Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-07 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! v? DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Húszmillió forint értékű tenyészállatot adnak az idén a tsz-eknek a baranyai állami gazdaságok XVII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. MÁJUS 7. SZOMBAT A baranyai állami gazdasá­gok, amelyek az állattenyész­tés terén kimagasló eredmé­nyeket érték el, minden évben több és több továbbtenyész- tésre alkalmas szarvasmarhái, sertést, juhot és baromfit ad­nak a termelőszövetkezetek­nek. 1958-ban még csak négy és félmillió, 1959-ben már ki­lencmillió, az idén pedig több mint húszmillió forint értékű tenyészállatot kapnak a ter­melőszövetkezeteik a megye gazdaságaitól. Az állatok el­szállíttatását már meg is kezd­te a Tenyészállatforgalmi Gaz­dasági Iroda és csupán április hónapban kétezer koca került ki az állami gazdaságok tenyé­szeteiből. Az év folyamán összesen 60 bikát, 155 vemhes üszőt, 250 sertéskant. 8000 kocát, 1050 anyajuhot és 50 000 csibét ad­nak a baranyai gazdaságok a termelőszövetkezeteknek. A tenyészállatok jó minőségére jellemző, hogy a bikák 4000 liternél és az üszők 3000 liter­nél több tejet adó tehenektől, a sertések gyorsan fejlődő, jói fialó fehérhúsú kocáktól, a ju­hok pedig öt kilogramm gyap­jút adó anyáktól származnak. Az idén már több termelőszö­vetkeze; .capott tenyészsüldöt abból a nagytestű és jól sza­porodó ún. holland-lapály ser­tésfajtából is, amelyet évek óta tenyésztenek a Sátorhelyi I Állami Gazdaságban. Az egyetlen út Az utóbbi hónapok szinte legjelentősebb nemzetközi eseménye a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának csütörtökön megnyílt ülésszaka. Hruscsov elvtárs bejelentései ismét csak aggodalomra intették a kapitalista világ vezetőit; a kommunizmus építésének si­kerei bebizonyítják nincsen más út az emberiság felszaba­dítására, anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésére, csak a kommunista társada­lom. Az utóbbi évtizedek, de kü­lönösképpen a néhány leg­utóbbi esztendő fényesen igazolta a kommunizmust épí­tő szovjet nép társadalmi és gazdasági fölényét a kapita­lista világgal szemben. Hol van a világon még egy olyan ország, ahol a nemzeti jöve­delem háromnegyed része a dolgozók egyéni szükségleteit fedezi, ahol a munkásság re­álbére kétszerese az 1940. évinek, ahol a parasztok reál­jövedelme hat esztendő alatt 64 százalékkal növekedett? Szédületes számok, szédüle­tes távlatok! Április 1-től a Szovjetunióban 16 millió dol­gozó tért át a hét, illetve hat­órás munkanapra, és négy esztendő múlva megkezdik a hat, illetve az ötórás munka­nap bevezetését. A hétéves terv első esztendeje olyan eredményeket hozott, amelyek felülmúlták a legoptimálisabb reményeket is. A békés gaz­dasági versenyben nem két­séges. hogy melyik országé lesz az elsőbbség. A Szovjet­unió eredményei a jólét, a gazdasági biztonság, olyan szilárd alap, amelyről belát­hatatlan messzeségekbe ma­gasodik a kommunizmus fö­lénye. A Szovjetunió eredményei a kommunizmus igazságát hirdetik. A kapitalista orszá­gok sohasem lesznek képesek humánus társadalmi intézke­désekre, az életszínvonal terv­szerű, szakadatlan emelésére, a dolgozók teljes foglalkozta­tottságának biztosítására, stb. Megérett a gyümölcs, elér­kezett az idő, amikor a szo­cializmus és a kommunizmus az eddigi politikai és szociá­lis előnyökön kívül mind több és több szellemi és anyagi juttatást nyújt az emberek­nek. S kell-c erre ragyogóbb, meggyőzőbb bizonyíték, mint az, hogy megszüntetik a mun­kások és alkalmazottak adóz­tatását, hogy a Szovjetunió­ban ma 50 millió takarékbetét­könyv tulajdonos 105 milliárd rubelt tart a takarékban? — Amint látják — mondot­ta többek között Hruscsov elvtárs — ülésszakunk napi­rendje jól beillik a tavaszi öröm és vidámság légkörébe. Tavasz és vidámság, boldog, nyugodt élet, szüntelenül emel kedő életszínvonal, a dolgo­zókról való messzemenő gon­doskodás — mindez együtt­véve jellemzi a szovjet embe­rek mai életét és jövőjét. Or­szág. világ a tanúja: az em­beriség egyetlen lehetséges útja a boldoguláshoz — a szo­cializmus, a kommunizmus. Új hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodás a Szovjetunió és Magyarország között Hivatalos közlemény a magyar—szovjet gazdasági tárgyalásokról Moszkva (MTI) A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége és a Magyar Népköz- társaság kormánydelegációi a közelmúltban kereskedelmi tárgyalásokat folytattak Moszk vában. A tárgyalások baráti légkörben, a testvéri együttmű­ködés és a kölcsönös segítség szellemében zajlottak le. és 1960. május 6-án sikeresen be­fejeződtek. E napon aláírták az 1961—65 közötti időszakra szóló Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság köl­csönös áruszállításaira vonatko zó hosszúlejáratú megállapo­dást. Az aláírt hosszúlejáratú meg állapodás meghatározza a két baráti ország közötti kereske­delem jelentős fejlesztését. Az áruk kölcsönös szállításá­nak terjedelme az 1961—65. évben több mint tizenkétmil- liárd rubelt tesz ki, és hat­van százalékkal haladja meg az előző ötéves tervidőszak áruforgalmának színvonalát. Az 1965-ös évben a két ország közötti áruforgalom megköze­lítőleg éri el a hárommilliárd rubelt, ami az 1958. évi áru­forgalomnak több mint kétsze­rese. A bzovjetumó, m«m koráb­ban is, jelentős mennyiségben szállít a Magyar Népköztársa­ságnak nyersanyagokat, fűtő­A lottó nyerőszámai: A hónap első lottósorsolását a fővárosban rendezte a Sport- fogadási és Lottóigazgatóság. Először a 19. játékhét nyerő­számait sorsolták: egy-egy nye­rőosztályra 1 785 000 forint jut. A nyerőszámok a kővetkezők: 29, 30, 39, 55, 60 anyagokat, gépeket, berendezé­seket és qgyéb, a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára fontos árukat. Az ötéves terv tervidőszak folyamán a Magyar Népköz- társaságba leszállításra kerül 9 040 000 tonna vasérc, 2 800 000 tonna kohókoksz, egymillió tonna kokszolható szén, ezen­kívül 6 600 000 tonna nyersolaj. 188 000 tonna gyapot, 800 000 tonna apatit-koncentrát, öt­millió 730 000 köbméter faáru, jelentős mennyiségű színes­fém, stb. A Szovjetunió szál­lít továbbá fémforgácsoló szer­számgépeket, olajfúró és szál­lító- emelő közlekedési beren­dezéseket, gépjárműveket, traktorokat, útépítő berende­zéseket, mezőgazdasági gépe­ket. A szovjet nyersanyag, fűtő­anyag, gép és berendezések szállítása nagyjelentőségű a magyar népgazdaság fejlesztő sét célzó második ötéves terv teljesítése szempontjából. Mi vei a terv döntő feladata a szocializmus alapjai lera­kásának befejezése és a szo­cialista építés meggyorsítása A Magyar Népköztársaság az 1961—1965. években gépe­ket és berendezéseket, bizo­.,. .. mesigaz iméS te..-', éle­ket és közfogyasztási cikke­ket szállít a Szovjetuniónak, az ötéves tervidőszak folyamán Magyarország a Szovjetunió népgazdasági érdekeinek meg­felelően szállít: 122 tengeri és folyami hajót, 360 úszó- és portáldarut.. 5500 fémforgácso­ló szerszámgépet, 193 Diesel­vonatot. továbbá híradástech­nikai berendezéseket 625 mil­lió rubel értékben, ellenőrző- és mérőműszereket 152 millió rubel értékben, vegyipari be­rendezéseket 150 millió rubel értékben, konfekciót és kötött­árut 283 millió rubel értékben, 122 millió méter pamuttexti­liát és egyéb árukatj Különösen növekszik a két ország között a gépek és a berendezések árucsereforgalma Az 1961—1965. időszakban — az előző ötéves tervidőszakkal összehasonlítva — a gépek és berendezések Szovjetunióból Magyarországra történő szállí­tása 2,7-szeresére, a Magyar- országból a Szovjetunióba tör­ténő szállítások 1,8-szorosára emelkednek. A gépek és a berendezések kölcsönös szállításának ilyen jelentős mértékű növekedése a szocialista országok ipari ter­melésének a KGST által meg­valósított szakosítása és együtt működése következtében vált lehetővé, A megállapodást a Szovjet­unió kormányának megbízásá­ból N. Sz. Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter, a Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából Incze Jenő kül­kereskedelmi miniszter irta alá Megalakult a Berente. Vegyiművek A Nehézipari Minisztérium Berentei Vegyiművek néven új vállalatot alapított. A már termelő Borsodi Vegyikombi­nát és a most épülő Tjsza- vidéki Vegyikombinát után ez már a harmadik új nagy vál­lalat, amelyre fontos hivatás vár a magyar vegyipar világ- színvonala fejlesztésében. A Berentei Vegyiművek ha­zánk első nagyteljesítményű PVC gyára lesz. Az építkezés első szakaszá­ban a klórt előállító, évi 10 000 tonna teljesítményű elektrolí­zis üzem és a 6000 tonnás PVC üzem épül fel. Az elektrolízis üzemben konyhasó oldatból klórgázt és marónátront gyár­tanak. Berentén a hőerőmű melletti ötven holdnyi területen, ahol az • új vegyimű üzemei épül­nek, már megkezdték a terep- rendezést és előreláthatólag eb­ben az évben hozzáfognak az üzemi épületek ^lapozásához. A jövő évben teljes erővel kez­dik el az üzemek építését és a terv szerint az ötéves terv el­ső felében befejezik. Amint az I elektrolízis üzem és a PVC­meg* gyár elkészül, nyomban kezdi a termelést. ■■ A beruházás azonban nem ér véget mert mindkét üze­met folyamatosan tovább épí­tik. A munka második szaka­szában a PVC-gyár évi 16 000 tonna teljesítményre bővül, ennek megfelelően nagyobbít- ják a klóriizemet is. Ugyan­akkor karbid-alapanyágról át­térnek földgáz alapanyagra. A Romániából csővezetéken ér­kező földgázt alakítják át ace­tilénné, és sósavval együtt ezt dolgozzák fel PVC porrá. Ez a technológia az előbbinél is korszerűbb, termelékenyebb és olcsóbb lesz. Az üzemek tervezését már megkezdte a Vegyiműveket Tér vező Vállalat. A tervdokumen­táció egy részét, a technológiai leírásokat és a gépi beren­dezéseket külföldről szerzik be A klórüzem berendezéseit francia cég szállítja, a PVC üzem gépeinek szállítására pe­dig nyugatnémet vállalattal kötöttek szerződést. A BVM beruházásainak el­ső részére körülbelül félmilli- árd forintot fordítanak. ■» A Szovfetfunió Legfelső Tanácsa folytatja munkáját Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tana csónak ülésszaka péntekén déu;.!.. ..A e Ttim Kreml-palotában folytatta munkáját. A két. ház — a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács — együttes ülésén folytatják Jtfyikita Hruscsov előadói beszédének vitáját. V. Dolgopol, a Nyizsnyij Ta- gil-i városi pártbizottság első titkára után A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszte­re stóláit fél a Legfelső Ta­nács ülésén. Beszéde elején arról szólt, hogy a Szovjetunió nemzetközi tekintélye mindinkább növek­szik, a Szovjetunió és szövet­ségeseik sokszáz millió béke­szerető ember támogatásával mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék a békét, ne enged­jék meg egy új háború kirob­Tizenöt év Pécsbányatelepen Tegnap délután az I. kér. tanács pécsbányatelepi kiren­deltségének állandó bizottsága kibővített ülést tartott, mely­re meghívták a területi és üzemi pártszervezetek, tömeg­szervezetek vezetőit és lako- bizottsági elnököket. Nyéki László elvtárs, az ál­landó bizottság elnöke röviden beszélt Pécsbánya múltjáról, majd a hozzászólásokban az elvtársak elmondották, hogy 15 év alatt mi minden épült ezen a lakóterületen. Csak a. föld feletti létesítmé­nyekről beszéltek a hozzászó­lók. Elmondották, hogy a 15 év alatt korszerű, szépen be­rendezett legényotthont létesí tettek, új pártházat építettek, minden követelménynek meg Hatszáz személyes iparitanuló-otthon épül a III. kerületben A Pécsi Tervező Vállalatnál a napokban fejeződött be az Uj-Mecsekalján épülő új ipari tanulóotthon tervezése. Az építkezést ez év júniusában kezdik el és a tervek szerint 1961 szeptemberében adják át rendeltetésének. Az új otthon hattantermes lesz, étteremmel, konyhával. Érdekessége, hogy a kollégiumot is ugyanabban az épületben helyezik el. A hatszáz személyes otthon amely 14 millió forintos költ­séggel épül, formájában egé­szen újszerű és a város felé épülő városrész központjában kap helyet* felelő üzemorvosi rendelő lé­tesült. Felsorolták még a léte­sítmények között az új fürdőt, lámpakamrát, fűtöházat, a mű­helynek az étkezdéjét, az ifjú­sági fürdőt és az átadás előtt álló napszinti fürdőt. Pozsgai Pál nyugdíjas arról beszélt, hogy a felszabadulás előtt milyen volt a legényott­honban az élet. — Szórakozási lehetőségünk nem volt. Csak ponyvaregé­nyeket olvastunk és harmincán voltunk összezsúfolva egy kis szobában. Szórakozásra nem is nagyon juthatott idő, hiszen nem is volt köztünk olyan, aki hetenként 2—3 pótműszakot ne csinált volna, hogy nagyobb keresethez jusson. De még ez sem volt elegendő, meri a havi 50—60 pengőből, amit keres­tünk, 30—35 pengőt költöttünk csak a kosztra. Ma már más a helyzet — mondotta. — Fillé­rekért kapják a legényotthon lakói a kasztot, színházba, mo­ziba járhatnak és könyvtáruk is van. Árvái László arról szólt, hogy azelőtt csak egy orvos volt itt, ma pedig gyönyörű kórháza van Pécsbányának. A vizet sem kell több száz méter­ről hordaniuk haza. Nem be­szélve arról, hogy ma már a városba bejutni nagyon köny- nyú, hiszen állandó autóbusz­bi­járatuk van, ami azelőtt zony csak álom volt. — Egy hónapra elküldték engem Abaligetre, mivel a bá nyában szilikózist kaptam, pe­dig már nyugdíjban vagyok. A felszabadulás előtt még egy fürdőjegyet sem kaphattak a városi fürdőbe a bányászok, nem ám, hogy egy nyugdíjas egy hónapra elmehessen vala­hová gyógyulni — mondta Horváth Lajos elvtárs, — Em­lékszem rá, egy barakk volt int, ahová a nyugdíjas bányászo­kat rakták, ha már nem tud­tak dolgozni a bányában. Stettner József né elmondot­ta, hogy édesanyja két tojást sütött meg vacsorára az egész családnak. Abból ők a nővé­rével nem ehettek, mert kel­lett édesapjuknak, hogy bírja a nehéz föld alatti munkát. Bútorról, új ruháról nem. is álmodhattak. Most szép laká­suk, bútoruk van, s minden évben disznót vágnak, pedig a férje nyugdíjban van, s a nyugdíjból még arra is jut, hogy félre tehessenek havonta bizonyos összeget. A hozzászólók, akik a fel- szabadulás előtt Pécs bányate­lepen éltek és ma is ott lak­nak, valamennyien megelége­déssel szóltak az elmúlt 15 év fejlődéséről, a bányászok meg­változott életéről. baaiás&t, ami a mai körülmé­nyek között tragikus követ­kezményekkel járna az egész emberiségre. Ezért a Szovjet­unió nem nézhet i tétlenül, hogy hol itt, hol ott lobban fel a világban a háború tüze, új háborús tűzfészkeket hoz­nak létre — mindenekelőtt Nyugal-Németországban. — A Szovjetunió többször javasolta, hogy kössenek békeszerződést Németországgal, változtassák meg Nyugat-Berlint . szabad várossá, hogy ez ne váljék új háború tűzfészkévé. A Szovjet­unió nagy türelmet tanúsított. Azt várta, hogy nyugati szö­vetségesei megértik érvelését Németország helyzetével kap­csolatban. A türelmes maga­tartást azonban nem lehet a határozatlanság, a gyengeség jeleként felfogni — állapította meg Gromiko, s hangsúlyozta: a szovjet kormány mindig őszintén fejtette ki vélemé­nyét és ha ma azt mondja, hogy megfelelő megegyezés hiányában békeszerződést köt a Német Demokratikus Köz­társasággal, akkor ez valóban így is van. Gromiko megállapítotté: ez nem jelent sem fenyegetést, sem ultimátumot — pusztán azt a törekvést juttatja kife­jezésre, hogy a jelenlegi hely­zetben érvényesítsék az idők követelését. — Nyugaton egyesek azt mondják, hogy adott esetben hajlandóik erőt is alkalmazni Nyugat-Berlin „védelmére1, vajon meggondolták-e, mit jelent ez? Erre azt válaszol juk, hogy az erő alkalmazását úgy fogadjuk, ahogyan az ag- resszorokat kell fogadni. A Német Demokratikus Köztár­saság határai szilárdak és hu szükség van erre, védelmükre készen áll a Szovjetunió és varsói szerződés valamennyi részvevőjének egész erejei Gromiko megállapította: s Szovjetunió : erőfeszítései eile nére a tízes-bizottság eddigi tanácskozásai nem hoztak kéz­zel fogható eredményt a lesze­relésben. Bebizonyosodott hogy a Nyugat nem óhajt le­szerelést. hanem ellenőrzést, leszerelés nélkül . A Szovjet­ünk) ebben a kérdésben is tü­relmet tanúsít. Véleménye sze­rint a kérdést csak a nagyha­talmak megegyezésével lehet megoldani. Kétségtelen azon­ban, hogy a Nyugatnak is meg felelő magatartást kell tanúsí­tania. Ezért a párizsi csúcsér­tekezlet ebben a kérdésben is a Nyugat jóindulatának próba köve lesz. Gromiko kijelentette, a szov jet kormány nem veszti el re­ményét. Bízik benne, hogy nyugati partnerei megértik: az általános és teljes leszerelés nemcsak egy ország, hanem valamennyi ország számára hasznos. A szovjet kormány bízik benne. hogy a párizsi értekezleten valóban olyan eredmények születnek, ame­lyeket a népek várnak: ezek az eredmények enyhítik majd a nemzetközi feszültséget. Ha azonban nem sikerül megegye zésre jutni, akkor ez ismétel­ten leleplezi a nyugati hatal­mak politikáját. Gromiko külügyminiszter után V. Ambarcvmjan örmény képviselő, a világhírű csilla­gász szólalt fel. A NATO-or- szágok isztambuli értekezleté­ről kijelentette: a szovjet em­berek véleménye szerint az isztambuli értekezleten elfo­gadott határozatok nem a bé­két, hanem a hidegháborút szolgálják. A vitában felszólalt még Jefremov gorkiji, Gruseckij ukrajnai és Ahundov azerbajd zsáni képviselő. Gyemicsov képviselő javas­latot terjeszteti a Legfelső Tanács elé, a javaslat értelmé­ben a Legfelső Tanács jóvá­hagyta a Szovjetunió kormá­nyának bel- és külpolitikáját. Az elnöklő Lobanov javas­latára ezután berekesztettók a vitát a napirend első pontja felett, Lobanov bejelentette: a zárszóra, valamint a szavazás­ra a második napirendi pont tárgyalása után kerül sou

Next

/
Thumbnails
Contents