Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-04 / 104. szám
HM. MÄJTTS 4. NAPLÓ 5 Fekete lepelben nagyokat szökkent az éj. Kocsi zörgött és tíz markos legény vidám csevegése hallatszott a csendes éjszakában. — MegjeWltétek a fákat? — Meg hát. Könnyű megtalálni őket, mind ott vannak az erdészház körül —* válaszolt Schlott Pista. A kocsi dombnak kaptatott. A lovak prüszköltek. — Nyomjuk meg! A legények nekitámasztották vállukat a kocsinak. — Majd lefelé könnyebb lesz. Felértek az erdészházhoz. Belanka Karcsi, meg Schlott Pista előre mentek. Benéztek az erdészházba. — Jöhettek. Egy árva lélek sincs. — Jól nézzetek körül, nehogy úgy járjatok, mint mi — óvatoskodott Pávics Lajos. — Mi is körülnéztünk és mégis a hátunkra sózott egy karóval a Luzsányi bácsi, amikor virágot loptunk a kertjéből. Úgy őrzik a virágjukat, pedig lányoknak lesz. ök is így csinálták valamikor. Emlékszel, amikor a Fóris Józsi bácsiéktól loptunk virágot — fordult Pávics Sallaihoz. — Hogy a fenébe ne emlékeznék. Ott meg csengő volt talán minden virágon. Mert alig hogy hozzányúltunk valamihez. máris csengett. — Csengett és futottunk. — De azért virágot mégis vittünk. — Vittünk hát. A Kovács Ilonnak is. — Na ott Jól cserbenhagytatok — így Sallai. _ Képzeljétek, elkezdtük én ekelni, hogy „Lehoznám néked a csillagokat is az égből ..." Mi abbahagytuk és ő azzal a fars hangjával tovább folytatta — mutatott Sállaira Pávics és kitört belőle a nevetés, — Azért mégiscsak felgyújtotta a villanyt —< jegyezte meg Sallai. — Föl hát. Csakhogy te másnap letagadtad, hogy te énekeltél. ■— Elvégre önkritikája ts van az embernek. Nem? — Gyertek már! — kiáltott Schlott Pista. -» Elmegy az idő és nem lesz fa. Az erdőben sötét volt. Sallai végignézett egy hosszú egyenes gyertyánfán, amelynek lombjai között szürkés- halványan előtűnt az ég. — Ez jó lenne. •— Nincs megjelölve. •— De azért mégis jó lenne. Néhányan körülállták a fát. Fél szemét behúnyva végigtekintett a sudár fán Belanka Karcsi: — Igaza van. Mi még nappal sem akadtunk rá. — Igyekszik az ember — szerénykedett Sallai és már fogta is a fejszét. Fejsze csattogott itt is, ott is. Szálfák vágódtak el a földön nagy zajjal. — Állj! — hangzott egy érdes hang. — Az erdész! —- csattant a felismerés. — A Belankáékra kiáltott — állapította meg Sallai. — Gyerünk. Vigyük a fát keresztül a hegyen. Mire ideér, mi elisz- kolhatunk. Négy legény vállára kapta a fát és futó lépésben megindult a hegynek fölfelé. — Ne fussatok már. Légi- veszély elmúlt! — állapította meg Pávics, és amint kiértek az erdőből, elérték azt az utat, ami a hegyi megfigyelő állomáshoz vezetett, leültek és rágyújtottak egy cigarettára. — Na még egy jó hórukk és aztán már lefelé megyünk! — biztatta a legényeket Sallai. — Vajon mi lehet a Belan- káékkal? — kérdezett Pávics. Először senki sem felelt. Csak később szólalt meg Schlott Pista: — Biztosan nekik is sikerült ellszkolni. r— Hány óra? —> kérdezett most minden átmenet nélkül Tóth Lajos, — Háromnegyed tizenegy. Úgy csináljuk gyerekek, hogy ezzel a májusfa-állítás- sal legalább, éjfélre végezzünk. — Miért? Talán másutt is akarsz állítani? Nem. De ..i > — Ja, a hangod akarod re- zegtetni — csipkelődött Pávics. Vállra emelték a fát és jó tíz perc múlva elérték a tetőt. Lefelé, a régi bauxitbánya felé mentek. Itt még megvolt az út is, amit a bányászok kitapostak. Leértek a pártház elé. Legnagyobb meglepetésükre ott már készen állt a lyuk. — Vajon ki áshatta? — tűnődött Schlott. — Mii — ugrottak ki a ház mellőli közből Belankáék. — Hát ti itt vagytok? — csodálkozott Sallai. — Nem fogott meg az erdész benneteket? — Ilyen erdész soha sem fog meg — húzta elő a közből Belanka Sovány Jancsit. — Ti aztán alaposan megijedtetek — szólt oda Sovány Schlottéknak. — Mi? — tette mellére Schlott a kezét. — Mi csak a fát féltettük. Közös erővel nekiláttak a fa díszítésének. Krepp-papírból vágott sokszínű szalagot, négy teli üveg sört és egy nagy SZIT-jelvényt akasztottak a fára. Lassú szél kerekedett. Megzörgette a fa leveleit és hallani lehetett a krepp-papír súrlódását is. A legények még- egyszer végignéztek a fán, amelynek üstöké ott hajladozott a pártház teteje fölött és elindultak. Ut közben itt is, ott is megálltak. Az egyik harmonikát hozott, másik meg hegedűt. Kutyák csaholtak, lépések dobbantak, dal szállt, ablakokban mint apró vallomások, fényjelzések cikázták. Május volt. A megújhodás, a virág, a szerelem ünnepe. Szalai János Tovább bővöl a medrei könyvtár A megyei könyvtár további bővítésére és korszerűsítésére ebben az évben újabb 800 ezer forintot költenek. Ezzel az összeggel a könyvtár fejlesztésére fordított pénzösszeg meghaladja a másfélmillió forintot Egységes szarvasmarha-ötöd» ellenőrzés dán, angol és német tapasztalatok alapján A Szabványügyi Hivatal az elmúlt évben szabályozta a törzskönyvezési munkát s moßt, e munka folytatásaként kibocsátotta új szabványtervezetét a szarvasmarha utódellenőrzésre. A szabvány elkészítésénél elsősorban a dán. az angol és a német tapasztalatokat vették figyelembe, emellett felmérték a helyi tenyésztési adottságokat Is. A szabvány felöleli a vizsgálatok egész rendszerét, a takarmányértékesítéstől a gépi fejés ered ményéig. Tanácsok közleményei A megyei tanácstagoknak mindenütt meg kell tartaniok tanácstagi beszámolójukat május 31-if?. A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a tanácsök végrehajtó bizottságai szervezik ezeket a beszámolókat. A tanácstagi beszámolók időpontját a szervezőknek kell közösen megállapítani oly módon, hogy a lakosságnak az kedvező legyen. A Hazafias Népfront és a megyei tanács javasolja, hogy a tanát-—gok vegyenek részt mindenütt a községi tanácsüléseken és ezt használják fel beszámolóik megtartására. Ezzel segítséget nyújthatnak a tanácsok munkájához. A felmerült problémákat a tanácstagok kivizsgáltatják és ha a tanácsülésen elmondják a lakosság észrevételeit, lehet, hogy ott sok esetben segíthetnek, illetve választ kaphatnak a felvetett kérdésekre. A községi tanácsok vb-elnökeit felhívják, hogy a megyei tanácstagjukkal keressék a kapcsolatot és tájékoztassák őket a tanácsülések időpontjáról, valamint a megtárgyalásra kerülő anyagról is. A tanácstagok pedig főleg a ne-elési, kulturális problémákra keressenek megoldásokat és beszámolójukban támaszkodjanak a Hazafias Népfront és a megyei tanács által közösen kiadott tanácstagi tájékoztatóra. A majorépítők Tjtns H7 üvi hfaa és n ms kaszása takarmányozási célra! A megyei tanács mezőgazdasági osztályának felhívása Az elmúlt év őszén megyénk területén a kenyérgabona nem került teljes egészében elvetésre. — Igen fontos, hogy fokozottan ápoljuk és kiesés nélkül fenntartsuk a meglévő kenyér- gabona vetéseket Ezért felhívjuk, minden állami gazdaság, termelőszövetkezet és egyéni dolgozóparaszt figyelmét arra hogy őszi búzát és rozsot zölden, takarmányozási célra lekaszálni tilos. Az évelő pillangósvirágú takarmánynövények. valamint a rétek és legelők fejlődését jobbnak és takarmányozásra ko rábban felhasználhatónak értékeljük, mint más években. Ez a körülmény a rendelkezésre álló szálas — siló — és abraktakarmányokkal együtt lehetővé teszi az állatáljomány zavartalan takarmányellátását. Azoknak a gazdaságoknak, ahol ezek a kedvező feltételek megvannak, javasoljuk, hogy a takarmány céljából vetett őszí keveréktakarmányokból a felesleget magnyerés céljára hagyják meg. Elsősorban azokat az őszi keverék takarmányokat helyes meghagyni, ame lyekben a tél folyamán a bükköny erősen kiritkult. Romvári Ferenc osztályvezető A mikor a mérnökök két hónappal ezelőtt letették a Kossuth Tsz asztalára a major tervrajzát, még kevesen hitték, hogy a papírra felvázolt tervekből belátható időn belül valóság lesz — Szép, szép..; meg jő is volna, — mondogatták a tagok különösen az új belépők, miután bepillantottak a rajzokba. — De hát rajzolni könnyű! Hogyan, miből építsük meg?! — S csak legyintettek. De, hogy ezzel a legyintéssel nem zárták le az ügyet és a tervrajzot nem hagyták a fiókban porosodni, arra az ember rögtön rájön, ha a Hidor felé vezető országúton kiballag a hásságyl faluvégre. Legelső, ami szembe tűnik egy fiatal fákkal körülhatárolt terület, amelyet középen az országút oszt arányosan ketté. Az úttól balra eső bekerített szakaszon még búza és lucerna táblákat borzol a májusi szél, de Jobboldalt lüktető és eleven az élet. Kővel, téglával megrakott kocsik jönnek, mennek, sarat gyúrnak, alapot ásnak, s a kalapácsok koppa- nása alatt szikrázik, százfelé pattog a kő ahogy a kívánt formára kifaragják. A Kossuth Tsz építőbrigódja vette birtokába a major alsó szakaszát, s a frissen felhúzott falak, a vakító palatetők jelzik mindenfelé a kezük nyomát. Hat kőműves, két ács és hét segédmunkás dolgozik a brigádban, valamennyien tsz- tagok és munkaegységért dolgoznak. Egy kivételével tavasszal léptek be a szövetkezetbe és rövidesen •'efallokí- tották a brigádot, b»f»f“veze‘lő nek sa elismert ekemben ‘ Mayer Józsefet választották meg. Munka az akadt rögtön, javítások, kisebb átalakítások, a közösben, no meg a tsz-ta- gok részére is. Hamarosan híre ment a környéken, hogy a hásságyí tsz-nek komoly építőbrigádja van pallérral, szakemberekkel, ahogy dukál. Jöttek a megrendelések egymás után, néhány kisebb munkát el is vállaltak. De aztán a tsz vezetősége, meg a tagok Is, akik eleinte bizony kicsit nem jó szemmel nézték a kőműveseket, rádöbbentek, hogy az építőbrigád komoly érték a tsz kebelében tagjai szorgalmasak, ügyesek. Elhatározták, hogy ezzel a brigáddal hajtják végre a nagy tervet, a major felépítését. Az állatállomány szaporodása is sürgette a munkát. Leállították a külső megrendeléseket és teljes erővel láttak az építkezéshez. — Merész vállalkozás, de csöppet sem kockázatos, hiszen csak az anyagbeszerzésen múlik minden, a munkát mi elvégezzük — mondja Brant Fü- löp brigádtag, miközben kanalával laposra simítja a habarcsot a falon. — Még a víztornyot is mi építjük meg. A Vízügyi Igazgatóságtól kinn volt egy szakember, és annak kiszámítottuk, hogy amit a vállalat 300 ezer forintért vállalna el, kút, víz. torony, szivattyú beszerelés stb., azt mi 40 ezer forintért elvégezzük házon belül. így vagyunk az istálókkal is, saját erőből építjük valamennyit. Amellett mi szabjuk ki a határidőket és mi is tartjuk be. sőt igyekszünk egy-egy épületet minél előbb befejezni. Ez az év kicsit ne- h-5> fes's, mért túl «ok • sürgős munka, 200 férőhelyes sertéshizlalda, 50 férőhelyes fiaz- tató, ugyancsak 50-es szabad- tartásos növendékmarha istálló és egy 600 köbméteres betonsiló, azután' kútépítés. víztorony, baromíiól tetőépítése és több apró munka, még felsorolni is sok. Mégis úgy gondoljuk ennyit el tudunk végezni; A brigád tagjai rábólintanak. Brant Fülöp mindannyl- uk helyett beszél, még Mayer Józsi bácsi a brigádvezető is hátrahúzódik egy kicsit mert hát Brant már régi tsz-tag, öt esztendeje, aztán mindig mindenről tud, mindenben tájékozott. Csak mondja ő el ezeket a dolgokat a brigádról, ök nem szeretnek dicsekedni, Brant Fülöp se azért mondja. Dolgoznak, ennyi az egész. Elvállalták ezt a nagy munkát és végre is hajtják. A kalapácsok sűrűn pat- tognak a köveken, szinte szemlátomást nő a fal, az egymásután érkező szekerekről ütemes mozdulatokkal rakják le a téglát. A saját tég- laégetőjükből hozzák, azt sem kell vásárolni. Van itt munka bőven amig ez a major felépül. Mert az istállók után a gépszíneket, irodát, műhelyeket építik majd fel. A leendő majort körülvevő nyárfák, ame lyeket a tsz-asszonyok márciusban ültettek el szépen megeredtek, levélbe borultak. Amikor az első fát ültették, talán akkor tették le az első téglát Is itt a major helyén, s amikorra a fák megnőnek a hásságyi tsz majorja is kiépül úgy, ahogy azt a tervezői megálmodták. Toliseprű TetUíben iáiá nacUá# Május van, de azért még hűvös szélben ragyognak a rügyek. Gyakran záporverte utcákon járunk, s kémlelve lessük a borús égboltot: esik, nem esik? És ha a szőkekon- tyú kis felhőcskék közűi kisettenkedik a násztáncos napsugár, szívesen sétálgatunk városunk fő utcáin, s szemlélget- jük a kirakatokat. A sokféle kirakatban a nadrágokra téved tekintetünk. Putnoky Jenő, kedves olvasónk, ugyanis felhívta nemrég a figyelmünket arra, hogy a Sallai Imre utca 48. sz. házban lévő 3. számú Pécsi Ruházati Boltban — a kiírás szerint — „színekben kapható“ nadrágok vannak. Megnéztük a különböző színű nadrágokat, de nem vásároltunk, mert a Kossuth Lajos u. 62. sz. ház cégtábla nélküli boltjában „szövett (két t-vel!) színekben" is vásárolható. Tudjuk, hogy a nadrág csak a szkitha-fajta népek előnyomulásával terjedt el a nyugati és déli népeknél. A görögök és a rómaiak eredetileg nem használtak nadrágot, azt csak a galliai és germán légiók honosították meg a római hadseregben. Ez a nadrág azonban csak térdig ért. A XII. századtól kezdve nyugaton a nadrág két részből állt: az alsó rész a térden felül, a comb közepéig érő harisnyaszerű nadrág volt, míg a felső, egy régi úszónadrághoz hasonlított. A XVI. századbeli nadrágok I. Ferenc korában még térdig sem értek, III. Henrik idejében pedig egy mai rövid úszónadrághoz hasonlítottak: csak az ágyékot födték el. Amikor a nők krinolint kezdtek viselni, a férfiak kitömték nadrágjaikat. A kitömés Angliában olyan nagy arányokat öltött, hogy a parlament ülőhelyeit ki kellett cserélni. A mai hosszúnadrág őse: a pantalló, ezzel az olasz szóval együtt a francia forradalom idején terjedt él. Azóta a nadrágok formája több ízben is változott, de a pantalló elnevezés maradt. Bizonyára ezért nem engedik Pécsett sem kikopni nyelvünkből ezt a szót. Legalábbis erre utal a Pécsi Állami Aruház kirakatában elhelyezett egyik nadrág, amely a „hágó pantalló“ büszke felirattal dicsekedik; Mivel a kiírás némi nemi félreértésre adott okot, a feliratot kicserélték. Az új szöveg szerint a kirakati hosszú nadrág új neve: „hágó szövet pantalló." Tudjuk, hogy az egyes szö- vettajtákat a gyárakban különbözőképpen nevezik el. így adódik: Ady-szövet, Győzőszövet, Ciprus-, Caesar-, Plútó-, Xerxes-szövet. Néha városokról neveznek el egy-egy szövetfajtát: Budapestről, Rotterdamról, Kassáról. Ez utóbbit a pécsi szövetárusító boltok kashá-nak, sőt Jcaskó-nak Is írják. Helyes, ha a kirakatokban megjelölik a nadrágfajtákat: térdnadrág, lovagló nadrág, csizma-, lengyel-, golfnadrág, stb. Jó, ha a szövetminőséget is közük, de tegyék ezt helyesen! Az említett esetben így kellett volna szöve- gezni a kiírást: „Hágó szövetű nadrág." A Pécsi Szabókisipari Szövetkezet 3. számú fiókjának (Kossuth Lajos utca 35. sz.) kirakatában „hasas nadrág“ díszeleg. Itt is ildomosabbnak és megfelelőbbnek tartanánk a „hasra szabott nadrág", vagy a csipőnadrág elnevezést. És ha már a nadrágokat bí- rálgatjuk, nem hányhatunk szemet a nadrágkészítés műszavai felett sem. A pécsi nadrágkészítők jórésze még ma is lastuk-ot mond gombléc helyett, sliccleiszli-Től beszél nyílásléc helyett. A hasszorí- tót bauhspangli néven emlegetik, a bujtatót pedig slé/-nek hívják, még az olyan szabó- ságok-ban Is, ahol egy mester dolgozik. Majakovszkij pár évtizeddel ezelőtt megírta a „Nadrágban járó felhő“-?,. Tanácsunk) szánjanak le ezek a felhőben járó nadrágok és nadrágkészítők a földre, s nevezzék csak magyar néven a gyereket, illetőleg a nadrágot! Tóth latrán Egyre több külföldi utazást szervez az Expressz-szolgálat A fiatalok nagyon érdeklődnek a külföldi utazások iránt. Erre való tekintettel az Express Utazási Szolgáltató Vállalat még az alábbi külföldi utazási lehetőséget biztosítja; KELET-SZLOV AKIA: Utazással együtt 5 nap. Részvételi díj: 736 forint, 246 forint zsebpénz. Utazás időpontja: május 5, június 9. és 16, július 7, augusztus 4, szeptember 1, október 6, november 9 és december 9. PRAGA—BRATISLAVA: Utazással együtt 7 nap. Részvételi díj: 1200 forint, 330 forint zsebpénz. Utazás időpontja: május 13, június 24, július 22, augusztus 12. és 26, szeptember 5, október 21, november 4, december 2. PRAGA, II. ORSZÁGOS SZPARTAKIÄD: Utazással együtt 4 nap. Részvételi díj: 876 forint, 193 forint zsebpénz. Utazás időpontja: június 23, július 30, BRNÖI VÄSAR: Utazással együtt 7 napj Részvételi díj: 1081 forint, 338 forint zsebpénz. Utazás időpontja a vásár megnyitásától függően, NÁSZÚT ASOKNAK: Karlovy Vary Utazással együtt 9 és fél nap, Részvételi díj 2 fő részére 2650 forint, zsebpénz' '968 forint; Utazás időpontja május 10, 27, június 7, október 10, 17, 24, 31. november 7, 21, 28. december 5, 12, 19, 26, BUKAREST—MAMAIA (Fekete-tenger): Utazással együtt 16 napf Részvételi díj: 1800 forint, 288 forint zsebpénz. Utazás időpontja: augusztus 1« 12, 23. Az üzemek, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, iskolák fiataljainak csoportos utazását javasoljuk elsősorban. Részletes felvilágosítást, útlevélkérőlapokat, befizetési csekkeket, a KISZ megyei bizottság ágit prop. osztályán kapnak az érdeklődők. Érdekesnek ígérkezik a KISZ és Szakszervezetek Kaltúrhézégak májusi programja A KISZ és Szakszervezetek kultúrházának könnyűzenei klubja érdekesnek Ígérkező rendezvényeket szervez. Május 15-ig küldhetik be a baranyai zeneszerzők pályázatukat jeligésen. Pályázni csak szöveges táncdallal lehet Igen érdekes lesz a jutalmazás Is. Az okleveleken és tárgyjutalmakon kívül a legjobb pécsi zenekarok tolmácso lásában a budapesti és pécsi rádió is műsorra tűzi a díjazott táncdalokat Május 22-én nyilvános hangverseny lesz a kultúrházbaip Minden 20—30 év közötti férfi és 18—25 év közötti nő részt vehet a hangversenyen. Az ismert magyar táncdalok közül egy gyors és egy lassú táncszámot kell előadniok a résztvevőknek. A könnyűzenei klub már szervezi a nagy érdeklődéssel várt műsort. így kívánják megyénk könnyűzenei életét, új, tehetséges énekesekkel felfrissíteni, Káé —