Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

Mw. Április i4.

NAPLÓ

3

Mi így kezdtük

Nem sopánkodtunk a sok fold miatt

Hallom, több új tsz-ben panaszkodnak, hogy sok a föld * kevés az ember. Mi is. sopánkodhatnánk. Több mint ezer holdunk van a 95 taghoz. Rengeteg a kapálni való, és •Pégsem panaszkodunk, hiszen a közmondás is azt mondja: Segíts magadon, az isten is Megsegít.

Nem mondom, hogy könnyű a dolgunk, de megoldjuk a Problémákat, mégpedig a következőképpen :

Nálunk az elnök, az agronó- *Pus, könyvelő és a két brigád- vezető is vállalt kapálást. Mindegyik két holdat, amit a 511 aga munkája mellett végez el- Ily módon a sok kapálni- Valóból — ha nem is sokat — H) holdat leveszünk a tagság válláról. Azt hiszem az is jó hatást vált ki belőlük, hogy htí sem félünk a kapa nyelétől.

1958-ban az ivánbattyáni tsz agronómusaként

DikonirttaJ kísérleteztem. Közel 41 mázsás csöveskukoricatermést értünk el, anélkül, hogy hozzányúltunk vol na kézikapávaL A szomszédos táblán — amely ugyanolyan talajelőkészítést, trágyázást, stb. kapott, mint ez 1— csak harminc mázsa volt az eredmény;

Nincs Siroazjnunk és Atra- w-nunik, viszont van Dikonir- tunk. Körülbelül 50 hold meg- permetezéséhez lesz élég; Ehhez a területhez nem nyúlunk kézikapával, elég lesz az igli- zés is. Körülbelül egy holddal kevesebb kapálnivaló jut így egy tsz-tagra,

Ezzel már „csak“ 4 hold és 300 négyszögöl kapálnivaló esik egy tagra Ez persze még thindig sok, különösen a gyerPiaci gondok

*“• Hogy a tojás?

*— Egynegyven :.; mondja idős néni az újmecsehal- Jpi piacon; S a fiatal vevő kénytelen megvenni ennyiért a,tojást, mert nincs több. nincs választék. A férfiak tálán még forgolódnak is, hogy ugyan erdemes-e 20 fillérért alkudni y,agy pláne cikket írni. A prob- Jerna azonban sokkal több fint alkudozás. Az új város- ugyanis nyolcezer ember " ja, s a nyolcezer embernek,

fk. j p ppmpi mumm

fa kétharmada dolgozik is,) *gen sok árura volna szüksége.

Es nincsen. Nincsen tejfel, f ró, mák és egyebek. Ha van, hkkor mintegy harminc százalékkal drágábban mint a fgypiacon. A helypénzszedő elbeszélése és a statisztika szedőt hétfőn egy, kedden - kettő, J'-erdán 5—6 eladó van átla- "®®n- Ez nagyon kevés. A termelőszövetkezeteknek kelllene .f.teni, a fiatal város fiatal inak gondján. Miért nem “ifflak fel itt a tsz-ek eláruló bódékat? így a nyugati rosrész dolgozói is normális ,. °n friss tavaszi zöldségfé- hez jutnának, fagyon várjuk őket.

(Wesztl)

Eécsi Cementáruipari Válhat 2 fő

Építészmérnököt

Valamint 1 fő gyakorlott gyors- és gépírónőt

alkalmaz. Jelentkezés a allalat személyzeti vezetővel. Pécs, Siklósi ut 10 2972

mekes anyák számára Ezért határozta el a tanács az idénynapközi létrehozását. Május elseje után nyűik meg, és egész nyáron ott lehetnek a gyerekek;

Mindez nagy segítség. Ha sok is a több mint négy hold kapálnivaló, emberileg már teljesíthető. Látni kell azonban, hogy nem maradhat így örökké, ezért változtatni akarunk a gazdálkodási ágak jelenlegi arányán.- Ma még sok növényt termelő szövetkezet vagyunk, néhány év múlva már csak 5—6 főnövényünk lesz. Ezek közül is a lucernát és lóhetét emeljük az első helyt©;

Két év múlva a szántóterület 40—45 százalékát fenyer és lóhere borítja. Töméntelenül sok szénánk és rengeteg állatunk lesz.

Körülbelül 400 holdról magot fogunk, Ha csak egy mázsa magot kapunk egy holdról, akkor is egymillió 400 ezer forint üti a markunkat, Óriási összeg.

Ennyi pillangósvirágú mellett már lesz időnk és erőnk arra, amire ma még nincs: a kertészkedésre Körülbelül 30 holdon létesítünk öntözéseset, mert a mi határunkban nagyon jól teremnek a különböző zöldségek;

A lucerna és lóhere természetesen nem szorítja ki a kukoricát, hiszen biztosítanunk kell a fehérje és keményítő háztartás egyensúlyát a takarmányozásban. A szántóterület körülbelül 20 százalékát akkor is kukoricával és silóval vetjük be;

A lucerna és lóhere példával nem azt mondom, hogy minden munkaerőhiánnyal küzkö- dő termelőszövetkezet ennyi pillangósvirágút vessen. Nálunk így jó, mert régi fenyer- termelő község vagyunk, s mert a tagság és a járási tanács is helyesli az elgondolásunkat. Más tsz-ekben talán más növényeket kellene a kukorica mellett kiemelni. A pillangós virágúakkal csak azt akartam bizonyítani, hogy mindenhol van megoldás. Bármily sok is a föld, meg lehet bírni vele, ha a vezetőség okosan gazdálkodik;

Elmondta:

Harmatos Benedek a nagybudméri Rákóczi Tsz agronómusag

Mi lesz velük?

Egy-két hónap muiva

elcsendesednek az iskolák. Diákok százai fejezik be tanulmányaikat és lépnek ki az Életbe. Az Életbe nagy É-vel, mert sokan bizony félnek tőle. Olyanok, mint a gyerekek, akik most tanulnak járni és az első lépések bizony még nem a leghatározottabbak. Uj, szokatlan feladatokkal kell meg- bírkózniok. Ezzel magyarázható az az idegenkedés, ahogyan az érettségi utáni időkről kissé félszegen, bátortalanul beszélgetünk;

A mohácsi diákotthon érettségiző leányai között ülünk, beszélgetünk vágyaikról, terveikről. Megnyugtató érzés tölt el, mert a tervek reálisak, van alapjuto

Ismét első helyre szeretne kerülni a pécsi MÁV

az igazgatóságok versenyében

Napokban tartotta a MÁV Pécsi Igazgatósága első negyed évi eredményeinek kiértékelését

A beszámolót Tóth József elvtárs, az igazgatóság vezetője tartotta. Megállapította, hogy az 1960. I. negyedévi ered menyek messze elmaradnak az előző év hasonló időszakának eredményeitől; Az előzetes adatok szerint az igazgatóság nem teljesítette a negyedéves szállítási tervét, az eredmény csupán 97 százalékos. A minőségi vonalon sem érték el a gazdasági mutatók tervezett értékét; A rosszabb eredmények az igazgatóságok közti versenyben is megmutatkoznak mivel januárban a negyedik,

februárban a harmadik helyen végzett az igazgatóság.

Az értekezlet úgy határozott, hogy a második negyedévben, mindent megtesz a vezetés, hogy visszaszerezzék vezető helyüket az igazgatóságok közötti versenyben. Ezt már most biztosítani kívánja a termelési tanácskozások gazdasági és politikai előkészítésével. Az igazgatóság vezetője ezután ismertette az 1960-as évi szállítási feladatokat, melyek lényegesen nagyobbak múlt évinél;

Ha teljesíteni akarják terveiket, minden dolgozónak legjobb tudása szerint kell végeznie a reábízott feladatokat.

llBXET bs»«, szív

Sétálgatok a bíróság épületében, ahogy mondani szokás, tájékozódom, milyen ügyeket tárgyalnak. Egy pillanatra benyitok hol az egyik, hol a másik tárgyalóterembe. Amolyan „csendes nap” vám, ma, úgy látom. Egy cigarettát elszívni leülök a tárgyalóterem előtti folyosó kispadjára. Nem ülök ott két percig sem, amikor nyílik a tárgyalóterem ajtaja és a fegyőr kíséretében egy férfi és egy nő lép ki. A fegyőr és a férfi mellém ülnek, az asszony állva marad. Egy ideig szótlanul néznek egymásra, aztán a férfi lehajtja a fejét. Az asszony nagyot sóhajt, aztán halkan megszólal:

—» Miért kellett idáig jutnod Sándor?

Sándor 30 év körüli, egészséges, életerős férfi, csak nézi a kövezetei, cipője orrával egy csikket piszkál. Később lassan az asszonyra emeli tekintetét és megszólal:

— Hidd él ... nagyon-.:-. nagyon megbántam mindent — mondja, aztán megint lehajtja a fejét. Percek telnek ól, egyik sem szól a másikhoz. Egyszer csak a férfi ismét felemeli a fejét és lassan, tagoltan beszélni kezd.

— Mióta előzetes letartóztatásban vagyok, sokat gondolkodtam ... Az egész életemen . -.. Nézz rám.,. tudsz még hinni nekem?.-.-. Tudom, sokszor becsaptalak... nem voltam jó apjuk a gyerekeknek ... ittam, züllöttem, nem gondoskodtam rólatok... se rólad, se a gyerekekről ...az ital rabja voltam,;. ma az egyik munkahelyemet, másnap a másikat hagytam ott... figyelsz rám anyukám?

— Figyelek — felel halkan az asszony.

De most már én hs jobban „hallgatózokA fegyőr elfordul, lassú mozdulattal zsebébe nyúl, cigarettásdobozt vesz elő és kényelmes, megszokott mozdulattal kezd cigarettát sodorni.

A férfi tovább beszél:

— Anyukám... a kis Jutka most ősszel megy iskolába... édes kislányom... nagyon vigyázz rá... tudod, most kell a picinek alapot adni.. -. sokat számít, hogyan tanul, hogyan kezdi az iskolát,.-, énrám nem vigyázott senki, amikor gyerek voltam..-, se anyámat, se apámat nem ismertem.-.-. érdekel, amit mondok?

— Mondjad csak Sándor, hallgatok.

mit is mondjak? Mindent megbántam ,.} nagyon... őszintén -. -., Ha hazamész, szóljál édesanyádnak, hogy ne haragudjon rám.. -. tudom, vele is komisz voltam . . -.

Elhallgat. Kinéz a folyosó ablakán, látni a rügyező fákat, behallatszik a madárcsicsergés. Nagyot sóhajt,-.-.

— ...tavasz van.-,-, és én... niegyek a börtönbe-.

Eddig is halkan beszélt, de most még halkabban folytatja:

*■* -.-.-.te-.., a gyerekeknek ne mondd ám meg, hol vagyok .;; mert kiszabadulok majd innen ...új életet kezdek a büntetés vitánnem ■ , nem akarok soha többé börtönbe jutni, * s dolgozni akarok. -. hiszel nekem? .,. higgyél.,. soha nem voltam ilyen őszinte, mint most -■ -.; van nekem rendes szakmám. -. -. tudok én dolgozni... csak .-.. magam sem tudom, miért jutottam eddig ... az ital.,;

Az utolsó szavakat már alig hallani. Sírás fojtogatja a torkát. Az asszony kivesz egy zsebkendőt a retiküljéből és a férfi felé nyújtja.

— ...ha lehet, küldjétek, vagy hozzatok a börtönbe egy fényképet. -.. magadról, a gyerekekről ... hallgatsz rám?.. ■ most még az egyszer higgyél nekem... soha, soha többé nem leszek az, aki voltam. Uj életet kezdek... mit gondolsz, mennyi börtönbüntetést kapok? *; i ha belelátna a bíró

a telkembe, ha tudná, hogy őszintén és szívből megbántam mindent, ha hinni tudna nekem, akkor enyhe büntetést szabna rám... de azt hiszed, hogy sokat törődnek ők egy bűnössel? -, ,; egy vagyok a sok közül.;: mit gondolsz, menynyi büntetést adnak?,.-, bűn tetett előéletű vagyok .,. köz- veszélyes munkakerülőa tartásdíjat sem fizettem nektek . j két évet biztosan kapok-.,-. két év?.-., ha a bíró hinne nekem, ha tudná, hogy talán ember soha így nem bánta meg tettét -. -. -. akkor talán kevesebbre ítélnede nem érnek itt rá sokat foglalkozni egy emberrel. -., egy vádlottal. , biztosan két év— addigra már az Istvánka is iskolába jár. , meglátogatsz ugye néha?.. -, nem, nem leszek én rossz apa többé -. higgyél nekem -. -..

Nyílik a tárgyalóterem ajtaja, ítélethirdetésre hívják. Feláll a kispadról, lassú léptekkel indul a terembe, mögötte a fegyőr és az asszony.

— A Magyar Népköztársaság nevében.,-. P. Sándort közveszélyes murvkákerülésért és tartásdíjfizetés elmulasztása miatt... 10 hónapi börtön- büntetésre ítélem,; s

Egy pillanatra megbicsaklik a térde, a fegyőr fogja meg, össze ne essen. Aztán mindjobban kiegyenesedik s nézi az indoklást olvasó bíró arcát, szinte issza szemével minden mozdulatát.

— Megnyugszik az ítéletben, vagy fellebbez? — kérdi a bíró.

— Megnyugszom, ti = togja,

Ganjr Ferenc

®ttt— A másik osztályból többen tanulnak tovább, talán jobb volna, ha oda mennének át, tanácsolja a nevelőnő.

Nem megyünk, mert éppen arra vagyunk kíváncsiak, mit csinálnak azok, akik az érettségi után nem mennek egyetemre, nem, akarnak mérnökök, orvosok lenni. Ami a legfontosabb, nem azért, mert rosszul tanulnak, vagy nem bírják szüleik anyagilag, hanem azért; ; s

— Csak hivatásszeretet miatt megyek a védőnő-képzőbe Elvégzem a tanfolyamot és akkor valóra válik az, amiről már évek óta álmodozom. Szüleim Babarcon laknak mondja Zólyomi Viola — és szeretném, ha falun is ezután úgy vigyáznának az emberek életére, mint a városban. Nagyon szeretem a kisgyermekeket, müyen jó lesz majd vigyázni egészségükre.

— Mit vár majd az új munkahelyétől?

— Igen sokat. De csak úgy, ahogy azt a munkámmal meg- érdemlem. Szeretnék majd ott is barátokra szert tenni, mert a közösség érettségi után természetesen szétesik és amit itt elvesztek, azit szeretném ott megkapni;

Halász Mária ül mellette a padban, szintén most érettségizik és jó barátnők. Figyeli beszélgetésünket, majd váratlanul közbeszól;

— Igaza van Violának, amikor azt mondja, hogy a hivatás szeretet a legfontosabb. Pedig tessék elhinni, ő mehetne egyetemre is. mert jó tanuló.

Hirtelen hallgat el. mint aki megbánta, hogy véleményét nyilvánította. De most már „kénytelen” válaszolni mert letette a garast.

— Marika mit csinál érettségi után?

— A bajai tanitónőképzőbe szeretnék menni. Minden vágyam az volt, hogy a kis gyerekeket én taníthassam meg az első betűk írására. Higgye el nekem talán nehezebb és szebb az első lépéseket megtenni, mint komolyabb dolgokat tanítani. Megható nézni, mikor a kicsik merev kézzel fogják a ceruzát és gyűrik a lapokat, hogy megbirkózzanak életük első, talán legnagyobb feladatával: leírják az első betűt.

Olyan szenvedéllyel bizonygatja a feladat nagyságát, hogy nincs semmi kétségünk; Halász Marikából jó tanítónő lesz. Sok sikert kívánunk munkájához, hogy célját elérje.

A mohácsi gimnáziumban a p^.

technikai oktatást igen komoly feladatnak tartják és minden erejükkel azon vannak, hogy a tanulók megismerjék a gyakorlatban minél több szakma szépségét;

Magyar Ilona a diákotthon negyedéves lakója, amikor terveiről kérdezősködünk azt mondja, pincér szeretne lenni.

— Minden hét keddjén a Béke Étteremben dolgozom. A politechnikai oktatás keretében a Vendéglátó Vállalat oktat bennünket; A vendéglátó szakmát itt szerettem meg, és az az elhatározásom, hogy érettségi vizsgám után itt helyezkedem el a vállalatnál.

Mindhármukat egy közös tulajdonság jellemzi: bíznak abban, hogy munkájuk eredményeként munkahelyükön is megbecsülik őket, mert üzemeink, vállalataink várják a fiatalokat és remélik, rövid időn belül megtalálják helyüket társadalmunkban.

<Gógl)

M

Ötéves községfejlesztési térték készülnek

A Baranya megyei tanács a II. ötéves tervhez kapcsolódó ötéves megyei és járási községfejlesztési tervek készítését határozta eL A távlati községpolitikai tervek azt a célt szolgálják, hogy a községek — ismerve a megye és a járás fejlődésének irányát és lehetőségeit — a realitás keretein belül készítsék el saját községfejlesztési terveiket és így Baranya a II. ötéves terv időszakában egységes terv szerint fejlődhessen;

A községfejlesztési program kidolgozásához nagy segítséget ad a Dunántúli Tudományos Intézet azzal, hogy a tanácsi szervek rendelkezésére bocsátotta az egyes községek, városok és egész Baranya fejlődési tendenciájáról, az egyes helységek gazdasági, kulturális, politikai vonatkozási körzetéről, a lakosság számarányé nak, vándorlásának alakulásáról, a gazdasági és kulturális adottságokról, a fejlődőképes és az elhalásra ítélt helységekről több év gondos munkájával összegyűjtött és rendszerezett anyagát, statisztikai kimutatásait Elkészítette a Dunántúli Tudományos Intézet egy község távlati fejlesztési mintatervét is.

a»)

Szakképzett szakmai gyakorlattal rendelkező

VILLANYSZERELŐ

szakmunkást azonnali belépésre felveszünk, Komlói Helyiipari Vállalat; Kossuth fc. tL 21 sz. Telefon 20-92 282

Tftfcc szäur

I