Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-05 / 105. szám
»M. MÄJI'S s. W APLÖ Kukori ca-kísértetek Rózsafán Az idegenforgalmi helyzetről tárgyal mai ülésén a II. kerületi tanács v. b. A rózsafái Kossuth Termelőszövetkezetben nem mindennapi dolgot művelnek. Állami gazdaságokban már mindennapi, de termelőszövetkezeteinkben még nem vált azzá a kísérletezés. — Nálunk sem ment köny- nyen — mondja a Kossuth brigádvezetője. Király Lajos. — Először a Martonvásári 5-ös tői mindenki idegenkedett, most meg mindenki azt vet még a háztájiban is. Belátták, hogy többet ad. — Hallottam most megint kísérleteznek. Mi ennek a kísérletezésnek a célja? — Hogy is kezdjem?! Tudja 10—10 holdon vetünk Mező- hegyesi 39-ee, Martonvásári Június 5-én ünnepük a pedagógus napot Az idén, június 5-én ünnepük hazánkban a nevelők napját. A kilencedik pedagógus nap ünnepségeit a fővárosban és vidéken részben június 4- én, szombaton, több helyütt pedig vasárnap, 5-én rendezik a Hazafias Népfront', a tanácsok, a mőtanács, a Pedagógusok Szakszervezetének helyi szervei, valamint a KISZ és a szülői munkaközösségek. 5-ös, Martonvásári 1-es, Ogyessza 10-es és Vir 25-ös kukoricát. Azt akarjuk kikísérletezni, hogy a mi viszonyaink között melyik ad legtöbbet holdankint. A legjobb kukoricafajtát keressük. — & mit szólnak ehhez a tagok? — Most már semmit örülnek neki. Mert azt mondják: „Ha sikerül többet termő kukoricát találni, akkor ebből nekünk is hasznunk van.” Rózsafán a múlt esztendőben is nagyon jól bevált a Martonvásári 5-ös. Negyvenöt mázsa csövet adott holdankint. de volt olyan tíz hold, ahol elérte az ötvenet is. Király Lajos brigádvezető azt mondja: „Ha megadjuk mindazt a többinek is, amit az a tíz hold kapott, akkor ott is meg lett volna az ötven mázsa.” Ennek ellenére mégis olyan kukoricát keresnek, ami még többet ad. — Van olyan kísérletünk is — magyarázza Király Lajos — hogy megpróbáltunk olyan földbe kukoricát vetni, amelyikben tavaly is kukorica volt Kiváncsiak vagyunk rá: meddig bírja a föld, ha mindig kukorica kerül bele.. > ötszáz holdon termel az idén a rózsafai Kossuth Termelő- szövetkezet kukoricát. És ebből az ötszáz holdból hetven holdon kísérleteznek. Kísérleteznek és közben arról beszélne*: „Ebben az évben többet szeretnénk elérni holdankint mint negyvenöt mázsa csövest’ Kísérleteznek, hogy ennek ered ményeként az idei eredményeiket is túlszárnyalhassák jövőre. Ma délelőtt a II. kerületi tanács végrehajtó bizottságának ülésén terjesztik elő az Idegenforgalmi Hivatal tevékenységéről szóló tájékoztatót. Az elkészült beszámoló összehasonlítja az elmúlt években városunkba látogatók számát. Amíg 1958-ban 14 ezer háromszáz belföldi és 1100 külföldi vendég érkezett, addig tavaly már jóval meghaladta a belföldiek száma a 24 ezret. A külföldi látogatók száma nem emelkedett ilyen mértékben, mert alig valamivel több külföldi érkezett a múlt évben, mint 1958-ban. A külföldi vendégek forgal— Köpeny — Párizsi balett — Szomjúság — Vörös levelek — Fehér vér... — cd iu^ázi évad fitniá jdan &Aq,a il%áL A nyári filmévad is számos újdonságot szolgáltat majd a mozilátogató közönségnek. A harmadik negyedévben közel negyven játékfilmet mutatnak be a filmszínházakban. Különösen érdeklődésre tarthat számot a szovjet filmgyártás egyik legújabb alkotása, a Szomjúság, továbbá az ugyancsak szovjet Lány a viharban, a Nap mindenkinek világít, a Fekete-tenger leánya és a Vörös levelek című film. A francia filmgyártást méltán reprezentálja majd a Párizsi balett című film, továbbá a Préri utca. Még a harmadik negyedév előtt mutatják be Pécsett a nagy érdeklődéssel várt Montparnasse 19-et, melyben a nemrég elhunyt Gerard Philipe játsza a főszerepet. Az angol filmgyártás a nyári évadban négy játékfilmmel is szerepel. Hamarosan bemutatják a Hely a tetőn című angol filmet, és a nyári műsoron szerepel a Folytassa admirális!, a Sikoly az utcáról, az Ellopták a hangomat és az Ordító egér című film. A szocialista országok legfrissebb filmterméséből mutat ják be a nyár folyamán -a csehszlovák Kör című filmet amely családi problémát választott témájául, az ugyancsak csehszlovák Délben tizenkét órakor és a Ma utoljára cimű Ünneplőbe öltözött a föld Zengőaljai Állami Gazdaság kertészete. Távol lomhán mozog egy traktor. Közelebb érve sem gyorsul. — Palántáznak! Palántaültetőgéppel palán táznak — emberek tozik. Mindenütt szorgoskodnak. Drávátok határában szinte azt hihetne az ember, valami nagy szerencsétlenség történt a legelő irányában, mert itt Zöldüstökű fák bólogatnak, madár rebben, keserveden béget valahol egy kis bárány, rá egész nyáj felel, traktor berreg, cifra szoknyát lebbent a szél... Egyszóval — tavasz van. Tavasz, amikor hosszú pihenés után isimét éled a természet, amikor hosszú kényjön a pénz — indokolja meg előbbi kijelentését és már fordul is, hogy aztán néhány perc múlva eltűnjön a völgyiben. Amerre csak néz a szem: mindenütt emberek, gépék igazítják a természetet az ember szükségletéhez. szalad ki a szájon a gondolat és már megyünk is a süppedés, morzsás talajon, hogy egy kattintással megörökítsük ezt a mozzanatot i'S. Időt, métert állít a fotoriporter, előrébb, hátrább megy, hogy befogja a lencsébe azt a hat lányt, aki hátul ül a gépen, akiknek az a dolguk, hogy amikor csenget a gép, akkor ledugjanak egy-egy palántát. — Tegnap húsz sort ültety<" TAv/AÜ ember ember hátán nyüzsög a távolból nézve. Pedig nem történt sem szerencsétlenség, sem tűz. Csak egyszerűen kivonult az Ujesztendő tagsága trágyát teregetni. Ég a munka a kezük alatt, zsibong a mintegy száz férfitól, asz- szonytól a tábla. — Mire magúik hazaérnek, mi is készen leszünk — mondják búcsúzóul, miközben kocsink tovább robog. szerpihenő után, mint méhek a kaptárból a mezőre rajzanak az emberek. A zöldellő láthatár egyik szegletében, a pécsváradi mű- út mellett lovakat biztatnak az emberek. Négy vetőgép forgolódik a nagy tábla földön. Felülvetik az őszit, hogy jövőre bőven legyen takarmány az állatoknak a martonfai Zöld Mező Termelőszövetkezetben is, amelyben nemrég kezdték csak ízlelgetni a közös munka ízét. — Száz holdat akarunk felülvetni lucernával és vörösherével — mondja Benő István tsz-gazda. — Sok állatot •karunk tartani, mert abból tünk — mondja a traktoros, Tóth János, az irdatlan hosz- szú föld közepe táján. A traktor mint egy piaci kofa standja, úgy zöldell a 6ok-sok karfiol palántától. Lassan megy előre és amint távolodunk a palántaültetőlk- től, a fürge tavaszi szél utánunk szalasztja a palántaültető lányok csengő hangját. Szalad a kocsi. Változnak a képek, Egy azonban nem válVirágos fák, zöldellő, daloló határ! Mintha ünnep lenne. Nagy, nagy ünnep. Az is van. Tavasz. Tavasz, amikor a hosszú tétlenség után egyszerre ébred az ember és a természet, amikor a természet virágpompával, az ember pedig traktorberregéssel, munkazenével köszönti a megújuló életet. Szalai filmeket. Az NDK filmjei közül jelentős szakmai és közönségvárakozás előzi meg a Fehér vér, az ítélet magánügyben, az Áru Katalóniának és a Holtaik bolygója című filmeket. A koreai filmgyártás Hazafi című alkotását tűzik műsorra a magyar filmszínházak Korea felszabadulásának évfordu- j lója alkalmából. Ugyancsak fel ] szabadulási évforduló alkal-1 mával mutatják be a román Tűz a Dunán című filmet, a bolgár filmgyártást pedig a harmadik negyedben a Kicsi című fűm képviseli. A nyári évad műsortervében szerepel még a román A mi fiaink, a nyugatnémet A spes- sarti fogadó, az olasz Nápoly aranya, a finn Fehér rénszarvas az olasz Kenyér, szerelem és..., az Apák és fiúk szovjet, az amerikai Hüvelyk Matyi, a japán Egy tiszta szerelem története, az osztrák Mozart és az olasz Elloptak egy villamost című filmek. A gazdag és változatos nyári filmműsort vezeti be majd a közeli heteik néhány kiemelkedő filmbemutatója, mint a Négyszáz csapás című díjnyertes francia, a Hovanscsina című szovjet, a Mesterdetektív című nyugatnémet, a Rövid- nadrágos ember cimű angol és a szovjet Köpeny című film. A Köpeny című film külön érdekessége, hogy a nálunk is jól ismert Batalov filmszínész első rendezése. 4 A filmújdonságokban bővelkedő nyári évad kellemes hírei közé tartozik az is, hogy a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat — ha az időjárás kedvező lesz — június elsején meg nyitja a pécsi és a mohácsi kertmozit ma főleg a szállodahiány miatt nem emelkedett jobban. Természetesen ezek a számok csak az Idegenforgalmi Hivatal által lebonyolított forgalmat mutatják, de még ez is lehetne nagyobb, ha az idegenforgalmi Hivatalhoz beérkezett szállásigényeket ki lehetett volna elégíteni. Megállapítja a beszámoló, hogy csak egy 300 ágyas turistaszálló létesítésével lehetne az igényeket kielégíteni és ezért szükség lenne egy alkalmas objektum felszabadítására turistaszálló céljából. A szállodahiány enyhítése érdekében az Idegenforgalmi Hivatal megszervezte ugyan a fizetővendég-szolgálatot a város ban, azonban még ez sem elegendő és annak a fejlesztése is szükséges. Pécsett minden előfeltétele megvan a kulturált idegenforgalom megteremtésének, azonban sokat kell tenni nemcsak az Idegenforgalmi Hivatalnak, hanem a városnak is támogatnia kell az idegenforgalom fellendítésére irányuló törekvéseket. Sok műemlék van városunkban, de azokat olyan állapotba kell sürgősen hozni, hogy idegenforgalmi bemutatásra alkalmasak legyenek. Ilyen a Kórház téri Jakováli Hasszán dzsámi és minaret, vagy a Megyei Könyvtár udvarán feltárt festett sírkamrák, melyek egyelőre idegenforgalmi szempontból hozzáférhetetlenek. Az Idegenforgalmi Hivatal minden területen felkészült a megnövekedett forgalom zavartalan lebonyolítására — állapítja meg a beszámoló; Kiadványai, propaganda anyagai a város és Mecsek népszerűsítését szolgálják, Még ebben az évben színes leporellót, igényes kivitelű pécsi képesalbumot is ad ki. Tovább kívánja fejleszteni a mecseki sétaúl- hálózatot is. Az Idegenforgalmi Hivatal már több ízben tett javaslatot a II. kerületi tanács építési csoportjához, a dömörkapul autóbusz-végállomás és a Menedékház közötti útszakasz, a rrdsinatetői út, a volt Francia borozó helyén épülő új turista szállóhoz vezető út megjavítására vonatkozóan. Az utak felújításához és megjavításához 200 ezer forinttal járul majd hozzá az Idegenforgalmi Hivatal i& Kossuth Lajos rokonai-e a tbiliszi Kosutok? Tbilisziben, a Grúz SZSZK fővárosában él családjával Sztanyiszlav Kosut, az egyik élelmiszeripari tervező intézet hőtechnikai részlegének vezetője. Felesége építészmérnök, leánya, Szvetlána pedig a tbiliszi állami egyetem irodalmi karának aspiránsa. A Kosut-család bizonyíthatóan magyar származású és a szabadságharc idején került Oroszországba. Családi hagyomány szerint a tbiliszi Kosutok rokonai az 1848-as magyar szabadságharc nagy vezetőjének, Kossuth Lajosnak. Sztanyiszlav Kosut nagyapja, Eduard Kossuth a szabadság- harc bukása után a Feketetenger partján, . Szevasztopol városában élt. Eduard — akinek magyar neve minden va- luszinüség szerint másként hangzott — életéről kevés adat maradt fenn. A családi krónikák nem őriznek dokumentumszerű emlékeket. A hagyomány szerint Kossuth Eduard honvédtisztként vett részt a szabadságharcban, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy 1849-ben fogolyként került-e Oroszországba. Eduard ekkor valószínűleg 28 éves volt. Hosszú időn át Szevasz- topolban építészmérnökként dolgozott. A család birtokában van egy egykori anyakönyvi kivonat: Kossuth Eduard első gyermekének, Balthazámak. magyarul Boldizsárnak a keresztlevele. Bár Boldizsár 1871-ben született, csupán 1873 februárjában keresztelték meg Szevasztopol városában. Az anyakönyvi kivonat tanúsága szerint a család ekkor még két s-sel írta a nevét. Kosut Sztanyiszlav büszkén vallja magát Kossuth Lajos rokonának. Otthonának falát Kossuth egy öregkori fényképe ékesíti és könyvespolcán igen sok Magyarországról szóló mű, magyar igék orosz nyelvre fordított alkotásai sorakoznak. A család egyik leszármazottja, Givi Szamonad- ze grúz újságíró — Kossuth Eduard dédunokája — részletes kutatásokat is végzett a grúz könyvtárakban és levéltárakban arról, hogy emlékeztek meg az egykori grúz lapok Kossuth Lajos haláláról. Sza- momadze kutatásai szerint a századvégi grúz sajtó meleg rokonszenwel írt az 1848-as nagy vezér alakjáról halála alkalmából: részletesen méltatta tevékenységét, sőt a sajtóban emlékversek is megjelentek.-A történészek feladata megállapítani, valóban rokcmai-e a tbiliszi Kosutok a magyar nép nemzeti hősének. Foto: Erb Gyakorlott i a^szerflő, felveszünk. gyár. Pannónia Sör4294 Malwurf-tralktor berreg a tábla szélén. Elején nagy tartály. — Atrazinozunk — mondja az egyik ember. — Hadat üzentünk a kapálásnak — teszi hozzá egy másik. — Ezt a kukoricát már nem kell kapálni. Fehér lé kerül a tartályba és elindul a két piros Mal- wurf, nyergükben Grécz József és Bujtor Vendel traktorossal, hogy ezen a táblán is elhaljon a kapa csengése, her- segése. Barázdák futnak hegynek fel, völgynek le. A barázdák között vascső húzódik. Ez itt Pécs egyik nagy éléstára, a
