Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-31 / 127. szám

1960. MÁJUS 31. NAPLÖ 3 Könyvvásár és kiállítás a könyvhéten A könyvhét alkalmából a Pécsi városi Könyvtár könyv- kiállítást rendez az Ifjúsági Könyvtárban, az Ady Endre utcai könyvtárban, a málomi és mecsekaljai fiókkönyvtá­rakban. Az Állami Könyvter­jesztő Vállalat ugyancsak könyvvásárral egybekötött kiállítást rendez Pécs 67 na- gyob üzemében és vállalatá­nál, valamint 45 kisebb vál­lalatánál és intézményénél; A Magyar írók Könyves­boltja a peremvidékekre kül­di a guruló könyvesboltot. Mindezeken a helyeken az ol­vasók a legújabb magyar és külföldi irodalmi művek kö­zött válogathatnak; A Fekete ventillátor bemutatója Siklóson Az ifjúsági színjátszó hetek keretében mutatták be csü­törtökön este Siklóson a f iatal pécsi író sikert aratott drá­máját, a Fekete ventillátort, a komlói Bányász Színpad színjátszói-. Az előadás; amelyért a munkásőrség és a Magyar Honvédelmi Sportszövetség vállalt védnökséget ■—■ a színjátszó hetek bemutatói közül az egyik legnagyobb el­ismerést aratta? A napjainkban; egy gyar­maton történő dráma siklósi előadásán Deutsch József, Bodor Ferencné, Grünvald Anna, Steéndl Bajos, Kraikó József, Rein Ibolya, Vincze István és Csikós Éva játszot­ták a szerepeket; Az előadást Kresz Frigyes rendezte: Taóászkirándulás A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetségének Baranya megyei Intézőbizottsága meg­felelő számú jelentkező ese­tén 12-én különautóbuszt in­dít a budapesti vadászati ki­állításra; A kiállításon bemu­tatják a közelmúltban Afri­kában járt magyar vadász- expedició gyűjteményét is; Az intézőbizottság az autó­buszkiránduláson szívesen látja azokat a vendégeket is, akik nem vadásztársasági ta­gok ugyan, de érdeklődnek a vadászat iránt; Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet a MA- VOSZ megyei intézöbizottága hivatalos helyiségében, (Pécs, Perczel u. 10. I. emelet),június 8-ig. Az útiköltség oda-vissza, belépőjeggyel együtt 131.— forint. Az autóbusz a Széche­nyi tér és Perczel utca sarká­ról 12-én reggel 6 órakor in­dul és este 21 órakor érke­zik vissza; A gy&unehelc ÜHH&pén NAGY FORGALOM, sétáló papák gyerekekkel — ez volt az első észrevétel, mikor az ember vasárnap délelőtt megszokott sétájára indult. A jubileumi gyermeknapon a rendező szervek sok látványos szórakozási lehetőséget nyúj­tottak a „legfiatalabbaknak”. Délelőtt tíz órakor adták át a Dunántúli Napló gyermek­raj z-pályázatának jutalmait a legjobb gyermekrajzolóknak. Nagy volt az öröm, érdeklődés­sel nézegették a szép jutalma­kat, a fényképezőgépet, festő- készletet, a szép könyveket. Az egyik kis nyertes találóan megjegyezte: „Ezért érdemes volt pályázni;” DÉLELŐTT még sütött a nap a sétatéren; Kíváncsi nézők tömege és „ér­dekelt” szülők statisztálása mellett itt sportverseny folyik, nagy biztatás mellett. Az Álla­mi Áruház évről évre a gyer­meknap alkalmából megrende­zi a hagyományos rollerver­A gyermeknajz-páJyáaat jutalmazottjainak csoportja. senyt; Sok induló és „fegyel­mezetlen” felnőtt nézők a jel­lemzői a vasárnap délelőtti sétatérnek; Az Állami Áruház szép díjaikat adott a gyerekek­nek, így a kis versenyzők kö­zött nagy volt a vetélkedés és az öröm; AZ ŰTTÖRŐHAZBAN a megyei kulturális sereg­szemle döntőit bonyolították le a gyermeknapon. Az úttörő­csapatok kultúrcsoportjai szép műsort adtak. A legjobbakat értékes jutalmazásban része­sítették. A vidékről Pécsre érkezett csoportok a délutánt városnézéssel töltötték és meglátogatták a Balokány- ligeti rendezvényeket is, A pécsi Zrínyi Miklós Közgazdasági Technikum nyerte a kamarakórusok versenyét Keszthelyen Vasárnap este a zsúfolásig j megtelt keszthelyi szabadtéri színpadon tartották meg a Helikon-ünnepségek záróműso­rát. A versenyek legjobbjainak Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, a keszt­helyi gimnázium • öregdiákja a helikoni vándorserlegeken kí­vül 80 díszplakettet, 80 okle­velet és több mint ötven ér­tékes ajándéktárgyat adott át. A dunántúli középiskolák ver­senyét az összesített eredmé­nyek alapján a keszthelyi Vaj­da János Általános Gimnázi­um nyerte. A technikumok kaimarakórusainak versenyé­ben a pécsi Zrínyi Miklós Köz- gazdasági Technikum bizonyult a legjobbnak elismerésre mél­tó teljesítményével. A gimná­ziumi zenekarok között holt­versenyben . második helyezést kapott a Pécsi Janus Panno­nius, valamint a pécsi Szé­chenyi Gimnázium. Az egyéni versenyszámokban is a legjobbak között szere­peltek a pécsi diákok. A szóló- hangszer versenyen Kereszti Mária és Berényi Ildikó, a Leőwey Gimnázium tanulói egyaránt második helyezést, a szavalóversenyen pedig Gadá­nyi Emilia a Leőwey Gimná­zium diákja, valamint Herendi Erzsébet az Erkel Ferenc Ze­nei Gimnázium tanulója— szin tén holtversenyben — harma­dik helyezést ért el. A képző- művészeti pályázaton második díjat kapott Király Magdolnát a Leőwey Gimnázium diákja? Az irodalmi pályázatra beér­kezett 27 dolgozat közül Síró- szer Miklósnak, a Széchenyi Gimnázium tanulójának hely- ismereti tanulmányát második díjjal jutalmazta a bírálóbi­zottság. A vasárnap esti ünnepi mű« sorban — régi hagyományok szerint — bemutatkoztak a nagyközönség előtt a verseny­zők és a pályázók legjobbjai.- A diákok saját szerzeményű költeményeiket, prózai munká« jukat olvasták fel, s legkivá­lóbb műsorszámaikkal szerepel tek a győztes kórusok, zene­karok, tánccsoportdk, szavalok és szólóénekesek; A nagyszabású ünnepségso­rozat a helikoni láng fényénél vasárnap a késő esti órákban ért véget Keszthelyen. A több mint kétezer dunántúli diák e feledhetetlen, színpompás se­regszemle után „viszontlátásra a jövő évi Helikon-ünnepsége­ken“5 köszöntéssel búcsúzott egymástól? Élboly a rollerversenyen. — ■■ «»o %> ■■■■ ­Hogyan használjuk a vitigran koncai? A kereskedésekben a rézgá- licot csak vitigran konccal le­het vásárolni; Sokan nem is­merik még ezt az újfajta per­metezőszert, s nem tudnak mit kezdeni vele; A vitigran konc nagy hatás­fokú rézoxiklorid tartalmú per metezőszer. A szőlőperonosz- póra éllen 0,5 százalékos oldat­ban (hektóiáterenként 50 dkg szer), almavarasodás ellen, vi­rágzás előtt 0,3 százalékos, vi­rágzás után 0,1—0,3 százalékos oldatban használjuk; Előnye, hogy kiváló tapadóképességű szer, melyhez mész nem kell. Az előírt mennyiségű vitig- rant kevés vízben egyenlete­sen, jól elkeverjük, majd erős keverés közben 100 literre hí­gítjuk. A vitigran keverhető kolloid rézkészítményekkel és szőlőben használatos rovarölő szerekkel; Miért leszek mezőgazdász? Százhuszonhárom tanuló vé­gez az idén a Nagy Lajos Gim­náziumban, de csak 34-en men­nek közvetlenül a termelésibe, a többi tovább tanul. Megle­pő és örvendetes, hogy ezút­tal a továbbtanulók 25 száza­léka mezőgazdasági és a me­zőgazdasággal szoros kapcso­latban lévő egyetemekre, főis­kolákra jelentkezett; Megkérdeztük a fiatalokat, mi vonzotta őket a mezőgaz­daságba, miért választották a mezőgazdasági pályát élethiva­tásul? Leginkább az állatok, érdekelnek“ Pintér András édesapja mun kás, itt nőtt fel a városban, mégis egészen magától értető­dőnek tartja, hog£ az Agrár- tudományi Egyetemre jelentke­zett? i— Amellett, hogy megjár­tam a Hanságot, a nyári va­kációk zömét minden évben a pécsi gazdaságban töltöttem. Vaskapun résztvettem én már mindenféle munkában, a ke­resetből aztán ruhát, cipőt vá­sároltam. Persze, volt bőven időm szétnézni a gazdaságban, amit ki is használtam. Ha fel­vesznek az egyetemre és el­Két emberrel beszélgetek a Béke-aknai üb-irodában; Az egyik Tóth Ferenc bányamér­nök. Munkaruhába öltözve? most készül leszállni. A másik Jolsvad Alfonz aknavezető mérnök, az imént jött föl a bá­nyából. Meglepő, első hallásra való­szerűtlennek tetsző hír hozott ide. Úgy hallottam, sok olyan csillés és segédvájár dolgozik a pécsi bányákban, aki már régesrég vájár lehetne. Mégis csiUéskedik. Érthetetlen, hi­szen a csillés csak 80, a segéd­vájár pedig 90 százalékát kap­ja a vájár fizetésének. Nem akarnak többet keresni? Igaz a hír egyáltalán? A két mérnök bólint: — Sajnos igaz — mondja Tóth elvtórs. — A mi aknánk bem nagy, de itt is akad húsz ilyen csillés. Számomra is fur­csa, hiszen ezek a csillések kö­rülbelül 500 forinttal többet kapnának, ha vájárok lenné­nek. Valamikor nem így volt. A felszabadulás előtt az álmok netovábbját jelentette a vájár- ság a csillésgyerek számára. Akkor ugyanis ezerkétszáz teűszak — tehát négy év — btán tehetett valaki vájár, már n hivatalos papírok szerint. Mert valójában nyolc—tíz év eltelt odiuíít áf*t Legyen vájár a segédvájárból Nem mumus az általános iskola végzem, csakis ilyen nagy, a pécsihez hasonló gazdaságban szeretnék dolgozni? — Azt is bevallom, először állatorvos akartam lenni, mert leginkább az álldtok érdekel­tek, de akkor nem ka pnék társadalmi ösztöndíjat, ami nálam a továbbtanulás vagy nem tanulás kérdését dönti el. Aztán megtudtam, hogy az Agráron is tanítanak állatte­nyésztést és már belenyugod­tam, hogy az legalább olyan szép dolog. Úgy hallottam most nagyon szigorúak a felvételi vizsgák. Bár a biológia mindig kedvenc tárgyam volt, fiziká­ból ötösre állok, a Janusbam pedig már nyolc kémiai előké­szítő előadáson részt vettem, mégis nagyon drukkolok. A kombájn volt az oka»» A IV; C; osztályból a csendes Décsy József mezőgazdasági gépészmérnöknek készül? —* Az úgy volt, hogy édes­apám 1957-ben belépett a nagy hajmási termelőszövetkezetbe. Mikor vége lett a tanévnek, én is a tsz-ben kerestem mun­kát, s amit teljesítettem, azért apámnak írták jóvá a munka­egységet. Jött az aratás, és én akkor ültem először életemben kombájnon, természetesen csak mint zsákos. Azóta is minden nyárom kombájnnal arattunk. Persze akkor már a többi gép is érdekelni kezdett. Most örü­lök csak igazán annak, hogy reálos vagyok és a matemati­ka és fizika az erősebb olda­lam. Igaz a főiskolán majd sokat kell rajzolni is, de azt se bánom, csak felvegyenek; „Aranyat ér a magyar ló“ Úgy vitatkozik, érvel ez a keszthelyi fiú, mintha az egész magyar lótenyésztés sorsa az ő vállaira nehezedne. Tibor István a Nagy Lajos Gimná­zium IV. A osztályába jár és nemcsak, hogy közismerten ra­jongója a szép lovaknak, a lo­vas szakmában meglepő jártas­ságot árul eL Mindezt persze elsősorban a sport szemszögé­ből, de meg tudja azt is mon­dani; hogy Baranyában miért a hidegvérű ló terjedt el és az Alföldön miért a könnyebb me­legvérű, hogy mennyi egy ma­gyar törzs mén ára külföldön? hogy az arab telivér milyen jó tulajdonságokat örökít át­ütő erővel. A Keszthelyi Mező- gazdasági Akadémiára jelent­kezett és az álma valószínű az, hogy egy nagy méntelepet irá­nyítson. *— Igen; Ha a felvételi sike­rül és az akadémiát elvégzem lótenyésztő leszek; Legszíveseb­ben Bábolnára? vagy Mezőhe­gyesre mennék, de az majd úgyis később válik el? Ho^y szerettem meg ezt a pályát? Minden nyáron a keszthelyi akadémia tangazdaságában dolgozom. Az akadémiának van egy lovardája és már hat éve, tehát 12 éves korom óta ott lovagolok. Néha versenyen is résztvettem már, de hát Pécs és Keszthely között nagy a távolság és soha sem volt alkalmam jól felkészülni. Az akadémián majd rendszeresen lovagolhatok és ami a legfőbb elméletben is megtanulhatom a lovakról mindazt, amit tud­ni szeretnék? *— Nincs nagy jövője a ló- tenyésztésnek? Lehet, de tó azért még sokáig lesz, és a magyar ló külföldön aranyat ér.. ? Persze minden az érett­ségin és a felvételi vizsgán dől majd el: Nagyon szeret­ném ha sikerülne. *— Rné — Gyakorlattal rendelkező LAKATOST ÉS ESZTERGÁLYOST keres felvételre a Finom- mechanikai Vállalat, Felső Malom u. 13. sz. 151 239 FIGYEL. E M2 TÁBOROZÁSHOZ — TÚRÁHOZ FELSZERELÉST Csajka, kulacs együtt, új 15,— Ft „B” típusú sátor, új (teljes felszereléssel) 4710,— Ft Sátorcövek (20 cm. fa, új) —,50 Ft Viharlámpa (használt) 15,— Ft Yízhordó ponyva (használt) 10,— Ft Tőr tokkal 22,— és 68,— Ft Gyalogsági ásó (használt) 4,— Ft Bogrács (súlyának megfelelően 21,60/kg) 5 1 26,60 Ft Egészségügyi doboz 109,— 148,— 301,— Ft AZ ÜTTÖRÖ SZÖVETKEZET BOLTJÁBÓL Pécs, Kossuth Lajos utca 36. sz. Telefon: 32-93. Megrendelésre postán utánvéttel is szállítunk. Keserű ízű vájársóg volt az már!.;, — És most? — Ma a csillés egy év után segédvájárt tanfolyamra kér­heti magát. Ha a körletvezető­je és fronton estere javasolja, felveszik, és kilencven óra után — ennyi ideig tart a tan­folyam, — ha jól tanul, segéd­vájár lesz. Egy év múlva újabb tanfolyamra megy és vájár le­het. A múlttal ellentétben te­hát csak két év kell hozzá — természetesen akkor, ha elvég­zi a két tanfolyamot. A felsza­badulás előtt nem volt tanfo­lyam. Szerintem úgy jobb, ahogy ma van; Kétségtelen. A bányász nyolc—tíz éves megvárakozta- tása a kapitalistának volt hasz nos. Kevesebbet keltett fizet­nie. De maradjunk csak ere­deti témánknál: — És vannak ilyen tanfolya­mok? — Igen. A múlt évben tar­tottunk segédvájárit. Én vol­tam a szervezője és egyik ok­tatója. Harminchatan indul­äsmanch^mvan fejeitek • meg a záróvizsgán. A többi há romból is pótvizsgát tett kettő, e szerint csak egy ember nem lett segédvájár, — Ez tavaly volt. Azóta el­telt egy esztendő. Vájárok lesz­nek ezek jövőre? — Talán húsz, huszonöt. — És a többi? A két mérnök széttárt kéz­zel jelzi: kimaradnak. Hiába volt a szép szó. Félnek az ál­talános iskola mumusától. A vájártanfolyamra ugyanis csak az iratkozhat be, akinek a nyolc általánosa megvan. Jogos kívánság ez. A gépesí­tés, a technika fejlődése meg­követeli, hogy a vájár lega­lább minimális fizikai és ma­tematikai alapismeretekkel rendelkezzék. A matematiká­ból például ismemdök kell a térfogat, százalék és egyéb számításokat. Mindegyikre szükség van, anélkül ma már nem tehet dolgozni. Az ember azt hinné, inkább a harminc-negyven év közöt­tiek félnek az általános isko­lától. Tévedés. Az étet megint nwBoáMj» • Mtiáteiaintrtort, Amint a két mérnök ezavaiból kiderül, a húsz-harminc év közöttiek nem akarnak tanul­ni. Túlságosan lekötik magukat a szórakozással. Szerencsére azonban nem olyan fekete a kép, mint ami­lyennek látszik. Többen jelent­keztek az általános iskolába, sőt ván olyan bányász, aki már a hetedik osztály'vizsgái előtt áll, méghozzá fiatal; Alig 26 éves, Szávics Lajos a neve. Erről a fiatalemberről példát vehetne mindenki. Még nem is gondolt arra, hogy segédvájár lesz, amikor beiratkozott, pusz tán a tudás kedvéért. Később iskolába, meg a segédvájárt tanfolyamra járt egyszerre, és mindkét helyen jól szerepelt, illetve szerepel. Mert nem olyan mumus az általános is­kola, mint amilyennek látszik. Hetenként csak 18 órát fordít a tanulásra (ebben az iskolá­ban töltött idő is benne van!), és négyes, ötös tanulmányi át­lagot ér el. Ezért ajánlja min­denkinek: ne féljen a tanulás­tól?

Next

/
Thumbnails
Contents