Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

W A P T o 1060 MÄJtTS *8. A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete 4^ Feladataink mindenkor a szocializmus építésének programjából adódnak (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló ezután a Haza­fias Népfront mozgalom fela­dataival foglalkozott hangsú­lyozva, hogy ezek a feladatok mindenkor a párt és a kor­mány, a szocializmus építésé­nek programjából adódnak, melynek végrehajtásában a Hazafias Népfront bizottságai­ra is nagy feladatok hárulnak. Ott kell lenniük minden fa­lun és városban, bányákban és ipari üzemekben, ahol a szo­cializmus építésének gyorsí­tott üteme, a termelés bőví­tése, az egész nép anyagi jó­létének, kulturális színvonalá­nak fokozása megköveteli, hogy állandóan emeljük a munka termelékenységét, javítsuk a munkafegyelmet, az anyagta­karékosságot, az ésszerű mun­kát az iparban éppúgy mint a mezőgazdaság területén. — A Hazafias Népfront bi­zottságok elsőrendű feladatuk­nak tekintik — mondotta Szter- gár elvtárs, —» hogy elsősor-1 ban a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezését, annak meg­szilárdítását segítsék elő a ma­guk területén. A tsz-ekben végzendő ilyen irányú munka mellett nem szabad figyelmen kívül hagyniok, hogy megyénk ben elég nagy szánban van­nak még egyénileg gazdálko­dó parasztok. Segíteni, ser­kenteni kell őket, hogy ők is többet termeljenek. Ismertet­ni kell velük a termelőszövet­kezetek eredményeit, úgy kell tekinteni őket, mint a holnap tsz-tagjait, s ennek megfele­lően kell velük foglalkozni. A Hazafias Népfront máso­dik kongresszusa után min den szinten majd a bizottsá gaink tárgyalják meg a kong­resszus határozatait és a mó­dosított működési szabályzatot. Ennek figyelembevételével majd a megerősödött népfront bizottságok a pártszervezetek vezetése és irányítása mellett a tömegszervezetekkel együtt­működve, még nagyobb ambí­cióval folytatják munkájukat. Sztergár János elvtárs be­számolója után több felszólalás hangzott el. Marosán György elvtárs felszólalását igen nagy érdeklődéssel fogadták a jelen­lévők. Marosán György elvtárs a Hasafias Népfront megyei küldöttértekexletén: Népünk teljes szívvel támogatja, helyesli a Szovjetunió békepolitikáj&t Marosán elvtár» beszéde közben gyakran csattant fel ' a hosszantartó taps. Marosán etvtárs bevezető­ben a nagy francia forrada­lom, majd később az Októberi Szocialista Forradalom példá­jára hivatkozva azólott né­hány történelmi tanulságról és hangsúlyozta, hogy a mai politikusoknak és — minden­kinek, aki a világon végbe­menő változásokat figyelem­mel kíséri — tanulniok kell. — Negyvenhárom esztendő óta nem lehet a történelem­ben és a politikában semmi olyat tenni, amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom példája és hatása ne je­lentkezne — mondotta — ezért nagyon lényeges, hogy elte­kintve világnézeti különbsé- különféle ldeológiák- tényekhez ragaszkod­gektől, tói, a junk. A népfront programja — a nép szolgálata — A népfront mozgalom­nak történelmi múltja van. Nem 1945-ben kezdődött el. A népfront mozgalom a har­mincas években a kommunis­ták kezdeményezésére és a kommunisták vezetésével in­dult, a fasizmus elleni harc­ban született. A kommunisták kezdeményezték, hogy a nem­zet erejét összefogva szem be­szálljanak az embertelenség­gel. A népíropt mozgalom te­hát a nemzeti összefogás moz­galma volt és ma iis az. A kommunisták kezdeményezték azért, mert felismerték, hogy a széles nemzeti összefogás mentheti meg hazánkat a fa­sizmustól Igen. Mert a kom­munistáknak van tudományos világnézetük, szervezett . ere­jük és bátorságuk ahhoz, hogy a fasizmussal szemben síkra- szálljanak és tömörftsék a nemzet haladó erőit. A hor­thysta uralkodó osztály nem­csak a munkásosztályt és a parasztságot, hanem az értel­miséget is nyomorba döntötte. Ritkaság számba ment külö­nösen a negyvenes években, ha közülük valaki bátran fel mert állni és szót emelt a hit­lerista befolyás ellen. A nép­front a kommunisták veze­tésével szót értett a munká­sokkal, parasztokkal és értel­miségiekkel, megteremtette a széles nemzeti összefogást a háború és a fasizmus ellen. —< A magyar népfront moz­galom nem taktikázás — hang­súlyozta Marosán elvtárs, — Mi nem taktikázunk. A nép­front mozgalomra azért van szükség, hogy népünk leg­nemesebb hagyományait szé­les körben és magasabb síkon vigye tovább. A népfront moz­galmon belül a kommunisták­nak és a vezetésűikkel a moz­galomba tömörült összes haza­fias erőknek kötelessége az ország javára együttműködni és becsületesen dolgozni. Nem­csak a kommunisták számára épül ez az ország, hanem va­lamennyiünk számára. Ezért mindenkinek kötelessége ösz- szefognl a szocializmus építé­séért. A népfrontnak nem le­het külön programja, csak •egy: a nép szolgálata. A továbbiakban a termelő­szövetkezeti mozgalom jelen­legi helyzetéről beszélt. Rámu­tatott arra, hogy a parasztság jól tudja: a termelőszövetke­zet magasabb életszínvonalat, kultúrát, gépesítést, könnyebb munkát jelent. Hangsúlyozta, hogy az új, boldogabb élet ki- sebb-nagyobb nehézségekkel jár és ezzel a kormány is tisz­tában van. Ezért támogatni, segíteni kell a parasztságot abban, hogy az új életfonna kialakítása a legkevesebb zök­kenővel menjen végbe. Ezután a nemzetközi kérdé­sekről beszélt. A jelenlegi körülmények között a háború elkerülhető — Párizsban most az ame­rikaiak felborították az asz­talt, kötelességünk az esemé­nyeket helyesen értékelni. Nézzük azokat az okokat és tényezőket, amelyek a csúcs- értekezlet sikertelenségét elő­idézték. A Szovjetunió egyér­telmű, félreérthetetlen politi­kát folytat, kül- és belpoliti­kája egyaránt a világ egyszerű embereinek érdekelt szolgálja. Ez a politika a béke, a békés egymás mellett élés politikája, melynek az a lényege, hogy a jelenlegi viszonyok és kö­rülmények között a háború el­kerülhető és megakadályoz­ható. Elkerülhető-e a háború, fenntartható-e a béke? — ezt ,kell kérdezni. Ideológiában nincs békés egymás mellett élés. Lehetséges azonban a különféle rendszerek gazda­sági együttműködése; lehetsé­ges a békés egymás mellett élés. A Szovjetunió politikája ugyanezt tükrözi. A dolgozók jólétéről való álandó gondos­kodás a szovjet állam belpoli­tikájának lényege. A Legfel­sőbb Tanács legutóbbi ülésén határozatokat hoztuk a mun­öt kaidő hat, majd később órára való csökkentéséről, a szovjet munkások összes adói­nak eltörléséről. A tőkés álla­moknak nincsen ilyen belpoli­tikájuk, mert nem is lehet. Ha a Szovjetunió háborút akarna, nem építene 15 millió lakást, nem törekedne a mun­kaidő csökkentésére és a köz­szükségleti cikkek gyártásának fokozására. Aki háborút akar, nem csinálja ezt. A második világháború 1117 milliárd dollárba került. Ennyi kellett, hogy 50 millió embert meggyilkoljanak és közel 30 millió lakást elpusztítsanak. Most évente 100 milliárd dol­lárt költenek el katonai kiadá­sokra. Ebből 65 milliárd az amerikaiaknál, az angoloknál és másoknál van. Tegyük fel, hogy ezt a 100 milldárdot bé­kés célokra használnánk fel. Ha az elmaradott országok kö­zött osztanák el, az azt jelen­tené, hogy India 35 milliárd dollárt kapnr nemzeti Jöve­delme megduplázódna. Vagy: ha ezt a 100 milliárd dollárt kenyérre, húsra, vajra költe­nék# akkor 4 milliárd 100 mil­lió embert egy teljes évig élel­mezni lehetne belőle. Érdemes a békéért harcolni? Ki akarja ezt és ki akarja a másikat? A Szovjetunió kezé­ben van olyan fegyver — már bebizonyította, — amellyel meg tudja torolni az országa ellen elkövetett bűnös csele­kedeteket. A békés egymás mellett élésnek tehát meg­vannak a gazdasági és katonai feltételei Is. A szocializmus nem úgy akar hatalomra jutni a világon, hogy az emberiség fele kipusztuljon, A katonai zsarolás politikája hatástalan — A katonai zsarolás poli­tikája hatástalan a Szovjet­unióval és a népi demokrati­kus államokkal szemben, — mondotta Marosán elvtárs. Majd rámutatott arra, hogy Párizsban az imperialistákat a világtörténelemben eddig pél­da nélkül álló diplomáciai ve­reség érte. — Az amerikaiak is tudják, hogy a Szovjetunió­nak olyan fegyverek állnak rendelkezésére, amelyek bár­hol és bármikor képesek meg­semmisíteni a provokátorokat és a támadókat, Ha nem tud­nák, már régen dörögnének a fegyverek. Tudják, hogy ma már senki nem nézheti távol­ról a háborúkat. Nem úgy, mint 1914—18-ban és 1938-44- ben az amerikaiak. A Szovjetunió területe fölé berepült és ott lelőtt amerikai kém-repülőgépről szólva Ma­rosán elvtárs ezután rámuta­tott arra, hogy az amerikai kormány ezzel súlyosan komp. romittálta magát a világ köz­véleménye előtt. A történelem­ben még soha nem fordult élő, hogy egy kormány hivatalosan is beismerte volna, hogy poli­tikájának szerves részét alkot­ják az ilyen kémrepülések és provokációk. Az amerikai kor­mány most nehéz helyzetben van, mert kénytelen volt be­ismerni ezt az arcátlanságot, bár eleinte hivatalosan és ha­tározottan letagadta^ •— Hruscsov eivtáns Berlin­ben kijelentette, hogy a Szov­jetunió kormányának van tü­relme, elég bölcs ahhoz, hogy megvárja, amíg a helyzet meg­érik egy következő csúcstalál­kozóra; — Most érdekes helyzet ala­kult ki a világban — folytatta Marosán elvtárs. — A Szovjet­unió elkezdte a hétéves terv feladatainak megvalósítását. A népi demokratikus államokkal együtt akar eljutni oda, hogy 1965-ben a világ összes ipari termelésének 50 százalékát a szocialista országok adják. A világ egyharmada fogja adni a világ ipari termelésének 50 szó zalékát. Túl fogjuk szárnyalni a legfejlettebb tőkés országok termelését és életszínvonalát. A Szovjetunió és a szocialista országok számára ezért, létkér­dés a béke, ezért akarunk bé­két. Az Imperialista hatalmak viszont most el szeretnék érni, hogy hivatalosan is elismertes­sék a nemzetekkel kalandor politikájukat A „nyilt ég po­litikája” azt jelentené, hogy ők szabadon repülhetnek és kémkedhetnek más államok területe fölött, hozzájuk vi­szont ne repüljön be senki. Van-e olyan ország, amelyik ezt a politikát el tudná fogad­ni? — tette fel a kérdést Ma­rosán elvtársi A magyar nép támogatja a Szovjetunió áuásponiját — A magyar nép azért tá­mogatja a Szovjetunió állás­pontját, mert ezt az álláspontot igazságosnak, tisztességesnek, becsületesnek és egyedül elfo­gadhatónak tartjuk, mellette vagyunk. Ne fenyegessenek bennünket a harmadik világ­háborúval, inkább gondolkod­janak el egy kicsikét Az első világháború után létrejött a Szovjetunió. A második világ­háború eredményeképpen lét­rejöttek az európai népi de­mokráciák és mellettük a ha­talmas Kínai Népköztársaság. Ml lehetne a harmadik világ­háború következménye?,;, Marosán elvtárs ezután a Szovjetunió és a kommuniz­mus elleni nyugati propaganda hadjárat néhány példáját em­lítette és idézett több ameri­kai publicista és politikus cikkéből, amelyek minden el­lenségeskedés és durva hang ellenére végül Is kénytelenek elismerni a Szovjetuniónak a tudományos életben, a rakéta- technikában és a nép életszín­vonalának emelésében elért hatalmas eredményeit — A Szovjetunió tudomá­nyos eredményeit ma már sen­ki nem vonja kétségbe, mióta az égbe röpítették a szputnyi- kokat és az űrhajót. — mon­dotta Marosán elvtárs. — Most azonban egy újabb hétlépcsős rakétát repített fel a Szovjet­unió. Ez a hétlépcsős rakéta, amely még jobban ámulatba ejtette a világot, a Szovjetunió hétéves terve; Hazánk nemzetközi kapcso­latairól és különösen az Ame­rikai Egyesült Államokkal ki­alakult kapcsolatainkról szólva feltette a kérdést, miért nem szeretnek minket egyes ameri­kai körök? Köztudomású, hogy Horthy uralkodása alatt Beth­len gróf 99 évre eladta a ma- gyír olajat Amerikának. Köz­ben létrejött a néphatalom, államosítottuk a íoldesurak földjeit, elvettük a tókésektől a gyárakat, bankokat és ter­mészetesen ezzel együtt a Beth len által eladott magyar olajat is. Ezért nem szeretnek ben­nünket Ezért akarták 195G- ban megdönteni a néphatal- mat, újra nyakunkba ültetni a gyűlölt Habsburg-dinasztiát. Marosán elvtárs ezután em­lékeztetett arra, hogy népünk a varsói szerződésre támasza kodva, a Szovjetunió segítsé­gével leverte az ellenforradal­mat és hozzákezdett az ellen- forradalom által okozott ká­rok helyrehozására. Érthető, hogy a nyugati uraknak ez rendkívül nagy fájdalmat oko­zott, de mi éppen ebből lát­juk, hogy helyes úton járunk. Ha olyan politikát folytatnánk, amelynek ők örülnének, az népünk kárára folytatott poli­tika lenne. Befejezésül Marosán elvtárs a következőket mondotta: — Gyönyörű nyár van oda- künn, szépen süt a nap. Jó lenne most fürödni menni, napozni a gyerekekkel, együtt lenni a családdal. Mi mégis itt vagyunk — önök is, én is — közügyekről, a nagyobb család jövőjének formálásáról tárgyalunk. S ha sikerül eb­ben a munkában szép eredmé­nyeket elérnünk, akkor nem sajnálom, hogy ma délután nem voltam együtt a csalá­dommal, mert együtt lehettem a Baranya megyei nagy csa­láddal. Felszólalt még Bor Lajos bá­nyász, dr. Faller János körzeti • orvos, Vancsó János evangéli­kus lelkész, Behkő István a máriakéméndi tsz agronómusa, továbbá Koré József és Csiz­madia Sándor Vasas II., Illet­ve Komló küldöttei. A küldöttértekezlet második napirendi pontjaként sor ke­rült a megyei népfront bizott­ság újjáválasztására, valamint a Hazafias Népfront országos kongresszusa küldötteinek megválasztására; A megválasztott harminchá­rom kongresszusi küldött kö­zött elsőnek Marosán György elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Közp. Bizottság titkárát javasolták, Illetve választották meg, majd Egri Gyula elvtársat, az MSZ­MP Baranya megyei bizottsá­gának első titkárát, Palkó Sán- dór elvtársat, a megyei tanács elnökét, Ambrus Jenó elvtár­sat, az MSZMP városi bizott­ságának titkárát, Sztergár Já­nos elvtársat, a Hazafias Nép­front megyei titkárát, Kasza- povics András elvtámat, or­szággyűlési képviselőt, Bódis István elvtársat, a Hazafias Népfront városi titkárát, vala­mint politikai, társadalmi és gazdasági életünk más képvi­selőit választották meg a kö­zelgő kongresszus küldötte­ként. A Hazafias Népfront megyei küldöttválasztó ülése a Him­nusz hangjaival ért véget, Bar. Lajos bányászküldött felszólal az irtékezleleu.

Next

/
Thumbnails
Contents