Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

iß««. Április i. NAPLÓ 5 Szünetel a posta lottú-bemotfú szolgálata A postaigazgatóság értesíti a totó és lottó bemondó szol­gálatot igénybe vevő feleket, hogy a kísérleti jelleggel üze­meltetett híradástechnikai be­rendezést április 8- tól 22-ig üzemen kívül helyezi. A bemondó-szolgálat ellátá­sára szolgáló berendezést 9-én 3 megnyitásra kerülő postás újító kiállításon, a Honvédel­mi Spotszövetség székházé­ban, Megye utca 20. sz. alatt az igazgatóság kiállítja. Az érdeklődőik a szóban lévő be­rendezést a helyszínen műkö­dés közben megtekinthetik és részükre a posta szakemberei felvilágosítással szolgálnak. Pécsi Postaigazgatóság. Ismét az „Arany kovács“ vendéglőroHrunk. Megyeszerte új üzletek A Baranya megyei MÉ­SZÖV gyors ütemben korsze­rűsíti a vidéki üzleteket Ed­dig tizenkét falusi boltot ala­kítottak át az év eleje óta. Egyelőre további tizenkét üz­let korszerűvé építését terve­zik. Uj egységeket is nyitnak 1960-ban. Kisnyárádon, Ke- szüben, Versenden és Egy- házasharasztiban egy-egy új vegyesboltot, Felsőszentmár- tonban, Keszüben és Egyhá- zaisharasztiban iltalboltot épí­tenek. Egyházaskozáron TÜ- ZÉP-raktár, Sellyén szövet­kezeti iroda, önkiválasztó ci­pő- és konfekcióbolt nyílik. Ezen kereskedelmi egysége­ket a legkorszerűbb módon építik fel. Beruházási össze­gük megközelíti a hárommil­lió forintot. A jövőben még több gondot fordítanak a köz­egészségügyi szempontokra iis. Minden egyes tervet elő­zetesen megbeszélnek az ille­tékes egészségügyi szervvel és a higiénikus követelmé­nyek teljes kielégítésével ad­ják át a forgalomnak. Megnyílt a teljesen újjáalakított mo­dem harkányi Bányász-étterem Kitűnő magyaros ételek Olcsó áron! Csoportok ré­szére étkezés előrendelés útján. Minden este tánc, jazz-zene. 2052 Vasárnap este hazafelé sé­táltunk családommal, amikor elhaladt mellettünk egy apa a fiával. A fiú azt kérdezte: „Meghalt az a bácsi?” Válasz: „Valószínű, meghalt.” Pár lépéssel odább, az „Arany kovács” vendéglő előtt izgatott tömegre lettünk fi­gyelmesek és elcsíptünk né­hány mondatfoszlányt: „Azért mégsem kellett volna akkorát ütnie;;Az egyik ház abla­kából valaki: „Most majd mi írunk az újságnak...” Válasz a tömegből: „Még maga te megkaphatja:: Hát ez megint ml volt? Csak egy „csendes” vasárnap este az „Arany kovács” ven­déglő szomszédságában. Hogy meghaltak-e a vere­kedés áldozatai, vagy sem — nem tudom. De nem mehe­tünk el iszó nélkül az ilyen és ehhez hasonló esetek mellett. Mert senki számára nem le­het közömbös, hogy mit lát­nak gyermekeink, hogy köz- veszélyes egy majdnem a bel­városban lévő vendéglő, hogy otthon egy család talán sirat­ja az édesapát, vagy fiút, aki a huligán-verekedés áldozata lett Ha vendéglátó vállalatunk figyelmen kívül hagyja a la­kosság kívánságát, hogy szün­tessék meg ezt a helyiséget, tegyen valamit érdekünkben a tanács. Létesítsenek az „Arany kovács” helyén egy sörpresszót, valami kedves uzsonnázó helyiséget, ahová szívesen bemehet akárki, még a fiatalság is. A huligántanyák világéra emlékeztető „Arany kovács” vendéglő nekünk nem kell. Mielőbbi intézkedést vár az Alkotmány utca lakossága. M. I. Szemétdomb vagy úttest? Amikor újból megrendezik a tisztasági hónapot éa városunk vezetői azon fáradtnak, hogy Pécs tiszta legyen, akkor egyes emberek ennek ellenkezőjét te­szik. Például az Antal utca lé. ■z&m előtt bontásból eredő sze­mét díszeleg az úttesten. De má­sutt is található szemét a házak előtt. Kérjük’a Dunántúli Napló szerkesztőségét, hívja fel a ház­tulajdonosok figyelmét, hogy az utcát ne szemétdombnak hasz­nálják. ANTAL trrCAI LAKOK. Hol a mozg[ó>áruház ? Cikkükre válaszolva sajná­lattal közöljük, hogy a szágyi vásár napját, kifogásolt kör­levelünkben adminisztrációs hiba folytán nem jeleztük. A hibáért felelős munkatársai megrovásban részesítettük. Pékárubolt A Szigeti úton, a Petőfi mozi előtti vjUiimos-íiitérönél egy üzlethelyiség felett újonnan festett üvegtábla áll, ezzel a felirattal: „Pékárubolt*. Ami­kor olvastam, megdöbbentem, hogy a mi szép, kultúrált vá­rosunkban 1960-ban pékeket árulnak. Nem lett volna helye­sebb a „Péksütemény és ke­nyérbolt“ felirat? Faubel Márta, a belvárost általános iák, VIII. oszt. tanulója. Ha mozgó áruházunk legkö­zelebb Szágy községben meg­jelenik, előzetesen értesítjük majd a kő nyék lakosságát a községi tanácson keresztül. Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat legyan egészségtelen... A Megyeri úton lévő játszó­téren egy földalatti WC van, illetve volt. Jelenleg gz egész egy romhalmaz, áramlik belő­le a bűz. A hely közvetlen kö­zelében lakások vannak, piac, a gyerekek itt játszanak. Kér­jük ezt az egészségtelen helyet vagy rendbehozni, vagy telje­sen megszüntetni. Vicze hajós Pécs, Szigeti út 139. Sztahanovista oklevél és nincs tovább? Papp István kovács és Vouk Károly lakatos a Széchenyi- akna javítóműhelyében dolgo­zik. Mindketten 1958 előtt sztahanovista oklevelet sze­rezték. Meglátogattuk őket, hogy megtudjuk: régi ered­ményeiket felhasználják-e munkájukban, tudják-e gyü- mölcsöztetni a most folyó versenyben? Papp István 1939 óta, Vouk Károly 1915 óta dol­gozik a vállalatnál, mindket­ten jó szakemberek. Sok 6zép eredmény fűződik nevükhöz. A régi hírnévből azonban már csak egyéni munkájuk ma­radt, s bizonyos elszigeteltség vonta körül őket. — Itt a javítóműhelyben nem lehet munkaversenyben dolgozni — mondja Vouk Ká­roly. — Az én lakatos brigá­dom állandóan olyan munkát végez, amelyeket nehéz kiérté­kelni. Úgynevezett postamun­kát. Ha elkezdünk valamit készíteni, következő pillanat­ban mást hoznak, ami persze sürgős. Le kell tenni a ke­zünkből a félkész munkadara­bot és nekilátni a másiknak, így megy ez napról napra. Ilyen körülmények között ho­gyan lehetne munkaversenyt szervezni? — Lehetni lehetne, csak ép­pen akarni kell — veszi át a szót Papp elvtárs. — Van itt annyi megtakarítani való anyag, hogy egy egész moz­donyt lehetne összehozni be­lőle. Meg kellene szervezni műhelyen belül a versenyt. En a verseny nélkül ig igyek­san és idő előtt elvégezni, no, meg aztán az anyaggal is ta- karéskokodom, amennyire le­het. Látja, ezt a fejszét ’ Eze­ket iis megtakarított vasból készítem, méghozzá a lég­mozdonyok ócska abroncsait használom fel erre a célra. Az ütővasak elkészítését pe­dig a használt csilletsngelyek­oly magas lánggal égő tüzet, a munkások lelkesedézét. Ad­ják meg a módot a Papp Já­nosoknak, a Vouk Kérolyok- nak, hogy harcba indulhassa­nak a sztahanovista oklevél­nél még magasabb kitüntetés elérésére. Fertői Miklós Lesz-e bekötő utunk? Községünknek, Somogy­hárságynak megvan a pén­ze, a bekötőútunk földmunka tatainak elvégzésére. Eddig azonban nem volt szakem­berünk, aki a földmunkála­tokat irányítaná. Ebben az ügyben már számtalan eset­ben írtunk és telefonáltunk a megyéhez is, de intézkedés nem történt. Tavasz van, sze­retnénk a munkákat elkez­deni. Mikor intézik már el kérésünket? Venicz Ferenc vb-alnök Megkezdték a len vetését a baranyai termelőszövetkezetekben 1200 holdon termelik a megyében ezt a fontos rostnövényt ■— A KOMLÓI bányászze­nekarok találkozóját rende­zik meg április 9-én a fel- szabadulási kulturális sereg­szemle keretében. A komlói és az északi üzemek együt­tesei mérik össze tudásukat. Baranyában — a Dunán­túl legnagyobb rostnövény­termelő megyéjében — meg­kezdődött a len vetése. A dél-baranyai dombok napsü­tötte lankáin napok óta szin­te megállás nélkül dolgoz­nak a vetőgépek. A fcere- mendi Dózsa Tsz például 34 holdon, a vókányi Uj Élet Tsz pedig 30 holdon már be is fejezte a len ve­tését, de nagy lendülettel folyik a munka a megye többi közös gazdaságában is. A Rosttermeltető Vállalat saját telepein mintegy száz holdon került a földbe a mag. Ebben az esztendőben több mint 1200 holdon termelik a megyében ezt a fontos rostnövényt, főleg az erre kiválóan alkalmas szigetvá­ri, sellyei és siklósi járás­ban. A vetésterületnek mint­egy a fele a közös gazdasá­gokban van, amelyek közül több már a múlt évben is kimagasló terméseredménye­ket ért el lenből. A vetést mindenütt nagy igyekezettel végzik a ter­melők. Hégi tapasztalat ugyanis, hogy ha korán földbe kerül a mag, hama­rabb kikel és megerősödik a növény, s így mire április elején, illetve közepén meg­jelenik a rostlen legnagyobb ellensége — a bolha — ad­digra a vetés már „kinő a foga alól”. Ugyancsak régi tapasztalat, hogy a legjobb védekezés bolha ellen: a megelőző porozás. Mihelyt kikel a len, el kell végezni a Hungária Matadorral való porozást, még akkor is, ha csak kis mennyiségben je­lentkezik a kártevő, mert ily módon megakadályozhat­ják a későbbi nagyobb mér­vű elterjedését) 1 hízó —600 forint hasson Két hónap telt el a termelő­szövetkezeti községek zömének megalakulása óta. Ez alatt a 2 hónap alatt megvetették a kö­zös munka alapjait, megala­kították munkaszervezeteiket és elkészítették évi termelési terveiket, de az ügyesebbekben már kezdenek bontakozni a távolabbi fejlődés körvonalai is. — A mi fő célunk az állat- tenyésztés és a takarmány­termesztés — jellemezte mező- gazdasági tevékenységük lé­nyegét a megyei pártbizottság zászlajával kitünteti véméndi Uj Tavasz Tsz elnöke, Róth Antal. Határozott, világos, egyér­telmű cél, s a step számú kö­zösség (338 tsz-tag) egész ere­jét már most a kezdet kezde­tén ennek a megvalósítására állították. Most csak a sertéstenyész­téssel kívánunk foglalkozni. Marhahizlalásukrál, baromfi­tenyésztésükről külön lenne érdemes írni. 2000 sertés — Miért éppen állattenyész­téssel kívánnak foglalkozni? •— kérdem az elnöktőL — Kérem, mi egy hízót 800 forint tiszta nyereséggel adunk el. Az idén már leszállítottunk 308-at. Százat a jövő hónap­ban visznek el. Az a szándé­kunk, hogy évente 2000 hízót dobjunk piacra. Egyszerű szorzás: 2000 ser­tés — 1 200 000 Ft tiszta ha­szon. — S eladunk majd 200—300 tenyészkocát, illetve kant is. Amig a majorságot járjuk 80 fehér hússertést, kocát hoz­nak a Kajmádi Állami Gazda­ságból. Még hatvanat vesznek s megvan a törzsállomány: 200 koca. Egy fillér hitel nélkül Jóska, a szép íiú SjLtetX' el‘teteme OOOOOOOOOOCOOOOOCXXXXXXXX)OOOOOOOOOOOOOOOOCX)l«etes<^i-(*>11 kezdeni újból a szervezését. — De hát miért nem verse­nyeznek, Vouk elvtárs? — Én „benne vagyok” csak valaki találja ki, hogy milye­nek lesznek a feltételek. Sze­retek dolgozni, mindig szeret­tem, azért lettem régen két­szeres sztananovista. Tudunk mi többet is termelni. —1 A múltkoriban volt már szó róla, hogy mi is részt ve­szünk a munkaversenyben, de aztán azon oknál fogva, hogy a művezető nem állította ősz sze a verseny feltéteteket, mindmáig munkaverpery nem létezik — jegyzi meg Papp elvtársi Elhagyva a műhelyt, gondol­kodtam. Nemcsak lent a bá­nyában, de minden gyárban minden üzemben folyik az éves verseny. Csak a Széche- nyi-aknai javítóműhelyben ne tudnák megszervezni? Bizony, erre hamarosan sort kellene keríteni, a munkaver­senyt meg kellene szervezni a szakszervezeti bizottságnak, felkarolva a régi sztahanovis­tákat és a versenyhez ragasz­, kodó dolgozókat. Nem szabad munkát gypr^lQajy hagyná az egykor A rendőrségen — „.:. a vállalat- nómda, a Hullám ej utatják a íényké- nál dolgozik. Havon ezakai lovagja, lét. ta kapja a pénzt. Mit mond árunál Jóvágású, elegáns Meg van neki ogy az asszonynak az] 'atalember, amo- kis sző.ője és abból apja, akivel együ. i yan filmszínész! is tudunk pénzt esi- él?-'állításban lefény- nálmi.“ — Egy csibész épezve. A pénz az istene, csavargó. Ha a iá — Mi a baj vele? Pénzért mindenre nyom nem ad nel; — Nem dolgozik, képes. Csak egyre pénzt, üti, veri. A ■'»kikel tartatta ki nem: dolgozni. Eros, lányom mar egysze "agát * egészséges, bármiíé- ki is zárta az utca A modern szalon- le nehéz munka ra. De bemászott : ú. Már törzslapja meg sem kottyanna kentesen... s van a rendőrsé- neki. De mar több _ Régebben sik- orgatom a mint fél éve nem kasztosért eljárás apját s szemem dolgozik. indult ellene. Mos negakad a rubrika- — Nem ^ eihe' közveszélyes műnk? lyeaflcedim? kerülésért vonjál! r— Dehogynem — felelősségre, vallja. — A tettyei De Jóska, a szé. kőbányában is fel- fiú reménykedik, vettek volna. De letelik a büntetés lé kül!“. Na még nem akartam elhe- aztán csak akad mt ilyent sem olvastam lyezkednl, mert 2 gint ahova egy-ké '.ostanában. Nem hónap múlva ónké- hónapra befogatl- Jolgozik, mert 6 a nyesen úgyis ott- ják. zép fiú, Pillanat- hagytam volna őket. Megérdemli az a yiíig egy nővel él Közveszélyes mun nő, aki kikezd ve- gyütt. Ezt mondja Idekerülő. A belvá- te. ,j - nörőia j * rued presszó, a Pan- _ ál, ahoi „FoglaJko- á.sa“ kérdésre kell álaszolni. Az van .a érdés mellé írva, jegy: „foglalkozás­Ekkora állománynak termé­A- múlt héten kezdték el a 200 férőhelyes kocaszállás építé­sét — egy fillér hitel nélkül. Saját épltőbrigádjuk (8 kőmű­ves, 6 segédmunkás, 5 ács) égzi a munkát. Saját 30 hol­las akácosukból hozzák a fát. Szalmatetős lesz kifutóvá^ églaalappal — 6 három hét múlva kész. — Építünk három fiaztatót is utána. Kettőt éltetésre, egyet % választott malacoknak. Ezek ;zerfás szerkezetűek, nád vagy «almatetősek, fapadlósak tesz­lek. Télen bálákkal körülrak­juk, nyáron nyitottak. — Áruk? — Hát annak a szállásnak az árából, amelybe most átmene­tileg a kocákat hajtják •— 1952-ben építették — tíz ilyen fiaztatót létesíthetnénk. Ez a «állás pedig jó lesz majd hiz- 'aldának. Jelenleg 500—800 hízónak van férőhelye, de egy hizlal­dát még építenek ugyancsak jzerfábóL Változatos „étlap“ Hallottuk, hogy Nagyharsány- [ban úgy „hizlaltak” a télen, hogy csövestől öntötték a ku- ■icát a disznók élé, Nem lesz talán haszontalan ha a véméndi sertésfarm takar­mányadagját ismertetjük. — Kéthetente változtatjuk a süldők takarmányadagját. Hat hónapos korukig fél kilóról két kilóra növeljük az abrakot, ennek 60 százaléka fehérje­dús búzakorpa, szója és bor­sódara, 40 Százaléka kukorica, vagy árpadara. Nyolcvan kilós korukban hí­zóba kerülnek, akkor már az abrak 90 százaléka kukorica. A kocáit étlapja: két kiló ab­rak, 50 százaléka kukoricada­ra, 20 százaléka, korpa, 20 szá­zaléka árparada, 10 százaléka szója és 3—4 kiló takarmány- répa. A kocák már most ki­jönnek háromszor hetente két- három órára a legelőre. A takarmányt a központi ta- karmányos előkészítő kamrá­ból lóréval viszik majd (ha az épületek elkészültek, s kapnak kisvasúti sínt is) a sertéseit elé. Hétszáz hold kukorica •— Honnan teremtik elő ezt a nagy mennyiségű takar­mányt, nem beszélve arról mennyire változatos? — A vetésterv összeállításá­nál az állattenyésztés igényeit tartottuk szem előtt. Vetéste­rületünk ötvan százalékán sze­mestakarmányt termelünk. — 700 hold kukoricát vetünk. Eb­ben nincs benne a siló, az is 100 hold. 40 hpld borsónk van és 400 hold pillangós szálas­takarmány területünk (lucer­na, vöröshere, szarvaskerep). Sör törköly Pécsről *— Hallottam, hogy Pécsről akarnak törkölyt szállítani. — Ez egyelőre csak terv, de ha a Super Zetort megkapjuk, meg íb lesz. — S kifizetődik? — Ki. A Zetor naponta két­szer forduL Egy alkalommal 30 mázsát hoz. Ekkora lajtot ad a somberek! tsz, ugyanis velük közösen csináljuk. A szállítás költsége kb. 120 forint Egy mázsára 2 forint jut. A törköly ára a Sörgyárban 16 forint mázsánként. Tessék ki­számítani! Kiszámítottuk. A sőrtörköly keményítőértéke Csukás pro­fesszor átlagadatai szerint 130 g/kg, fehérjetartalma 35 g/kg. 5,5 mázsa törköly keményítő­értéke azonos egy mázsa ár­páéval, s kétezer annyi benne a fehérje, öt és fél mázsa törköly költsége Véméndre szállítva 99 forint Az árpa pi­aci ára pedig 200. Havi nyere­ség tehát ha árpa helyett tör­kölyt vásárolnak (vagy ha az árpát eladják és törkölyt vesz­nek) 30 000 forint. Négy hónap alatt megkeresik a Zetor árát Okos gondolat volt tehát a törkölyszállítás ugyanúgy, mint, ahogy okos az egész el­gondolásuk: állattenyésztés­ből juttatni nagy jövedelem­hez a tsz-t. (B. J.»

Next

/
Thumbnails
Contents