Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-26 / 123. szám
196«. MÁJUS 26. NAPLÓ Júliusban nyilik meg a nyári szabadegyetem A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei szervezete ez évben is megrendezi — immár harmadszor — a már hagyományossá vált, s a korábbi években is nagy sikert aratott nyári szabadegyetemét. A hallgatókat a Pedagógiai Főiskola festőién szép parkkal övezett kollégiumában helyezik el, s a szabadegyetem tartama alatt a következő előadásokat hallgathatják meg: A Mecsek és környéke földtörténeti kialakulása. Baranya megye őstörténete, Pécs kétezer éve, A 600 éves pécsi egyetem, Baranya néprajza, Pécs és Baranya irodalmi élete, Pécsi képzőművészet, A zenélő Pécs, A modem városépítés helyzete és irányelvei Pécsett, Baranya gazdasági élete. Az írásvizsgálat szerepe az igazság kiderítésében. Az idegrendszerű működés kutatásának új útjai. A belső elváltozású rendszer idegi szabályozása, A szervezet só- és vízháztartása. Az előadásokon kívül egésznapos kirándulásokon a helyszínen ismerkedhetnek meg a hallgatók a megye nagy jelentőségű történelmi emlékeivel: Szigetvár, Mohács. Siklós, Pécsvárad és a Mecsek festői tájaival, az abaligeti cseppkőbarlanggal, a harkányi és sikondai gyógyfürdővel, Komló szocialista bányavárossal, valamint a keleti Mecsek, a Zengő környéke vadregényes vidékével. Szakszerű vezetéssel ismerkedhetnek Pécs évezredes, egyedülálló építészeti remekeivel és a Mecsek felejthetetlen kirándulóhelyeivel. A város strandfürdői, színházai szabadtéri előadásai, múzeumai nagy lehetőséget nyújtanak a szórakozásra is. A Nyári Szabadegyetem 1ÖS0. július 3-tól 16-ig tart. Iskolai végzettségre tekintet nélkül bárki jelentkezhet, aki üdülőidejét az ország történeti emlékekben és tájképi szépségekben gazdag vidékén művelődve és szórakozva akarja eltölteni. A szabadegyetem részvételi díja 850 Ft Ez magában foglalja a szállás, ellátás, előadások, kirándulások, városnézés valamennyi költségét Pécsváradi mozaikok \ Gombamódra nőnek ki a földből az új házak, utcasoraik. Négyszemközt Pécsváradra érkezők bizonyára már most is szívesen tölte- nének el egy-két napot a turistaszállóban. A másik, ami ugyancsak kellemetlenül érinti a vár látogatóit, hogy csak kívülről tekinthetik meg azt, mert ki tudja miért, senki sincs, aki például a híres altemplomot megmutathatná. De ha vállalkozna is erre valaki, akkor sem lehet oda jutni, mert a kulcsát állítólag az előző megbízott magával vitte az ország másik részébe. Pécsváradnajc igen szép, reprezentatív a Hófehérke cukrászdája. örülnek is neki a helybeliek. Az örömet azonban elrontja az a sajnálatos mel- _, . . , , , . . lékkörülmény, hogy a cukrászPecsvarad a megye legna- helyezeset másképpen nem tud riánn, «*, N„ hűtőié ningyobb községei közé tartozik, ták volna megoldani. “j£ S a m^iap^s körnveze^stóp kilátá/^Nem A szórakozni vágyók örömé- torták formátlan tömeggé ol- Ä lPan Sk fel a napokban nyitották meg vadnak a melegben: A látogatóknak az tűnik fel A n^sjk n’ár bcsszanelsősorban, hogy Pécsvárad is Ammek pedig a legjobban orul tó aprosag, hogy a kiszolgáló mennvit fejlődött az utóbbi nek a kozsegben’ az a csatorna személyzet nem hord fityulát éSm tejl0d0tt “ UtoÖDl építése. Tavaly már 380 ezer és ott lobog a hajúit a fallal- i forintot költött erre a községi tos edény felett. Az egészben I Aki ismeri Pécsváradot és tanács. Idén ismét hatalmas az a legiszamorúbb. hogy azt régebben járt ott, az bizony összeget fordítanak a osator- vallják, kinek mi köze hozzá, elcsodálkozna azon a három új nára. gok férfinak még hosszabb utcán, amelyik alig másfél év Ez, amit felsoroltunk, tét- haja van, mégsem köti be a alatt épült; szett Pécsváradon, Bizonyítja, fejét,;j De nemcsak a házak épültek fel. Szépült is Pécsvárad. A tanács előtti tér gyönyörű árnyas