Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

1960. ÁPRILIS 8.

NAPLÓ

3

A pártmunka gyakorlatából

Pá rí saséi* vezet az állami gazdaságban

„A szovjet hatalom évei alatt gazdagon kiboitalozhaístt oépöok nemzeti kuliórája“

Z. I. Samuul, az Észt írószövetség elnöke a Dunántúli Napló

szerkesztőségében

Héttagú a pártvezetőség a Bólyi Állami Gazdaságban. A héttagú vezetőségben benne van a gazdaság három alapszer vezetőnek titkára is, akik a maguk munkahelyén dolgozó pártszervezetek vezetéséért kü- lön-külöm is felelősek.

Most azt szeretnénk bemutatni ebben a cikkben, hogy milyen munkamódszerekkel dolgozik az állami gazdaság pártszervezetének vezetősége. Bevált ez a munkamódszer.

Abban semmi új dolog nincs, hogy mindhárom alapszervezet ben havonta egyszer tartanak taggyűlést, hiszen ez minden jól működő alapszervezetben így van;

Néhány követésre méltó jó módszert

azonban érdemes le6z elmondanunk.

A három alapszervezet egységes taggyűlését félévenként hívja össze az egységes pártvezetőség. Ezeken a taggyűléseken a három pártszervezet politikai munkáját beszélik meg. Legközelebb májusban kerül sor az egységes párttaggyűlés összehívására. Érdekes, de jól bevált eddig az a módszer, hogy az egységes pártvezetőség egyéves munkatervet dolgozott ki, s e mellett megvan minden pártszervezetnek a maga külön munka terve is. Az egységes pártvezetőség egy éves munkatervét felbontották a vezetőségi ülések és taggyűlések ütemtervére. Ezt az ütem tervet minden pártvezetőségi tag megkapja, hogy pontosan tudja, mikor, milyen témájú vezetőségi ülésen vagy taggyűlésen kell megjelennie, de nem csak megjelennie, hanem annak előkészítése érdekében dolgoznia is. Az év első két hónapjában még nem így csinálták, csak márciusban tértek erre a munkamódszerre, mert rájöttek, hogy ez megkönnyíti a vezetőség szervezőmunkáját.

A pártvezetőség helyesen látja, hogy a pártmunka nem lehet önmagáért való. A párt- szervezet tevékenységének min dig határozott cél felé kell irányulnia. Legfontosabb feladatuknak tartják most a gazdaság termelési terveinek túlteljesítésére lelkesíteni a dolgozókat, de a meggyőző, lelkesítő munkával együtt természetesen gondjuk van arra is, hogy a szükséges termelési feltételek mindig meglegyenek. Politikai munkájukra jellemző, hogy nem maradnak meg csupán a saját négy faluk között, hanem helyesen látják az-országos érdekeket is. A termelőszövetkezetek létrehozása és megszilárdítása is fontos feladataik között szerepelt a szövetkezetek szervezése idején, de azóta sem került le a napirendről. Somberekén, Duna- szekcsőn és Töttösön a párt- szervezet által szervezett agi- tációs csoportok kiválóan működtek az új szövetkezetek létrehozása érdekében. A gazdaság bári üzemegysége vállalta, hogy patronálja a somberek! termelőszövetkezetet. Vetőgéppel, silóval, és traktorral segítették az új szövetkezet munkájának megindulását. A párt- vezetőség javaslatára a szí bért i üzemegység a borjádi új tsz-t, a mároki üzemegység a pócsai tsz-t támogatja. A nagybudmé- ri termelőszövetkezetet az állami gazdaság párttitkára és pártszervezete segíti. Taggyűlések előkészítésében, a termelő munkában, a politikai ok tatásban egyaránt támogatják a termelőszövetkezetet.

Nagy kár, hogy a KlSZ-szer- vezet létrehozására egyelőre nincs lehetőség, pedig az ifjú kommunisták nagymértékben tudnák segíteni a párt részére új tagjelöltek és tagok kinevelését. A szétszórtan dolgozó fiataloknak azt javasolta a pártvezetőség, hogy lépjenek be a községi KISZ-saervezetbe.

Az egységes vezelóség március eleién

a tavaszi munkák előkészítésének tapasztalatait, a tavaszi munka megindulását és további aagUóét vátatta meg, Eonek a helyes szervezési és munkamódszerbeli formának azonban a gyakorlatban nem lett meg a kívánt eredménye, mert a vezetőség döntései nem jutottak el a párttagokhoz. Taggyűlésen ugyanis nem tárgyalták meg, mit kell tenniök a legközelebbi napokban, hogy még jobban menjenek a tavaszi munkák. Ru- mann elvtársnak, az egységes pártvezetőség titkárának csak látszólag van igaza akkor, ami kor azt mondja, hogy minden jónak Ígérkezett, azért nem vitték a párttagok élé a vezetőség elképzeléseit. Az igaz, hogy a munkálatokkal nem maradtak el, mindent határidőre elvetettek, szépek a növények, a műtrágyát is kiszórták az őszi vetésire. Ha így felsoroljuk mindezt, akkor valóban kedvező a kép.

Igen ám, de hol vannak az emberek? Azokat nem soroltuk fel, mert a pártvezetőség is természetesnek vette, hogy mindezt emberek, párttagok és pártonkívüliek együtt csinálták — és jól csinálták — minek róluk külön beszélni? — gondolták;

Hát ha róluk nem is, de velük beszélni kellett volna, s azt hisszük, hogy ezzel a bírálattal utólag egyetért a pártvezetőség is. Ha a taggyűlésen is megvitatták volna, mit kell termi a tervek túlteljesítése érdekében, nagyobb eredményeket érhettek volna el eddig is, még akkor is, ha „minden jónak ígérkezett“;

Április hetedikén délután összeült az egységes pártvezetőség, hogy az állattenyésztés és az állategészségügy feladatait beszédje meg, Izmindi

János állatorvos jelentése alap ján. Ezen a vezetőségi ülésen vitatták meg a szakszervezeti munka eddigi eredményeit is, főleg a kulturális nevelőmunka területét vizsgálva. Az új kultúrpolitikai feladatok mellett a társadalmi tulajdon védelmének további tennivalóit, a munkafegyelem és a munkaverseny állását is megbeszélték.

Ennek a vezetőségi ülésnek a vitája és határozata bizonyára nem csak a vezetőség tagjainak adja meg a következő hónapokban elvégzésre váró feladatokat, hanem eljut majd a párttagokhoz is. Akkor minden párttag személyesen is tudja segíteni a vezetőség tagjainak munkáját;

Megjavíthatná, ■— illetve tovább javíthatná — a párt- szervezet jó politikai munkáját az is, ha a 28 traktoros között legalább egy párttag akadna. Egészen biztos, hogy van közöttük olyan kiváló munkát végző ember, aki politikailag is képű magát s alkalmas lenne a tagjelöltségre, ha foglalkoznának vele. A Babarcon megtartott hathetes, bentlakásos szakmai továbbképzésen kaptak politikai oktatást a traktorosok. Az alapot tehát valamennyien megszerez ték a további fejlődéshez

A pártszervezet monka- nódszerei jók

tehát, bátran haladhatnak ezen az úton tovább. Azt a néhány hiányosságot pedig, amit felsoroltunk, könnyen kijavíthatják,

ka Gpi Ki “Kedves vendége volt tegnap délután a Dunántúli Napló és az Esti Pécsi Napló szerkesztőségének. I. I. Szmuul elvtárs, az Észt írószövetség elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja látogatott el a szerkesztőségekbe, ahol a pécsi lapok munkatársaival és a Baranya megyei írók egy csoportjával találkozott.

Szmuul elvtárs bizony sok kérdést kapott, amelyekre kitartóan, türelmesen, sziporkázó szellemességgel válaszolt minden esetben. Véleménye szerint az észt irodalmi életre rendkívül erős hatással van a finn irodalom még ma is, de különösen annak egyik jelentős alakja, Szinerva Turtjeva.

Kíváncsi kérdések sorozatára kellett ezután válaszolnia Szmuul elvtársnak. A személyével kapcsolatos érdeklődésre így válaszolt:

— Tizennégy éves koromban még azt hittem, hogy tengerészkapitány leszek. Nagyon szeretem a tengert. Az élet azonban nem adta meg, hogy abban a rendszerben beteljesedjenek álmaim. Halászgyerek lettem. Aztán jött a kegyetlen háború. A háborúban szerzett élmények hatására lettem költő. A világégés kiváltotta belőlem a költőt. Első verseim megjelenése után haditudósító lettem, a

háború végén pedig újságíró. Meggyőződésem, hogy annak, aki költő, író akar lenni, kitűnő iskola az újságírás, sőt szinte követelmény kellene, hogy legyen. A költészetet ma is ápolom, szeretettel kezelem a fiatal költők művelt, bátorítom őket, mégis a prózára tértem át. nagyobb lélegzetű műveket írok, regényeket, drámákat. Néha kicsit félék, hogy a külföldi irodalmi áramlatok és hatások nem tesznek jót az észt irodalomnak s elhomályosítják a mi sajátos, nemzeti arculatunkat. De optimista vagyok és bízom az észt írók tehetségében és nemzeti erősségében, hiszen a szovjet hatalom évei alatt gazdagon kibontakozhatott f. mi népünk nemzeti kultúrája, a kultúra minden ágában, az irodalomban is. Pablo Neruda és Nazim Hikmet hatása is érvényesül még nálunk, de ez jó dolog.

Az észt költészet legjelentősebb alakjának tartja jelenleg Debora Vaarandit, akiről azonban nem nyilatkozik bővebben, mert Vaarandi az ő felesége;

Miután a résztvevő pécsi írók megnyugtatták Szmuul elvtársat, hogy nem kell félnie. nem illetik az elfogultság vádjával, körvonalazta Debora Vaarandi munkásságának

főbb jellegzetességeit, majd

azt mondta, hogy a költők között a legjelentősebbek most Johannes Semper és Mark Traut.

Ralf, Parve, Uno Laht, Jaan Kross, Haduhint, Rudolf Simper, Erni Krusten és Hans Lebereht munkásságát méltatta ezután Szmuul elvtárs. Megtudtuk tőle azt is, hogy 1956-tól 1959-ig 116 eredeti mű jelent meg az Észt-Szovjet Köz tásrsaságban, s hogy a művek általában 21 000-es példányszámban hagyják el a nyomdákat. Ez természetesen azt jelenti, hogy a legalacsonyabb példányszám is 3000, amiből látható, hogy világviszonylatban az észt könyvkiadás áll az első helyen.

Az észt irodalmi folyóiratokról szólva elmondta Szmuul elvtárs, hogy az „Alkotás“ című irodalmi-művészeti folyóiratuk havonta, a „Sarló és kalapács“ című lap hetenként és a „Nyelvészet és irodalom“ című folyóiratuk havonta, s mindhárom az írószövetség kiadásában jelenik meg.

Búcsúzóul még megtudtuk, hogy a tallini egyetemen külön finn-ugor tanszék is működik, amelyen belül a magyar irodalom oktatása is folyik. Kitűnő magyar fordítóik vannak, ezért a magyar irodalom oktatása is magas színvonalúj

Nagy az érdeklődés a fiatalok körében a nyári ifjúsági táborok iránt

Hogyan csinálják?

amint mondják jövőre még

köztesnövényeket is ültetnek a hagyma közé, például salátát, akkor meg 3 fajta növényt szü retelnek egy és ugyanazon területről. Természetesen így növekszik a jövedelem is. De nemcsak növekszik, hanem gyakrabban is jelentkezik.

A KISZ Központi Bizottságának székházában csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak a KISZ nyári önkéntes ifjúsági táborok programjáról. Elmondották, hogy a múlt évi önkéntes ifjúsági táborok tapasztalai alapján továbbá a tanulóifjúság körében megnyilvánuló nagyfokú érdeklődésre tekintettel a KISZ Központi Bizottsága elhatározta: ebben az évben is tovább bővítik a

táborozási lehetőségeket A nyáron nyolc központi és tizenhárom megyei építő tábort szerveznek. A táborokban június 26-tól augusztus 20-ig, két hetenkénti váltásokkal mintegy 21 000 fiatal dolgozik majd naponként hat órák Az elmúlt két évben a Hanságban mintegy hatezer hold területet tettek művelhetővé. Most folytatják a megkezdett munkát Horvátkimlén és Ujrónafő-Kisudvaron mintegy háramezemyolcszáz egyetemista és középiskolás vízlevezető csatornákat épít Ezenkívül számos más, érdekes feladatat kapnak a fiatalok. Bodrog- keresztúrcKn a Bodrogzúg belvíz lecsapol ását végzik. Vácott kétezemégyszáz fiatal segít a dunai cementmű építkezésednél; Balatanbogláron, Ba- latonaligám, Bodakajtoron és Balatonújhelyen leánytáborok lesznek, ahol a gyümölcs- és

AgMMtnuf szácazfötcUht is vízch

7V7 yolc hónapi távoliét t- ' után végre hazai vizekére fut a Szeged és Tisza két <nagy magyar tengerjáró hajó. DA hajók érkezését a tengerészek táviratban közölték hozzátartozóikkal, s a tengerész- dfeleségek az ország minden 3részéből már jóelőre Mohácsira érkeztek, hogy a Béke szál- dió és a kikötő közti utat na- sponta százszor is megtegyék, Elesve, mikor bukkan fel a dvárva várt hajó. o Jánity Jánosék Vorosilov iutcai házában is nagy az iz- sgalom. Bár a családban nincs 5tengerész, akit várnának, de <a családfő afféle vízi foglal- ycozdsú ember, s az országba dnem jön be olyan hajó, mellyen ő néhány órát el ne töl- btene. Egyetemi jegyzeteit lapozgatva most is a telefon imellett ül és várja a vámosok jhívását „Hajó a cigányzátonyinál!’’ Ilyenkor aztán magára veapja a viharkabátját, felül a 5motorra és robog egyenest a {kikötőbe. Most azonban ez a 1hívás késik, már két napja {késik, és Jánity János türel- Imetlen:

{ — Mindig a magyar hajók- lkai van baj. Hisz az ember ysnnyira várja őket, s bizony {néha késnek. Amellett rendszerint éjszaka futnak be s ez )Jgén megnehezíti a vizsgálatot.

napokban érkezett meg a jTokaj tengerjáró, gyapotot halzott, az is éjjel jött. Még csak {szeptember óta dolgozom itt iMohácson, mint zárszolgálati Xagronómus, de még mindig {nem szoktam meg az éjszakai Yelefoncsöngetést és motorozást. Egyébként megszerettem jezt a foglalkozást, mert alapijában véve szép és igen válr hozaUMt

Jánity János „mestersége” valóban a ritka és érdekes foglalkozások közé tartozik. Ritka, mert az országban rajta kívül mindössze tizenhármán űzik, változatos, mert röpke félóra alatt érdekesnél érdekesebb vízi és szárazföldi történeteket mesél, amelyeket munkaközben hallott magyar, szovjet, osztrák és más országbéli tengerészektől. Maga a szakma egyszerű. Eszköze egy elemlámpa, egy 10-szeres nagyító üveg, bicska,metszőolló, szúrcsap és egy fertőtlenítő készülék. Azonban igen felelősségteljes, mert ha egyszer Jánity János kimondja, hogy „ez a burgonyaszállítmány betegséggel fertőzött...”, akkor azt a burgonyát hazai partra nem rakhatjá ki. A szigorú növényegészségügyi agronó- mustól bizony félnek a hajósok, hisz nemcsak a gyapot, burgonya, gabona, déligyümölcs és egyéb szállítmányt vizsgálja át, de bekukkant « hajóKonyhába az élelem közé is, sőt kötelessége a személy- poggyászt is átvizsgálni. Más ország földjét behozni szigorúan tilos, hisz a termőföldben millió és millió baktérium, kórokozó lapul. Tudják ezt a tengerészek is, mégis minduntalan cserepes délinövényekkel térnek haza és megnyúlt orral veszik tudomásul, mikor a dédelgetett pálma cserepét földestől, sőt gyökerestől elkobozzák és a mohácsi kikötőben megsemmisítik.

J

ánity János 34 tilalmi úgynevezett karontin kártevőt sorol fel, amelyek be- hurcolása bármely országba szigorúan tilos. Egyik legve- lyésebb ilyen karontin kárvagy gyümölcslégy, amely hazánkban még teljesen ismeretlen, de ha behurcolnák, óriási károkat tehetne a csonthéjasokban, különösen szilvában, őszibarackban, olyannyira, hogy őszibarack exportunkat esetleg teljesen megbénítaná. Ezenkívül még igen sok veszélyes betegséget, kárte vöt hozhatnának be a tengerjárók és vontató hajók, ha a növényvédelmi zárszolgálat agronómus nem őrködne árgus szemmel az országhatáron. Az agronómus persze nemcsak az országba beérkező ha jók, de gyakran a kimenő vízi és vasúti szállítmányokat is megvizsgálja.

— Szeptember óta 100 vagon exportárát, többnyire kukoricát, napraforgót és főleg káposztát vizsgáltam át, amelyet a mohácsi állomásról indítottak külföldre — mondja Jánity János, da aztán hozzá teszi, hogy Mohács nem fő vasútvonal, itt inkább a hajó- forgalom erős, s ha igaz, az, idén méginkább erősödik.

Gzereti ezt a kétéltűséget, szárazföldön, vizen?

— Szeretem. Víz mellett] születtem, most ide jöttemi vissza és nem szívesen hagy nám újból el. Sokat tanulok,, szaktárgyakat, nyelveket, hogyj ne csak a jugoszláv matrózzalJ értsem meg magam, hanem fli románnal, némettel, mind-1 egyikkel... Most készülök az\ első kollokviumra a Keszthelyi Akadémián. A szaktudo-1 mányok hozzásegítenek, hogy még szigorúbban megvédhes- sem az idegen növényi kártevőktől a mohácsi országba tárt, az egész országot.

«IM«

A nyolc központi táboron kívül idén 13 megyei tábor is lesz Baranya megyében, Ma- gyarbólyon a Karasica patak árterületének rendezéséhez vízlevezető csatárát építenek, a Bólyi Állami Gazdaságban pedig a kukorica címerezését végzik. Békés megyében Bél- megyer határában belvízleve- zető csatornahálózatot építenek. Borsodban a Mádi Állami Gazdaságban szőlő-rekonstrukciós munkát végeznek. A Csányik-völgyben pedig új ifjúsági tábort készítenek. Hajdú megyében. Földesen a Keleti főcsatorna töltéseit rendezik. Pest megyében az A1 ági Állami Gazdaságban, ahol leánytábor les?, komlószürete- léssed foglalkoznak. Somogybán, Balatonlellén belvízlevezető csatornát építenek. Szolnok megyében Tiszasülyön öntözéses gazdálkodáshoz készítenek csatornákat A továbbiakban elmondották hogy az önkéntes építők sátorban laknak majd. Naponta háromszori étkezést, munkaruhát továbbá megfelelő szórakozást biztosítanak részükre A KISZ Központi Bizottsága vándorzászló vad és oíkűevéllel jutalmazza a legjobb brigádokat Minden fiatal, aki részt- vesz az építő táborok munkájában, emléklapot és jelvényt kap. A nyári önkéntes ifjúsági táborokba május 1-ig bezárólag minden fiatal jelentkezhet aki ez évben betölti a 16. életévét, orvosi bizonyítvány- nyal igazolja, hogy egészséges. A középiskolásoknak ezenkívül a jelentkezéskor a szülői beleegyezést is fel kell mutatni. Azok a fiatalok, akiknek a jelentkezését elfogadják, ünnepi taggyűléseken kapják majd meg • meebmöfewefeiicfc

Néhány esztendővel ezelőtt nem egy termelőszövetkezetben emlegették a tagok, hogy igen „jó a városi embernek, mert az havonként kézhez kapja keresetét mig nekünk az év végéig kell vámunk mire jövedelemhez juthatunk.” — Nos lassanként oda jutunk és ez nagyon jól van így — hogy ez a megállapítás elveszti életképességét vagyis a mai parasztember, a tsz-gazda már havonként is részesül munkája gyümölcsének eredményéből. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista nagyüzemi gazdálkodás legyőzi a mezőgazda- sági termelés idény jellegét és az eddig megszokottnál hamarabb gyümölcsözteti az egyes termelési folyamatokba fektetett energiát, fáradságot, anyagot. A baranyai tsz-ek egy részében a tagság elhatározta, hogy munkaegység előleget fizetnek, mégpedig havonként, rendszeresen. Hogyan csinálják ezt?

A lánycsóki termelőszövetkezet tagsága a régi hagyományoknak megfelelően állattenyésztéssel foglalkozik elég nagy mértékben. Hizlalnak ser téseket, szarvasmarhákat mégpedig nemcsak évenként egyszer, hanem folyamatosan. Alig adják át az Állatforgalmi Vállalatnak a hizlalt állatokat i már kötik helyükre a következő „csoport”-ot. így aztán többször kapnak pénzt, ha keli i előleget is. Az idén már szin-J tén szállítottak hizlalt marhákat, amiért több mint ötven-1 ezer forintot kaptak. Ezt az] összeget a napokban osztják ki, a tagságnak előlegként. 1

Emellett kertészkednek is. ] Földjeik egy része mélyfekvé-( sű, van elég szorgalmas kéz is, < így aztán elduggattak néhány] hold hagymát még az ősszel. < Ebinek egy része már nemso-' kára piacra kerül, jó pénzt hoz] majd a házhoz. Tavasszal is- < mót ültettek egy tábla hagy-] mát, lesz korai káposztájuk.] paprika, paradicsom. Mind < olyan termények, amelyek ha-] mar értékesíthetők. Ha leke-J rülnek a földről még vethet-« nek vagy ültethetnek a helyük] be más növényt. Tehát kétszer« termelnek ugyanarról a terü-< letopfl «gr eeatendóbeo» Döf