Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-03 / 80. szám

4 NAPLÓ i960. Április s. 1 Franciaországban nagy barátunkat akarjuk tisztelni Hruscsov elvtárs sajtóértekezlete Párizsban Rambouillet (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szombat dél- tttan több mint nyolcszáz újságíró, rádió- és fotoriporter jelenlétében sajtóértekezletet tar tott a rambouillet-i Patenotre- teremben. Pontosan fél hat órakor nagy taps köszöntötte a zászlókkal és virágokkal feldíszí­tett terembe lépő Hruscsov miniszterelnököt. Vele együtt foglalt helyet Koszigin, Gromiko és Vinogradov párizsi szovjet nagykövet. A sajtóértekezletet a frímcia rádió és televízió, valamint több külföldi televízió is közvetítettéi Andref Gromiko szovjet külügyminiszter rövid megny itó emelkedett szólásra és felolvasta nyilatkozatát. beszéde után Hruscsov Hruscsov nyilatkozata a saj- tóértekezeleten. Hölgyeim ég Uraim, kedves Barátaink! Franciaországi tartózkodá­som alatt növeltem ismeretsé­gemet ú js ág í ró-kö rökben, láto­gatásom végéhez közeledik; Mindenekelőtt nyilván arra kíváncsiak, hogy zajlottak le és mihez vezettek De Gaulle elnökkel folytatott tárgyalá­saink. Eszmecseréink számos kérdést érintettek és nagyon őszintén beszéltünk egymással. Igyekeztünk megérteni egy­mást, és úgy hiszem, ezt sike­rült is elérnünk. Tárgyalá­sainkról közös közleményt fo­galmaztunk meg. Azt hiszem, ehhez nincs semmi hozzátenni valóm. Önök tanulmányozhat­ják ezt a közleményt és hír- magyarázatokat fűzhetnek hoz­zá. Nagyon meghatódtunk a szívélyes fogadtatástól Nagyon elégedettek vagyunk azzal a szívélyes fogadtatással, amelyet a francia állam veze­tői, a helyi hatóságok és álta­lában a franciák tanúsítottak irányunkban mindazokban a városokban, ahol megfordul­tunk. Barátaim és én magam is nagyon meghatódtunk attól, a szívélyes, meleg fogadtatás­tól, amelyet mindenütt tapasz­taltunk. Jártunk Lacq vidékén és számos más városban, így Rouen városában, amely nem­rég született újjá romjaiból, s láttuk, milyen nagy' erőfeszí­téssel ' dolgoznak a francia munkások, mérnökök, mind­azok. akik részt vesznek az al­kotó munkában; A nép tudja, hogy az boldogul, aki országa gazdagságát alkotó munkával növeli. A Caravelle repülőgé­pek, amelyeken utunk egy részét Franciaországban meg­tettük, mutatják a francia munkások és mérnökök alkotó képességét. Mindezek a repülő­gépek és egyéb létesítmények, amelyeket láttunk, bizonyít­ják, milyen tehetségesek a francia munkásak, mérnökök. A szovjet nép is igen sok te­hetséges emberrel büszíkélked- hetik; Felvetődik a kérdés: miért ne egyesítsük erőinket a tudo­mány, a technika, a kultúra eredményeinek növelésére? _ Számos lehetőség van ra, hogy a tudományban, kulturá­lis vonalon és más területen szorosabbá fűzzük kapcsolata­inkat. Semmi sincs annak út­jában. hogy kölcsönösen el­nézzük kapcsolataink erősödé­sének gyümölcseit. Befejezésül elvtársaim nevé­ben és a saját nevemben is megköszönöm Franciaország kormányának és személyesen Charles De Gaulle elnök ur­nák, valamint az egész francia népnek azt az őszinte, baráti fogadtatást, amelyben bnnün- ket részesített, azt a rokon- szenvet, amelyet irántunk és országunk iránt tanúsított. Szívünkben magunkkal visz- szük ennek a fogadtatásnak az emlékét. Természetesen itt még na­gyon sok mindenről beszélhet­tem volna, de megértem: önök azt várják tőlem, hogy vála­szoljak kérdéseikre. Tehát ké­rem, kérdezzenek, kész va­gyok válaszolni. Derűlátással tekintek a csúcsértekezlet elé Az első kérdést az AFP munkatársa tette fel. „Nagyobb derűlátással lehet-e a csúcs­értekezlet elé tekinteni most, mint a He Gaulle elnökkel va­ló találkozása előtt?" — hang- fr;i| 2 kérdés. — Nyílt ember vagyok válaszolta Hruscsov — derű­látással tekintek a csúcs- értekezlet elé. Franciaországi látogatásom előtt is és most is optimizmussal nézek a csúcstalálkozó elé. Minden épeszű ember megérti, hogy szükséges a népek kapcso­latainak javítása; hogy csök­kenteni kell a nemzetközi fe­szültséget és biztosítani kell a békét. Ha ebből a néző­pontból indulok ki — és én ebből indulok ki — csak de­rűlátással tekinthetek a csúcsértekezlet elé. Magam személyesen ismerem a ta­lálkozó résztvevőit, s tudom, hogy ők is ilyen szándékok­tól vezérelve vesznek majd részt a csúcstalálkozón. Egy hamburgi lap munka­társa azt kérdezte Hruscsov- tól, gondolja-e, hogy megvaló­sul Európa politikai konszoli­dációja, s ennek következté­ben Franciaország, Németor­szág és a Szovjetunió jó baráti kapcsolatokat teremthet-e? Hruscsov így válaszolt: — Európa és az egész vi­lág népeinek nagy örömére szolgálna ha a Szovjetunió, Franciaország és Németor­szág között baráti, jó kap­csolatok alakulnának 'ki. Bizonyos vagyok benne, hogy ehhez számos más or­szág is csatlakoznék, hiszen dig tisztelettel viseltettünk a franciák és Franciaország iránt. Bocsássanak meg, de ki akarom jelenteni, hogy minél szorosabb lesz a Szov­jetunió és Franciaország kap csolata, annál nagyobb lesz a francia nép szerepe a nem zetközi porondon. Együtt akarunk működni önökkel és a francia népben, Fran­ciaországban nagy barátun­kat akarjuk tisztelni. Nem tartom lehetet­lennek a találkozást Adenauer kancellárral A Kölnische Rundschau pá­rizsi tudósítója azt kérdezte, van-e lehetőség egy Hruscsov —Adenauer találkozóra. A tu­dósító arra hivatkozott, hogy Adenauer Los Angelesben be­szélt ennek lehetőségéről. — Sajnos, nem olvastam ezt a nyilatkozatot, amelyről itt szó man — mondotta Hruscsov. — De, ha Ade­nauer kancellár valóban tett Hruscsov elvtárs a szakszervezetek küldöttségével a Quai d‘Orsay-n. A küldöttség egyik tagja egy könyvet nyújt át a szovjet miniszterelnöknek. A következő kérdést a Mon­de munkatársa tette fel arról a problémáról, vajon milyen mértékben hatna a Berlinben tartózkodó nyugati hatalmak­ra, ha a Szovjetunió különbe­két kötne a Német Demokra­tikus Köztársasággal. N. Sz; Hruscsov válasza így hangzott: — Ha nem tudnánk meg­értetni magunkat azökndk az országoknak a vezetőivel, akikkel együt harcoltunk a hitleri Németország ellen; ha ily módon arra kénysze­rülnénk, hogy a Német De­mokratikus Köztársasággal különbékeszerzödést kössünk — a mi véleményünk sze­rint a legkevésbé kívánatos megoldás lenne — akkor nemcsak mi írnánk alá ilyen békeszerződést az NDK-val, hanem más olyan országok is, amelyek háborúban álltak a hitleri Németországgal. S ha egy ilyen békeszerző­dés aláírásra kerül, akkor meg kell érteni, hogy a Né­met Demokratikus Köztár­saság egész területén meg­szűnnék, érvényét veszítené a hitleri Németország kapi­tulációjából adódó valameny nyi kötelezettség, beleértve a nyugati helyőrségek hely­zetét is, hiszen a kapitulá­cióból adódó minden jog ér­vényét vesztené. Ezt rnár számos alkalommal kijelen­tettük. Ezután Gromiko külügymi­niszter felkérésére az újsáe- íróik az eddig írásban előter­jesztett kérdések után szemé- i teltettek kérdéseket. nem kétséges, hogy az egész világ békeszerető emberei óhajtják ezt a megoldást. A következő kérdés: „Érin­tették-e De Gaulle elnök úr­ral az algériai kérdést?“ Hruscsov válasza: — De Gaulle tábornokkal való találkozásunk során számos kérdést érintettünk, sok kérdésben folytattunk eszmecserét s mindketten ki­fejtettük nézeteinket. Az al­gériai kérdésről is folytat­tunk eszmecserét. Kifejtet­tük, hogyan értelmezzük ezt a problémát. Ez azonban olyan kérdés, amely . csak kettőnket érint, az elnököt és engem. Mindig baráti' érzéseket tápláltunk t ranciaország iránt A következő kérdést Pierre Courtade, az Humanité munka társa tette fel. „Mostani útja alatt hogyan változott meg véleménye arról, milyen szere­pet játszott Franciaország a világ fő kérdéseinek megoldá­sában?“ N. Sz. Hruscsov válasza így hangzott: — Ez számomra igen bo­nyolult kérdés, mert itt tu­lajdonképpen Franciaország helyett kell beszélnem és ez mindig nehéz feladat a ven­dég számára. Mindig meleg, baráti érzéseket tápláltunk a francia nép és Franciaor­szág iránt. A francia nép nagy eredményeket ért el a technika fejlesztésében, a kultúrában, a művészetben, ez irodalomban. Mindezeken a területeken megmutatta, hogy nagy nép. Sok nép ta­nult a franciáktól, s mi min- I, ilyen nyilatkozatot, úgy én ezt ésszerűnek tartom. Nem tartom lehetetlennek a talál­kozást, sőt hasznosnak is ta­lálnám. Bizonyos kérdések­ben nézeteltéréseink Hunnak Adenauer kancellárral, de tisztában vagyunk vele, hogy ezeket nem lehet megoldani háború útján, az erő helyze­téből — ez Adenauer kancel­lár kifejezése, — hanem tü­relmesen tárgyalni kell az egyes vitás kérdések megol­dásának békés lehetőségei­ről. A következő kérdés így szólt: „Várható-e hogy De Gaulle elnök a Szovjetunióba látogat és ha igen, mikor?" Hruscsov válasza: — Kijelenthetem, uraim, hogy meghívtuk De Gaulle elnököt, látogasson el a Szovjetunióba, ő ezt a meg­hívást elfogadta, s mi na­gyon örülünk ennek. Méltó­képpen fogjuk fogadni őt. Úgy beszéltük meg, hogy csak később egyezünk meg abban, mikor érkezik hoz­zánk. Koszornzási ünnepségek felszabadu­lásunk évfordulója alkalmából * $&*£*** ****• ■ . ..A harkányi koszorúzás Tegnap délelőtt 10 órakor Harkányban megkoszorúzták a bolgár hősök emlékművét. A koszorúzási ünnepség a ka­posvári díszszázad tisztelgésé­vel, a bolgár és magyar Him­nusszal kezdődött. Ezután Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese és Harustyák József, az Elnöki Tanács tagja az Elnöki Tanács nevében megkoszorúzta az emlékművet. A kormány nevében dr. Dole- schall Frigyes egészségügyi miniszter, Trautmann Rezső építésügyi miniszter és Púja Frigyes külügyminiszterhelyet­tes helyeztek el koszorút. A bolgár nagykövetség koszorú­ját Krasztyu Sztojcsev nagykö­vet és Attanas Balcsevano ka­tonai attasé helyezte el. Ez­után a diplomáciai testület ne­vében Avarzed Sz. mongol nagykövet és Mirko Tepovac jugoszláv nagykövet koszorúz- ta meg a hősi emlékművet. A néphadsereg nevében Görgényi Dániel vezérőrnagy és Jelenszki Márton alezredes, a megyei és járási pártbizott­ság nevében Egri Gyula, a me­gyei pártbizottság első titkára és Marenics János, a siklósi járási pártbizottság első titká­ra, a Hazafias Népfront nevé­ben Vajss Istvánná országgyű­lési alelnök, Palkó Sándor, a Hazafias Népfront országos el­nökségének tagja és Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára, a megyei és járási tanács nevében Földvári János, a megyei tanács elnök- helyettese, Hermann Károly, a siklósi járási tanács elnöke és Józsa István, a megyei ta­nács pártszervezetének titkára helyeztek el koszorút. Az em­lékművet megkoszorúzták a Dimitrovgrádból hazánkba ér­kezett küldöttek és a helyi szervek. A koszorúzási ünnepség résztvevői ezután sétát tettek Harkányban, majd Pécsre utaztak és 12 órakor a teme­tőben megkoszorúzták a jugo­szláv hősök sírjait. A temetőben az Elnöki Ta­nács nevében Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhely,.‘Vese és Harustyák József, az Elnöki Tanács tagja, a kormány ne­vében dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter és Trautmann Rezső építésügyi miniszter, a jugoszláv nagy- követség nevében Mirko Tepo­vac nagykövet, Anteolovics al­ezredes, katonai attasé és Bo- zsodár Mitirejevics nagykövet­ségi tanácsos, a diplomáciai testület nevében Krasztyu Sztoj csev bolgár nagykövet és Avar­zed Sz. mongol nagykövet, a néphadsereg nevében Görgé­nyi Dániel vezérőrnagy és Jelenszki Márton alezredes, a Hazafias Népfront nevében Vess Istvánná országgyűlési alelnök, Bódis István, a Haza­fias Népfront városi titkára és dr. Pilaszanovich Jmre, a Ha­zafias Népfront városi elnöke, a városi tanács nevében Papp Imre, a városi tanács mb. vb- elnöke, Gócz Béla, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese és Galabár Tibor, a városi tanács vb-titkára helyeztek el koszo­rút a jugoszláv hősök sírjain. J Leszállás nélkül Londonból Moszkvába Moszkva (TASZSZ). Szom­baton reggel hat órakor a vnu- kovói repülőtéren leszállt az angol ..Bea” légitársaság „Co­met—4-b” mintájú sugárhajtá­sos utasszállító repülőgépe; Ezzel megnyílt a leszállás nélküli légijárat London t között. rendszeres^ utasszállító s Moszkva 22 négytálálato* A lottó 14. játékhetére beér­kezett 4,465 065 szelvény, öt találatos szelvény nem volt. Négy találatot 22 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 132 217,50 Ft, A három­találatos szelvények száma 3791 ezekre a szelvényekre egyenként 441,25 Ft-t fizetnek. Két találatot 107 894 fogadó ért el, a nyereményösszeg egyen­ként 15,50 forint. ' A CSU győzött a bajorországi választásokon München (MTI). A va­sárnap megtartott bajorországi községtanácsi választásokról pénteken kiadott hivatalos je­lentésék szerint Bajorország­ban továbbra is Adenauert támogató CSU a legerősebb párt. A korábbi jelentések ar­ra utaltak, hogy a Szociál­demokrata Párt szerezte meg a vezetést 38,4 százalékkal. A pénteki jelentések alap­ján az összkép megváltozott. a 99 CDallal a világ körül április hónapban KAZINCZY ÉTTEREMBEN DÓR fiVA jazzénekes, Pagony Lajos és szólistái. 2820 összesen 4 993 578 szavazatot adtak le. A CSU szerezte meg a szavazatok 36 százalékát, az SPD 35,4 százalékot kapott. A CSU számára ez kétszáza­lékos nyereséget jelent az 1956-ban megtartott község­tanácsi választásokhoz viszo­nyítva. ugyanakkor a szociál­demokraták 5,9 százalékkal több szavazatot szereztek. A két párt választási eredmé­nyének összevetése alapján ki­tűnik tehát, hogy az SPD csak néhány százalékkal marad a CSÜ mögött. Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: változó felhőzet, délen csak kevés, északon azonban néhány órás napsütéssel Több helyen, főlég délen kevés eső. Mérsékelt keleti, délkeleti légáramlás. A hőmérsék­let alig változik. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérsék'-t ál­talában plusz egy—plusz öt "ok között, északkeleten gyenge fa­gyok. Legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap 13—17 fok kö­zött.

Next

/
Thumbnails
Contents