Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-08 / 83. szám

1960. ÁPRILIS 8. NAPLÓ 3 A pártmunka gyakorlatából Pá rí saséi* vezet az állami gazdaságban „A szovjet hatalom évei alatt gazdagon kiboitalozhaístt oépöok nemzeti kuliórája“ Z. I. Samuul, az Észt írószövetség elnöke a Dunántúli Napló szerkesztőségében Héttagú a pártvezetőség a Bólyi Állami Gazdaságban. A héttagú vezetőségben benne van a gazdaság három alapszer vezetőnek titkára is, akik a maguk munkahelyén dolgozó pártszervezetek vezetéséért kü- lön-külöm is felelősek. Most azt szeretnénk bemu­tatni ebben a cikkben, hogy milyen munkamódszerekkel dolgozik az állami gazdaság pártszervezetének vezetősége. Bevált ez a munkamódszer. Abban semmi új dolog nincs, hogy mindhárom alapszervezet ben havonta egyszer tartanak taggyűlést, hiszen ez minden jól működő alapszervezetben így van; Néhány követésre méltó jó módszert azonban érdemes le6z elmon­danunk. A három alapszervezet egy­séges taggyűlését félévenként hívja össze az egységes párt­vezetőség. Ezeken a taggyűlé­seken a három pártszervezet politikai munkáját beszélik meg. Legközelebb májusban kerül sor az egységes párttag­gyűlés összehívására. Érdekes, de jól bevált eddig az a mód­szer, hogy az egységes pártve­zetőség egyéves munkatervet dolgozott ki, s e mellett meg­van minden pártszervezetnek a maga külön munka terve is. Az egységes pártvezetőség egy éves munkatervét felbontották a vezetőségi ülések és taggyű­lések ütemtervére. Ezt az ütem tervet minden pártvezetőségi tag megkapja, hogy pontosan tudja, mikor, milyen témájú vezetőségi ülésen vagy taggyű­lésen kell megjelennie, de nem csak megjelennie, hanem annak előkészítése érdekében dolgoznia is. Az év első két hó­napjában még nem így csinál­ták, csak márciusban tértek erre a munkamódszerre, mert rájöttek, hogy ez megkönnyíti a vezetőség szervezőmunkáját. A pártvezetőség helyesen látja, hogy a pártmunka nem lehet önmagáért való. A párt- szervezet tevékenységének min dig határozott cél felé kell irá­nyulnia. Legfontosabb felada­tuknak tartják most a gazda­ság termelési terveinek túltel­jesítésére lelkesíteni a dolgo­zókat, de a meggyőző, lelkesítő munkával együtt természete­sen gondjuk van arra is, hogy a szükséges termelési feltéte­lek mindig meglegyenek. Poli­tikai munkájukra jellemző, hogy nem maradnak meg csu­pán a saját négy faluk között, hanem helyesen látják az-or­szágos érdekeket is. A terme­lőszövetkezetek létrehozása és megszilárdítása is fontos fel­adataik között szerepelt a szö­vetkezetek szervezése idején, de azóta sem került le a napi­rendről. Somberekén, Duna- szekcsőn és Töttösön a párt- szervezet által szervezett agi- tációs csoportok kiválóan mű­ködtek az új szövetkezetek lét­rehozása érdekében. A gazda­ság bári üzemegysége vállalta, hogy patronálja a somberek! termelőszövetkezetet. Vetőgép­pel, silóval, és traktorral segí­tették az új szövetkezet mun­kájának megindulását. A párt- vezetőség javaslatára a szí bért i üzemegység a borjádi új tsz-t, a mároki üzemegység a pócsai tsz-t támogatja. A nagybudmé- ri termelőszövetkezetet az ál­lami gazdaság párttitkára és pártszervezete segíti. Taggyű­lések előkészítésében, a ter­melő munkában, a politikai ok tatásban egyaránt támogatják a termelőszövetkezetet. Nagy kár, hogy a KlSZ-szer- vezet létrehozására egyelőre nincs lehetőség, pedig az ifjú kommunisták nagymértékben tudnák segíteni a párt részére új tagjelöltek és tagok kineve­lését. A szétszórtan dolgozó fiataloknak azt javasolta a pártvezetőség, hogy lépjenek be a községi KISZ-saervezetbe. Az egységes vezelóség március eleién a tavaszi munkák előkészíté­sének tapasztalatait, a tavaszi munka megindulását és továb­bi aagUóét vátatta meg, Eo­nek a helyes szervezési és munkamódszerbeli formának azonban a gyakorlatban nem lett meg a kívánt ered­ménye, mert a vezetőség dön­tései nem jutottak el a pártta­gokhoz. Taggyűlésen ugyanis nem tárgyalták meg, mit kell tenniök a legközelebbi napok­ban, hogy még jobban menje­nek a tavaszi munkák. Ru- mann elvtársnak, az egységes pártvezetőség titkárának csak látszólag van igaza akkor, ami kor azt mondja, hogy minden jónak Ígérkezett, azért nem vitték a párttagok élé a vezető­ség elképzeléseit. Az igaz, hogy a munkálatokkal nem marad­tak el, mindent határidőre el­vetettek, szépek a növények, a műtrágyát is kiszórták az őszi vetésire. Ha így felsoroljuk mindezt, akkor valóban ked­vező a kép. Igen ám, de hol vannak az emberek? Azokat nem soroltuk fel, mert a pártvezetőség is természetesnek vette, hogy mindezt emberek, párttagok és pártonkívüliek együtt csinál­ták — és jól csinálták — mi­nek róluk külön beszélni? — gondolták; Hát ha róluk nem is, de velük beszélni kellett volna, s azt hisszük, hogy ezzel a bírá­lattal utólag egyetért a párt­vezetőség is. Ha a taggyűlésen is megvitatták volna, mit kell termi a tervek túlteljesítése érdekében, nagyobb eredmé­nyeket érhettek volna el ed­dig is, még akkor is, ha „min­den jónak ígérkezett“; Április hetedikén délután összeült az egységes pártveze­tőség, hogy az állattenyésztés és az állategészségügy felada­tait beszédje meg, Izmindi János állatorvos jelentése alap ján. Ezen a vezetőségi ülésen vitatták meg a szakszervezeti munka eddigi eredményeit is, főleg a kulturális nevelőmun­ka területét vizsgálva. Az új kultúrpolitikai feladatok mel­lett a társadalmi tulajdon vé­delmének további tennivalóit, a munkafegyelem és a munka­verseny állását is megbeszél­ték. Ennek a vezetőségi ülésnek a vitája és határozata bizonyá­ra nem csak a vezetőség tag­jainak adja meg a következő hónapokban elvégzésre váró feladatokat, hanem eljut majd a párttagokhoz is. Akkor min­den párttag személyesen is tudja segíteni a vezetőség tag­jainak munkáját; Megjavíthatná, ■— illetve tovább javíthatná — a párt- szervezet jó politikai munká­ját az is, ha a 28 traktoros között legalább egy párttag akadna. Egészen biztos, hogy van közöttük olyan kiváló munkát végző ember, aki po­litikailag is képű magát s alkalmas lenne a tagjelöltség­re, ha foglalkoznának vele. A Babarcon megtartott hathetes, bentlakásos szakmai tovább­képzésen kaptak politikai ok­tatást a traktorosok. Az alapot tehát valamennyien megszerez ték a további fejlődéshez A pártszervezet monka- nódszerei jók tehát, bátran haladhatnak ezen az úton tovább. Azt a néhány hiányosságot pedig, amit fel­soroltunk, könnyen kijavíthat­ják, ka Gpi Ki “­Kedves vendége volt tegnap délután a Dunántúli Napló és az Esti Pécsi Napló szerkesz­tőségének. I. I. Szmuul elv­társ, az Észt írószövetség elnö­ke, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának tagja látogatott el a szerkesztőségekbe, ahol a pécsi lapok munkatársaival és a Baranya megyei írók egy cso­portjával találkozott. Szmuul elvtárs bizony sok kérdést kapott, amelyekre ki­tartóan, türelmesen, sziporká­zó szellemességgel válaszolt minden esetben. Véleménye szerint az észt irodalmi életre rendkívül erős hatással van a finn irodalom még ma is, de különösen annak egyik jelen­tős alakja, Szinerva Turtjeva. Kíváncsi kérdések sorozatá­ra kellett ezután válaszolnia Szmuul elvtársnak. A szemé­lyével kapcsolatos érdeklődés­re így válaszolt: — Tizennégy éves korom­ban még azt hittem, hogy tengerészkapitány leszek. Na­gyon szeretem a tengert. Az élet azonban nem adta meg, hogy abban a rendszerben be­teljesedjenek álmaim. Halász­gyerek lettem. Aztán jött a kegyetlen háború. A háború­ban szerzett élmények hatá­sára lettem költő. A világ­égés kiváltotta belőlem a köl­tőt. Első verseim megjelenése után haditudósító lettem, a háború végén pedig újságíró. Meggyőződésem, hogy annak, aki költő, író akar lenni, ki­tűnő iskola az újságírás, sőt szinte követelmény kellene, hogy legyen. A költészetet ma is ápolom, szeretettel kezelem a fiatal költők művelt, bátorí­tom őket, mégis a prózára tér­tem át. nagyobb lélegzetű mű­veket írok, regényeket, drá­mákat. Néha kicsit félék, hogy a külföldi irodalmi áramlatok és hatások nem tesznek jót az észt irodalomnak s elhomályo­sítják a mi sajátos, nemzeti arculatunkat. De optimista vagyok és bízom az észt írók tehetségében és nemzeti erős­ségében, hiszen a szovjet ha­talom évei alatt gazdagon ki­bontakozhatott f. mi népünk nemzeti kultúrája, a kultúra minden ágában, az irodalom­ban is. Pablo Neruda és Nazim Hikmet hatása is érvényesül még nálunk, de ez jó dolog. Az észt költészet legjelen­tősebb alakjának tartja jelen­leg Debora Vaarandit, akiről azonban nem nyilatkozik bő­vebben, mert Vaarandi az ő felesége; Miután a résztvevő pécsi írók megnyugtatták Szmuul elvtársat, hogy nem kell fél­nie. nem illetik az elfogultság vádjával, körvonalazta Debora Vaarandi munkásságának főbb jellegzetességeit, majd azt mondta, hogy a költők kö­zött a legjelentősebbek most Johannes Semper és Mark Traut. Ralf, Parve, Uno Laht, Jaan Kross, Haduhint, Rudolf Sim­per, Erni Krusten és Hans Lebereht munkásságát mél­tatta ezután Szmuul elvtárs. Megtudtuk tőle azt is, hogy 1956-tól 1959-ig 116 eredeti mű jelent meg az Észt-Szovjet Köz tásrsaságban, s hogy a művek általában 21 000-es példány­számban hagyják el a nyom­dákat. Ez természetesen azt jelenti, hogy a legalacsonyabb példányszám is 3000, amiből látható, hogy világviszonylat­ban az észt könyvkiadás áll az első helyen. Az észt irodalmi folyóiratok­ról szólva elmondta Szmuul elvtárs, hogy az „Alkotás“ cí­mű irodalmi-művészeti folyó­iratuk havonta, a „Sarló és kalapács“ című lap hetenként és a „Nyelvészet és irodalom“ című folyóiratuk havonta, s mindhárom az írószövetség ki­adásában jelenik meg. Búcsúzóul még megtudtuk, hogy a tallini egyetemen külön finn-ugor tanszék is működik, amelyen belül a magyar iroda­lom oktatása is folyik. Kitűnő magyar fordítóik vannak, ezért a magyar irodalom oktatása is magas színvonalúj Nagy az érdeklődés a fiatalok körében a nyári ifjúsági táborok iránt Hogyan csinálják? amint mondják jövőre még köztesnövényeket is ültetnek a hagyma közé, például salátát, akkor meg 3 fajta növényt szü retelnek egy és ugyanazon te­rületről. Természetesen így növekszik a jövedelem is. De nemcsak növekszik, hanem gyakrabban is jelentkezik. A KISZ Központi Bizottsá­gának székházában csütörtö­kön sajtótájékoztatót tartottak a KISZ nyári önkéntes ifjú­sági táborok programjáról. El­mondották, hogy a múlt évi önkéntes ifjúsági táborok ta­pasztalai alapján továbbá a ta­nulóifjúság körében megnyil­vánuló nagyfokú érdeklődésre tekintettel a KISZ Központi Bizottsága elhatározta: ebben az évben is tovább bővítik a táborozási lehetőségeket A nyáron nyolc központi és ti­zenhárom megyei építő tábort szerveznek. A táborokban jú­nius 26-tól augusztus 20-ig, két hetenkénti váltásokkal mint­egy 21 000 fiatal dolgozik majd naponként hat órák Az elmúlt két évben a Han­ságban mintegy hatezer hold területet tettek művelhetővé. Most folytatják a megkezdett munkát Horvátkimlén és Uj­rónafő-Kisudvaron mintegy háramezemyolcszáz egyetemis­ta és középiskolás vízlevezető csatornákat épít Ezenkívül számos más, érdekes feladatat kapnak a fiatalok. Bodrog- keresztúrcKn a Bodrogzúg bel­víz lecsapol ását végzik. Vá­cott kétezemégyszáz fiatal se­gít a dunai cementmű építke­zésednél; Balatanbogláron, Ba- latonaligám, Bodakajtoron és Balatonújhelyen leánytáborok lesznek, ahol a gyümölcs- és AgMMtnuf szácazfötcUht is vízch 7V7 yolc hónapi távoliét t- ' után végre hazai vizek­ére fut a Szeged és Tisza két <nagy magyar tengerjáró hajó. DA hajók érkezését a tengeré­szek táviratban közölték hoz­zátartozóikkal, s a tengerész- dfeleségek az ország minden 3részéből már jóelőre Mohács­ira érkeztek, hogy a Béke szál- dió és a kikötő közti utat na- sponta százszor is megtegyék, Elesve, mikor bukkan fel a dvárva várt hajó. o Jánity Jánosék Vorosilov iutcai házában is nagy az iz- sgalom. Bár a családban nincs 5tengerész, akit várnának, de <a családfő afféle vízi foglal- ycozdsú ember, s az országba dnem jön be olyan hajó, me­llyen ő néhány órát el ne töl- btene. Egyetemi jegyzeteit la­pozgatva most is a telefon imellett ül és várja a vámosok jhívását „Hajó a cigányzátony­inál!’’ Ilyenkor aztán magára veapja a viharkabátját, felül a 5motorra és robog egyenest a {kikötőbe. Most azonban ez a 1hívás késik, már két napja {késik, és Jánity János türel- Imetlen: { — Mindig a magyar hajók- lkai van baj. Hisz az ember ysnnyira várja őket, s bizony {néha késnek. Amellett rend­szerint éjszaka futnak be s ez )Jgén megnehezíti a vizsgálatot. napokban érkezett meg a jTokaj tengerjáró, gyapotot ha­lzott, az is éjjel jött. Még csak {szeptember óta dolgozom itt iMohácson, mint zárszolgálati Xagronómus, de még mindig {nem szoktam meg az éjszakai Yelefoncsöngetést és motoro­zást. Egyébként megszerettem jezt a foglalkozást, mert alap­ijában véve szép és igen válr hozaUMt Jánity János „mestersége” valóban a ritka és érdekes fog­lalkozások közé tartozik. Rit­ka, mert az országban rajta kívül mindössze tizenhármán űzik, változatos, mert röpke félóra alatt érdekesnél érde­kesebb vízi és szárazföldi tör­téneteket mesél, amelyeket munkaközben hallott magyar, szovjet, osztrák és más ország­béli tengerészektől. Maga a szakma egyszerű. Eszköze egy elemlámpa, egy 10-szeres na­gyító üveg, bicska,metszőolló, szúrcsap és egy fertőtlenítő készülék. Azonban igen fele­lősségteljes, mert ha egyszer Jánity János kimondja, hogy „ez a burgonyaszállítmány be­tegséggel fertőzött...”, akkor azt a burgonyát hazai partra nem rakhatjá ki. A szigorú növényegészségügyi agronó- mustól bizony félnek a hajó­sok, hisz nemcsak a gyapot, burgonya, gabona, déligyü­mölcs és egyéb szállítmányt vizsgálja át, de bekukkant « hajóKonyhába az élelem közé is, sőt kötelessége a személy- poggyászt is átvizsgálni. Más ország földjét behozni szigo­rúan tilos, hisz a termőföld­ben millió és millió baktérium, kórokozó lapul. Tudják ezt a tengerészek is, mégis mind­untalan cserepes délinövé­nyekkel térnek haza és meg­nyúlt orral veszik tudomásul, mikor a dédelgetett pálma cserepét földestől, sőt gyöke­restől elkobozzák és a mohá­csi kikötőben megsemmisítik. J ánity János 34 tilalmi úgynevezett karontin kártevőt sorol fel, amelyek be- hurcolása bármely országba szigorúan tilos. Egyik legve- lyésebb ilyen karontin kár­vagy gyümölcslégy, amely ha­zánkban még teljesen isme­retlen, de ha behurcolnák, óriási károkat tehetne a csont­héjasokban, különösen szilvá­ban, őszibarackban, olyannyi­ra, hogy őszibarack exportun­kat esetleg teljesen megbéní­taná. Ezenkívül még igen sok veszélyes betegséget, kárte vöt hozhatnának be a tenger­járók és vontató hajók, ha a növényvédelmi zárszolgálat agronómus nem őrködne ár­gus szemmel az országhatáron. Az agronómus persze nem­csak az országba beérkező ha jók, de gyakran a kimenő vízi és vasúti szállítmányokat is megvizsgálja. — Szeptember óta 100 va­gon exportárát, többnyire ku­koricát, napraforgót és főleg káposztát vizsgáltam át, ame­lyet a mohácsi állomásról in­dítottak külföldre — mondja Jánity János, da aztán hozzá teszi, hogy Mohács nem fő vasútvonal, itt inkább a hajó- forgalom erős, s ha igaz, az, idén méginkább erősödik. Gzereti ezt a kétéltűséget, szárazföldön, vizen? — Szeretem. Víz mellett] születtem, most ide jöttemi vissza és nem szívesen hagy nám újból el. Sokat tanulok,, szaktárgyakat, nyelveket, hogyj ne csak a jugoszláv matrózzalJ értsem meg magam, hanem fli románnal, némettel, mind-1 egyikkel... Most készülök az\ első kollokviumra a Keszthe­lyi Akadémián. A szaktudo-1 mányok hozzásegítenek, hogy még szigorúbban megvédhes- sem az idegen növényi kár­tevőktől a mohácsi országba tárt, az egész országot. «IM« A nyolc központi táboron kívül idén 13 megyei tábor is lesz Baranya megyében, Ma- gyarbólyon a Karasica patak árterületének rendezéséhez víz­levezető csatárát építenek, a Bólyi Állami Gazdaságban pe­dig a kukorica címerezését végzik. Békés megyében Bél- megyer határában belvízleve- zető csatornahálózatot építe­nek. Borsodban a Mádi Álla­mi Gazdaságban szőlő-rekons­trukciós munkát végeznek. A Csányik-völgyben pedig új if­júsági tábort készítenek. Haj­dú megyében. Földesen a Ke­leti főcsatorna töltéseit rende­zik. Pest megyében az A1 ági Állami Gazdaságban, ahol le­ánytábor les?, komlószürete- léssed foglalkoznak. Somogy­bán, Balatonlellén belvízleve­zető csatornát építenek. Szol­nok megyében Tiszasülyön öntözéses gazdálkodáshoz ké­szítenek csatornákat A továbbiakban elmondották hogy az önkéntes építők sátor­ban laknak majd. Naponta háromszori étkezést, munka­ruhát továbbá megfelelő szó­rakozást biztosítanak részükre A KISZ Központi Bizottsága vándorzászló vad és oíkűevéllel jutalmazza a legjobb brigádo­kat Minden fiatal, aki részt- vesz az építő táborok munká­jában, emléklapot és jelvényt kap. A nyári önkéntes ifjúsá­gi táborokba május 1-ig bezá­rólag minden fiatal jelentkez­het aki ez évben betölti a 16. életévét, orvosi bizonyítvány- nyal igazolja, hogy egészséges. A középiskolásoknak ezenkí­vül a jelentkezéskor a szülői beleegyezést is fel kell mutat­ni. Azok a fiatalok, akiknek a jelentkezését elfogadják, ün­nepi taggyűléseken kapják majd meg • meebmöfewefeiicfc Néhány esztendővel ezelőtt nem egy termelőszövetkezet­ben emlegették a tagok, hogy igen „jó a városi embernek, mert az havonként kézhez kapja keresetét mig nekünk az év végéig kell vámunk mi­re jövedelemhez juthatunk.” — Nos lassanként oda jutunk és ez nagyon jól van így — hogy ez a megállapítás elvesz­ti életképességét vagyis a mai parasztember, a tsz-gazda már havonként is részesül munká­ja gyümölcsének eredményé­ből. Ez pedig azt jelenti, hogy a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás legyőzi a mezőgazda- sági termelés idény jellegét és az eddig megszokottnál hama­rabb gyümölcsözteti az egyes termelési folyamatokba fekte­tett energiát, fáradságot, anya­got. A baranyai tsz-ek egy ré­szében a tagság elhatározta, hogy munkaegység előleget fi­zetnek, mégpedig havonként, rendszeresen. Hogyan csinál­ják ezt? A lánycsóki termelőszövet­kezet tagsága a régi hagyomá­nyoknak megfelelően állatte­nyésztéssel foglalkozik elég nagy mértékben. Hizlalnak ser téseket, szarvasmarhákat még­pedig nemcsak évenként egy­szer, hanem folyamatosan. Alig adják át az Állatforgalmi Vállalatnak a hizlalt állatokat i már kötik helyükre a követ­kező „csoport”-ot. így aztán többször kapnak pénzt, ha keli i előleget is. Az idén már szin-J tén szállítottak hizlalt marhá­kat, amiért több mint ötven-1 ezer forintot kaptak. Ezt az] összeget a napokban osztják ki, a tagságnak előlegként. 1 Emellett kertészkednek is. ] Földjeik egy része mélyfekvé-( sű, van elég szorgalmas kéz is, < így aztán elduggattak néhány] hold hagymát még az ősszel. < Ebinek egy része már nemso-' kára piacra kerül, jó pénzt hoz] majd a házhoz. Tavasszal is- < mót ültettek egy tábla hagy-] mát, lesz korai káposztájuk.] paprika, paradicsom. Mind < olyan termények, amelyek ha-] mar értékesíthetők. Ha leke-J rülnek a földről még vethet-« nek vagy ültethetnek a helyük] be más növényt. Tehát kétszer« termelnek ugyanarról a terü-< letopfl «gr eeatendóbeo» Döf

Next

/
Thumbnails
Contents