Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-27 / 124. szám

tMO. MÄJUS 21. N APLÓ 3 Újra világít a helikoni láng csaknem száz pécsi diák szerepel a keszthelyi Helikon-ünnepsés'eken Csütörtökön újra ünnepi I remben tartották meg a 13 kö- hozzáértő munkáról tanuskod­iszt öltött a Helikon szülőhe­lye, a Balaton „fővárosa” Keszthely. Az 1817-ben Feste- cs György kezdeményezésére létrehívott Helikon-ünnepsé- ek fáklyalángjánál kovácsoló- ott erősebbé a Habsburg-ház émetesítő politikája elleni arc a magyar nyelv és kul­ira védelmében, E hagyomá- yokat — új, szocialista tarta- >mmal — több mint 140 éves tünet után három esztendővel telőtt elevenítették fel ismét keszthelyi középiskolák. A Művelődésügyi Miniszté- íum és a KISZ Központi Bi- tttsága felhívására a keszthe- ’i Vajda János Általános Gim- ázium és a Nagyváthy János iezőgazdasági Technikum igaz atósága és KISZ-szervezete 2 évben minden eddiginél na- yobbarányú ünnepséget készí- itt elő. Csütörtökön, az ünnep reg­eién a pécsi Széchenyi Gim- ázium fúvószenekara térzené­éi köszöntötte a város lakóit s vendégeit. A keszthelyi sza- adtéri színpadon 72 dunántúli özépiskola mintegy kétezer iákjának részvételével a He- kon-láng meggyújtásával csü- irtökön reggel 9 órakor kez- ődött meg a nagyszabású, égy napos ünnepség. A meg­menteket Lédényi Sándor, a eszthelyi mezőgazdasági tech- ikum igazgatója, a Helikon nnepségek rendezőbizottságá- ak elnöke üdvözölte, majd dr. lenczédy József a Művelődés- gyi Minisztérum főosztályve- etője mondott ünnepi beszé- et. Ezután a Festetics kastély ísztermében, a járási művelő- ési ház nagytermében és a zabadtéri színpadon megkez- ődött a Helikon-ünnepségek ulturális műsora, amely egy­en a középiskolák felszabadu- ísi kulturális versenyének du- lántúli bemutatója is. A nagy eregszemlén városunk, Pécs özépiskoláinak csaknem száz iákja vesz részt. Az első na- on a szólóénekesek, a szava­ik és a tánccsoportok verse- ye kezdődött meg. Külön te­zépiskolai tanulóinak szóló­hangszer-versenyét. A Helikon-ünnepségek négy napos kulturális műsorában összesen 122 szavaló, 65 szóló­énekes. 15 zenekar, 21 tánccso­port és 25 kamarakórus szere­pel; Az ünnepségek hagyomá­nyos pályázatára 65 prózai mű, 52 vers, 67 képzőművészeti és huszonhét népművészeti al­kotás, valamint 35 technikai pályamunka érkezet be. A gaz­dag anyagból az ünnepség elő­estjén, szerdán két kiállítást nyitottak meg. A képzőművé­szeti kiállításon kívül nagy fi­gyelmet érdemel a technikai és iparművészeti kiállítás, amely a középiskolai politechnikai ok tatás eredményeinek bemuta­tója, fokmérője, A diákok sa­ját készítményű munkaeszkö­zei, gépalkatrészei, faragványai és hímzései mind szorgalmas, nak, a kiállítás legérdekesebb darabjai közé tartozik a 10 000 szál gyufából összerakott esz­tergomi tanácsház. az egykori Bottyán palota élethű kicsinyí­tett mása. amelyet egy eszter­gomi diák küldött be a pályá­zatra. A következő napokban ren­dezik meg az írók. és fiatalok találkozóját, a balatoni ünnepi könyvhetet, a Helikon-emlék­mű előtt a nagyszabású emlék- ünnepséget, majd vasárnap este tartják a seregszemle ün­nepi műsorát, amikor régi szo­kások szerint a verseny leg­jobbjai olvassák fel és mutat­ják be a pályázatra beküldött munkáikat. A győzteseknek ek­kor adja át Kossá István elv­társ közlekedés- és postaügyi miniszter, a keszthelyi gimná­zium öregdiákja a díjakat és a jutalmakat; Permetezik a szőlő! a Mecsek vidékén Május folyamán jelentős mennyiségű csapadék hullott a Mécseik vidékére. Az esős időjárást követő meleg ked­vező körülményeket teremtett a peronos zpóra fellépésének a 17 000 holdas borvidéken. A baranyai szőlődombokon fel­állított 27 peronosapóra-jelző állomáson állandó figyelő­szolgálatot tartanaik, s naponta mérik a hőmérsékletet és a csapadékot. Eddig még séhol- sem tapasztaltak peronos zpóra- fertőzést, A szőlőtőkéken négy-öt le­vél és tíz-tizenöt centiméter hosszú hajtások vannak már, s a tapasztalat szerint ez eset­ben mindenképpen tanácsos megkezdeni a permetezést, mert állandóan fenyeget a pe- ronoszpóra fellépésének és gyors elterjedésének veszélye. A megye három nagy borvidé­kén — Villány, Pécs és Mo­hács környékén — nem is lekedtek a szőlőtermelők a permetezéssel. Az elsők kö­zött kezdték meg a permete­zést a megye legnagyobb sző­lősgazdái: a Villányi, a Siklósi és a Pécsi Állami Gazdaság, valamint a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi kísérleti telepe. A szőlők állapotából és fej­lődéséből ítélve a szakembe­rek jó termést várnak az idén. A Komlói Állami Építőipa­ri Vállalat azonnali belépésre, par­kettás, burkoló, tetőfedő és épület­LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT keres — Jelentkezni le­het: Komló, Kos­suth L. u. 13. sz. alatt, a Munkaügyi osztályon. 389 Is* II kereskedelem fejlesztéséről lányai a városi tanács végrehajtó bizottsága Ma, délelőtt ülést tart a Pécs Városi Tanács Végrehajtó Ri- ottsága. A napirendi pontok űzött szerepel a város 1960. vi kereskedelmi hálózatfej- esztési és felújítási tervének negtárgyalása is- A hálózat- ejlesztési terv tárgyalásakor i végrehajtó bizottság külö- lösen az új lakótelepek és a nunkáslakta városrészek ke- eskedelmi ellátottságát és ejlesztési tervét vizsgálja rész­egesen. A végrehajtó bizottság ülő­ére elkészített beszámoló kü- ön-külön ismerteti, hol mi­yen üzleteket, vendéglátó egy- égeket és milyen korszerűsí- éseket kívánnak létrehozni ■bben az évben. A tervek szerint három te- ületen kell megtörténnie a ereskedelmi hálózatfej lesz­ésnek: A városfej 1 esztési terv­ül összhangban az új, döntő nértékben munkásla'kta lalkó- legyedekben új létesítményék étrehozásával, a kereskedelmi zempontokból jelenleg még Imaradt külterületi, általában aza beépítésű, családi házas elepüléseken tőépítkezés útján is a belterületek hálózatában heglévő üzletek zsúfoltságát feli enyhíteni, kisebb részben ij hálózati egységek létrehozó­éval és nagyobb részt a meg­óvó üzletek szakosításával, a IVorsabb és egyúttal kulturál- abb eladást lehetővé tevő új Ereskedelmi módszerek tej­esítésével, illetőleg bevezető­ével. A beszámoló ismerteti azo­kat az anyagi forrásokat, me- Vek a kereskedelmi hálózat fejlesztésére rendelkezésre áll­jak. E források figyelembe­vételével javaslatot terjeszt a Végrehajtó bizottság elé, pon­tsán meghatározva, hol mi és Milyen költséggel létesüljön. A nyugati városrészben a ^^jelentősebb kereskedelmi létesítmény az új vendéglátó kombinát lesz, de kisvendéglő, fűszer-, tej- és zöldségbolt is nyílik itt. Hősök terén a 243. sz. boltot önkiszolgálóvá ala­kítják 70 ezer forintos költ­séggel. A pécsbányatelepi 251. számú élelmiszerbolt moder­nizálására 250 ezer forintot fordítanak. A Tolbuchin úton lévő, volt Helyes-féle vendég­lőnél (leválasztással) élelmi­szerbolt létesül 100 ezer forint befektetéssel. A Pécs-budai Élelmiszerkereskedelmi Válla­lat saját pénzügyi forrásaiból fedezi ezeket a költségeket. A vállalat összesen 760 ezer fo­rintot használ fel hálózatfej­lesztésre. A Pécs-Szigeti Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat ugyan­csak több üzletének önkiszol­gáló rendszerűvé alakítását tervezi. A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat a Zsolnay utcai 11. számú háztartási, a Kossuth Lajos utcai 46. sz. Levendula- boltokat önkiszolgáló, a Kos­suth L. utcai 5. számú Por­celán- és a 20. sz. Ajándék­boltokat, valamint a Hang­lemez- és a Jókai—Széchenyi tér sarki műszaki boltokat ön­kiválasztó üzletekké alakítja át. A Pécsi Vendéglátó Vállalat tervei szerint az Otthon ét­kezde helyén és a Siklósi úti Arany Bika italbolt helyett kisvendéglőt, Szabolcsfaluban pedig cukrászdát létesít. A kereskedelem hálózatfej­lesztésénél az eddig felsorol­takat az egyes vállalatok sa­ját költségükkel létesítik. A vállalatokon kívül a városi tanács végrehajtó bizottsága is hozzájárul a hálózatfejlesz­téshez. A tanács által biztosí­tott keret nagy részét az új rendszerű boltok felszerelésé­re, korszerűsítésre, gépesítésre, több bolt önkiszolgáló bolttá alakítására és új boltok terve­zésére fordítják. A Mecsek cukrászda átalakítására egy­millió forintot költenek. A Bem utcai 21. számú műszaki­bolt bővítése és itt rádió, tele­vízió bemutatóterem létesítése, valamint a bolt önkiválasztó bolttá alakítása 150 ezer fo­rintot emészt fel a tanácsi ke­retből; Az emeletráépítések a lakáshiány ^megszüntetését segítik A fenti képen látható lakó­házon az emeletráépítést a Baranya megyei Építő és Ta­tarozó Vállalat dolgozói vég­zik. Az épület a Felső-Maion^, utca 27. és a Rákóczi út 69— 71. szám alatt fekszik. Az emeletráépítésről Vörös György elvtárs, a vállalat műszaki ve­zetője a következőket mondta: — A lakáshiány megszünte­tésének egyik módja, mégpe­dig nagyon gazdaságos módja az emeletráépítés, melyet Pé­csett jól lehet alkalmazni. Az előzetes számítások szerint egy ilyen természetű munká­nál a szokásos építési költsé­gek 35—40, sőt néha 50 száza­lékát is meg lehet takarítani. Éppen ezért a Tervező Iroda átnézte a pécsi lakóépületeket és tudomásom szerint mintegy 25—30 olyan épületet talált, melynél emeletráépítést lehet­ne végezni. Természetesen ezek az épületek az állam, azaz a PIK tulajdonát képezik. Vál­lalatunk a jövő évben már több hasonló munkát vállal el kivitelezésre. —* Milyen adminisztratív lebonyolítást igényel az eme­letráépítés és az állam hogyan támogatja az építtetőket? — A lakások építési költsé­gének mintegy 60 százalékát az állam fedezi. A beköltöző dolgozók mindössze 40 száza­lékban kötelesek az építési költségekhez hozzájárulni, de erre is az OTP — bizonyos készpénzfizetésen felül — hosszúlejáratú hitelt nyújt. A felépült lakások természetesen az állam tulajdonában ma­radnak, a dolgozók viszont ol­csóbban, gyorsabban tudnak lakáshoz jutni, tehát az építte­tés rendkívüli módon előnyös. Egy-egy üzemben, vagy intéz­ménynél szokás szerint több dolgozó jelentkezik igénnyel, keres egy vállalatot, mely az adminisztráció lebonyolítását vállalja, majd szerződést köt a kivitelezővel.­i— A Rákóczi úti épületnél melyik vállalat az építtető? — Kivitelezésünk alatt álló épület emeletráépítését a Geo­déziai Vállalat rendelte meg. Ök nyolcvan százalékban ré­szesülnek a felépítésre kerülő 12 lakásból. Az épület a vá­rosi tanács, tehát az állam tu­lajdona. Márciusban kezdtük el a munkát és előrelátható­lag novemberben fejezzük be. Egy-egy lakás költsége cc 110 ezer forint lesz. Ennek 60 szá­zalékát az állam fizeti. — A házban lakó dolgozó­kat éri-e valamilyen kellemet­lenség a ráépítésekkel kapcso­latban? — Elkerülhetetlen, hogy bi­zonyos szerelési munkánál ki­sebb mennyezetáttöréseket vé­gezzünk. Villany- és vízveze­tékszerelésnél a födémeket át kell fúrni, azonban ezeket a munkákat kellő figyelemmel és gondossággal végezzük, nem sértve a lakók érdekeit. Az alakításoknál tökéletesen helyreállítjuk a lakásokat, úgyszólván nem is látszanak meg rajtuk az apróbb mun­kák; i F énycsővilágítás, fényár a bányákban TZásUfírkánriiiáJkttk Nem fiatal mesterség a bá­nyászkodás. Ukapáinkon túl, több évszázada vájjuk már a szenet. A világítási viszo­nyok? Vakondokoknak valók voltak, hosszú emberöltőkön át. Csak az elektromos áram hozott fordulatot — bár a pis­lákoló villanykörték sem árasztottak valami vakító fényt. így teltek az évtizedek egy­más után, míg végül Komlón (hol is lehetne több barátja az újnak, mint az új szocia­lista város új bányájában?), merész elhatározás fogant meg a széntröszt villamos üze me néhány vezetőjének és dolgozójának fejében: fény­csővilágítás kellene a bányá­ba. 1958 első hónapjaiban meg­kezdődtek a kísérletek, s ma már legalább 500 nemesgáz­zal töltött „neoncső” ég Kos­suth bányán, Anna-áknán, Zobákon és III-as aknán. —• Húszméteres szakaszokat szá­mítva, —' mert körülbelül ennyire van egy-egy világító- test egymástól — mintegy 10 kilométeres vágathossz úszik fényárban. A nappali fény jókedvre deríti az embereket. A bá­nyászoknak tetszik a fény. És a műszakiaknak is meg Buda pestnek is — meghódított mindenkit. Mert nemcsak jobb. — az ugyanannyi wat­tos fénycső körülbelül négy és félszer nagyobb fényerő­vel ég — hanem olcsóbb is. A fénycső élettartama hosz- szabb (a villanykörtéket gyak ran ellopták), karbantartása kevesebb időt igényel. Min­den negyedévben többtízezer forintot takarítanak meg Komlón, az 500 egynéhány fénycső révén. Ha minden jó, csak egy le­het a cél: minden helyet, ahol állandó világításra van szükség a bányában fénycső­vel kell felszerelni. Ez a fo­lyamat sajnos nem halad olyan gyorsan, mint szeret- nők. (Nem Pécsről van szó, a pécsi bányákban — néhány kilométerre Komlótól — úgy­szólván még nincs is fény­csővilágítás. Szomorú, de nincs!) És nem is fog elég gyorsan haladni, ha nem lesz a bányavilágításnak felelős gazdája a komlói trösztben; Ma ugyanis csak Kossuth bá­nya és III-as akna tartozik a villám^ üzemhez, a világí­tás szempontjából, a többi akna — Anna. Béta, Zobák és az északi üzemek — a ma­ga erejére van utalva. Remél­jük nem sokáig. A villamos üzem havonta kétszáz, vagy még több arma­túrát is gyárthat (armatúrá­nak nevezik azt a foglalatot, amibe a fénycsövet belehe­lyezik) tehát annyit, ameny- nyire csak szükség van. Ez­zel azonban még mindig nincs megoldva a fénycsővilágítás. A jelenlegi fénycsövek ugyan is nem mindenhol használha­tók. Csák olyan helyen lehet felszerelni, ahol nincs számot tevő sújtólégveszély, ahol van, oda sújtólégbiztos fény­cső kell. A vaskos —1 és különben nagyon tartalmas „Vájáris­meretek” című könyv csak annyit mond erről, hogy a fényaső sújtólégbiztos kivi­telben is készül. Hogy hol és milyen formában, azt nem tudni. Mivel a komlóiak nem is hallottak arról, hogy az or­szágban valahol ilyen fény­csöveket gyártanak, maguk fogtak hozzá a kísérletezés­hez. így váltak a Tarr József főmérnök vezette villamos üzemi kísérletek országos je­lentőségűvé. Bár még nem itták meg az áldomást, any- nyit már elárulhatunk, hogy nem járnak nagyon messze a sikertől. S talán már el is jutottak volna a csúcsra..; ...ha a Bányászati Kuta­tóintézet kiválóan képzett szakemberei is segítettek vol­na e munkában. Mert ez történt meg. Elhisszük, hogy a kutatóintézetnek sok a dol­ga, de akkor is tárr gV.ni kellene a komlóikat. Meg­érdemlik, országos ügyről van szó! Magyar László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents