Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-30 / 101. szám

I Éljen a béliéért, a társadalmi haladásért küzdő népek barátsága! Lelkesen készülnek május elseje megünneplésére megyénk üzemi dolgozói A BtecUt-cstcftt ÜNNEP ELŐTT Nemcsak a pécsi házak öl­tenek zászlódíszt május else­jén, nemcsak városunkban ké­jszülődnek lelkesen a munkás- osztály nagy ünnepére. Sziget­vár, Sellye, Mohács, Siklós ipari munkásai is ott menetel­nek majd a sorokban, a fel­vonulásokon. Ipari üzemeink dolgozói számos felajánlást tet­tek május 1 tiszteletére, sok szép eredménnyel büszkélked­hetnek; I Bm. Mélyépítő Vállalat mohácsi kirendeltségénék dol­gozói Mohácson vesznek részt a felvonuláson. A Farostlemez- gyárban. a kikötőknél és egyéb munkahelyeken lévő mélyépí­tősök létszáma eléri a 280— ,300 főt. Úgy tervezik a mély­építők, hogy az idei május el- tejét színpompás felvonulással teszik felejthetetlenné a mo­hácsi lakosság számára. A Mélyépítő Vállalat köz­pontja 7—800 dolgozóval Pé­csett vesz részt a felvonulá­son. Néhány meglepetést tar­togatnak a nézők számára, amelyeket a fiatalok készíte­nek. A felvonulók elhozzák a SZOT és Minisztertanács ván­dorzászlaját is melyet jó mun­kájukkal nyertek el a múlt évben, fl Pécsi Bőrgyárban is lázas előkészületek folynak a nagy ünnep alkalmából. Reggel 8 órától várják a gyár­ban a dolgozókat, ahol meg­vendégelik őket sörrel, szend­vicsekkel. A felvonulási menet élén hagyományos öltözékük­ben a tímárok mennek, majd őket követi a bőrgyáriak tánc­csoportja. Kétszáz kis piros zászlót osztanak szét a dolgo­zók között, a különböző transz­parensek változatossá, érde­kessé teszik a gyári dolgozók felvonulását. Május 1. tisztele­tére ünnepi hetet tartottak a bőrgyárban is, melyben szá­mos szép munkasiker szüle­tett; R MÍV igazgatóság dolgozói május elsejei őrséget tartanak munkahelyeiken. A Pécsi Igazgatóság életében elő­ször fordult elő — április 27-én —, hogy egy nap alatt 2154 vasúti teherkocsit raktak meg. Mindenhol igyekeznek a szállíttató felekkel a legszoro­sabb együttműködésre, a szál­lítási tervek teljesítése céljá­ból. A személyvonatoknál az utazási idő pontos betartására törekszenek. A felvonuláson, mintegy 500 vasutas dolgozó vesz majd részt, a közönség a vasutasok soraiban a vasutas zenekar tagjait is láthatja és hallhatja játékukat. R Siklósi Kesztyűgyár fiatal üzem, első ízben vonul fel Siklós utcáin. Mint isme­retes a munkát 1959 augusztu­sában kezdték el a Siklósi Kesztyűgyárban, mely a pé­csiek irányítása alá tartozik. Az új üzemnek már most 190 dolgozója van, mind ott akar­nak lenni a felvonuláson. A siklósi ifjú gyár dolgozói első negyedévi szállítási tervüket 102,6 százalékra teljesítették, értéktervüknek is 102 százalék­ban tettek eleget. Hajdú Gyu­la elvtárs telepvezető szerint az áprilisi hónap még szebb eredményekkel kecsegtet, a május elseje tiszteletére fellen­dült verseny következtében. A siklósi „kesztyűsök” úgy tervezik, hogy díszes külsősé­gek között rendezik meg fel­vonulásukat; Az orosz írószövetség titkára a pécsi írók között V. P; Druzin elvtórs, az kosz írószövetség titkára, a Szovjet—Magyar Baráti Tár- iaság elnökhelyettese tegnap Jélután Pécsett, az újságíró- clubban találkozott a pécsi hók egy csoportjával, akikkel * szovjet és a magyar irodalom kapcsolatáról, az Orosz Szövet­Í gi izovjet Köztársaság Író­im i életéről beszélgetett; A szovjet vendéget Mészáros ferenc elvtáre, a Jelenkor c. rodalmi-művészeti folyóirat zerkesztője köszöntötte és be­jutatta a megjelent pécsi író­tat és a Jelenkor munkatár­sit. A beszélgetés során meleg, Oráti érzésekkel s a magyar •odalom legnagyobb alakjai "önti tisztelettel szólott Dra­in elvtárs a magyar irodalom- 51. József Attila életének és Öltészeténök kiváló ismerője- ént ismerhették meg a pécsi ók Druzin elvtársat. Amikor rról tájékoztatta a pécsieket, ogy a Szovjetunióban egye­lni fokon folyik az írók kép­be és elmondta, hogy a Gor­íj Irodalmi Intézetben fakul- ttív rendszerű, magas szín- kialú képzésben részesülnek s írók, egymást sűrűn követ­ik az ezzel kapcsolatos kér­ések. A beszélgetés derűs percei >ltak, amikor néhány pécsi ó érdeklődésére az írói tehet- ■g megállapításának módisze- liői folyt a szó. A Gorkij odaírni Intézetben ugyanis ncsenek év közben selejte- k, mint ahogyan például a ínművészeti főiskolákon és ás képzőművészeti felsőokta- si intézményekben szokott áni. Egy íróról ugyanis nem öet olyan könyen megállá­sán i, hogy tehetséges-e vagy tn, mint egy énekesről vagy stőről. Ezért aztán minden- t, akit felvettek, végig benn ‘gynak az intézetben. Példa van rá, hogy egy szovjet 5 hatvan éves korában lett szágoshírűvé, akkor bonta- 'zott ki igazán a tehetsége. — Sokak számára ez a pél- i vigasztaló lehet — jegyezte eg nagy derültség közepette 'uzin eivtárs; A szovjet és ezen belül az ősz irodalmi életben 6Űrűn hnak viták az alkotói mód- bekről, műfajok, irányzatok, 'hák körül. Nem régen ért Set és nagyon termékeny 'It a dramaturgiai vrta,_ má­jban pedig, új vita- indul Az író és kora címmel, amely­ben főként a pozitív hős meg­alkotásának módszereiről lesz sző. Amikor erről beszélt Druzin elvtárs, felhívta a pécsi írók figyelmét arra, hogy az író emberábrázoló művészetét ál­landóan tökéletesíteni kell, hi­szen csak akkor lesz — aho­gyan Gorkij megjelölte — az „embertudománynak”, vagyis az irodalomnak mestere. Akikor lesz igazi íróvá az író. Dobozy Imrével, a magyar írószövet­ségben beszélgetett erről, mi­előtt Pécsre jött, s nagyon egyetértettek ebben; Druzin elvtársról , kiderült” egy titok is Pécsett. Elárulta, hogy tíz évig volt a Zvjezda című szovjet lap munkatársa. Ez újra csak megerősíti azt az igazságot, hogy az újiságírói munka jó nevelöiskola ahhoz, hogy az életet alaposan isme­rő s az irodalmi alkotások alakjait az életből merítő írók és költőik nőjjenefc fél. — gylk -* A huszadik, századi világ- irodalom egyik legizgatóbb, legérdekesebb jelensége a né­met Bertolt Brecht. Pályája az expresszionizmus formabontó, meghökkentést kereső törek­véseitől a szocialista művészet igenléséig ível. Életművét ugyanakkor a műfaji sokféle­ség jellemzi. Brecht írt verse­ket (egy kötetre valót a Mo­dern német líra kincsesházá­ban éppen a pécsi Csorba Győ­ző fordított nemrégiben), írt prózai elbeszéléseket, drámát és epikát. Legátütőbb hatást a színpad forradalmasításával aratott: mindannak, amit ma rendezésben, díszletezésben, jelenetezésben „modem szín­padnak" nevezünk, a szellemi atyja Brecht. A korszerű, fő­ként antifasiszta tartalom ki­fejezéséhez modem, a ma em­berére ható eszközöket kere­sett és talált. Brecht sokoldalú életművé­nek első pécsi méltatására és bemutatására dr. Németh An­tal, a Pécsi Irodalmi Színpad tagjai, valamint a Nemzeti Színház néhány fiatal művé­sze vállalkoztak. Csütörtök es­te a Városi Művelődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöl­tő közönség előtt Németh An­tal érdekesen és szellemesen felépített előadás keretében ismertette Brecht életútját, színházreformátori tevékeny­ségét. A versek, egy prózai szemelvény és több dráma­részlet bemutatásával az Iro­dalmi Színpad népes szereplő- gárdájából főként Bérezés Lí­via, Kovács Erzsébet, Sugár Győző és Varga János reme­keltek. Brecht első világsikert aratott művéből, a Három- garasos operából néhány jel­lemző dalt Songot Illés Éva, Margittay Ági, Fülöp Zsig- mond és Tréfás István adott elő kedvesen és hatásosan. A tartalmas, színes, negyed­félórás irodalmi est után a hallgatókban óhatatlanul fel­merült a vágy, hogy a jövő évadban a Pécsi Nemzeti Szín­ház műsorában is igen szíve­sen fogadnánk valamelyik Brecht-mű előadáséit <*» A fiatalok önkéntes építőtáborainak előkészítéséről tárgyaltak pénteken délelőtt a KlSZ-negyebizottságon Pénteken délelőtt 10 órakor a Baranya megyei KISZ-bi- zottság az ez év nyarán létre­hozandó önkéntes ifjúsági épí­tőtáborokkal kapcsolatos fel­adatokat beszélte meg az érin­tett szervek és vállalatok ve­zetőivel. Részt vett az értekez­leten és felszólalt Várnai Fe­renc elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának titkára is. Értékelték a tavalyi építőtá­borok tevékenységét is, amely­ben a Baranya megyei fiata­lok »észtvettek. Tavaly 1040 egyetemista és középiskolás fiatal vett részt a nyári munkákban. 74 480 munkaórát teljesítettek, amelynek az értéke 374 ezer forintnak felel meg. (munka­óránként 5 forintot számítva). A táborok nemcsak a munká­val ismertették meg a fiatalo­kat, hanem ezeknek a munka­táboroknak nagy volt a ne­velő hatásuk. Elsősorban se­gítséget ádott a fiataloknak a fizikai munka megismerésé­hez, a jó közösségi szellem ki­alakításához és nagyban gaz­dagította élményeiket. A ta­pasztalat bizonyította be, hogy a munkában résztvevő tanulók tanulmányi eredményei is jók voltak és élen jártak a tanul­mányi és általános fegyelem­ben ÍS; Megszerették a munkát és évről évre egyre többen és tőben jelentkeztek a nyári építőtáborokba. Például a Nagy Lajos Gimnázium tanulói közül 1958-ban 29 fő, 1959-ben 100 fő és most 1960-ban 160 fő jelentkezett a nyári építőtáborokba. Általában többen jelentkeznek, mint amennyi fiatal elmehet. Tavaly az orvoskari hallgatók közül 400-an vettek részt a bólyi állami gazdaságban ku- korica-címerezésl munkán» Az idei önkéntes Ifjúsági építőtáborokban a megyéből 1400 fiatal vehet részt. Bóly- ban 600-an, Magyarbólyban 600-an és a központi táborban, Balatonújhelyen 200 fő fog dolgozni. Magyarbólyban a Karasica árterületének a rendezési mun kálatait végzik majd a fiata­lok. A Vízügyi Igazgatóság sze rint ez a terület hasznosítható és jelenleg évenként egymillió forint terméskiesést jelent. E munkálatoknál 17 ezer köb­méter földet kell megmozgat­ni. Bolyban pedig ezer hold hibrid kukorica címerezési munkáit végzik el a fiatalok. Ez körülbelül 180 vagonos termés és az értéke tízmillió forint körül van. Az érintett szervek és vál­lalatok minden tülök telhető segítséget és támogatást meg­adnak a táboroknak; A Vízügyi Igazgatóság a munka pontos, szakszerű le­írását, műszaki vezetőt, mun­kaeszközöket, munkához szük­séges szakmunkásokat ad. A felszólaló elvtársak a leg­messzebbmenő segítséget Ígérték meg a fiatalok ré­szére. Lesz megfelelő szálláshely, tisztálkodási lehetőség, orvosi ellátás, könyvtár, kultúrmű­sor és sport. A Pécsi Nemzeti Színház művészei adnak a megnyitón és közben is mű­sort a táborban. Naponta há­romszori étkezés lesz és előre eláruljuk, hogy igen Ízletes és bőséges lesz a koszt; — Hogy állnak a jelentke­zések? Jelenleg még folyik a je­lentkezés az egyetemeken és a középiskolákban, a lányok­nál máris többen jelentkeztek a tervezettnél, de ők csak korlátozott munkalehetőséget kaphatnak. Jól áll a jelentkezés a Nagy Lajos és a Széchenyi Gimná­ziumokban, viszont gyenge a jelentkezés a zenei gimná­ziumban, innen mindössze ketten jelent­keztek eddig. A nyári önkéntes építőtá­borokkal kapcsolatos tudósí­tásokra még időközönkint visz szatérünk. Egyelőre még foly­nak a jelentkezések és az elő­készületek; Nemcsak az üzemekben, iskolákban, de az új-mecsekaljal óvodában is készülnek a kicsik május elsejére. • — Teri óvó néni, én is tudok ám május elsejéről... *s m Zászlókkal szép csak az ünnep. Tudják ezt az óvodások is, azért ragasztja oly igyekezettel Szerrte Józsika, Virág Marika, meg a többiek a szép piros zászlókat. Ügyesek, de azért jól esik, ha az óvó néni nagy szeretettel segíti a bátortalan kezecs­kéket, „Sej, a mi lobogónkat fényes szellők fújják;:-.” Csilingel a vékony gyermekhangocskákon az ének. így szépen sorba énekelve, zászlót lobogtatva próbálják a kicsik a felvonulást; így kell majd ott is apukával az „igazi” felvonuláson. WESZTL. MARTA Félmillió szőlőoltvány Szokatlan kép foga­dott, amikor néhány nappal ezelőtt a wl- lánykövesdi Uj Elet Termelőszövetkezet szőlészetének oltóhá­zába bekopogtattam. Arra számítottam, hogy szorgalmasan dolgozó oltó asszonyo­kat találok. És helyei te jókedvűen beszél­gető, sőt lakomázó asszonyókra találtam! “ így aztán nem halad a munka! — mondtam Wittenber­ger Lőrinc szőlőter­mesztési brigádvezető nek, aki együtt iszo­gatott az asszonyok­kal. — Tegnap még én is ezt mondtam vol- ,ia — válaszolta jó­kedvűen, de ma már helyénvaló a jókedv, az ünneplés, mert be­fejeztük az ol ást. — Néhány órával ezelőtt az utolsó ládába eső. magolt oltványt is el­helyeztük a hajatató- házban, most már ott a jó meleg szobák­ban várják a kiülte­tést. — Mikor kerül erre sor? — Körülbelül há­rom hét múlva ültet­jük ki a félmillió olt­ványt. Ennyit készí­tett a 40 oltóasszony egy hónap alatt, A három hetes haj­tatás után már tele­pítésre lehet felhasz­nálni az oltványokat? — Nem, csak egy esztendő múlva. A hajtatóházból az úgy­nevezett „iskolába“ kerülnek az oltvá­nyaik. A nedves fű­részpor közé elhelye­zett oltványon ugyan­is a meleg, párás le­vegő hatására meg­kezdődik a kallusz képződés. Ilyen álla­potban szedjük kt őket a ládákból és óvatosan elhelyezzük jó, televényes földbe. Itt meggyökeresed­nek, majd ősszel ki­szedjük őket és télen homok közé elraktá­rozva várják a tava­szi kiültetést, —* Mennyi pénzt várnak az oltványok­ból? — Körülbelül egy­millió forintot. De ez még egy esztendő múlva lesz. Igaz, hogy akkor is jól jön a pénz. .. Az idén szin­tén szép pénzt kap­tunk oltványokból, közel fél millió forin­tot. Ezért tudunk mi rendszeresen előleget is osztani. Közben az asszo­nyok elfogyasztották a marhapörköltet és néhány pohár rizling megoldotta a nyelvü­ket. Különösen jó kedve volt • nőnek“ Lettner Ja- kabnénak. Büszkén mesélte a többieknek, hogy miért sikerült olyan jól a pörkölt: Bizony nem sajnál­tam belőle a hagymát meg a paprikát... Ar ra csúszik aztán a bor.íi — És mi lesz ha esetleg túl jó kedvük lesz ettől az ötven li­ter rizlingtől, amit ma délután itt elfogyasz­tanak? —> Attól ne féljen! Hozzászoktunk mi a jó borhoz! Nem fé­lünk a munkától, de szeretünk jól enni, inni is. Igaz jut is, mert szépen keres­tünk egész évben és most az oltványkészí­téssel is. Volt olyan nap, hogy ezerkétszá­zat is készítettem egymagám. — Most, hogy befejeztük a munkát, jól esik 0 szórakozás.

Next

/
Thumbnails
Contents