Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-21 / 119. szám

N A P Lö i960 MÁJUS S Kínai vendégek a pécsi járásban Először járt a pécsi járás­iján kínai küldöttség. Li Kuam- jü, a Kínai Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének má­sodtitkára vezetésével; Bük- kösdön a reggeli órákban a fa­lu vezetői, az általános Iskolá­sok, nagy szeretettel fogad­ták a vendégeket; Amikor az általános iskola osztályait jár­tuk, annyi sok szép virággal kedveskedtek a gyerekek, hogy Li elvtáns örökkön mosolygó tekintete szinte pillanatok * alatt komollyá vált. Oly ünne­pi hangulatba kerültünk mind annyian, hogy a mondatokat, szavakat, amit mondott, azt csak ö tudta olyan szépen mondani; Ismételte többször is, kis barátaim, jó tanulást kívánok, jó tanulást kedve­seim. Az udvarban közrefog­ták a küldötteket a gyerekek, nagy zajongás közepette, Li elvtárs kabátját, kezét szoron­gatták, ő csak állt a gyerek­sereg közepén, csak annyit mondott; milyen szép, milyen mély gyökerei vannak a mi barátságunknak; A program, amit kidolgoztunk, már fel­borult. A gyerekseregtől körül­vett kínai elvtársakat a Bük- kösdi Állami Gazdaság Igaz­gatója, Demkó András elvtárs nagyon meleghangú beszédben hívta meg kis otthonába, mint mondotta: i(Ma vagyok 60 éves, és ez kettős öröm a szá­momra"; Bicsérden a határt járva, burgonyakapálás közben ér­deklődtek a kínai elvtársak a tsz-parasztok életéről, munká­járól. Közben igen élénk eszme­csere folyt a nagyüzemi gaz­dálkodásról; Szánté egyöntetű volt a vélemény, hogy jobb a közösben dolgozni, nagyon nagy eredményeket értek el egy év alatt. Azonban néhány asszonnyal vitatkoztak a kínai vendégek, mert azt akarták bebizonyítani, hogy az alap­szabály szerint megjáró ház­táji földnél nagyobb legyen, 2 hold legyen a háztáji gazdasá­guk; Nagyon nagy volt a derült­ség, amikor egyik paraszt­asszony, aki 65 éves kora elle­nére igen példamutató dolgo­zó a termelőszövetkezetben, elmondta, hogy régen akkor mentek haza a munkából, ami kor lenyugodott a nap. Az egyik elvtárs megjegyezte, hogy akkor mégis jó a terme­lőszövetkezet, mert még fent gal együtt hosszú ünneplésben részesítette; Megkérdeztem Li elvtárstól, hogy mit üzen a pécsi járás dolgozóinak. Elmondotta: „Azért jöttünk Önökhöz, hogy kölcsönösen megismerjük egy­mást, bár egy nap alatt sokat nem láthattam, de ez az egy nap érzésem szerint arra vall, hogy nagyon nagy lelkesedés­sel és szorgalommal dolgoznak a szocializmus építésén, na­gyon optimisták az emberek, szoros a kapcsolat a vezetők és a dolgozók között, és ugyan­úgy szeretik a gyerekeket, mint ahogy mi szeretjük őket”. Végül kijelentette, hogy láto­gassunk el Kínába. Köszönjük a meghívást, nagy örömmel megyünk Kínába; Gnngl Ferenc Köszönet a lámpákért A tanács közbenjárására az Áramszolgáltató Vállalat az eddigi silány világítás helyett újabb lámpahelyek felszerelé­sével megfelelő világítással látta el a Mandula, Mihály, Kálmán, Derkovics és Antal utcákat. Minden oszlopra lám­pa került és most már az eddigi egy, esetleg két lámpa helyett hat—tíz égő világít. A környék lakói ezúton is köszö­netét mondanak a lámpák fel­szereléséért a tanácsnak és az Áramszolgáltató Vállalatnak. A lettó nyerőszámai: 60, 69, 76, 77, 88 HSKIEír Á százezredik csirke van a nap az égen és már men^T' nek haza, a munkából; Nagy nevetés lett Ez az asszony azt mondta, hogy tényleg igaz Bicsérden is a két tsz-elnök és a parasztok is meghívták a kínai elvtársakat családlátoga­tásra. Vér Zsigmond tsz-elnök unokája kedves szavakkal kér­te a küldötteket, hogy emlék­könyvébe írjanak; Este a kultúrházban, amikor a kínai elvtársak a színpadra léptek, a község vezetőivel, dörgő tapsvihar fogadta őket. így juttatták kifejezésre a község lakosai szeretetüket a nagy Kínai Népköztársaság iránt Iá elvtárs rövid felszó­lalásában elmondottakat a fa­lu apraja-nagyja nagy figye­lemmel hallgatta és a kultúr- házon kívül rekedt hallgatóság ► 4 \ A Magyar Kommunista Párt j L Országos Értekezlete 2K S2EEI, Magyarul beszélő szovjet film Tipikus kalandfilm; Ezt a megállapítást még azzal is ki kell bővíteni, hogy jó kaland­film. A szovjet filmek közül igen soknak témáját a polgár- háború egy-egy epizódja adja. Ezek közé tartozik A szél cí­mű új szovjet film is. Alov és Naumov rendezők érdeme, hogy sikerrel hárítot­ták el a kalandfilmek „veszé­lyét”, és nem az erőltetett csa­tajelenetek voltak a jellem­zők. A polgárháborúban moz­gó társadalmi erők, osztályok harcát az epizódszereplőkön keresztül kiválóan érzékelteti; Mary gimnazistákon barátja, a fehér tiszt, aki karját vesz­tette a polgárháborúban, kiáb­rándultán vágyakozik a béké­re. Külföldre akar távozni, ott akarja egyéni békéjét megta­lálni; A kis utcagyerek Csutak sze­repe is igen sokban emlékez­tetett a Nyomorultak Gavro- che-szerepére. A kis csibész, aki nem ismer becsületet, mo­rált, de a maga módján meg­érzi, hogy azok az emberek, akik az általa fel nem fogha­tó cél érdekében ilyen ember- feletti módon küzdenek, még az ő szemében is becsületesek, ö ezt csak úgy tudja kifeje­zésre juttatni, hogy „mentesí­ti” őket csínytevései alól. A három küldött szerepében Fjodor és Násztya kapcsolata már több, mint bajtársi együ­vé tartozás. Finoman, diszkré­ten megrajzolt szerelmük ked­vesen szövi át a cselekmény töretlen voltát. Násztya és Mary ellentéte igen ügyesen kihasznált moz­zanata a filmnek. Násztya gya­nakvásának oka az, hogy mint nő is riválisát látja a megtért utcalányban, és félti tőle Fjo- dort. Csalódott, mert Mary be­bizonyítja, hogy az életét is kész áldozni értük és ekkor értik meg. hogy a lány való­ban ószintén szakított múltjá­val. Volt a filmnek egy-két olyan jelenete amikor az az érzés alakult ki az emberben, hogy rendezők a hatás kedvéért el­tértek — a filmet egyébként végig jellemző — reaHtf/;tól. Gondolunk itt elsősorban a romos épületben töltött éjsza­kára. A gyertyakivilágítás nem illett a háborús hangulathoz. Szintén hihetetlen, hogy a fia­tal pár az esküvő estéjén in­dul el Fjodorral a mocsárba. A menyasszony fehér ruhában, hosszú fátyolban; A film egészében véve jó. Az alkotók érdeme, hogy a kalandfilmet egy-két kisebb kisiklást kivéve végig reálisan tudták vezetni. A csatajelene­tek nem voltak öncélúak, jól illeszkedtek a film cselekmé­nyébe. A Komszomol alakuló kongreszusára készülő küldöt­tek hősi küzdelmét ábrázolta. Aki ezt a filmet látja, nem csodálkozik azon, hogy a Kom­szomol olyan utódokat nevelt mint Matroszov, Zója, Oleg Kosejov, hitre a filmben sze­replő Fjodor esküszik: „Eskü­szünk, hogy a két kezünkkel védjük a proletár forradal­mat,’* Gógl Rengeteg. Rengeteg pond elsősorba* baromfitelepet csinálni rövid esztendő alatt régi serUshUU helyén. Rengeteg kockázat «■ vdl akkor is a nevelést, amikor fl! az úr és a zimankó. Rengeteg álmatlan élé emésztő aggódás, olykor 4 Indulatú gáncs után is —* I* első mosoly, itt a százezredik tani való csirke. Itt van és bizonyltjai hogy 4 épületek kihasználásával is 1 hatalmas beruházás nélkül I san sokat termelnli segíteni < ros ellátását és húst produ* mint tette ezt a Pécsi Állatni daság, annak is a pécsi lesri Baksai Antallal az élén. < GratulálunkI — A PÉCSI ÖNTEVÉ­KENY ÉNEKKAROK felsza­badulási hangversenyét má­jus 21-én, szombaton este fél nyolc órakor rendezik a Liszt Ferenc hangversenyterem­ben. — HUSZONHATOD1KAN Villányban tartják a nép­főiskola záróünnepélyét, ame­lyen a műsort a Pécsi Irodal­mi Színpad tagjai adják. — RÖVIDESEN megkez­dik a zöldborsó szedését a nagyhareányi Ságvári Tsz- ben. — BAROMFITENYÉSZ­TÉSI tapasztalatcserére há­rom termelőszövetkezetben dolgozó asszonyt visz el Má- gocsra a siklósi nőtdnács. — A dél-dunántúli mező- gazdasági kiállításra a siklósi járásból eddig 16 termelőszö­vetkezet jelentette be részvé­telét. — BŐVÍTIK a dunaszek- csői vízvezetékhálózatot 220 ezer forintos költséggel. Szigetvári Cipőgyár felvesz alja munkára férfi szak­munkásokat. Jelentke­zés a személyzeti vezetőnél. 373. — AutóbuszkülftnjáraW dít a pécsi IBUSZ-irodí jus 22-én (vasárnap) tf 5 órakor Budapestre. V> érkezés aznap éjfélW részvételi díj vacsd együtt 170 Ft — FÜRDÖBUSZ indul jus 22-én és azt kőtJ minden vasárnap déltw órakor Harkányba. Vtsl dulás este 8 óraikor. A vételi díj fürdőjeggyel 4 21.50 Ft. Jelentkezés 1 baton délig az IBUSZ-• ban. Mi lesz a szombati piacc Szombaton reggel 14 ei saláta érkezik a pécsi és piacra. Az extra saláj forintért, a másodosztály1 ért árusítják. Zöldhagyi»1 ezer csomó érkezik, retet ezer csomó, kelkáposztái1 dig 15 mázsa. A zBldhagV csomónként 40 és 60 fillér teké 80 fillér, a kelkápos lója pedig 2,20 és 2 forint lér. A MÉK IS mázsa paraj' ként 1 forint 80 filléres ári mázsa sóskát hoz forg1 A cseresznyét, amelyból csomó lesz, már nem 1 hanem 80 fillérért árus*' melegágyl uborka kilója forint. A szombati piac n gaként megjelenik a is. — A TIT Munkács’ hály Szabadegyeteme kollégiumai számára 22-én de. 11 órai ké rendezi meg tanévzáí* népségét a TIT Bartók jában (Janus ParmoP 11, I. em.). Az ünnepi sora a következő: 1. megnyitó, tartja: dr. Kálmán Kossuth-díjáé térni tanár, a TIT Sf megyei szervezete ein0 nek tagja. 2. Ünnepi előadás, tartja: dr. 1 István tanár „A mai irodalom áttekintése" mel. 3. Titkári beszáJ1 szabadegyetem elmük ről. 4. A látogatási b>! ványok kiosztása. — HÉTFŐTŐL átd és felújítási munkák ^ nek a Bizományi 1 Bem utcai üzletében ' tárhelyiségeiben. Az két hónap múlva ny‘k ismét az eddiginél ga*1 — a budapesti bit1 áruházakéhoz hasonló lasztékkal. Az átalakít' tartamára az áruház ® fizetett szabadságot & — Diósvisziói C»*^ jcskaposzta érkezik * héten a MÉK pécsi 1 be. A százezredik rántani való csir­ke igen csak megér egy mosolyt és Werb Marika olyan derűsen néz rá, ahogy csak telik tóle. Am , a kakaska nyakán az alkalmi mas- S nival annál komolyabban veszi « szemügyre a fényképezógépet. At- érzi talán, mennyire komoly do- , log kllencvenkilencezer kilencszáz- kuencvenktlenc névtelen előfutár után hírnévben és dicsőségben felkerülni a pécsiek asztalára? Az elsőt január 16-án, a szomr bati piacon vásárolta meg egy há­ziasszony. „Bár csak itt lenne , mindennap az állami gazdaság, , dehogy állnék én a hentesnél sor­ban” ■— mondotta. A kívánság gyorsabban teljesült, mint a me- > síkben. Hatszázhuszonkét mázsa i hús — sofc hús. még ha hízott , marhából mérik ki, akkor is. de hatvan-hetven dekás csirkékből mennyi,., 15 évvel ezelőtt, 1945. május 20—21-én tartotta a Magyar Kommunista Párt I. Országos Értekezletét. Nem is oly ré­gen volt, s mégis oly távoli­nak tűnik, hogy szinte eről­ködni kell a gondolatok fel­idézésekor. S hogy távolinak tűnik, az jó. Jó, hogy mész- sze vannak már azok a ro­mok, az üszkös gyárak, a csonka hidak, a frissen hán­tolt sírok és a pusztulás, a háború, a nyomor, a kilátás- talanság! Ezek a szavak és e szavaknak a hatása kötöt­te gúzsba az emberek értel­mét. De nem mindenkiét! A ma­gyar kommunisták teljes hittel és meggyőződéssel hir­dették, hogy „Lesz magyar újjászületés!” Munkára, talp­ra mindenkinek, úrrá lenni a bajokon, bízni és csele­kedni; A valóságos körülmények nem voltak kecsegtetők. A mi pártunk, a kommunisták pártja enhek ellenére vállal­ta a felelősséget a haza új­jászületéséért. A Magyar Kommunista Párt I. Országos Értekezletének a hívó szava ez volt: „Harc az újjáépí­tésért!” Igen, harc a romok eltakarításáért, a munka rrieg indításáért. Mert csak a mun­ka, a termelés az amely eb­ből* a mélypontból kiemeli népünket és az élet folyama­tosságát biztosítja; Egyes pártok már ekkor, amikor még az ország teste ezer sebből vérzett, a párt­harcokat, a poziciószerzést tartották feladatuknak. A kommunisták nem tehették ezt és nem is akarták ezt tenni; A széthúzás csak gá­tolta a talpraállásunkat. A Kommunista Párt első érte­kezlete a kommunisták kez­deményezőszerepét továbbra is erősítette és ezt később sem engedte ki a kezéből; A nemzeti összefogás szellemé­ben vezette a harcot és ez­zel egyidejűleg a munkás­ság, elsősorban a budapesti munkásság vezetésével eré­lyesen válaszolt a reakció támadásaira, amely a föld­reform szabotálásában és az üzemek termelésének a gátlá­sában mutatkozott meg. Meg­akadályozta a Kommunista Párt. hogy a reakció bármi­lyen területen is átütő győ­zelmet vívjon ki; Harc az újjáépítésért! Csak ez a jelszó lehetett a to­vábbi előrehaladásunk kezdő lépése. A gazdasági újjáépí­tés feladatai, a munkafegye­lem megszilárdítása, a több- termelésre s mindennek alap­ján a munkásosztály, a dol­gozó nép anyagi helyzeté­nek a megjavítására; Ebben a helyzetben ezek a kérdések olyan súllyal nyo­multak előtérbe, hogy meg­oldásuk a politikai helyzet alakulásában rendkívüli sze­repet játszott. A Magyar Kommunista Párt I. Országos Értekezlete ezért rendkívül jelentős volt a ma^var nép történetében, mert a kommunisták látták a helyes kivezető utat az ak­kori helyzetből és síkraszáll- tak a nemzeti egységért a ha­za újjáépítéséért és ugyan­akkor nem engedték a reak­ció támadását győzelemre, BERKES) ANDRÁS: (57.) Mikor Soós elment, Éva . bosszúsan ment vissza a szo­bába. Felvette a lapot. A más­napi szám volt. Bosszúsága ■ még nagyobb lett. | * István reggelre ért Pestre. : Nem szállt villamosra, hanem gyalogosan indult el. Nagyon korán volt. Felsétált a Várba ■ éj beült egy kiskocsmába. Megreggelizett, majd távozott. ■: Olyan érzése volt, hogy min- : denki őt figyeli, az emberek ■; tudják, hogy az éjjel szökött át : a határon. Kellemetlenül érez- i: te magát. A Halászbástyán le­ült egy padra és nézte az eléje \ táruló várost. Gondolatai össze­vissza csapongtak, szorongását : nem tudta leküzdeni. Szeretett ■ volna egy nappal idősebb len- . ni. Arra gondolt, hogy délelőtt ■ elmegy a könyvtárba, de ké- i sőbb mégis úgy határozott, hogy csak ebéd után megy. Töprengett, hogy mivel töltse lel az idejét. Úgy határozott, thony elmegy valamelyik für­dőbe. A fedett uszodába nem ment, mert ott ismerik. A Gel- :tértben is találkozhat isme­rőssel, Végül u • Lukács méh lett döntött. Lassú, kényelmes léptekkel lesétált a Várból. A járókelők közül egypáran utá­na fordultak. Zavarba jött. Mit néznek rajta az embereik. Feltűnés nélkül megállt egy kirakat előtt és megnézte ma­gát a tükörben. Megrémült. Esőkabátja csupa sár, bakan­csa is. Ilyen sárosán nem szok­tak a városban sétálni, még jó, hogy öltözete nem tűnt fel eddig egy rendőrnek. Gyorsan bement egy kapu alá. Újból végignézett magán. — Nem, így nem mehet tovább egy lé­pést sem. Ez öngyilkosság! — gondolta. —, Rendbe kell hoz­nom magamat. Valahol át kell öltöznöm. De hol? — Sorra vett minden eshetőséget, s a végén arra a megállapításra jutott, hogy mindenféleképpen haza kell mennie. Akár akarja, akár nem. Éj minél előbb. Ha jól kilép, tíz perc alatt otthon van. — Megindult hazafelé. Szorosan a fal mellett haladt, nem nézett se jobbra, se balra. Minden baj nélkül jutott el a házig. Ruganyos léptekkel sza­ladt fel a lépcsőn. Mikor az ajtó elé ért, akkor jutott eszé­be, hogy lakáskulcsát nem hoz” ta magával, az Becsbe» ma­radt. —t Nem tehetek mást, be kell csengetnem — gondolta, és megnyomta a csengőgombot. Megismerte a könyvelő cso­szogó lépteit. — Te jó isten — sápvtozott a férfi, aműcor kinyitotta az ajtót. — Maga meg hol a csu­dában volt ennyi ideig? Már azt hittük, hogy valami baja történt..; — Nem, nem, semmi bajom sincs —dadogta a fiú és belé­pett. Elindult szobája felé. Az ajtó előtt megállt. — Egy épít­kezésen dolgozom Szolnok me­gyében — hazudta ösztönösen. — Anyagért jöttünk fel, haza­ugrottam, hogy rendbehozzam egy kicsit magam ... — Pedig én azt hittem, hogy maga már túl van hetedhét or­szágon. — Miért lennék túl? — for-, dúlt vissza meglepődve a fiú. — Menjünk be a szobába — ajánlotta a könyvelő. — Nem akarok itt beszélni. Bementek a fiú szobájába. István ledobta a kabátját, és kíváncsian nézett a férfira. — Idefigyeljen fiacskám — kezdte a könyvelő, és hangja idegesen vibrált, — menekül­jön. Érti? Azonnal menekül­jön. István rémülten nézett az izgatott férfira. Dadogott, de hang nem jött ki torkánt — Ne kérdezzen semmit. Azonnal menjen, amig nem késő. — folytatta az idős fér­fi. — Egy pillanatig se této­vázzon. Már itt voltak ma­gáért! Ide nézzen! um elővette tárcájából azt a cédulát, amely re az alezredes telefonszámát írta. — Látja — tartotta a fiú szeme elé. — Itt van. Cselei alezredes. Személyesen jött ma gáért. Valami nagy ügye van, azt vettem ki a szavából. Le akarják csukni. Meneküljön. Én megadom a bátyám, pári­zsi címét, keresse fel őt. De most menjen. Én nem árulom el magát. Felakasztják. Az istenért, menjen... István félájultan omlott az ágyra. A férfi odament hozzá, megrázta. — Most ne s&pitozzon, a mindenit magának! Ha nem akar menni, szóljon, és felhív­juk telefonon az alezredest... — Nem, nem... — nyögte a fiú, — megyek.., Gyorsan öltözni kezdett, de olyan volt, mint egy álomkó­ros. A könyvelő ott sürgölődött körülötte. — Ne, most ne is mosakod­jon — perelt a fiúval, amikor látta, hogy mosakodni akar. — Hát nem tudja megérteni, hogy nincs veszteni való ide­je? Vagy azt akarja, hogy el­fogják? Mikor a fiú elkészült, és ott állt sötétkék felöltőjében, a férfi előtt, megszólalt. — Nagyon köszönöm . : A bútorokat, maguknak adom. — Fájdalmas arccal végigné­zett a szobán, mintha minden­től örökre búcsút venne. — Nekem már úgy sem kell. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents