Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-01 / 101. szám
ÍMO. MÁJUS 1. NAPLÖ 3 ?{éai mé/ttsekfa ven eve. Pécs-Szabolcson él feleségével Imrő Gyuri bácsi, a 71 éves nyugdíjas bányász. ö már több mint ötven éve mindig meg- iinnepli május elsejét. Mesélni való élménye van tehát bőven. Nem is kell kérdezni, véffigsímogatja arcúit, látszik, hogy gondolkozik: hogy is volt csak? — Tudják fiaim, régen a május 1-ét nem úgy ünnepelték, mint ma. Ennek nemcsak az az óka, hogy akkor nem engedték, hanem az is, hogy akkor még a 12 órai munkaidővel sem voltak megelégedve a bánya urai. Emlékszem, hogy 1916-ban május 1-én ledolgoztuk a 12 órát és elhatároztuk: elég volt! Mikor feljöttünk, kint a csendőrük vártak és nem akartak kiengedni minket. De nem engedtük, hogy ismét, mint a barmot lehajtsanak. Ellenálltunk és meg lett az eredménye. Május elsején négy órával kevesebbet dolgoztunk. Tudják, milyen nagy szó volt ez. Erről beszélt az egész bányatelep. — Gyuri bácsi, azelőtt mi volt a május elsejei ünnep programja? — Mivél dolgozni kellett, elsősorban az, hogy nem mentünk dolgozni, sztrájkoltunk. Összejöttek a csapatok ét hármas-négyes csoportokban igyekeztünk be a város felé. De bejutni így is nehéz volt, mert ilyenkor a rendőrök sokkal többen voltak, mint máskor és nagyon jól tudták, hogy ezen a napon a munkáskerületektől kell a legjobban félni. Izzott a hangulat. A várost a legtöbb esetben nem sikerült elérni. így utunk célja végül is legtöbbször a Mecsek menedéket nyújtó erdője lett. Ott találkoztunk ét mozgalmi dalokat énekelve álmodoztunk, hogy egyszer csak megváltozik a világ. Jött 1919, de nekünk, pécsi bányászoknak akkor sem változott meg az életünk. Nagyon elkeseredtem. Elhatároztam, hogy átszököm a demarkációs vonalon és Kun Béla katonája leszek. Három hónapig védtük a mi országunkat, mert ekkor volt először valóban a miénk, volt miért harcolni. Utána még kegyetlenebb terror következett. Ismét bujkálás és máris elsején ismét a Mecsek menedéket nyújtó rengetege. A tisztásokon azonban csöndben, de annál tisztábban lehetett hallani az énekeket, szavalatokat: „Holdvilággal hóitok járnak: Somogyország még feltámad, Lesz dáridó, ne-mnlass! Addig pedig Horthy-kuiya, Fehér kutya, csak ugass! „Ilyen szép márus e'sejém még nem volt" Katona Győr Mária a drávafoki Uj Esztendő Termelőszövetkezet könyvelője. Három éve dolgozik a termelőszövetkezetben. 1957-ben érettségizett. Nem csoda tehát, ha neki 1957 május elseje tetszett a legjobban. — 1957 május elsején Szigetváron voltam — kezdi visszaemlékezéseit. — Ott jártam gimnáziumba. Utolsó éves voltam már, érettségi előtt álltam. Emlékszem már, május elseje előtt nagyon készültünk a felvonulásra. Nem akartunk szégyenben maradni. Sikerült a felvonulás. Megkoszorúztuk a szovjet hősi emlékművet, utána pedig a Zrínyi emlékműhöz mentünk. Szigetváron hagyomány már, hogy ilyenkor május elsején a Zrínyi emlékműnél is van egy kis ünnepség. A délután számunkra, gimnazisták számára legalább olyan izgalmas volt, mint a délelőtti felvonulás. Ekkor dőlt el ugyanis; volt-e eredménye a sok-sok órás gyakorlatoknak, vagy sem? Délután a sportpályára mentünk és nagyszabású tomabemutatóval gyönyörködtettük a nézőket. Természetesen a tomabemutatón én is szerepeltem. Nagyon szép volt ez a május elseje. Egésznapos műsor. vidámarcú emberek, léggömbökkel szaladgáló gyerekek ... Nagyon szép volt, legalábbis nekem nagyon szép. Lehet, hogy egy kicsit elfogódott vagyok, de meg lehet érteni: ilyen szép május elsejém még nem volt. Budapest—Mo«k*a közölt közlekedik a MQLÉV éj IL-18-as iepiilö*épe A Magyar Légiközlekedési Vállalat, a MALÉV büszkesége az n—18-as repülőgép, amely a legkiválóbb gépek közé tartozik. A MALÉV az II— 18-assai a viszonylag hosszúkévá járatokat is le tudja majd bonyolítani. Rendszeresen, előreláthatólag május 17-tól hetenként kétszer, kedden és pénteken Budapest—Moszkva útvonalon jár majd, s ezt a távolságot két óra negyven perc alatt lent aaeg. | Kádár János fogadta a Szovjet—Magyar Baráti í Társaság küldöttségét Kádár János, a Magyar Szo- • cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a Szovjet-Magyar Baráti Társaság V. P. Druzin vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét A küldöttséget elkísérte M. A. Popov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes baráti találkozón résztvett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Demeter Sándor, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Üdvüziet NDK-beli tesivérlauunkiól Május elseje alkalmából a Német Demokratikus Köztársaságbeli testvérlapunktól a zwickaui Freie Presse kollektívájától az alábbi táviratot kaptuk: i Wir beglückwünschen Euch j zum L Mai, dem Kampftag der Internationalen Arbeiter- : klasse, und wünschen neue Erfolge beim sozialistischen Aufbau. die Genossen der Freien Presse Zwickau Szerencsekívánatainkat küld jük Önöknek május 1-e, a nemzetközi munkásosztály harcos ünnepe alkalmából és újabb sikereket kívánunk a szocializmus építésében. a zwickaui Freie Presse munkatársai Emlékük szívünkben örökké él Felavatták a fasizmus bányász áldozatai emlékművét Tegnap este hat órakor Pccsszabolcson a Hősök terén felavatták a fasizmus bányász áldozatainak emlékmű vét. Az avató-ünnepségen a rossz idő ellenére mintegy kétezren vettek részt. Az ünnepséget a bányászzenekar nyitotta meg a Himnusszal, majd mz általános iskolások szavaló- és énekkórusa és a helyi bányászdalárda adott rövid műsort. Az emlékműavató beszédet Pataki Mihály elvtárs, a Pécsi Szénbá nyásmti Tröszt igazgatója mondta el. Az emlékmű átadása és leleplezése után a Pécsi Szénbányászati Tröszt, az MSZMP 1. kerületi bizottsága, a Hazafias Népfront 1. kerületi bizottsága, az I. kerületi tanács, a szabolcsi nőtanács és a hősök hozzátartozói helyeztek el koszorút és virágokát az emlékművön. A májust nem lehet legyőzni Né yeierné! többen vanília!* fe? s négyezernéi übten néziéü vt'üio a lak yas fe.voüU.ási Pecsaw az ainuj e tiered Hatalmas, húszméteres májusfát állított a város fiatalsága Pécsett a Széchenyi téren tegnap este, a lampionos felvonulás végén. Amint látják, ez a beszámoló nem szabályos. A végén kezdődik. Pedig azt kellene megírni az elején, hogy a város fiatalságának fáklyatüze a szakadatlanul zuhogó eső ellenére is messze világított, s ha az ég hideg vize el is oltott né hány fáklyát és eláztatott néhány lampiont, a mintegy négy és félezer felvonuló ifjút, s a velük együtt menetelő idősebbeket nem tudta eláztatni. Az eső szakadatlanul esett. S minél jobban zuhogott, annál többen gyülekeztek a téren. Mire az első csapat megérkezett, a Széchenyi téren már négyezren álltak! Álltak s nem törődtek az ég csatornái nak ünneprontó megindulásával. Sokan együtt énekeltek a fáklyás, lampianos felvonulókkal. A tér fölött galambok keringtek. ök se féltek a májust köszöntő égi zuhalagtól. A lányok és asszonyok nylon esőkendövei a fejükön, néhá- nyan téiikabátban, esőkabátban, ballonban jöttek. De jöttek végeláthatatlan sorokban. — Hajnali fényözön földre leszáll, — Kézben a kéz és a vállhoz a váll... — A béketúbor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út... — Fel vürösög, proletárok!... — hangzott az ének. S akiknek esernyőjük volt, azok is vitték a fáklyát. Szín pompás, harcos békemenet volt. A Mélyépítő Vállalat rengeteg zászlót is felvonultatott. Vörös és nemzetiszínű lobogók lengtek a KISZ zászlaját követve a menetben. S aztán felállították a húszméteres májusfát a Széchenyi téren. A május itt van, megérkezett. A májust nem lehet legyőzni. A májust csak szeretni lehet, szeretni kell. Gyevi Károly A dé'-Nreai kormány homályos ígéretekkel igyekszik lecsillapítani a tömegeket A dél-koreai eseményekhez fűzött kommentárjában a TASZSZ rámutat arra, hogy a dél-koreai államtanács (ideig-', lenes kormány), amelynek ke zében van a hatalom, homályos Ígéretekkel igyekszik lecsillapítani a tömegeket és elterelni a tömegek felháborodását a közelmúltban lejátszódott véres eseményekért valóban felelős személyekről. A szöuli rádió jelentése szerint- az államtanács tagjai közös nyilatkozatot adtak ki, amely szerint „igyekeznek majd úgy munkálkodni, hogy ne kerüljenek ellentétbe a nép reményeivel1’, és „szilárdan el vannak szánva arra, hogy biztosítják a népnek a szabadságot és a demokráciát". Minden képmutatásuk azonban nyilvánvalóvá válik a arti*Wfo*at további részében, amelyben azt állítják, hogy az országot „közvetlen kommunista támadás veszélye fenyegeti" s U Szín Man-féle véres rendszer ellen kitört népi felkelést pedig „kommunista kémek" bujtogatása eredményének tüntetik feL A liszinmani rendszer mélységes romlottságát egyes személyek visszaéléseivel próbálják magyarázni. Szöulban — a Reuter jelentése szerint — a kijárási tilalom még fennáll, de az élet kezd visszatérni rendes medrébe. A több mint egy hétig tartó zavargásokban a legfrissebb jelentések szerint 171 személy vesztette életét, 1428 sebesült meg, ezek közül 650 még kórházi ápolásban ré- ■Blik li'unEnskM avattak a III. kerliiethen és a ttiesy .ri ker>v..rosiian Szombaton este ünnepélyes keretek közöt avatták fel a 111. kerületi munkásklubot, az Alajos utca 2 szám alatti párt- helyiségben. Körülbelül 45 ezer Ft ráfordítással rendezték be és végezték el a belső tatarozást. 100 darab új széket, hét új asztalt, virágvázákat és új rádiót is vásároltak. Az asszonyok társadalmi munkában a függönyöket és a szőnyegeket varrták meg. A klub ünnepélyes átvétele után a Pedagógiai Főiskola énekkara adott műsort, utána Rabb József pia- gyarnótákat énekelt, majd éjfélig bál volt A III. kerület dolgozóinak régi vágya teljesült ezzel, hogy munkásklubot kaptak. A megyeri kertvárosban délután 5 órakor adták át ünnepélyesen az új munkásklubot Körülbelül 30 ezer forintot költöttek a berendezésekre, 25 ezer forintot tatarozás! építkezésekre. A kertvárosi dolgozók 8—10 ezer forint értékben végeztek társadalmi munkát az új klub létrehozása érdekében* A megyeri kertvárosi munkásklub belseje A HL kerített munkásklub cs épen berendezett társalgója-
