Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

I960. MÁJUS 28. NAPLÓ 3 Az ötéves terv első két évében befejeződik Baranya megye viflsmasítása Ütést tartott a megyei tanács ! Á Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága tegnap de. rendes tanácsülésre hív­ta össze a megyei tanács tag­ságát. A tanácsülésen megje­lent Szó bek András elvtárs, az Elnöki Tanács tagja és dr, Pozsonyi István elvtárs az El­nöki Tanács titkárságának ve­zetője. Földvári János elvtárs, a megyei tanács elnökhelyette­se ismertette az ülés napi­rendjét — Tárgysorozatában többek között a legutóbbi ta­nácsülésen hozott határozatok végrehajtása, a múlt évi ta­nácsi gazdálkodás és az idei tervek időszerű kérdéseinek megvitatása szerepelt Napi­rendre került az 1959. évi ter­vek végrehajtásának, vala­mint az 1960. évi községfej­lesztési tervek főbb mutatói­nak ismertetése, majd a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tásával kapcsolatos kérdések. Tájékoztató jelentését és a művelődésügyi állandó bizott­ság eddig végzett munkáját vitatta meg a tanácsülés. A megyei tanácsülés meg­vitatta a tavalyi tanácsgazdálkodás eredményeit és megállapítot­ta, hogy a vállalatok a múlt évben 906 millió 174 ezer fo­rintot forgalmaztak, amivel kb. 23,5 százalékkal haladták meg az 1958 évi termelés színvonalát; Bútorgyártó faiparunk 55 százalékkal termelt több bú­tort. mint 1958-ban. Húsipari vállalataink 21,5 százalékkal, sütőipari vállalataink pedig 7,6 százalékkal termeltek több ke­nyeret, illetve húst mint az előző évben. Építőipari vállala­taink 14 millió 653 ezer forint értékű épületet, istállót, utat és villanyvezetéket építettek termelőszövetkezeteinknek; A vb. irányító és ellenőrző munkája folytán igen komoly javulás mutatkozott néhány veszteséges vállalatunknál is, aminek eredményeként tavaly 54 millió forintos nyereséget értek el a vállalatok, ami 22 millió forinttal haladta meg az 1958. évi vállalati nyeresé­get. Ennek folytán a vállala­tok dolgozói is élvezhették munkájuk gyümölcsét, mert a többlet nyereségből 3 millió 280 ezer forintot osztottak szét. Ez átlagban 14 napi kereset­nek felelt meg. A beszámoló szerint ipari vállalataink fejlesztéséhez 3 millió 600 ezer forint, keres­kedelmi vállalataink korszerű­sítésére 600 ezer forintot for­dítottunk, de a vállalatok szo­ciális létesítményeinek megja­vításában igen sok még a ten­nivaló. Tavaly állami, de főként sa­ját erőforrásból tovább fejlődtek községeink. Tizenkét új községbe vezettük be a villanyt, amihez a köz­ségek lakosai közel másfél millió forinttal járultak hozzá. De lényegesen javult a víz­ellátásunk is. Csak Komlón át­lagosan napi ezer köbméter­rel növekedett az ivóvízmeny- nyiség. Községeink saját erő­forrásukból, községfejlesztési alapjukból és a lakosság tár­sadalmi hozzájárulásával kö­zel 38 millió forint értékű járdát, 11 autóbusz várót, 9 piacteret, 11 közkutat, 18 mű­velődési házat, 3 sportpályát és 17 tűzoltószertárat létesí­tettek. A tanácsi vállalatok többletnyereségéből 3 millió forintot fordítottak községeink fejlesztésére. Ebből fejlesztet­Időiárásjelentés Várható időjárás szombaton es­tig: kisebb telhőátvonulások, né­hány helyen zápor, zivatar, a szél fokozatosan mérséklődik. A nap­pali felmelegedés kissé erősödik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—7 föle között, né­hány helyen hajnalban gyenge ta­laj menti fagy. Legmagasabb nappali hőmérsék­let holnap: 18—22 fok között. Tá­volabbi kilátások: vasárnap a las­sú felmelegedés folytatódik; né­hány helyen len még esői ték múzeumainkat, restaurál­ták a szigetvári, siklósi és pécsváradi várainkat is. Művelődésügyünk és egészség- ügyi intézményeink is szépen bővültek 1959-ben. Általános iskoláink osztályter­mei huszoneggyel, óvodáink férőhelyei pedig hetvenöttel szaporodtak. Tanácsi kórhá­zaink ágylétszáma harminc- nyolccal növekedett és két új­orvosi körzet létesült Állami beruházásokból 81 millió fo­rinttal többet fordítottak vá­rosaink, községeink, vállalata­ink fejlesztésére, amiből 24 millió forintba került a kom­lói vízmű bővítése, s ugyan­csak Komlón 14 ezer négyzet- méter területű új út épült. Ta­valy kezdték el és azóta be­fejezéshez közeledik a sziget­vári rendelőintézet, illetve a sellyei szülőotthon építése. — Szászváron 75 férőhelyes óvo­da, Komlón 8, Szászváron 4, Drávasztárán 2, és Bakonyán 1 tantermes iskola épült. A legutóbbi évek és az idei tervek várható eredményei alapján irányelveket dolgo­zott ki a megyei tanács a II. ötéves terv megvalósításához; Az irányel­vekben szerepel többek között közszükségeti iparunk, építő­anyagiparunk, gép és húsipari vállalataink fejlesztése, keres­kedelmünk, bolthálózatunk bő­vítése. üzleteink kulturáltsá­gának továbbfejlesztése. Egészségügyünk terén is nagy előrehaladást kívánunk tenni; Kórházi ágyaink számát meg. négyszázkilencvennel kívánjuk fejleszteni és egy 17 munka­helyes rendelőintézetet építünk A bölcsődéket 100 férőhellyel tervezzük bővíteni. A közép­iskolai osztálytermek számát huszonnéggyel az általános is­kolai tantermeket pedig het­venöttel bővítjük. Komló víz­ellátásának továbbfejlesztésén kívül a harkányi közművesí­tés első üteme is sorra kerül. Ez a létesítmény mintegy 10 millió forintba kerül. A köz­ségi villamosításokat még e tervidőszak első két évében befejezzük; Az 1960. évre tervezett köz­ségfejlesztési alapból csak a megvalósítandó főbb létesít­ményeket ismertette a tanács­ülés. E szerint ebben az évben elkészül újabb 16 ezer 700 négyzetmé­ter szilárdburkolatú járda, 2,5 kilométer út portalanítása, 11 híd építése, 20 autóbuszváró­terem, 13 kút, négy víztároló, 3 törpevízmű. 2 orvosi lakás, 5 orvosi rendelő, 7 egészség- ház, 2 óvoda, 3 tanterem, 1 fc pedagógus lakás, 39 kultúrház,? 1 sportpálya. 16 tűzoltószertár, 6 tanácsház építése. Ezenkí­vül 10 újabb község járul hoz­zá a villamosításhoz, 4 kilo­méter vízvezeték épül, közel ezerrel bővítik a közvilágítási lámpahelyek számát, 26 ezer négyzetméter új park kikép­zése, hangoshíradók létesítése szerepel még a tervben. A tanácsülés részletesen fog­lalkozott még megyénk mező- gazdaságának helyzetével, majd a művelődésügyi állandó­bizottság munkáját vitatták /QVem akar kinyílni a szekrény. Pedig sok ' minden van benne, amit érdemes lenne megnézni. Ruha, cipő, mindenféle méretben, sokféle színben. De a szekrény makacskodik. Előkerülnek a kulcsok, még a tanár urat is ki kell hívni az óráról egy pillanatra hátha az ő kulcsai nyit­ják a makacs szekrényt. És sikerült! Kitárult a színes titkokat őrző nagy szek­rény ajtaja s a tavaszi virágok rengeteg szí­nében pompázó leányka-ruhák fölött ámuldo­zunk. Aztán átmegyünk a nagy raktárba. Még szebb, még változatosabb a kép. A téli bundás kabátok, ballonok, átmeneti kabátok mellett halomban állnak az új nyári karton- ruhácskák s a fiúk szövetruhái, a divatos, szép nyári ingek. A konyhából ínycsiklandó illatok szűknek ki árulkodva. Itt a legnehezebb titkot tartani. Csokoládé-illat terjeng készül az ünnepi torta, a kalács és még sokminden jó falat. A nagyobbak meglepetéseket tartogatnak a kisebbek számára. Luftballonokat fújnak nagyra éppen, amikor rájuk nyitunk és ijed­ten néző szemük hangosabban mondja, mint a szájuk, hogy ide most nem szabad bejönni, menjünk a szemben lévő szobába, ott az igaz­gató néni. Tóth Imre, a maga tizenegy éves komolyságával, Farkas Éva a 16 éves lányok felnőttességével komolyan válaszolnak a kí­váncsi újságírónak. S éppen most, amikor ez a cikk megjelent, folyik az ünnepség, ott vannak a Gázszolgál­tató Vállalat nőtanácsának kedves küldöttei az ajándékokkal, a rutgy labdákkal, a játékok­kal, a nyári felszereléssel és éppen most oszt­ják ki a meghatott, boldog gyerekeknek a Pécsi Gyermekvédő Otthonban. Az Ágoston téri óvodások cseresznyét, cukrot hoztak meg­lepetésül. Délután kakaó lesz finom kaláccsal, torta is estére. Aztán magukra öltik a szép ruhákat mindnyájan és boldogok, nagyon bol­dogok lesznek ezek a gyerekek a gyermekna­pon. Még a kis Kolompár Mari is aki nagy, fekete szemével kérlelőn néz rám és azt hiszi, hogy érte jöttem. Fáj a kis szíve, mikor látja, hogy egymás után jönnek az „új anyukák“ és viszik a gyerekeket új otthonukba. öt még nem vitte el senki, pedig neki is jó lenne egy anyuka. De most boldog. Most sok anyukája vám Átöleli ót a nagy család, az édes magyar haza szeretete, mert ez az ország olyan ország, ahol az elesetteket felemelik, megsimogatják, sze­retik. Olyan ország, amelyben nagyon szere­tik a jókat, az ártatlan gyerekeket, de nagyon gyűlölik a gonoszakat, az embertelen „szülő­ket“ akik eldobják maguktól a legszebb virá­got, saját maguk jövendőjének támaszaitt édes gyereküket. Gyermeknap vám Csókoljuk meg kislányunkat, kisfiúnkat, húzzuk őket az ölünkbe, meséljünk nekik ar­ról, hogy volt egyszer egy rossz világ, amikor rongyos, éhes, didergő gyerekek csavarogtak a magyar országutakon, kutyákat uszítottak rájuk a grófok meg a főpapok, ha éhesen be­szöktek a kertjükbe és almát lopták.. > Volt egyszer egy rossz világ... GYEVl KAROLY ---------------------------------------­Félmillió forint mezgpzdasógi könyvekre Megyénk dolgozó parasztsá­ga az idén eddig 218 000 fo­rinttal többet költött mezőgaz­dasági szakkönyvre, mint a ta­valyi év hasonló időszakában, így a mezőgazdasági könyvek forgalma kétszeresére, félmil­lió forintra emelkedett. Különösen Ózdy Lajos sikló­si, Fonód József mohácsi és Mednyánszky Sándor pécsi könyvesbolt-vezetők értek el kiemelkedő forgalmat. Nagy sikert aratott a Sásdon, Duna­szekcsőn, Véménden és Sellyén táncversennyel egybekötött könyvesbal és a siklósi hang­lemezes irodalmi fejtörő-ver­seny. Ezeken könyveket sor­soltak ki, illetőleg a nyertese­ket könyvutalvánnyal jutal­mazták. Sok hallgatója volt a szakelőadók által tizennyolc községben tartott mezőgazda­sági könywankétnak is. A házról házra árusítást ötven­nyolc községben szervezték meg és 35 ezer forint for­galmat eredményezett; Elljmecsekaljai gyermekek: Gyermekeinket ünnepel­jük. Minden gyermek bol­dog — örülnek szerte a vi­lágon, hogy megbecsülésben részesülnek a kis emberpa­lánták. De sajnos az új- mecsekaljai gyermekek szo­morúak, mert még játszani sem engedik őket sehol sem. Ha az épületből kilépnek, mindjárt a forgalmas úttes­ten vannak, ha pedig a park­ban vannak és „kánkázni” akarnak vagy labdázni — a parkőr elkergeti őket, s még a labdájukat is elkobozza, melyet csak büntetés ellené­ben ad vissza nekik. Mi, új-mecsekaljai szülők kérdezzük az illetékes ható­ságokat, hogy hol játszanak gyermekeink, ha nincs ját­szótér? Szeretnénk, ha ki­jelölnének egy területet, ahol játszóteret lehet csinálni, a jelenleg meglévő homokozó­kat pedig feltöltenék ho­mokkal, mert jelenleg csak szemét és piszok van ben­nük, Herczeg Ferenc 52/1. sz. laköbiz. titk. Kónya János 52. v. k. tanácstag. Gyermekruha-kiállitás és bemutató Gyermekruha-fciállítást és bemutatót hirdet a Dél-Du­nántúli Textil és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vál­lalat és a Baranya megyei Nőtanács a nemzetközi gyer­meknap alkalmából. A kiállításon kizárólag el­sőosztályos gyermekek szülei­nek adnak majd tanácsot — miként öltöztessék csino­san, egészségesen gyermekei­ket. örömmel üdvözölnénk mind a kiállítást, mind a be­mutatót, hiszen a jó ízlés kialakítására rendkívül nagy szükség van. Azonban fel kell tennünk a kérdést: kiknek és miért rendezik a bemutatóvai egybekötött ki­állítást? Tudvalévő, hogy az üze­mekben, hivatalokban, intéz­ményeknél dolgozó nők mun­kaideje általában délután 4—5 óráig tart — a kiállítás pedig május 28-án, szomba­ton délelőtt 11 órától 12 órá­ig tekinthető meg. Hétfőn, kedden és szerdán megismét­lik a kiállításon a bemutatót, de ezeken a napokon is csak délelőtt fél 11-től déli 12 árá­ig tartanak nyitva. Nyilván­való, hogy ebben az időpont­ban csak a háztartásban dol­gozó nők kereshetik fel a bemutatót. Egyszersmind feltűnhet, miért szűkítették le a kiállí­tást az első osztályos gyere­kek körére? Miért nem ad­nak tanácsokat a nagyobbacs ka gyerekek öltöztetéséhez? Bizonyára minden anya szí­vesen öltöztetné iskolás gyer­mekét olcsó, jó fazonú, jó sza­bású konfekciós-ruhákba — ha kapna ilyet. Az eddigiek során a gyermekkonfekció- ipar kizárólag a régi ízlés 6ze rint gyártott fiúruhákat. A Ka posvári Ruhagyár kezdte át­törni e téren a frontot, csi­nos gyermek- és kamasa- öltönyeivel. Kisebbeknek va­ló csinos ruhácskákat — ki­zárólag hat éves korig — né­hány szövetkezetünk is ké­szít már. De ez mind kevés. Ha a megrendezésre for­dított energiát a ruhagyárak ostromlására használta vol­na fel a Textilmagykereske- delmi Vállalat és a nőtanács, előbbre jutottunk volna is­koláskorú gyermekeink ízlé­ses, csinos öltöztetésében. rm mn PTTtTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTVTWTTfTTTTTTTTTTTTTfTTTTTWTTWTTTTTTTTTTTWTTTTTf Az ipari kiállítás bányászati bemutatójáról Minden látogató végigmegy a Magyar Szabványügyi Hi­vatal mintavágatában. A bányászati bemutató csak kis része az ipari vásárnak, de ez is olyan gazdag téma, amit ilyen rövid cikk keretében nem lehet kimeríteni. Kezdjük talán a Magyar Szabványügyi Hivatal minta- vágaií«vaű, A Kohó- és Gép­ipari Minisztérium pavilonja mellett foglal helyet ez a negy­venöt méter hosszú létesít­mény. A bejárat fölött díszlő „Jó szerencsét!” felírás, a ventil­látor bugása, a sötétség való­ban olyan benyomást lenit m 14« togatóban, mintha valódi táró­ba lépne be. Élethű minden. Aki még nem járt bányában, némi képet alkothat magának a föld alatti világról. A gyakorlott bányászszem persze többet lát a laikusénál. Azonnal észreveszi, hogy min­den szelvény másképpen van biztosítva. Az egyik helyen deszka, a másikon félgömbfa, a harmadikon acéllemez a bé­lésanyag. A legérdekesebb az, ahol csak egyszerű dróthálót feszítettek a két TH-vas közé. De nem is a drótháló a fontos itt — az csak arra való, hogy a nagyobb széndarabokat fel­fogja —, hanem a csavarok. Nagyméretűek, egyenesen a szénfalba épültek be. A nyo­mástól függően többet is csa­varnak a szénfal megfelelő pontjaiba, s a csavarkomple­xum védőfeszültséget létesít. Nincs szükség egyéb bélés­anyagra. A Szabványügyi Hivatal egész szénmintakiállítást ren­dez a mintátaró falánál. A legérdekesebb a hatalmas, ko­csikerék átmérőjű dorogi szén­tömb. Különböző táblázatok érvelnek jóminőségű szén mel­lett. Az egyik kimutatja, hogy a komlói szántröszt 326 fo­rintot kap egy tonna nyers- szénért. Megfelelő osztályozás után 169 forinttal többet, 495 forintot kaphat tonnájáért. No de ez csak csekély része a bányászati bemutatónak. Az előbbinél sokkal gazdagabb kiállításra bukkan az ember az idegenforgalmi pavilon szomszédságában. Minden van itt, amit a bányászszem látni kíván: F5 típusú fejtő-rakodó- gép kicsinyített mása (33.3 tonna/fő teljesítménnyel), suj- tólégbiztos fénycsöves bánya- lámpa. (Csak az a kár, hogy légturbinás, tehát drága.) Lát­ható a Koepe-aknatorony mo­dellje építés közben, csúszta­tott zsaluzással, éppen ilyen lesz az Istváin-akna II. akna­tornya is), a hosszúhetényi bá­nyaüzem makettje, elmés, ön­működő modell az aíkmamélyí- tésről. A csarnok itt is hosszú, élethű vágattól végződik, amelyben különböző gépek láthatók. Nem túlzás talán azt mon­dani, hogy az egész bányászati bemutatón az Ursitz-féle hid­raulikus fejtési páncélpajzs — Ursitz Józsefnek, a Mátra- vidéiki Szénbányászati Tröszt főmérnökiének találmánya — kelt a legnagyobb érdeklődést, ötven méter hosszú mostrum. (Egy méteres tagokból van összerakva.) Anyaga hengerelt idomacél. A gép révén egy­szerre ötven méteres frontfej­tés ideiglenes biztosítása válik feleslegessé. Rengeteg faanya­got és munkát lehet így meg­takarítani. A hatalmas gépe­zetet egyetlen ember kezeli, gombnyomással. A monstrum a fejtés előrehaladtával előre­mozdul és az acélkarok meg­védik a föte alatt dolgozó bá­nyász életét, egyszóval: nagy­szerű gép ez. Csak ezért is ér­demes lenne megnézni az ipari vásárt. A külföldi kiállítók is több­féle bányagépet mutatnak be, különösen a nyugatnémet cé­gek. A Hausherr-cég egész fúrógép-családot állít ki. A Korfmann-cég TH-vas kirabló berendezést mutat be. Leg­alább 15—20 acélszelvényt ra­bol ki nyolc óra alatt anélkül, hogy a TH-vasait deformálná. (Kedvező körülmények között 30—40-et.) Szánon csúszik, sa­ját magát húzza visszafelé, kétféle kivitelben készül: sű­rített levegővel és elektromos energiával való meghajtássaL Szétszedve szállítják, a leg­nehezebb alkatrésze sem sú­lyosabb nyolc mázsánál. Mint ismeretes, a nagy főte- nyomásnál „völgyeim” szok­ták a támfát, azaz: homorú részt faragnak a végébe. Meg­lehetősen hosszadalmas és fá­radságos munka volt ez fej­szével. A Mátravidéki Szén- bányászati Tröszt támfahor- nyolója géppel végzi el ugyan­ezt. Közel 500 darabot völ­gyei óránként. A gépet műkö­dés közben ig bemutatják. E szerint: nincs is talán a bo­nyolult bányamunkának olyan ága, amit ne lehetne gépesí­teni. Ilyen végkövetkeztetéssel távozik az ember a bányá­szati bemutatóról. M, W Átöleli őt a nagy család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents