Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-13 / 87. szám

»Me. Április 13. NAPLÓ 5 Prótasziiattyízás a siklósi vár kútjában A vízügyi szakembereket már régóta foglalkoztatta az a kérdés, vajon milyen meny- nyiségű, milyen minőségű vi­zet tartalmaz a siklósi vár öreg kútja. A sziklába vésett 38 méter mélységű kút még valószínűleg a törökök idejé­ből való. Rendszeresen már nagyon régóta nem használ­ták, legfeljebb csak annyi vizet vettek ki, amennyi ép­pen a várban kellett. Mivel Siklós vízellátása nem kielégítő, a Komlói Víz- ós Csatornaművek dolgozói érdekes kísérletet hajtottak végre. Fekete Károly, a Víz­ügyi Igazgatóság főmérnöke kötélhágcsón ereszkedett le a régi kútba, hogy „terepszem­lét“ tartson. A vízállás nem volt magas de a szakemberek reménykedtek, hogy a kút ki­tisztítása után megfelelő mennyiségű vízre bukkannak. Le is bocsátottak egy hatal­mas búvárszivattyút, amellyel 3 kútból kitdsztítottták az iszapot és a szivattyú egy Perc alatt 500 liter vizet ho­zott felszínre. A kísérletet végző munkások Örömmel lát­ták, hogy a kút ismét megtel- iett. igaz tehát a feltevés, bogy a kút tulajdonképpen karsztvízgyűjtő. A víz 19 fo­kos volt és a vegyelemzés sze­rint ivóvíznek teljesen meg­felelő, Ha a kiutat még mélyí­tik, tisztítják, valószínűleg emelkedni fog a vízhozam. Így lehetővé válhat, hogy egész Siklós vízellátását a siklósi vár öreg kútjából biz­tosítják. W. M. Javnlé »zeljfáltatást! Gyorsmosó, gyorsvasaló — Javító pavilonok a peremvárosokban A pécsi kisipari termelőszít­vetkezetek elsősorban a lakos­ság rendelkezésére állnak. A szövetkezeti tagok anyagilag Is érdekelve vannak abban, hogy új cikkek helyett Inkább javí­tásokat végezzenek. Az évvégi osztalék azokban a szövetkeze­tekben volt magasabb, ame­lyek a legközvetlenebb kap­csolatot teremtették meg a la­kossággal, s amelyek munká­juk javát közvetlenül a lakosságtól kapják. így jó volt az ered mény többek között a bádogo­soknál, a cipészeknél, a kazán- javítóknál. De beszéljenek a szövetkezetek összesített ered­ményei! A tavalyihoz képest ez év első két hónapjában több min/t félmillió forint ér­tékkel több szolgáltatást vé­geztek a lakosság számára. A kazánjavító szövetkezet har­minc, a cipész szövetkezet hu­szonnyolc, a villamosgép-javí- tó szövetkezet tizenkét százalé­kos eredményjavulást tud fel­mutatni a szolgáltatásban. Természetesen nem állíthat­juk, hogy a kisipari szövetke­zetek most már maradéktala­nul ellátják feladataikat. Van olyan pécsi szövetkezet is, amelynek csökkentek a szol­gáltatásai a tavalyihoz képest. Ilyen többek között a „Hámán Kató“ Fehérnemű KTSZ, amely elsősorban új cikkek Meghosszabbították a néprajzi gyűjtfipályázat batáridejét Meghosszabbították a Nép­rajzi Múzeum és a Magyar Tu­dományos Akadémia Nyelvtu­dományi Intézete által meghir­detett IX. Országos Néprajzi Gyűjtő-pályázat jelnőtt tago­zatának beküldési határidejét. A szeptember 30-i új határ­időig így mód adódik a pálya­munkák alaposabb kidolgozá­sára. A pályázat ifjúsági tago­zatának beadási határideje továbbra is április 30. Pályázhatnak önkéntes gyűj­tők és gyűjtőcsoportok (szak­körök, úttörőcsapatok, művé­szeti csoportok stb.) bármilyen néprajzi és nyelvjárási tárgyú, nyomtatásban még meg nem jelent eredeti helyszíni gyűj­tést tartalmazó pályamumkék-i kai, mint pl. ősfoglalkozások.1 gazdálkodás, település — épít' kezés — házberendezés, viselet,' táplálkozás, háziipar mes-1 terkedés, díszítőművészet, nép­szokások — hidelmék, népdal1 “7 népzene, népi tánc, népi já-] tékok, történeti hagyomány,i irodalmi néphagyomány, nép-; mese — népköltészet, népi kéziratok, munkásfolklór,i nyelvjárási anyag (pl. földrajzi hevek, ragadványnevek, szólás! mondások, stb.). Néprajzi tár-i gyű rajzokkal, fényképekkel,1 néprajzi tárgyakat (pl. helyi! péprajzi kiállítások, múzeális jellegű gyűjtemények anyagát)' s a rájuk vonatkozó adatokat megörökítő, részletesen leíró' Pályamunkákkal is lehet pá-j ’yázni. A régi népéletire vonat­kozó kiadatlan levéltári anyag­ból is lehet péflyamuwkát ké­szíteni; Pályadíjak: nagydíj 2000 Ft.. I. díj: 1000 Ft., II. díj: 750 Ft.; III.—VI. díj: 500—200 Ft. Az egyes díjfokozatokat többszö­rösen kiadják. A díjat nem nyert, dicséretes pályamunkák értékes könyvjutalomban ré­szesülnek, A megyebeli pályázóknak a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztálya (Pécs, Rákó­czi út 15.) szívesen ad bővebb útbaigazítást. A pályázatot hasonló feltéte­lekkel jövőre is megrendezik. előállítására rendezkedett be, s a lakosság számára alig vé­gez például javításokat, — ami végeredményben főfelada­ta volna. Szerencsére a szövetkezetek többségében olyan vezetők van nak, akik — nemcsak az anya­gi ösztökélés kedvéért — állan dóan szorgalmazzák az újabb és újabb szolgáltatások beve­zetését. Vannak olyan tervek például, hogy gyorsmosó, gyorevasalo és gyorsjavító szol gálatot szerveznek a háziasszo­nyok segítésére. Törekvés tapasztalható az- irányban is, hogy a szövetkeze­tek javítóműhelyeikkel eljus­sanak a peremvárosokba, Me­szesre, Kertvárosba és a III. kerületi új városrészbe. An­nakidején vállalták, hogy sa­ját költségűikre, reprezentatív kiállítású javítópaVllonokat hoznak ezeken a helyeken 1960-ban létre. Az erre vonat­kozó javaslatot előkészítették, eljuttatták a városi tanács ille­tékeseihez, ők azonban ide- s tova egy esztendő óta nem je­lölték meg a pavilonok helyét- Talán mondani sem kell, hogy ilyen megvilágításban nem­csak a kisipari szövetkezetek vezetői hibásak abban, hogy a peremvárosokban úgyszólván egyáltalán nincs javítószolgá­lat, s ha van is, nem fedezi a lakosság.szükségleteit. A huza­vonának ebben az esetben is a lakosság látta kárát, amikor például villany, vagy vízszere­lési munkákhoz kénytelenek a városból hívni — borsos ellen­szolgáltatásért — szerelőt. A szövetkezetek munkájá­val általában elégedettek a megrendelők. A Bádogos Ktsz „Panaszkönyv”-ében például hosszú hónapokra visszame­nően egyetlen panasz sincs, de annál több dicséret! Ilyenek: „A munkával nagyon elége­dett voltam.” „Köszönöm, hogy Ilyen gyorsan elvégezték a ja­vítást”. „Örülök, hogy elvál­lalták a munkát, mert a kis­iparos sokkal többet kért vol­na érte”. S ha minden szövet­kezet úgy intézi ügyeit, mint a bádogos, ahol még a szemétbe kívánkozó fazekaikat is elvál­lalják javításra — csak öreg- bedik jóhírük. Más kérdés — s nem kevésbé fontos —, hogy a szövetkezeteknek szűk a Javító kapacitása, általában kinőtték már a javítóműhelye­ket, újabbakra, tágasabbakra lenne szükség. S talán ebben igényelnék a szövetkezetek el­sősorban a tanács segítségét. Igaz, hogy a tanács sem ren­delkezik tartalék műhelyekkel, üzlethelyiségekkel, s ha ezért nem Is tud kellő támogatást nyújtani — az olyan tervek­nek nem szabad elsikkadniuk, mint amilyenek a peremvá­rosok gyorsszolgáltató pavilon­jaié voltak. Mindenki tudja, hogy egyes pécsi szövetkezetek az elmúlt majdnem tíz esztendő alatt valóságos középüzemekké fej­lődtek, mint a kesztyűs, a ci­pész és a faipari ktsz-ek is. A kesztyűs ktsz termelésének 99 százaléka exportképes, a fa­ipari szövetkezet jelentős mennyiségű bútort ad a keres­kedelemnek, a cipész ktsz pe- d g ugyancsak exporttermelé­sével biztosít hasznot a nép­gazdaságnak. Ezeknek a szö­vetkezeteknek a munkájában már megtorpanást okozna az árutermelés leállítása. Ezért nekik a jelenlegi árutermelés mellett feltétlenül arra kell törekedniük, hogy kielégítsék a lakosság körében jelentkező javítási igényeket is, an­nak a feladatnak a szellemé­ben, amely egyre inkább át­hatja a szövetkezetekben dol­gozók munkáját: a lakosság szolgálata. Harsány! Márta Négyszemközt // A KPM PÉCSI AUTÓKÖZ­LEKEDÉSI IGAZGATÓ­SÁG azonnali belépésre keres lehetőleg számviteli főiskolát vagy közgazdasági egyetemet végzett Jelentkezni lehet az igaz­gatóság tervosztályán, Pécs, Rét a. 43. II. em. 245 Szakképzett szakmai gya­korlattal rendelkező villanyszerelő szakmunkást azonnali belé­pésre felveszünk, Komlói Helyiipari Vállalat. Kossuth L. u. 21 sz. Telefon 20-92 282 Rlkalii Szociális Otthon györgyipusztai részlegénél egyelőre helyettesi minő­ségben egy GONDOZÓNŐT veszünk fel. Állás minimá­lisan az ált. iskolák nyolc osztályának jó eredményű végzettségét követeli meg. Elhelyezésről, üzemi étke­zésről gondoskodva van. Részletes önéletrajzot a Ba­ranya megyei Szociális Foglalkoztató Otthon veze­tőségének Bikái, kérjük küldeni; 278 ^QO0O0©0©GX3OG)OOOG)OOOOOGX3OGXDOO0OOOiOOGOOOOOOO©0OOOOOOOOOOQOO©OOOOO<3 Elfogták az ótaieas leányszöktetík Elolvas három de- tektívregényt s úgy érzi, hogy ő a modem A1 Capone és Casa­nova egyszemélyben. Mert valami nagy dolgot akar véghez­vinni, hogy felfigyel­jenek rá. No, nem valami munkatettre gondol, hanem inkább csibészségre. Először Is bandát kell szervezni — gon­dolja. Kiválogatja a haverok közül az arra „érdemeseket". Minit zsák a foltjára rájuk is talál. R. Károlyra, K. Arankára, és Cz. Józsefre esik a vá­lasztás. A bandavezér természetesen ő, J. Sándor. Elindulnak. Kóbo­rolnak a Mecseken s közben azon tanakod­nak, mivel is kezdjék pályafutásukat. — Ott egy pince tör jümk be — javasolja az egyik; Hurrá! Gyerünk! Már törik is az aj­tót. másznak az abla­kon. Csapolják a hor­dókat. Akad a pincé­ben egy kis sonka is, kenyér Is. Sütnek, főznek, bort forral­nak. Amikor már nem fér beléjük se étel, se ital, akkor a maradék borba bele­dobálják a cigaretta- csikkeket ... Másnap kezdik elől ről. — Ujatab pince. újabb lakoma. A Me­csek 15 pincéje tanús­kodik vandál pusztí­tásukról. De evés közben jön meg az étvágy. A pincebetörések már nem elégíti ki „ma­gas vágyaikat”. Piti dolgok ezek, valami nagyobb tettet akar­nak véghezvinni. Meg aztán már érzik: szo­rul a hurok körülöt­tük. — Disszidáljunk! — javasolja az egyik. Még nagyobb hurrá a válasz a „kitűnő ja­vaslatra”. Arra nyu­gaton, ott az igazi vadászterület a szá­munkra! Ott vannak az igazi „nehéz fiúk” — felkiáltásokkal tá­mogatják a javasla­tot. Igen ám, csak egy kis hiba van a dolog­ban. Nincs a vezér­nek nője. Mert egy vezér hogyan néz ki nő nélkül. Hiszen a regényekben is min­dig ott van a vezér oldalán a gyönyörű vöröshajú nő. K. Aranka nem azért tartozik a ban­dába, hogy semmi hasznát ne lássák. Majd ő szerez lányt a főnöknek. Már írja is a levelet Vidákpusz- tára a leánynevelő intézetbe barátnőjé­nek. Két levelet is váltanak, de konkrét válasz nem érkezik. SisemeUfee*» beszé­lem meg a dolgot •— határozza el J. Sán­dor, s máris utazik Vldákpusztára. Egy bamdafőnöfcnek azonban nem illik csak úgy hétköznapi módon megbeszélni a lánnyal az ügyet. Már megjelenésével is bi­zonyítania kell, hogy ő nem akárki. Kie­szeli, hogy éjjel be­lopakodik az intézet­be éa megszökteti a lányt. A véletlen úgy hozza, hogy még az­nap találkozik a lány nyal, délután beszél­get vele. Megegyezni azonban nem tudnak. A lány fél. — Ha nem jössz szép szerével, viszlek — gondolja a vezér s éjjel „munkához lát”. Sállal takarja el arcát és lopakodik. Már előzőleg térképet készített magának, tudja merre van az a szoba, ahol Jutka és a többi lány alszik. Óvatosan kinyitja a szoba ajtaját és ..; és máris ott áll a lány ágya előtt. Jutka fel­ébred, megijed az ál­arcos idegen láttán. De felébrednek a töb­biek is. Vitatkoznak, aztán a lányok úgy határoznak, hogy Jut­ka megy, csak előbb felöltözik. Addig men jen ki a szobából kénytelen kelletlen kimegy a folyosóra Egy lány az oldalaj­tón az igazgatóért szalad. Amikor J. Sándor ismét a szobába lép, m'ár az igazgatóval találja magát szembe. Egy pillanatra meg­döbben, aztán mint a kelepcébe szorult far­kas, dühödten veti magát az igazgatóra Kést ránt elő, az igazi gató felé döf egyszer, kétszer... de az igaz­gatónak sikerült a tá­madást kivédeni. Mindez egy pillanat alatt történik. J. Sán­dor látja, hogy itt rajtaveszthet a kalan dón. kiugrik az ajtón és sikerül az intézet­ből elmenekülnie. Nem sokáig bujkált Elfogták. A banda most is­mét együtt van. Mert R. Károlyt és K. Arankát Be reimend mellől hozták vissza. Disszidálni akartak. J. Sándor és Jutka majd jön utánunk —> gondolták: Az elsőrendű vád­lott J. Sándor 15 rend beli betörés és lopás, szándékos emberölés kísérlete, a társadal­mi tulajdon sérelmé­re ismételten bűszö­vetkezetben elköve­tett vétség miatt ke­rül bíróság elé. A többieknek is „szép” a bűnlajstromuk. Vége a regénynek. 'z álarc lehullt. Garay Ferenc „Csodagyerekek' és tehetséges fiatalok \Japjairtkban zajlik a felszabadulási kulturális seregszemle ’ és ennek arányai, méretei és eredményei elgondolkodó tatóak. A seregszemle iskolákban, művelődési házakban folyik» újsjgokban, rádióban, televízióban olvasunk, hallunk, látunk belőle részleteket. Fiatalok, még egészen gyerekek és már nem egészen gyerekek lépnek a közönség, a mikrofon, a fei-* vevőgép elé és bemutatják, mit tudnak. Magabiztosan vagy lámpalázasan verseket szavalnak, saját szerzésű mesét man- dánok, énekelnek, zenélnek, táncolnak, karban és szólóban, Összemérik tájékozottságukat, találékonyságukat, tehetségű-1 két. Százával találkozhatunk velük és mivel a seregszemle egyúttal versengés is, nagyon' sok az „első”, a „legjobb”» Elsőséget lehet elérni iskolai, területi, kerületi, járási, isko­láik közötti szinteken. Ez az, ami elgondolkodtató. Ismerjük — a burzsoá saj­tónak manapság is fel-felbukkanó „hőse” — a csodagyerek figuráját. Ismerünk róluk szentimentálisán megható törté­neteket, amelyek elkallódó tehetségükről számolnak be. Is­merünk — kivételképpen — „naggyá” nőtt csodagyerekeket is, akik korán kibontakozott tehetségüket továbbfejlesztve világhírességekké váltak, s ezeknek a kivételeknek az életéből is ismerünk szomorú adalékokat. Általánosságban elmond­hatjuk, hogy a gyermekművészek, a „csodagyermekek” kul­tusza nem a mi szájízünk szerint való, nem a szocialista ne­velés módszerei közé tartozik. Nem válik-e a felszabadulási kulturális seregszemlén szereplő sok száz tehetséges fiatal némelyike amolyan csoda­gyerek-félévé? Nem okoz-e a nyilvánosság előtti sikeres szereplés, majd az azt követő esetleg kevésbé sikeres próbál­kozás az életűikben törést, csalódottságot, nem idéz-e fel hiú ábrándokat, amelyek kergetése közben elsikkadhat az élet igazi célja? A kérdésfeltevést elsősorban az indokolja, hogy míg a bwzsoá környezetben jelentkező csodagyerek-probléma csu­pán nagyon kevesek ügye, sőt gyakran egész egyszerűen hatásvadászó álprobléma, nálunk a tehetséges gyermekek és serdülők szerepeltetése tömegméretű, a „gyermek-kultusz”■ a megjavult életfeltételek között általános, a szülőknek saját gyermekeik iránti elfogultsága pedig közismert. Mindez együttesen melegágya lehet egyszerűbb esetben a gyermek tehetsége túlbecsülésének, esetleg szűkebbkörü „családi sztdrkuttusznak”, sőt az ezekből kinövekvő és elburjinzá divathóbortnak is. (Valami ilyesmit tapasztalhattunk a „Pan­csoló kislány” slágerré válásának körülményeiben is.) Erre a kérdésre megnyugtató választ kell adni. Nem elég csupán arra hivatkozni, hogy a mi szocialista körülményeink amúgysem engedik meg az egészségtelen kinövéseket, a hi­vatalos kultúrpolitika sem kedvez ezeknek, tehát nem kell tennünk semmi különösebbet. Kell tenni egyetmást. Első­sorban azt, hogy hangsúlyozzuk és a seregszemlén szerepelt fiataloknak is megmagyarázzuk: a felszabadulási kulturális seregszemle nem sztárok versengése, hanem felszabadulásunk tizenötödik évfordulójának ünneplése, amely verseny-jelle­get azért kapott, hogy ezzel is a fiatalok nagyobb tömegét mozgósíthassuk a seregszemlére. Azután azt, hogy az ünnepi rendezvények fényében elhangzott dicséreteket a továbbiak­ban tárgyilagos és elfogultság nélküli bírálattal váltsuk fel» amely csak akkor nyilvánít valamely produkciót művészi­nek, ha valóban az. Végiül azt, hogy fiataljaink figyelmét a seregszemlén történt szereplésük után a hétköznapi, de s2á-< mukra legfontosabb feladatokra, elsősorban a tanulásra irá­nyítjuk. Természetes, hogy erről szólva elsősorban a szülők fele­lősségét kell felvetni. Az iskolában a pedagógus — miután a nevelés szakemberre — ritkábban követ el tévedést atekln- telben, hogy a tehetségét túlbecsülő ifjú emberkét hogyan lehet visszavezetni a realitások talajára. A szülő azonban hajlamos arra, hogy csalódott gyermekével együtt szidja a zsűrit, amely nem értékelte a „művészi teljesítményt”, vagy éppen túlértékelje a kulturális szemlén aratott sikereket és túlzott reményeket tápláljon arról, hogy gyermekéből most már mindenképpen „nagy embernek" kell lennie. A kulturá­lis seregszemle néhány apró és jelentéktelennek látszó, de nevelési szempontból valóban elgondolkodtató mozzanata arról tanúskodik, hogy nem árt erre figyelmeztetni a szülőket. Szép eredményeket hozott a felszabadulási kulturális seregszemle, láthatjuk, hogy annyi a tehetséges fiatal ebben az országban, mint még soha, olyan lehetőségük van tehet­ségük kibontakoztatására, mint soha sem volt, s ez a látvány még nagyszerűbbé teszi számunkra felszabadulásunk ünnep­lését. De tehetséges fiataljaink ne legyenek — nem is lesz­nek —■ csodagyerekekké. Ne fakuljon meg bennük az érdek­lődés a művészet és mindaz iránt, ami szép, ami kedvessé és boldoggá teszi az ember életét, emléklapjaik és díjaik legye­nek egy nagyszerű ünnep emlékeivé, tehetségükekl pedig gazdálkodjanak okosan, úgy használják fel, hogy népünknek is, maguknak is csak hasznuk legyen belőle. MÉSZÁROS FERENC Itt a. taj/ajri... Oft a. nyak I Vegye meg már most a„SUPER" hűtőszekrényt Ara: 6400.— forint. OTP hitellevélre is kapható. 276 ^«acscí<acsc*»csd<aK^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents