Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-01 / 78. szám

N Ä P L ö 3 ! I960, ÁPRILIS 1. ' ^---­Pé cs és Komló zőldségszfikségletének 90 százalékát a megye tudja fedezői Küldött közgyűlés a MÉK-nél . Osütörtokön délelőtt a Dok­tor Sándor Művelődési Ház nagytermében összeült a Bara­nya megyei Mezőgazdasági ’Tenmékeket Értékesítő Szövet­kezeti Központ második köz­gyűlése, bogy megtárgyalják az elmúlt év zöldségfel*ásár- lásban és értékesítésben szer­zett tapasztalatait és ennek alapján meghatároznák az idei év feladatait A küldöttköz­gyűlésen, amelyet Herbst Fe­renc, a városi tanács kereske­delmi osztályának vezetője nyitott meg, a megye* vezető­kön, a tagsrfövetfeezeíek kül­döttein kívül megjelent Hege­dűs Tibor, a SZÖVÉRT igaz­gatója is: Herbst Ferenc megnyitó «sa­vai után Görcs Károly, az igazgatóság elnöke tartotta meg a MÉK igazgatóságának beszámolóját: Görcs elvtárs beszámolójá­ban hangoztatta: — 1958. áp­rilis elsején alakult a MÉK 65 fo Idművesszövetkezettel és öt termelőszövetkezettel. Ma már negyvennyolc tsz tagja a MÉK-nek. Ezután arról be­szélt, hogy míg néhány évvel ezelőtt döntő mértékben más megyékre támaszkodtunk Pécs és Komk> aöJdségellátásá'ban, addig ebben az évben körül­belül 90 százalékban vagy még telán e fölött is megyei zöld­ségből tudjuk fedezni e két város, a megye zöldségszükség- letét. A gyümölcsellátásnál saj tms nem ilyen jő a helyzet. Bár sok gyümölcsöst telepítet­tünk már a megyében, az idén ?**ől ötvenegy hold termőre 'fi fordul, ennek ellenére még ^bben az évben is a megye gyümölcsszütoséglefének mint­egy 90 százalékát más me­gyékből kell behozni: A zöldségénátásról és az árakról szólva Görcs elvtárs ■ elmondotta: a Központi Sta­tisztikai Hivatal 700 családnál j oegvirogálta, mennyi zölddé- j sót, gyümölcsöt fogyasztanak ! a családok és mibe kerül egy család zöldség- és gyümölcs­ellátása. A megállapítás ennél a 700 családnál a következő volt. A háztartásban fbgyasz- tott ért zöldségmennyiség egy főre eső ára 262.70 forint, a ! gyümölcsfogyasztáeé pedig! 366.83 forint; — ügy gondolom — mon­dotta Görcs elvtáns —, hogy ezek a számok is azt bizonyít­ják: amellett, hogy a terme­lők megtalálják a számításai­kat, a kertészetben ilyen egy főre eső aöldségár mellett még a legalacsonyabb fizetésű em­berek is meg tudják vásárolni a szükséges zöldséget. *—• Az árak kedvező alaku­lásán kívül szükséges, hogy bolthálózatunkat is a fogyasz­tói kereslet szerint építsük ki, — mondotta a továbbiakban. — Jelenleg Pécsett 2500, Kom­lón pedig 2000 lakosra jut egy- egy zöldségbolt. Ezeket a bol­tokat egyre inkább szeretnénk a szaküzlethálózat színvona­lára emelni; Ezután azofenH a nehézsé­gekről beszélt, amelyek a jobb áruellátást gátolják. Megem­lítette többek között, hogy a hatvanegy boltjuk közül 23- nak nincs raktára, 15 boltnak pedig a forgalmihoz viszonyít­va egész minimális raktár- területe van; Ezen túlmenően a tudvalévőén megnövekedett forgalmat egy nyolcvagonos raktáron keresztül kell lebo­nyolítaná; Görcs elvtáns beszámolója után Herczogh József elvtárs, a felügyelő bizottság elnöke ismertette a felügyelő bizott­ság munkáját, majd a szü­net után hozzászólásokra ke­rült sor, amit az 1959-es mér­leg és az 1960. évi feladatokat magában foglátó határozati ja­vaslat elfogadása követett. A MÉK küldött közgyűlése Görcs Károly elvtárs válaszadásával ért véget, ■ 1 ■■ 11 *%< Szőlészeti bemutató termelőszövetkezeti elnökök részére Március 29-én egész napos szőlészeti bemutatót tartottak a termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok részére a Szőlészeti Kutató Intézet kí­sérleti telepein. A bemutatón azok a tsz-elnökök és agronó­musok vettek részt, akiknek termelőszövetkezetében már foglalkoztak vagy foglalkozni kívánnak szőlőtermeléssel. A bemutatón Németh Már­ton vezető kutató és Diófási Lajos kutató ismertették és a gyakorlatban is szemléltették a korszerű szőlőművelés módo­zatait. A szentmiklósi nagy telepen a metszési, művelési kísérletet mutatták be a ven­1 bégeknek, Mária-telepen pe­dig az éppen folyamatban lévő oltványkészítést szemlélhették meg, sőt gyakorolhatták a ta­pasztalatcserén résztvevő szak­emberek. A bemutató utolsó program­jaként a kutatóintézet mun­katársai múlt évi termésű bo­raikat, a négy legtipikusabb pécsi bort — Furmint, Cir­fandli, Olaszrizling, Fehérbur­gundi — mutatták be a szak­embereknek ízlelési próba for­májában. A szakértő vendé­gek megállapították, hogy a megízlelt borok nagy mennyi­ségük — tehát bő termésük — ellenére kiváló minőségűek. Mezőgazdasági építészeti kiállítás nyílik Budapesten Felejthetetlen, forró este a színházban Hétfőn este két órán át olyan forró légkör uralkodott a színházban, amilyenre rég­óta nem volt példa. Leonyid Kogan, szovjet hegedűművész magasan kultúrált, nemes já­tékában gyönyörködött a kö­zönség. Ritka élmény volt, amelyet nem igen felejtünk el. Kogan elsőnek Grieg c-moll szonátáját adta edő Már az el­ső ütemek után érezni lehetett, amint a hegedű, amely szinte éneklő, emberi hangon szólt a művész kezében, a hallgatóság szívéig hatolt. A nagy északi zeneköltő e remekművét nagy 50 fillér kilóméterenkint iS? ’ Kovács Ervin* a 21. az. Autó­közlekedési Vállalat gépkocsiveze­tőié,i Magda József és Tóth Károly gépkocsivezetőkkel elhatározták, hogy megszerzik a szocialista munkabrigád címet. Vállalták, hogy kocsijaikat revíziótól a kő­vetkező revízióig saját maguk tartják karban és a javításokat is ők végzik. Vállalásukban szere­pel az önköltségcsökkentés és az üzemanyag-megtakarítás. Jelen­leg kilométerenként 50—54 filléres költséggel szállítanak a tervezett 1,20 fillérrel szemben és bevételi tervüket a napi 370 forintról 450— 500 forintra emelték. Részt vesznek művészre jellemző stüusosság- gal és hajlékonysággal tolmá­csolta. Ezután szólalt meg hangszerén Bach Chason-neja, egyben az egész műsor zenei csúcspontja. Kogan a legne­mesebb művészi alázattal ját­szotta Bach művét és itt is feltűnt, mennyire tökéletesen ismeri és érzi a szerző stílu­sát. Emellett szinte minden hangban újat, egyénit tudott adni. A hatás, amit ezzel a Bach-művel elért, óriási volt. Szűnni nem akaró taps jelez­te a hallgatók elragadtatását Szünet után Paganini Canta­bile című darabját adta elő Kogan és Glazunov Medita- cion-ját szinte megdöbbentő finomsággal. Ennyire átélt, le­higgadt és érett művészettel eddig alig hallottuk ezeket a számokat játszani. Az ezután következő részben, mint a hangszer biztoskezű virtuózát ismertük meg a művészt. Pro- kofjev Romeo és Júliájának három kis részlete szinte el­söprő sikert aratott. Bátran állíthatjuk, hogy még azok is, akik eddig értetlenül álltak szemben a modern muzsiká­val, még azokat is elkápráztat­ta Kogan nagyszerű játéka. Ezt a hatást Granados—Kreis­ler Spanyol táncában és Sa­rasaié Andalúziái románcában még csak fokozta Kogan. Feltűnő volt a művész játé­kában, hogy nála a virtuozi­tás, a bravúros megoldások nem öncélúak, hanem mindig a mű mondanivalójának, stí­lusának vannak alárendelve; Ezt tapasztottuk a két nagy­szerű ráadásszámban te, De­bussy Bhie de lune és Hacsa- turján Tánc a Gajame balett­ből című műveinél, melyek ízlésesen, méltóképpen zárták pártoktatásban és hetente négy k« a teárMtdiiyMm műcrirt órát szakmai könyvek tanulmá- ; ^ a lei«ü»ietevien műsort nyozására fordítanak Fiatal gép- i kocsivezetőket patronálnák. ( Eszéki Frigyes Uj esemény színhelye lesz a budapesti Vaj dahunyad-vár­ban helyetfoglaló Mezőgazda- sági Múzeum. Április elsején, a múzeum épületében meg­nyílik a mezőgazdasági épí­tészeti kiállítás. Matolcsy János elvtárs, a múzeum főigazgatója szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tar­tott a kiállításról. Ismertette, mi tette szükségessé a kiállí­tás megrendezését. A mező- gazdaságban a szocialista szek­tor elérte a 72 százalékot. Igen sok új termelőszövetkezet ala­kult, rengeteg állatot kell gyor­san és olcsón elhelyezni. Eh­hez kívánnak segítséget nyúj­tani a kiállítás megrendezésé­vel Kappéter Iván, a Földmű­velésügyi Minisztérium építé­si igazgatóságának főmérnöke ezután bemutatta a kiállítást. A kiállítás két főrészből áll. Az első részben bemutatják, hogy milyen elvek szerint je­lölik ki a majorok helyét. Több majorosítási terv, illetve mo­dell látható. Negyven különböző modell mutatja be a különböző nagy­üzemi épületeket. Az olcsó fa­vázas istállóktól kezdve a mag- tárpadlásos tehénistállókig szinte mindenféle elképzelés megtalálható. A „sztárok” a favázas istállók. Ez a kiállí­tás mindenkit meggyőzhet ar­ról, hogy az olcsó építkezés ke­rült előtérbe. Megyénkben már széliében hosszában elterjedtek a favá­zas sertésólak. A favázas nö­vendékmarha istálló már rit­ka. Ez a tény még hasznosab­bá teszi a kiállítás megtekin­tését. Igen érdekes a képün­kön látható olcsó dohányszá­rító pajta is — sok elkelne belőlük a megye dohányter­mesztő vidékein. A kiállítás néhány modell­ben bemutatja, hogy milyen gazdasági épületeket használ­tak a honfoglaló magyarok. Láthatjuk a mágocsi Béke Tsz favázas pecsenyecsirkeólját és a Pécsi Keltető Vállalat épü­letének kicsinyített mását, kertészeti növényházakat, mo­dem, állami gazdasági épüle­teket; Márciusban 320 000 csirkét keltettek a keltetőállomáson A Baranya megyei tanács Mezőgazdasági Vállalata kel­tetőüzemének dolgozói ápri­lis 4-e, hazánk felszabadulá­sának tizenötödik évfordulója tiszteletére vállalták, hogy a tavaly márciusi 260 000 csirké­vel szemben 300 000 csirkét keltetnek és a tavalyi kelési százalékot 72 százalékról 73 százalékra emelik. A vállalat dolgozói csütörtö­kön jelentették: felajánlásukat teljesítették, sőt túlteljesítet­ték. Túlteljesítették, mert nem 300, hanem 320 ezer csirkét keltettek márciusban és a ke­lési százalékot nem 73, hanem MINDIG MUNKÁS VOJLT (if irta saaccsága“ nem 1TA szerette, ha visszafele- éltek neki. Azt. meg különösképpen utál a, aki piszkos, kormos ruhá­in ált éléje valmilyen kérés­ei. Szilvás István mégis eléje llott: — Naccsága kérem, nem jól ’an az úgy, hogy én a gyár eun kása vagyok, mégis magá­nak vágom a fát Engedjen 'tesz n engem az égetőkemencé l6z ott legalább megkapom lz ötven fillér órabért. Márta naccsága szép kék zenre mérgesen villogott, fe­lér kesztyűjével pedig lendü- etesen hadonászott Szilvás •rra előtt — Nem alkuszom masával: •lehet más vidékre, ha nem etszik a munka. Keressen magának egy üres püspöki szé­fem lehetett vitatkozni. El­» ke1 lett. Dolgozni kellett, ‘'agni kellett a fát. Hát vágta, •gyr'e jobban fokozódó méreg­tói, dühösen, jó nagy erővel. Wásnap aztán visszahelyezték Syúrba. De ott is fát vágat­ok v«le. csak másfajtát, nem üzrevalót, hanem olyant, 'lT’úyenek a porcelánkészítés fulönféle műveleteihez kelle- És ezért se kapott ötven ülér órabért. Harminc fillért kapott csupán. Mások is voltak fahasogatók. Amit azok l vitte be tá­luk: Szilvás István hasított fáit neki magának kellett tra­gaccsal behordani a gyárba. Káromkodott, de dolgozott. Asszonya is volt, gyereke is, ö maga is jóétvógyú fiatal em­ber, sok kellett hármuknak az élethez — azaz hogy kellett volna — ruhátlanul se járhat az ember, lakni is kellett vala­hol, s mindezt csak pénzért le­hetett megszerezni. A pénzt vi­szont vékonyan adogatták ak­koriban. Megint szólott de akkor már nem Márta naccságának, hanem a művezetőnek. Volt is eredménye. Visszatették az égetőkemencéhez. S hogy még­se legyen olyan nagyon meg­elégedve, nem nyolc órát, ha­nem tízet, de többet is dolgo­zott naponta Hetven—nyolc­van órás munkahetet robotolt végig. Az 1932-es meg a 33-as év volt a legnehezebb. Aztán se volt könnyű, — könnyű so­hase volt az élet, — de eny­hült valamit. Egyszer csak hallja a társai­tól, hogy Pécsett, a Zrínyi ut­cában szervezkednek a mun­kások. Elmegy oda. Megalakult a szakszervezet helyi csoport­ja. Oda járt azután, mindig oda ment, ha sérelem érte, ha megszégyenítették. Ott mondta el, hogy nem jól van ez így, tenni kéne valamit ellene. A gyárban is megpróbáltak szer­vezkedni, de gyorsan jött a pa­mert aki szervezkedik, azt ei­bocsátják. A Zrínyi utcába kel­lett hát járni továbbra is, de akkor már nem volt egyedül, sokan jártak oda a gyári mun­kások közül mások is. Titok­ban. Szabadság? No, az nem volt. Hogy lett volna? Nem járt az csak a tisztviselőknek, azoknak is csak ritkán. Minek a mun­kásnak szabadság? Hogy azt is szervezkedésre használja fel? Hát még mit nem? Örüljön, hogy dolgozhat, nem hogy még szabadságot is kapjon, pláne fizetettet! * Odabenn, a kemencében porceláncsövek, saválló edé­nyek dacolnak az egyre job­ban fokozódó hőséggel. Lesz odabenn hamarosan 1300 fok is De az edények, meg a csö­vek bírják. Megkezdődnek benne, ott nyerik el végleges formájukat, s amikor kihűl a kemence, kihűlnek ők is. Hasz­nos tárgyakká válnak, hogy a dolgozó emberek életét tegyék szebbé. Három nap, három éjjel izza­nak a rettenetes hőségben a csövek, meg az edények. Het­venkét óra kell hozzá, amíg elérik a kellő hőfokot és ki­alakulnak, az ember szolgála­tára használhatóvá válnak. De ha letelt a hetvenkét óra, nem szabad tovább fűteni, mert ak­kor baj les«; zépek voltak, csinosak, ^ elegánsak, finomak és illatosak a tőkések asszonyai valamikor magyarhonban. Mo­noklit hordtak férjeik, fehér kesztyűvel jártak koraázni va­sárnap délután, udvariasan hajlongtak a zsú rokon, fogadá­sokon. Szerették a likőrt, az illatos szivarokat, meg a szép asszonyokat Gyűlölték a piszkos ruhájú munkásokat, utálatosnak tar­tottak mindenkit, aki béreme­lést kért tőlük, csendőrt hív­tak, ha szervezkedés híre jutott a fülükbe. Fűtötték, magasfokra heví­tettek a társadalom kemencé­jét és közben nem figyelték, hány fokra hevük már az anyag. S aztán, hogy csodál­koztak, amikor felrobbantok! Hatvan éves korban nyug­díjba készülődik az ember. Szilvás István bácsi az idén októberben megy nyugdíjba. Pihenni fog. S nem lesznek gondjai, meg fog élni a nyug­díjból; Becsületes munkával érdemekbe tok Araikor a pártba Bépett 1945- ben, már biztosan tudta, hogy a munkásmozgalom többé soha le nem győzhető, hogy a mun­káshatalom örökké élni fog. Tavaly 1900 forint nyereség- részesedést kapott. Havonta mindig megvan az 1700 forint keresete. Évi 24 nap szabadsá­git bg pihen ás fizetnek fi érte. Pénzt kap, hogy nyugod­tan pihenhessen. Ingyenes or­vosi ellátásra van joga, ha beteg. Galyatetőn, az ország legszebb üdülőszállójában üdült ingyen, a szakszervezet költségén két hétig 1948-ban, meg 1950-ben is. Tavaly kapott új lakást, másfélszóba-össz- komfortosat Pécsett a Kápol­nai úton. Van három unokája, mind a három fiú. Boldog. Szép, egészséges, felnőtt két fia boldog családi életet él; leánya pedig a férjével és az idén februárban született „nagy legény fiával” együtt laluk vele. Mindnyájuk lelke; a nagymama, Szilvás néni, akit három unokája rajongásig szeret. Éppen úgy, mint Szil­vás bácsit, a nagypapát M indez csak egyszerű fel­sorolás. Kimutatás a jelenlegi helyzetről. Nem is kell hozzá színes ceruza, fe­lesleges minden színesítés. íme, itt egy munkás a Pécsi Porcelángyárból, aki ott áll az égetőkemence mellett. Mindig munkás volt. Ma is az. Olyan, mint a világon bármelyik ipari munkás. Egyszerű; Csakhogy még nem minden munkás megy nyugdíjba hat­van éves korában szerte a vi­lágon. Csak ott, ahol a munká­soké a hatalom. Például Magyarországon, a 15 éve szabad hazában. 76 százalékra sikerült felemel­ni ők. Az utóbbi különösein ki­emelkedő teljesítmény, hisz a 76 százalékos kelés a keltető- állomásokon szinte az elérhe­tő plafont jelenti. 2500 múzsa hal A négyszáz holdas halgazda­ságra igen-igen büszkék a Bi- kali Állami Gazdaság halte­nyésztői. Igaz, hogy ezt a büsz­keséget nemcsak Bűzési László halászati agronómus táplálja, hanem az eredmények is. Tavaly 860 métermázsa ha­lat akartak tenyészteni s nem is terveztek többet; De hozzá­fogtak a munkához becsülettel és nem 860 mázsát, hanem 1300-at fogtak az év folyamán. Ezen felbátorodtak és az 1960- as évre kétezer mázsa hal nevelését tervezték; Még csak egy negyedév tett el, de máris azt beszélik, hogy ha egy ki­csit belefekszenek a munkába, gondosabban dolgoznak a hal­gazdaságban, ötszáz mázsával többet is tudnak adná a ter­vezettnél, A Bikali Állami Gazdaság egyedül több halat szállít, mint Baranya megye összes halgazdaságai. A napokban — a terven felüli termelésből — 18 000 halat kilencven méter­mázsa súlyban már el is ad­ták. Újonnan olcsóbb! Feleségem az új-mecsekaljai finommechanikai kirendeltség­hez javítani vitte a vasaló zsi­nórját, mert a konnektor por­celánrésze eltörött. A porce­lánrész kicseréléséért 28 fo­rintot akartak kérni, majd közölték: ha a porcelánrészt üzletben megvásároljuk — ami 8 forint 20 fillérbe kerül — akkor 18 forintért felszerelik; Ha az egész vasalózsinórt, fel­szerelve újonnan veszem meg, akkor 25 forintot fizetek érte. Drágább a javítás, mint az új? Kulcsár Ferenc Uj-Mecseka)®»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents