Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-17 / 91. szám
íflfso. Április n. NAPLÖ 7 Születésnapi köszöntő A családi fénykép. A második sorban balról jobbra: A Adztubej (vő), Szerge) (fiú), Galina, Julia, Rada (Adzsubej feleségei, Aljosa (unoka), Ilona. Első sor: Júlia, Hruscsov, Nyikita (unoka) ét Nyina Hruscsova. A világ valamennyi komm»« Kistája, haladó társadalma a mai napon kedves ünnep alkalmából emlékezik Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársra: ma hatvanhat esztendős. A világ haladó erői ma azzal a kommunistával- fognak gondolatban kezet, annak kívánnak minden jót, erőt és hosszú évekig tartó egészséget, aki évtizedek óta Lenin ügyéért harFáradhatatlan ember, s szinte csodálatos, hogy milyen friss, mennyi energia, mennyi munkakedv van benne. Tíz és tízezer kilométert utazott a közelmúlt időkben, ezer és ezer emberrel találkozott Nyugaton és Dél-Azsiában, számos televíziós és rádióbeszédet mondott, de mindig fáradhatatlan a béke érdekébem Hruscsov elvtárs Párizsban, col, aki a kommunista építés egyik legfáradhatatlanabb harcosa, és aki az utóbbi esztendőkben oly sokat tett az emberiség békéjének megszilárdításáért Lenin ügyének folytatója, a lenini politika folytatója, akár * kommunista építésről, akár * külpolitikáról, akár a nemzetiségi kérdésről vagy egyébtől van szó. Hruscsov elvtársnak igen komoly szerepe van abban, hogy az utóbbi években a nemzetközi helyzetben jelentős enyhülés állt be. Fáradhatatlanul utazott az utóbbi esztendőkben, számtalan államférfit meglátogatott, és minden eszközt felhasznált arra. hogy a világ békéjét megőrizze a háborús kalandorok esztelen vállalkozásaival szemben. Népszerű ember. Ahol megfordul, az egyszerű emberek szeretete övezi, de még a tartózkodóbb nyugati rétegek is rokonszenwel viseltettek iránta utazásai során. A legutóbbi franciaországi látogatás alkalmával is, de Amerikában is az emberek egyöntetű véleménye az volt: éppen olyan ember, mint mi. Az a közvetlenség, az az emberséges magatartás, amely Hruscsov elvtársat olyannyira jellemzi, az emberekkel való találkozásaiban, beszédeiben nagyon sokat jelent a két tábor békés egymás- mellettélésének szempontjából is. Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs méltóképpen képviseli a szocialista tábor és elsősorban a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális erejét. Képviseli azt a határozott bélés külpolitikát, amelyet a Szovjetunió több mint negyven esztendeje folytat, azt a politikát, amely az emberiség számára boldogulást és békességet hoz; 1894-ben született a kurszki kormányzóság Kalinovszka falujában, bányászcsaládból, s egész élete töretlenül a munkásmozgalomé volt Tevékenyen résztvett a polgárháborúban, tizenkét évig az ukrajnai pártszervezet élén állt, s kimagasló szerepet töltött be az ukrajnai népgazdasági, kulturális és népjóléti feladatok megoldásában. 1953-ban az SZKP Központi Bizottsága első titkárává választották Hruscsov elvtársat, és egész eddigi élete során kimagasló érdemeiért a szovjet állam számtalan kitüntetéssel ismerte el érdemeit; A mai napon is szeretettel gondolunk Hruscsov elvtársra, 6 a születésnap alkalmából mindannyian kívánjuk: éljen sokáig erőben, egészségben, s ugyanúgy képviselje a Szovjetuniót és a szocialista tábort, mint eddig tette,A közkedvelt Susogó zenés kisvendéglőt 17-én, vasárnap délután nyitjuk meg a régi vezetéssel. Szeretettel várjuk kedves vendégeinket. PÉCSI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT 2977 liiillllllill!!líllllllll!ll!llllllll!ll Szabadszentklrály é* Vidéke Körzeti Főldművesizövetkezet « tésenyl vegyesboltját« szakképzett BOI.TKEZELÓT keres. Erkölcsi és működési bizonyítvány szükséges. Szoi- V 'Ilii lakú* biztosítva. Jelent- **t—m lehet a szabadszentklrá- 'yi központi Irodában. Utlkölt- *éget nem téritünk. 4025 A Magyar Tanácsköztársaság Pécsi-Baranyai Emlékkönyve Pécs Város Tanácsa VB. Művelődésügyi Osztályának hiudasa Pécsi történetkutatóink ezzel a 12 kisebb-nagyobb, kivétel nélkül eredeti források alap ján megírt tanulmányból, időrendi táblából, orosz- és németnyelvű összefoglalókból, torráspublikációból és névmutatóval ellátott kötettel hódoltak az első magyar proletárállam, a tanácsköztársaság dicső emlékének. A kötet fő mondanivalóját kétségkívül Babies András: Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyában a szerb megszállás alatt című, továbbá Kopasz Gábor: A direktórium Baranya megyében című munkája tartalmazza, hiszen ezek a tanulmányok közvetlenül szűkebb hazánk 1918 —21 közti történetével foglalkozik. Mindkét munka hézagpótló, mert Pécsnek és Baranyának sem nagyobbik, 1918. nov. 14—1921. aug. 20-ig szerb megszállás alatt élő, sem kisebbik északi részének tanácsköztársaság-kori történetéről nem készült még nagyobb lé- lekzetű tanulmány. A nagyobb terjedelmű művek közül Rúzsáé Lajos: A technika fejlődése és a pécsi munkásmozgalom a századfordulótól a tanácsköztársaság kikiáltásáig c. munkája a helyi gazdasági fejlődés és a munkásmozgalom összefüggéseit kutatja az imperializmus korában, amikor a bányamunkások mellé kialakult az öntudatosodott Pécsett is a modem nagyipari proletariátus többi rétege, osztályharca révén pedig — egész munkásosztályunkhoz hason ióan — felkészült és felnőtt nagy történelmi hivatása tel jesítésére. Fényes Miklós: A Magyar Tanácsköztársaság fontosabb könyvtárpolitikai rendelkezéseiről c. tanulmánya nem helyi, hanem általános jellegű anyagot tartalmaz, A kisebb tanulmányok szerző: (sorrendben: Szüts Emil, T. Mérey Klára, Baranya Margit, Szentirányi József, Dénes Béla, Szita László, Babies And- rásné, Vörös Márton), akik között örvendetesen nagy szám mai szerepelnek fiatal kutatók, munkájukkal vagy a társadalomtörténeti előzményeket és következményeket igyekeztek feltárni, vagy egy-egy részterület, illetve jelentős személy működését ismertetni. Vörös Mártonnak a korszak iratanyagának sorsáról írt cikke hasznosan egészíti ki a kötet tanulmányaanyagát, mert rámutat azokra az objektív okokra, amelyek miatt a kutatók minden fáradsága ellenére is, hiányosnak érzi az olvasó a fontos időszak feldolgozását. Ez az objektív ok pedig a korszak iratanyagának eltűnése, esetleg megsemmisülése, ami a mélyreható kutatást reménytelenül lehetetlenné teszi. Ebből a tényből magyarázható egyes tanulmányok foltszerűsége, egyes problémák, mint pl. a munkás-paraszt szövetség Értesítjük az érdekelteket, hogy a MÉH Vállalat által szervezett tároy ny ereménylegy sorsolását I960, április 20-án, délelőtt 10 órai kezdettel a Megyei Űttőrőházban (Szent István tér 17J tartjuk meg; Belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. A szerencsés nyertesek a nyeremény tárgyakat a helyszínen átvehetik; 4042 alakulása, vagy a termelószu- vetkezéti mozgalom, tovauua egyes osztályharcos jelenségen: — mint pi. az áiiazuosiiott nagybirtokok élén meghagyott volt tulajdonosok és intézők, valamint a szegényparaszrok közti viszony aiakuiasa, sib. — nem eléggé elmélyült feltárása és értelmezése éppen úgy, mint egyes, a tanuimanykotet inegjelenese után is problematikusnak maradt szereplők vagy történések kritikusaim kezelésének hiánya, de innen van a szerkesztés nehézsége is, az, hogy hiányzik az egeszet összefoglaló egységes elgondolás, illetve, összefoglaló jellegű tanulmány. A munkát mégis igen hasznosnak kell ítélnünk. Azzá teszi hézagpótló jellege s az a körülmény, hogy legértékesebb nemzeti hagyományaink elhulló maradványaiból állított maradandó emléket szocializmust építő népünk s főként ifjúságunk okulására. Értékes azért is, mert a kutatás és feldolgozás szempontjából egyaránt mesteri fokon mozgó ismert tudósaink mellett egész seregét fogta meg az ügy a fiatal, sokat ígérő történész-tehetségeknek s kialakított egy olyan közösséget, amelyik kellő tanultsággal és módszerbeli jártassággal rendelkezik ahhoz, hogy ezen a nehéz területen is eredményes összműkö- dést tudjon teremteni, ami meg a valóban marxista—leninista szemléletű és módszerű hely- történet-frásnak elengedhetetlen feltétele, Végül nem mehetünk el szó nélkül tanácsrendszerünknek az ellenforradalmat követő években tapasztalható hatalmas fejlődése mellett sem. Ez a fejlődés azzal kapcsolatban nyilvánult meg előttünk, hogy a tanulmánykötet kiadójaként városunk tanácsának művelődésügyi osztályát olvastuk. Tanácsaink gazdái lettek, nemcsak azoknak az ügyeknek, amelyek az anyagi lét fenntartását biztosítják, hanem kulturális intézményeinknek is s hozzá jó gazdái, olyanok, akik az élet egészséges áramlását a kultúra és á tudomány területén is biztosítani tudják s ezzel ezen a. téren is soha nem látott fejlődést indítanak meg, A mi tanácsunk művelődés- ügyi osztálya nemcsak ezzel; hanem ehhez hasonló több értékes mű kiadásával is bizonyságát adta annak, hogy ez az új típusú szervezet minden történeti elődjénél alkalmasabb a dolgozó nép ügyének minden oldalú szolgálatára; Vas Károly, főiskolai tanár; az „lljics” gyár Moszkva egyik legrégibb üzeme. Sem területét, sem a foglalkoztatott munkások /± létszámát tekintve nem nagy Ötezer néhány száz munkás dolgozik benne. Ott húzódik mea a főváros egyik legnagyobb proletárkerületében — egyszerűen, szinte észrevétlenül De története, munkateljesítményei túljutotta k nemcsak az üzem falain, hanem a kerület határain is Nehéz anélkül átlapozni a moszkvai napilapokat, hallgatni a rádiót, vagy televíziót, hogy az ember ne talál- kozna valamilyen hírrel, amely az „lljics" gyárból származik, vagy vele kapcsolatos. A moszkvai ' kerület párt- és komszomol-bizottságán pedig különösen sokat hallottam róla. A politikai élet szinte minden területén ott szerepelnek az üzem forradalmi tradíciókban gazdag példái. trdeklö- munkájú megismerkedhessem « nagy múltú üzem forradalmi hagyomáNem nagy, alacsony, egyszerű kis szoba. Közepén Lenin szobra, a szobor két oldalán pálmák. Körös-körül a falon fényképek, dokumentumok, zászlók, régi újságok. — Ez a mi kis üzemi múzeumunk — tárja szélesre karját Ivanov elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára. Aztán az üzemi bizottság elnökével, s két nyugdíjas munkással együtt megindulunk a közös terembe. — Az üzemet még angol tőkések alapították 1846-ban -*~ kezdi a gyár történetét Ivanov elvtárs. Később egy Michelson nevű tőkésé lett, s ennek a nevét viselte 1922-ig. Michelson gyár. így olvastam én is a Szovjetunió Kommunista Pártja történetében. A hírhedt tőkés neve jelképpé vált a moszkvai proletárok szemében: a féktelen elnyomás és a kegyetlen robot jelképévé. A munkások napi 14— 17 órát dolgoztak a gyárban. A fiatalok helyzete még ennél is rosszabb volt. Egész évi keresetük mindössze 3 rubelt tesz ki. Az elviselhetetlenül nehéz munkafeltételek, az éhbérért folytatott robot azonban korán felnyitotta a munkások szemét. Az ébredő proletáröntudat kezdte felismerni saját helyét, egyre világosabb lett a harcos összefogásnak, a szervezkedésnek a szükségessége. 1880-ban már megalakulnak az első politikai körök. Ezek a kezdetben kis csoportok, később marxista körökké alakultak. Ebben nagy szerepe volt Krupszkájának, aki mint propagandista gyakran járt a Michelson gyári munkások közé illegális gyűlésekre. Az üzem marxista körei Krupszkája révén így kerültek kapcsolatba azokkal a csoportokkal, melyeket Lenin vezetett. Ez a kapcsolat nagy segítséget leintett abban, hogy később egy harcos, összeforrott Illegális pártszervezet alakult az üzemben, A* 1905-őb polgári demokratikus forradalomban már aktívan, szervezetten vesz részt az üzem. Erről tanúskodnak a barikádok képei, az összeszaggatott zászlók, azok az eredeti röpcédulák, melyeket itt nyomtattak és terjesztettek a gyár munkásai. A forradalom elbukott, de az 500 elbocsátott munkás iránt érzett szolidaritás még magasabbra lobbantotta a forradalmi harc tüzét. A lénai sortűz ellen egy emberként tiltakoztak. S amikor 1914-ben katonai üzemmé nyilvánítják a gyárat, az értelmetlen fegyvergyártág hajszája, az igazságtalan háború szenvedése, forradalmi központtá kovácsolja az üzemet. Megyünk tovább a teremben. Itt látjuk az 1917-e* februári első üzemi munkástanács fényképeit, a „Bolsevik” újság megsárgult májusi számát, amelyek már a Nagy Októberi Szocialista Forrada lomért vívott hősi harc emlékeit idézik. Megelevenednek a képek, beszélni kezd a történelem. Lassan válása kapok arra a kérdésre, hogy miért emlegetik úgy e gyárat, mint az orosz munkásmozgalom egyik moszkvai bölcsőjét. — Ez a kép itt Pável Andre jevet ábrázolja — mutatja Bikov elvtáns, az ősz nyugdíjas munkás. Kócosfejű, mosolygós gyermek arc tekint ránk. — 13 éves volt az Októberi Forradalom napjaiban. Itr dolgozott a gyárban. Mindenáron a Vörös Gárda tagja akart lenni. Nem akartuk engedni, hisz egészen gyerek volt még. De nem lehetett visszatartani. Jött velünk mindenhova. Akkor sem tágított mellőlünk, amikor megkezdődtek az utcai harcok. Lőszert hordott, sebesülteket kötözött, ott harcolt a barikádokon. A golyó azonban őt sem kímélte. 44 lövést kapott. Az ellenforradalom gyilkos golyói szinte szétroncsolták fiatal gyermektestét, E hős proletárgyerek sírja ott fekszik most, ahol a forradalom legnagyobb ininak nyújtott örök nyugvóhelyet a nép: a Kreml falában. S nézzük tovább a képeket. E gyár «gyraerfl munkásai. október hősei ők. Lisz-ncva elvtánsnő, az üzem egykori munkásnője. aki a kerületben először alakította meg a Kom- szomol szervezetet. Osztro- nyikov elvtárs, a gyár forradalom utáni első munkásigazgatója, aki jelenleg a Tudományos Akadémián dolgozik. A hősi harcok soils egyszerű katonája már nem él. S akik élnek — valamennyien nyugdíjasok. De szívük, fiatalos lelkesedésük még a régi. Bejárnak az üzembe, felszólalnak a gyűléseken, a múlt harcairól beszélnek a komszomoH-s- táknak. Milyen szép tradíciója az üzemnek, hogy a forradalom veteránjai minden év augusztusában összegyűlnek egykori munkahelyükön! Találkoznak az egykori műhe-* lyek jelenlegi munkásaival, fiataljaival és elbeszélgetnek a múlt harcairól. Az illegális röplapok szerkesztői, a barikádok egykori harcosai így segítik az új Pavel Andreio- vek kinevelését, így adnak erőt, friss fellendülést a ma küzdelmeihez. Kupfca Ke
