábornok önvallomása a „német csodagépezetről”, amelyet az első esztendőben némelyek „csodahadsereg- nék” kiáltottak ki, pedig mindez tulajdonképpen Chamber- lainék szemfényvesztése volt. A gyakorlatban is hozzájárultak egy példátlan háborús kalandhoz, Hitler pedig példátlanul őrült játékot kezdett az emberiséggel, elkövette náci cimboráival a világtörténelem szinte egyedülálló nemzetközi gaztettét. Chamberlain álnokul „óvta” Franciaországot és Angliát a másfélmillió náci katonától, Hitler 2500 harckocsijától, 2000 repülőgépétől, amellyel a második világháborút megkezdte.

Í

941 júniusában megpecsételődött a fasiszta Németország sorsa, amikor a Szovjetuniót megtámadta. A kezdeti sikerek még elhódították a fasizmus híveit, villám- háborúról szónokoltak, s Hitler már „Moszkvába készült”, de a szovjet nép keresztülhúzta a náci diktátor hódító számításait. A szovjet nép, mim egy ember kelt fel hazája védelmére és az egyszerű embereik hőstetteinek tízezreit jegyezte fel a krónika. A szovjet emberek legnagyobb, legemberibb ügye lett a haza védelme. A háború igazsága

SvédorszÉKkól, Angliából és Lengyelországból vásárolnak tenyészsertéseket az állami gazdaságok

Az állami gazdaságok fehér- hús sertésállományuk javítására kiváló külföldi apa- és anyaállatokat is felhasználnak. Eddig több mint 100 kiváló értékű tenyészkant kaptak a törzstenyészetek. Az idén újabb vásárlásokkal segítik a sertésállomány javítását. — Svédországból 30, Angliából 20

Lengyelországból pedig 20 kant és ugyanennyi anyakocát vásárolnak.

Az eddigi tapasztalatok sze rint a Dunántúlon a svéd, az Alföldön pedig az angol és a lengyel fajtákat kívánják elszaporítani. A Lengyelországból vásárolt sertéseket egyelőre a borsodi és a Bács megyei gazdaságokban helyezik el. —

rvwwwvwTvwwYvwwro

rTmnmt?

A kihasználatlan lehetőségek falva

megsokszorozta a hazafiak erejét, bátorságát. A szovjet nép, a szovjet katonák csapást csapás után mérték a fasiszta hódítókra, éveken át a szovjet nép egyedül verte viasza a fasiszta Németország támlásait, hiszen a szövetséges '«apatok már csak akkor szánták el magukat a sokat emlegetett partraszállásra, amikor Hitler erőfölénye nyilvánvalóan megtört, amikor a háború sorsa nyilvánvalóvá lett.

A második világháború hősei a szovjet katonák, akik fél Európán végigűzték a fasisztákat, és saját házatáján mérték rá az utolsó csapást. S ezért, annyi vér és annyi áldozatért Európa minden lakója méltó tisztelettel tartozik a szovjet hadseregnek.

Hat évig tartott a háború; Méreteiben és erőfeszítéseiben páratlan az emberiség történetében.

Harmincmillió halott:: ■ Négyszer annyi anyagi vesz-, teség, mint az előző háborúban ;; i

Hatmillió lengyel halott.: « Auschwitz.; i Buchenwald.* Terezin .;; stb.

Vajon hová férne ez a sok szörnyűség, embertelenség és pusztítás, amelyet a fasizmus előidézett? Könyvek, dokumentumok, múzeumok, rokkant, béna emberek és tömegsírok keresztjei órák az új nemzedékek számára a második világháború emlékeit S akik átélték a XX. század legnagyobb történelmi borzalmát, azok örökre emlékezetükben húrcolják a szirénák vijjogását, a bombák robbanását.

Tizenöt esztendeje ért véget a háború, május kilencediké másfél évtizedes jubileum. S nem is volt olyan kömy- nyű ez a másfél évtized. Nem volt az utóbbi tizenöt év alatt egyértelmű a nagyhatalmak béketörekvése. Párizsban, Lón donban, Washingtonban az utóbbi években is akadtak Chamberlaim-követők, akik tétlenül, vagy aktív segítséggel szemlélték a bonni kormány fegyverkezéseit, revan- siszta politikáját. A potsdami egyezmény üres formula maradt a nyugati hatalmak számára, s ha az utóbbi évben elkönyvelhetjük a nemzetközi élet enyhülését, a nemzetközi közeledést, az elsősorban a szovjet külpolitikának és az emberek aktív békeakaratának kösaönhető.

A második világháború bölcsője München volt, ma Bonnban ápolgatják a háborús szel lemet. Európa szívében ismét és ismét éleszteni akarják a revansiszta tüzet. A nyugati nagyhatalmak már észrevették, hogy veszélyes játék az, amit Nyugat-Németországgal művelnek, hogy számukra egy újabb háború beláthatatlan következményekkel járhat. S elsősorban ez az oka annak, hogy a német kérdésben a közeledés jeleit bizonyítják az elmúlt hónapok;

Emberek, akiknek emlékezetében még él 1939—1945! Akikből árvát és hadirokkantat, özvegyet és hajléktalant csinált a háború: sohase feledjék a hat évig tartó szent Bertalan éjszakáját! Emberek, akik olyan könnyen odavetik, hogy ők nem politizálnak! Vajon az ő számukra nem kell fény, levegő és napsütés? ök nem büszkék az emberi alkotás eredményeire és szépségeire?

A szavakkal lehet bűvészkedni, de nem lehet a tényekkel vitatkozni. A háborús gondolatnak ma is vannak lovagjai, és ezek az emberek a régi, a müncheni csapáson járnak. A háború kirobbantásának útjai nem újak, a bonni helyzet sok tekintetben emlékeztet az elmúlt háború előkészítésének módszereire. Agresszív katonai tömbök, katonai támaszpontok, fegyverkezési verseny s««

S

az évforduló, az ünnep, a béke napjaiban is Fucsik szavai figyelmeztetnek: Emberek!

Legyetek éberek!

(Thierj’l

A aöldtöltésű tavon csónakok úsznak. Lányok énekelnek és amikor megszólal a izegediek tanára:

— Lányok! Indulunk! — ikkor ráadást kérnek a lányok. Elnéptelenedik a tó, a juszhoz indulnak a lányok, unely ott áll a most épülő út régén.

_Itt maradtam volna talán

Sr

ökre is! — mondja az egyik lány.

— A nyáron ide jövünk nyalatok Mindjárt meg is veszem i lottót és bedobom .;. — jegy- ú meg egy másik, miközben ►ltünnek a gyümölcsfák között.

Mindez Abaligeten történt mégpedig azon a napon, amikor felkerestem az abaligetí Mecseki Uj Élet Termelőszövetkezetet. Ez a termelőszövetkezet is végeredményben Eebruárban duzzadt naggyá. Ekkor lett az 1150 hold enyém jsszterületből miénk. Az elnök ifjú Tóth János is ekkor lépett be a termelőszövetkezetbe. Addig? Tizenöt holdon gazdálkodott. Akkor egy családot irányított, most meg 52 család életéről, jövedelméről gondoskodik. Mindent elvetettek már, kivéve a kukoricát. Kukoricából amúgy sem sok lesz. Mindössze 25 holdat vetnek el áze- mesnek, és 30 holdat silónak. A tagok háztájijában is olyan 30 hold kukoricára számita— Kevés ez a 600 hold szántóhoz viszonyítva.

— Kevés hát — válaszolja az elnök. — De hát mit tegyünk. Itt mindig nagy a vadkár. Nem tudjuk megvédeni a vadak ellen.

— Egyéni korukban megvéd- ték, akkor most is megtudnák védeni.

— Nem jut oda ember. Kevesen vagyunk, meg a tagok többsége öreg is. Hetvenéves kocsisunk is van — teszi hoz- szá. — A fiatalok elmentek az iparba.

— Hány fiatal ment el?

— Várjon csak! Hirtelen összeszámolva is vagy huszonhét. Pedig kiszámoltuk: ha itthon maradtak volna, akkor is meglenne az a keresetük, amit a városban keresnek. — Meglenne a havi 1000 forint jövedelmük már most is. És nem kellene nekik, mint Tóth Arankának is, aki Pécsett a kertészetben dolgozik havi nyolcszázért buszozniok. Az elnök arról beszél, hogy mi mindent csinálhatnának, milyen fehetöségsik vannak. AbaUget

idegenforgalmi szempontból igen jelentős hely. Még ilyenkor május elején is több százan fordulnak meg itt naponta. A turista szálló mellett már épül a camping tábor, amely újabb turistákot vonz erre a vidékre.

— Kérem, ha málnást telepíthetnénk. Menne itt. Az egyik erdésznek van egy kis málnása. Egészen kicsi és tavaly is 1800 forintot pénzelt belőle, pedig még 50 négyszögöl sincs. Ha mi egy nagyobb málnást csinálnánk.;;

Keze szinte elakad a levegőben. Aztán hirtelen lehullik.

— Palkó elvtárs, a megyei tanács elnöke is mondott egy jó dolgot. Azt mondta: „Vethetnének csemege kukoricát. Ha azt megfőznék és eladnák a turistáknak...” Kiszámítottuk, hogy egy hold kukorica 25 000 forint jövedelmet biztosítana így- De, hogyan csináljuk meg, ha egyszer nincs t’á

. ember.

A könyvelőre néz, mintha , csak tőle várna segítségét

— Nemrég egy pesti iskola : igazgatója írt nekünk levelet, i Azt írta: a nyáron hatvan gye- < rekkel lejönnének ide. Tudná-e

a termelőszövetkezet biztosi- 1 tani a zöldség- gyümölcsellá- 1 tásukat? Tudnák, persze, hogy : tudnák, ha.;.

— Már elkészült a terv egy 12 holdas halastóra. Van vizünk. lenne egy halastónk. — Megfőznénk, megsütnénk a halat. De hogyan? Két halász kellene ehhez, meg őr, meg egy asszony, aki mindezt megcsinálná. Meg lehetne mást is csinálni. Mondjuk báránysültet, ürühúst, meg mást is adhatnánk a turistáknak. Lehetőségünk lenne erre is, hisz nagy a legelőnk..

Két ember lép be az irodába.

— Most visszakérhetnénk a tanácstól a két köbméter homokot. Kellene az istállóhoz, — így a magasabbik.

Az emberek elmennek.

— Vettünk egy istállót. Az egyik tagunktól, a Pál Györgytől — újságolja az elnök. — Oktan jutottunk hozzá, Egy

4

kis átalakítással hatvan mar-* hát helyezhetünk el benne. Del van még egy ennél nagyobb is-- tálló is, a Vicze Ferencé. Ezt 1 is meg tudnánk venni olyan * 150 ezer forintért és 100 darab« szarvasmarhát tehetnénk bele.« De a tagok egy része azt mond; ja: „Ne verjük magunkat adós-; ságba.” Nem adósság ez. Majd; addig spekulálunk, mig elfogy; a járásnál a pénz és akkor fúj-3 tak az istállónak. Pedig erre; nagy szükség lenne. Itt min-; dig jó volt az állattenyésztés.; Ebben a kis faluban volt még 3 négyszáz szarvasmarha is. —1 Most a termelőszövetkezetnek van 93 szarvasmarhája, 46 lova, meg tizenhat kocája. Hogy boldogulunk ezekkel kukorica nélkül? Úgy. hogy szálastakarmányt vetettünk, sok lesz a pillangósunk is, meg aztán majdnem 100 hold őszi árpánk is van.

Az autóbusz efindul; Jókedvű, fiatal lányokat röpit Aba- ligetröl Szegedre. Nagyon szép élménnyel térnek haza a lányok. Többen meg is fogadták: ide jönnek nyaralni.

Az elnök utánuk néz; így megy ez minden nap. És ilyenkor talán még jobban fáj neki mindaz, amit elmondott: a ki-3 használatlan lehetőség, az, 3

hogy a fiatalok elmentek... 3 Ha hazajönnének. Kánaán le-; hetne ez a kis hegyi falu; ;

Salai János *