parkká vált. Padok csalogatják a járókelőket, hogy az árnyas fák alatt megpihenjenek. Még szökőkutat is létesítettek; S hogy a gyermekek ne a park füvét tapossák össze játék közben, a pécsváradiak elhatározták, hogy játszóteret építenek. Ott aztán mindent megtalálnak majd a gyerekek. Körhinta, homokozó várja őket már a gyermeknapra. Közel tizenötezer forint értékű társadalmi munkát végeznek a pécsváradi vállalatok dolgozói és a lakosság a játszótér építésénél: Az óvodára is nagyon büszkék Pécsváradon, hiszen ott is ötvenezer forintnyi társadalmi munkát végeztek, hogy a 35 férőhelyes óvodát kibővítsék százas befogadóképességűre. Szükség is volt erre, hiszen a termelőszövetkezetben dolgozó szülők gyermekeinek elflnyagtakarékosságból - seiet! Gyönyörű, rózsaszín, kék csíkos fürdőköpenyt vásároltam a minap. A boltban nem próbáltam fel, csalk éppen magamhoz mértem a hosszát. Amikor otthon magamra vettem, egyszeriben elment a kedvem új szerzeményemtől. A köpeny deréknál még valahogy összeért, attól lefelé fokozatosan szétnyílt, az ujja pedig — ó szörnyűség — ami az elejéből hiányzott, mind abba szabták bele! Az ujjhegyemtől még vagy negyed méternyi leffegett lefelé... Nem csoda, hogy parázs veszekedés tört ki otthon a köpeny miatt, de ezen kívül még az irigység is tanyát vert a szívemben. Férjemnek és fiamnak ugyanakikor vettünk köpenyt, mindkettőjükön nagyszerűen áll — mintha csak rájuk szabták volna, én meg továbbra is kifakult pongyolámban járkálok odahaza: „Látod, még ez is jobban áll” — -vigasztal a férjem, de én vigasztalan vagydk. • A köpenyre kimondtam a halálos ítéletet: felszabdalom fürdőlepedőnek. Az egészet pedig azért írtam meg, hogy a gyártóik okuljanak belőle: á vásárlók kárára nem szabad takarékoskodni. KLESCH FERENCNE A szépségért „szenvedni“ kell Ugylátszik igen, A felsőmesz^si íodrászüzletben legalábbis. M. Jánosaié frizurát készíttetni ment az említett üzletbe. Amikor érezte, hogy a szárítóbúra meleg szik, a kapcsolóhoz nyúlt és ... áramütés következtében égési sebeket szenvedett Eszméletét elvesztette s csak a kórházban nyerte ismét vissza. Égési sebei az orvos szerint 20 napon belül gyógyuló, Nagyfokú felelőtlenség következménye ez. Az üzletben tudtak a hibás buráról, s mégsem figyelmeztették előre. A mulasztásnak bírósági következménye lesz. Mert egyetlen nő sem szereti, ha frizuráját „villamos-székben’1 készítik., j (—y) Már az oldalát kövezik az új csapadékelvezető csatornának. hogy szépen fejlődik a község. De van több olyan apróság, amit ugyancsak nem hagyhatunk szó nélkül. Elsősorban a várban épülő turistaszálló. Ne essék félreértés, nem az nem tetszik, hogy turistaszállót építenek, hanem az, hogy olyan csiga- lassúsággal készül, holott a Szép színfoltja a községnek a Zengő étterem, ahol nagyszerű ebéd kapható, és itt töltik az estét a szórakozni vágyók is. Nem tudom, mennyire vonzza a vendégeket a festett ajtóra fehér krétával írt ákom-bákom: „Kovács Péter ma és minden este muzsikál”. W.—H. A nevelő türelme ílruscsov élvtárs berlini látogatásakor mondta Walter *-* Ulbricht: „Nincs még egy olyan türelmes nevelő, mint a szovjet kormány vezetője”. Illetékes volt ennek megállapítására, hiszen Walter Ulbricht mögött hosszú nevelői múlt áll. Es valóban, a nemzetközi eseményeket figyelve, a Szovjetunió végtelen türelmét látjuk. Mert nem egyéni vonás ez a türelem, nem arról van szó, hogy Hruscsov elvtárs türelmes, pusztán azért, mert ilyen a természete. Mint ahogyan Eisenhower sem, egyszerűen azért viselkedett úgy, hogy magatartásával megakadályozta a négy nagy találkozóját, mivel ilyennek született. Másról van itt szó. Két ellentétes rendszer képviselőit hasonlíthattuk össze, s ezzel a kétféle rendszert is összehasonlítottuk. Ez a nevelői türelem egyébként azt a biológiai kísérletet juttatta eszembe, hogy a tudósok bizonyos helyzet elé állítanak élőlényeket. Puhánydkat, gerinceseket, ahogyan a kísérlet tárgya kívánja. Arra kíváncsiak, melyiknek menynyire fejlett az idegrendszere. Két út között kell választania a kísérlet alanyának. Az egyik út végén áramütést kap az orrára, a másiknak a végén viszont élelmet talál. Fejlettebb állatok már áramütés nélkül is megjegyzik, melyik út vezet az élelemhez. Kevésbé fejlettek is megjegyzik néhány áramütés után. A legfejletlenebbek azonban ugyancsak sokszor póruljárnak. Akad olyan, amelyik hatvanszor is rátéved a rossz útra, míg végre megjegyzi, hogy az nem járható. Akkor aztán egy darabig nem is megy arra. De rövid idő múltán már elfelejti a „tanulságot” és megint póruljár. Ezekhez a kísérletekhez igen nagy türelem kell. A tudós figyeli a kísérleti állatkát és türelmesen jegyzi, hogy egyszer, kétszer, már tízszer rossz útra tért. De nem idegeskedik. Tudja, hogy a legfejletlenebb élőlény is, ha előbb nem, utóbb megszerzi azt a reflexet, amely visszatartja a rossz úttól és a jó felé tereli. Valami ilyesféle tapasztalható a nemzetközi politikában is. A kommunistáik a tudományos előrelátás alapján vívták meg forradalmukat, építették fel a szocialista társadalmat és küzdenek most a kommunizmus megvalósulásáért a Szovjetunióban. A történelem számos fényéből levont tanulság alapján nagyon jól tudják, éppen olyan mély meggyőződéssel, mint a kísérletező tudós, hogy a fejlődés csakis egy irányban képzelhető el: a kommunizmus irányában. Ezzel szemben a kapitalista társadalom és annak vezetői szinte vaíkon állnak szemben a történelem fényeivel, mert nem tudományos alapon értékelik saját helyzetüket. Magyarán szólva, az egyiknek magasabb az „intelligenciája", a másiknak kevésbé. A történelem zajlik, újabb és újabb események követik egymást, és az imperialista vezetők minduntalan azt tapasztalhatják, hogy az általuk választott út járhatatlan. De azért újra megpróbálnak elindulni rajta. Mit tegyen a tudományos alapon vezető kommunista? Újra, meg újra ismétli a kísérletet, türelmesen, ingerültség nélkül, mindaddig, amíg kellő eredménnyel nem jár. Az Amerikai Egyesült Államok már meglehetősen sok „áramütéstP kapott az orrára, valahányszor elindult a háború útján. így járt az atombombával, a hidrogénbombával, a koreai háborúval, most legutóbb a légi kalózkodással, a mesterséges holdakkal és irányítható rakétákkal. Lehet, hogy eddig nem okult belőle? Nem baj, a kísérlet tovább folyik. Előbb-utóbb meg kell tanulnia, hogy csak egy út járható, a békés együttélés útja. A „türelmes nevelő” pedig, aki fejlettebb társadalmi rendszerének, a szocialista társadalomnak a türelmét és nyugalmát juttatja kifejezésre *— minden idegeskedés nélkül váraücozik. De nem tétlenül. Amíg az önmagát már túlélt imperializmus saját belső ellentmondásai között vergődik és konokul a legrosszabb út, a háború felé próbál kibontakozni, a szocialista társadalom tovább fejlődik, nemsokára még feljettebb fokra lép és az erőviszonyok napról napra méginkább az ő javára billennék. Gondolom, ez az alapja annak a nagy nevelői türelemnek, melyet minden nevelő megszívlelhet és magáévá tehet, s amelyet Walter Ulbricht is annyira szembetűnően fontosnak tartott. MÉSZÁROS FERENC A BÁNYÁK SZUVE 1 az i/rtul VÁSÁRRÓL S km-cs litvonnlon, szakképzett vezetővel l óra Budapest legszebb részein. Jegyek az Idegenforgalmi Pavilonban kaphatók. íelnötteknek ío irt. Gyermekeknek 10 Ft. A különjáratok a vásár területére térnek vissza. Pécsújhegyi főműhely .; •. Ipari táj. Innen kiszorult a fülemüleszó, a csend és a jó levegő. Áthatóan zúg a szénmosó, sűrű, fekete füstöt áraszt a régi erőmű kéménye. Jobbról a salakhegy, balról a meddőhányó kéntől sárgálló foltjai mérgezik a légkört. Lisztfinom szénpor száll a levegőben, s ha néhány hétig nem esik az eső, vastagon rátelepszik a fák leveleire. Ha szél támad, fekete lesz a világ. Alma helyett szénpor hullik a fáról errefelé. őszülő hajú, jól megtermett, munkaruhás férfi ereszkedik le a völgy mély horhosán, Borbós la jós, a főműhely főművezetője. Otthonosan lépked a rossz úton, számára min den rög ismerős. Minden épület ezernyi emléket támaszt benne, hiszen harminchét esztendeje már, hogy átlépte a főműhely kapuját. Tőle hallom, miért olyan zsúfolt ez a völgy, s miért öregek az épületek. Valamikor csak a szénmosó kiegészítő műhelyei foglaltak itt helyet, néhány évtizede még Pécsbá- nyán dolgozott a főműhely. Csak később került ide. amikor a bányászat súlypontja Pécs- szabolcsra kelyezódött át. A rossz terepi'iszonyok, no i meg • szűk hulymiaU. nem két« hét a főműhelyt teherautóval megközelíteni. Sok a fáradtság és bosszúság, mert primitív módon: közönséges vasúti pályakocsin tolják a vasat a legközelebbi rakodóhelyig. A gépiek között milliós értékű új is található, de még »ok a Ferenc József-korabeli. Néhány az óbudai hajógyárból került ide valamikor... Az egyik műhely mennyezete alatt egész szíjerdő látható. Igaz, néhány év alatt eltűnnek, de ma még ezekkel dolgoznak, méghozzá nem is rosszul. S az idős főművezető keményfedelű, kockás füzetet lapozgat bizonyításképpen. Megmutatja: tele van különbö ző vállalásokkal. A főműhely lakatosai, esztergályosai, kovácsai havonta vagy százötven műszakot takarítanak meg. Nagy szám ez ott, ahol csak száz egynéhány ember dolgozik. Rengeteg a dolgunk. A főműhely felelős a szénmosó karbantartáséért, a bányák víztelenítésére, a levegőellátására szolgáló gépek javításáért, a széncsuszdákért... É- mellett vagy húsz pécsi üzem ostromolja állandóan őket. A téglagyárak fogaskerekeket és tengelyeket, a PKV vascsöveket kér, a sörgyár esztergályos munkát: ?; Olykor „kikosarazzák” a „kérőket”, mert nem bírják idővel. Hiába, mégiscsak a bánya az első, hiszen a főműhely a bányák szíve. Nem túlzás, és nem is a szép szó kedvéért kitalált hasonlat ez. A bánya is olyan, mint az élő szervezet. A bányának a kompresszor a „tüdeje’1 (levegőellátás), a csúszda, szállító- szalag, kisvágány és szállítókas az érrendszere. Ha valame lyik nem működne (azaz: nem javítanák meg az elromlott kompresszorokat, szállítóberen dezéseket), leállna az egész akna. Ha a szénmosó — a főműhely dédelgetett „gyermeke“ — valami oknál fogva felmondaná a szolgálatot, hamarosan leállna minden bánya. A bányák fontos gépalkatrészed néha a legalkalmatlanabb időben mondják fel a szolgálatot. Mi tagadás, ilyenkor egy-egy nyomtatásba nem való szó is elhangzik a főműhelyben, mint ahogy el is hangzott a húsvétot megelőző szombaton, Kam per János marós és Árvái István eeztergá- ,’os szájából. Képzeljük magunkat a helyükbe. KBrnper János fiatal ember még, menyasszonya i van« Derű« íütyöré&zeesaW kémlelgeti az eget, ami tűrhető időt igér. Miközben új darabot tesz a kés alá, az estén jár az esze. Moziba megy menyasszonyával. Es a vasárnapra gondol, a feherkuti kirándulásra. Első séta a Mecseken az idén : ; ; Társa, Árvái István, már hetek óta várja a két szabadnapot. Már a mohácsi Duna parton érzi magát. Jókedvűen néz a falra szegéit karikatúrákra — természetesen mind horgászt ábrázol — még Re- géczy Károly technikus rajzával is megbékél, pedig nem valami hízelgőén nyilatkozik a horgászás nemes szenvedélyéről. Szóval, képzeletben már a horgászbotot tartja a kezében, amikor; s: ;; i besiet Bayer Ferenc művezető, hogy „Gyerekek eltörött az István-aknai vakakna fogaskereke, hétfő reggelig meg kell javítani.’1 A fogaskerék már másnap reggelre megvolt. Egész éjjel dolgoztak rajta, de megvolt Hamar megbékéltek vele, hiszen nem ritka az ilyen eset a főműhelyben. Hozzászoktak már — mert ilyenek a hétköznapok és ünnepek a bányák szívében. Magyar Laszlé