Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-29 / 126. szám
1960. MÁJUS 29. NAPLÓ 5 A panelgyár építői ...... : .. «... ...... >... tv.—v.^ Tóth Gyula brigádja a forgó kemencét szereli. A 33 millió forint költséggel épülő pécsi panelkombinátról már többször írtunk. Ismertettük jelentőségét, azt, hogy befejezése után évente mintegy 400 lakás „alkatrészeit” készítik itt majd el. Megemlítettük, hogy a kísérleti panelcsamok teljesen elkészült s ott jelenleg mező- gazdasági építkezésekhez fal- részeket, födémeket, a nyugati városrész építkezéséhez pedig, hasonlóan az előbbiekhez, épületelemeket gyártanak. Most az építkezés továbbfolytatásáról és magukról az építőkről szeretnénk hírt adni. A Baranya megyei Építőipari Vállalat 55—60 dolgozója szorgoskodik a szürkén porzó salakhegy tövében, a nagypanel gyártó csarnokot alapozzák, a telep túlsó oldalán már kimagaslik az alcsonyabb épületek közül a keramzitüzem. A ke- ramzitüzem közel 85 százalékig elkészült, belsejében szerelnek. A Mecseknádasd környékén talált agyagot itt égetik majd 1200 fokon a forgókemencében, míg apró golyócskákká állva alkalmas lesz az építési elemekben való fel- használásra. A keramzit- üzemben 10 000 köbméter „új anyagot” gyártanak majd, ami a 400 lakás épületelemeinek előállításához alkalmas. Az építkezésen kiváló munkát végzett Makai Ferenc négy főből álló kőművesbrigádja és a forgókemence betonozásánál, alapjainak elkészítésénél dolgozó Kemya József ácsbrigádja. A Kernya-brigád a zsaluzásokat végezte, s az ő érdemük, hogy most a szerelőik birtokát képezi a keramzitüzem huzatos csarnoka. Hevenyészett létrán kaptatunk fel egy emeletnyi magasságba, ahol éppen a forgó- _ kemence kövér testét eresztik ‘a hatalmas görgők közé. Tóth Gyula az.ÉM. I. számú Gépszerelő Vállalatának brigádvezetője ad gyors utasítást társainak, hogy a forgókemence pontosan ereszkedjen helyére. — Tóth elvtárs hol lakik, hol van a családja? — kérdezzük a munka rövid szünetében a brigádvezetőt. — Hát kérem, nehéz lenne erre válaszolni — mondja mosolyogva. — Azt is állíthatnám, hogy pesti vagyok, de ugyanilyen erővel salgótarjáninak is vallhatnám magam. Mi vándoréletet élünk. Hol itt, hol ott vetjük fel tanyánkat, a szerelésektől függően. — Nem rossz ez a vándorélet? — Aki szereti foglalkozását, annak nem nehéz. A feleségem is jön velem mindig és ahová megyünk, ott ő is munkába áll. Most Pécsett helyezkedett eL — Szereltek már ilyen forgókemencét valahol? — Igen, Hejőcsabán 1952- ben. A keramzitüzem gépeinek összes szerelését mi végezzük és a nagypanel gyártó csarnokét is. Huzamos időn át lesz munkánk itt Pécsett. Szeretjük nagyon ezt a várost, mégis igyekszünk minél előbb befejezni munkánkat. A paneles építkezési mód olyan gyorsan terjed, biztosan lesz hasonló munkánk máshol is. Ki tudná megmondani, az ország melyik részéből vannak itt munkások, szerelők, mérnökök Baranyában?- Nehéz lenne erre válaszolni. Tóth Gyula és sok másfoglalkozású társa —, akik talán családjuktól távol vannak — szívesen vállalták ezt az életet, hogy segítsenek épülő létesítményeink kivitelezésében, gyorsabb befejezésében. Amikor az építők igyekezetéért elismeréseinket fejezzük ki, róluk is meg kell emlékeznünk. A megyénkben épülő lakások, üzemek az ő kezemunkájukat is dicsérik, — ts — 56 új könyv a könyvhétre Tizennyolcezer példányban 56 új könyvet árusítanak a könyvhéten a Pécsett felállított könyvsátrakban, könyves pavilonokban és az üzemi terjesztők. A Széchenyi téri könyvesbolt tájékoztatása szerint a járási székhelyeken és Komlón is állítanak könyvsátrakat a könyvhét alkalmával. Képünkön: könyvbarátok olvasgatnak a Széchenyi téren. •XDOOOOOOOOGQGXDOOOOOOOOOOOOOOOOO©» íXDGXDÖOOOOOGOOOOOOOOGGGOOGOGOGC Uj muntaarnoK épült a Mohácsi Bútorgyárban A napokban készült el a Mohácsi Bútorgyár rekonstrukciója során egy hetven folyóméter hosszú, tíz méter széles munkacsarnok, * amelybe ideiglenesen negyven kárpitos és húsz kárpitostanuló költözött. Jól jövedelmez a kocatartás és a sertéshizlalás Június 1-re befejezik a gépjavítást VUíányban Rádióval irányított műhelykocsi járja majd a falvakat valahol elromlik egy gép, nem kell órákat állni, a helyszínen megjavítják. Lesz a gépállomás nak rádióval irányított műhelykocsija is, amely szintén nagy segítséget jelent a javításoknál. A siklósi járásban 9500 hold gabona vár learatásra. ebből 7000 a termelőszövetkezeteké. Amint V.ágai Józseftől, a villányi gépállomás főmérnökétől megtudtuk — az idén meglehetősen jobb lesz a gépekkel való ellátottság, mint korábban. 16 kombájn, 18 aratógép és 4 újtípusú szovjet osztva- arató kombájn áll rendelkezésükre a járás területén. — Úgy tervezik, hogy kedvező időjárás esetén mintegy hatezer holdat vágnak le gépekkel, s természetesen az aratógépek. és kombájnok maximális kihasználására törekszenek. Június második felében már szeretnék megkezdeni az ősz: árpák aratását. A határszemlék azt bizonyítják. hogy az idei gabonák szebbek mint a tavalyiak. A? é!r- esztendőben 9,9 mázsa vo' , í járás átlagtermése, úgy szín jak. hogy az idén jóval ti mázsa felett lesz az átlag. f ' rnelöszövetkezetek gabona sokkal szebbek, mint az ecv nieké, az idei évben már k i iv-ösen megmutatkoznak a na ■■ üzemi gazdálkodás előnye:. A tavasszal minden ter- m'-'őkövetkezet fejtrágyázta a eabor.át. Hétszáz kataszteri holdon végeztek vegyszeres gyomirtást. Hatvankilenc cséplőim csépel, 4-et borsócsép- lésr" 6-ot pedig aprómagcsép- lésre állítanak be. Ezenkívül lesz még 6 tartalék cséplőgé,- PQ is a gépállomásnak, ha valahol elromlik egy gép, akkor a tartalékkal megelőzhetik a hosszabb kiesést. Júpius 1-re befejeznek mindenféle gépjavítást, s felkészülnek a megyei gépszemlére. A villányi gépállomás most kap egy műhelykocsit, amelyre majd nagy szükség lesz az ara-! áási és cséplési idényben. Ha’ A salakdomb tövében már a paneleket gyártják. Sok szövetkezeti vezetőt foglalkoztat ma ez a kérdés: érdemes-e kocát tartani és ha igen, mennyi jövedelem származik belőle? A sellyei járási tanács, szakemberei erre a kérdésre adtak részletes és alapos választ, mikor a termelőszövetkezetek adottságainak figyelembe vételével kiszámították a kocatartás jövedelmezőségét, EGY KOCA — 2539 FORINT TISZTA NYERESÉG A kiadások és bevételek alakulását átlag három év tar- tásra számították ki. A három év alatt ötszöri malacozást és 40 darab malac 20 kilós súlyra való felnevelését vették alapul. Egy koca — a számítások szerint — három év alatt 2112 kiló árpát, 724 kiló kukoricát, 624 kiló korpát, 512 kiló extrahált darát, 150 kiló lucemalisztet, 1450 kiló burgonyát, 3000 liter savót, . 3630 kilogramm zöld takarmányt és kiegészítésképpen megfelelő mennyiségű sót és takarmánymeszet fogyaszt el. Átlagos negyven forintos munkaegység értéket számolva, egy koca három évi ápolására, gondozására 2400 forintot számoltak. A takarmányozási és gondozási költségek összege a három évre ösz- szesen 14 060 forint. Ennyi tehát az összes kiadás. A bevétel megoszlása a következő: ha a termelőszövetkezet ötszöri malacoztatásból kocánként 40, egyenként 19 kilós malacot 20 forintos áron értékesít, akkor ebből 15 200 forint jövedelme származik. A koca súlygyarapodása három év alatt 1 mázsa, 14 forintos kilónkénti áron számolva ez 1400 forint. Az összes bevétel tehát 16 600 forint, a három évi összes kiadás 14 060 forint, a kettő különbsége a tiszta nyereség a számítás szerint 2539 forint, ötven koca tartása esetén évi 42 330 forint bevételt, három év alatt pedig 126 000 tiszta jövedelmet jelent a termelőszövetkezetnek. MENNYIRE GAZDASÁGOS •••••mmmmmmmammmmammawammmmmBmmmummwwmmmmwamatmmmmmmm IMniMIIIIIHUI, fiz ország legnagyobb István inhaláiő berendezése-aknán A HIZLALÁS? A zárt kezelőfülke fényezett, fekete asztalánál fiatal nő áll. Keze a kapcsolókan, szeme az inhalálótermen. Kigyúlnak a zöld, fehér és piros jelzőlámpák, lassú táncot járnak a műszermutatók. A terem olyan, mint a szanatórium. Csupaüveg tető, zöldes, derengő fény és vagy huszonöt bányász. Csendben ülnek a fehér fémszekrény körül. Fiatal, mosolygósképű, fehérköpenyes férfi sürög-forog mellettük. Ahogy belépek, heves köhögési roham fog el. — No lám, no lám! Magának sem ártana egy kis inhalálás! — nyújtja a kezét dr. Seres Viktor, mert így hívják a mosolygós férfit, István-akna üzemorvosát. Nem bizony! Kíváncsian nézek a fehér fémszekrényre szerelt golyóbisra. Halk zúgással finom, ködszerű, fehér anyagot permetez magából, nyilván az ingerld az ember gégéjét. Aztán a csupaüveg mennyezetre nézek, amely alatt nagy drótháló függ. — Csekély ötvenezer voltos negatív feszültség van benne! ötvenezer volt? És mi alig karnyújtásnyira állunk alatta?’ Sőt: moot Mtom, a fényszekrény is össze van kötve a ráccsal. Ha valamelyik bányász véletlenül hozzáérne.: -. Seres doktor nevetne nyugtat meg: az Amperszám nulla. Nem csapja ágyán az embert az áram. — Miért szükséges a nagy feszültség? A fémgolyó desztillált vizet és wiesbadeni sóoldatot permetez magából. Az óriási negatív feszültség negatív ionokra bontja az oldatot. Ezt szívják be, ezeknek az ionoknak terápiás hatásuk van. — Részletesebben? — A szilikózist kísérő légúti megbetegedések... — különben kérdezze meg a bányászokat! Majd elmondják, mi az inhalálás hatása! Valóban, nagyon szívesen beszélnek erről a témáról. Egy középkorú vájár, aki már 11 éve dolgozik a bányában, ezt mondja magáról: — Harmincöt százalékos szilikózisom vann. Nehéz volt már a műszak második fele a bányában. Ziláltan lélegeztem, izzadtam, hamar kifáradtam és sokat köhögtem. Most? Másfél hete járok ide és egészen köny- nyű lett a köhögésem; Nincs fullasztó éi-zésemim — Még az étvágyam fs jobb! — kapcsolódik a beszélgetésbe egy másik bányász. — És aludni is jobban tudok. — Hasonló véleményt hallana minden embertől — köti össze újra Seres doktor a megszakadt beszélgetés fonalát. — Ez a nagyszerű berendezés az idült léghuruttól kezdve az asztmáig, a vérkeringési zavarokig és a vegetatív idegrendszeri megbetegedésekig sok min denre jó hatással van. Bár a szilikózist még nem tudjuk gyógyítani, a kísérő társbetegségeket már háttérbe szorítjuk. Erről tanúskodnak a külföldi tapasztalatok is, mert a Szovjetunióban, az NDK-ban és Nyugat-Németországban már van ilyen gép. * így írtam volna meg ezt a riportot, de megvallom, hogy amikor István-aknán jártam, a nagy inhalálót még nem adták át. Zárt ajtókra leltem, következésképp nem is lehetett benn huszonöt bányász. És hogy teljes legyen a kép: Seres doktort sem ott, hanem a pécsi szóntröszt épületében „csíptem el“: A többi mind igaz. A nagy inhaláló valóban olyan, mint leírtam. A két bányász, akivel elbeszélgettem; élő személyi Az egyiket Kovács Vencelnek, a másikat Csorba Györgynek hívják. A kis inhalálóban találkoztunk — mert ilyen is van István-aknán: Még a múlt év szeptemberében adták át A szerepe ugyanaz, mint a nagyé: Itt is desztillált vízben oldott wiesbade- ni só negatív ionjait permetezik a levegőbe. Nagy inhaláló- ra csak azért volt szükség, mert az előbbi kicsinek bizonyult Oda csak nyolc ember mehetett be egyszerre. Most, hogy a nagy inhaláló elkészült, a kicsit pozitív feszültségre kapcsolják át. A bányászok tehát pozitív ionokat lélegeznek be. Seres elvtárs szerint erre azért van szükség, mert a negatív ionok nem min denkinek használnak. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, a nagy inhaláló talán már működik. Seres dók tor tegnapra, tehát szombat délutánra ígérte a felavatását Naponta 25 beteg kap kétszer félórás kezelést. Egy év alatt több száz bányászt gyógyít a csodagép. Megérte a több mint 350 ezer forintot, amibe került és büszkék lehetünk rá azért is, mert ez az első ilyen bérén dezés az országban: Magyar László A szakszerűen kiválogató ti és hizlalt sertés különösen tsz-eknék nagyobb farkába való leszerződés esetén igen komoly jövedelmet jelent. Köztudomású, hogy a takarmány értékesítésének leggazdaságosabb módja az állathizlalás. \ takarmány hizlaláson kei •észtül történő értékesítése ssaknem dupla jövedelmet biztosít Hatvan darab átlagosan 40 kilós hússüldő 110 kilósra való felhizlalásához — 25 százalékos értékesítés mellett — 168 mázsa keményítöérték szükséges. Ezt a keményítőértéket 60 mázsa árpával, 90 mázsa kukoricával, 108 mázsa burgonyával és 32 400 liter fölözött ej jel '‘biztosítjuk, aminek az íra összesen 60 060 forint. Ha ehhez hozzáadjuk a 60 süldő beszerzési árát — á 14,50 forintot kilónként — akkor 94 860 forintot kapunk, ez az összeg tehát a 60 darab 110 kilós hízó előállítási költsége. A hízók értékesítési ára ki1 ónként 17,50 forint — ebből 2 forint a nagyüzemi felár —, az összes bevétel tehát 110 250 forint, ebből levonva a kiadásokat, marad 15 390 forint tiszta nyereség. A takarmányok összetételének módosításával azok kihasználását és a hizlalás jövedelmezőségét még fo* * * 1 2 ! kozhatjuk»
