Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-28 / 99. szám

Éljen és erősödjék a munkás-paraszt szövetség! Iskolák, üsemek készülnek május elsejére A sörgyári nőtanács tagjai zászlókat készítenek A világ forradalmi proleta- Kátusa május elsejét 1890- ben ünnepelte előszón Az a határozat, mely május 1-ét nemzetközi munkásünnepé »vatta, a Hí Intemacionálé alakuló kongresszusán szüle­tett, 1889-ben, „A különböző nemzetek dol­gozói úgy szervezzék ezt a tüntetést, ahogy országuk kö­rülményei lehetővé teszik, tgy szólt a határozat Ma 70 év távlatából is érvényben fannak a határozat szavai, hert neim minden országban ünnepük azonos körülmények hozott a munka ünnepét Ná­lunk már 16.-szor vonulnak tel a munkások, fiatalok és Szabadon ünnepük május else­jét. Kíváncsiak voltunk arra, ®ogy üzemeink. iskoláink mit fesznek annak érdekében, hogy > felvonulás minél színesebb szebb legyen. Utunk első állo­mása a Sörgyár volt. Már a portán látható, hogy a sörgyáriak komolyan készülnek Wágner Józsefné elvtársnő, a nőtanáqs elnöke vezetésével zászlókat ragasztanak, mert a felvonuláson minden nő kezé­ben kék zászló lesz békega- lambbal. Csinosítják a gyár, a KISZ. a nőtanács zászlaját is. Papp Ferenc elvtárs, a gyár párttitkára nevetve meséü: — Higyjék el, hogy én sem tudok jóformán semmit. Az üzemrészek féltve őrzik azt a modellt, amit a legeldugottabb helyen készítenek és csak má­jus elsején a gyülekezéskor rukkolnak ki az ötletes, szép modelljeikkel. — A gyár dolgozói vonul­nak fel elsőként a XII. kerü­letben, ez megtiszteltetés, de kötelezettséggel is jár, mert | ehhez méltóan kell résztven- nünk a felvonulásom Azokat a községeket, melye­ket patronálunk szintén meg­hívtuk, hogy a dolgozó parasz­tok legjobbjai vonuljanak fel a gyár dolgozóival együtt. — Délután mi megyünk ki a fa­luba és ott is együtt ünnepe­lünk. A felvonulások mindig kü­lön színfoltja a gyerekek, úttörők látványos tömege. Ezért keres­tük fel a Pedagógiai Főiskola gyakorló iskoláját. Szentistvá- nyi Gyula igazgató elvtárs sze­rint minden rendben történik. A felkészülés két részből áll. Az eszmei felkészülés abbéli áll. hogy az osztályfőnöki órák anyaga május 1 jelentőségé­vel foglalkozik. Szintén ehhez tartozik a különböző énekek tanítása is. A gyakorlati készü­lődés zömmel az úttörő szer­vezeten belül történik, itt ké­szülnek a táblák, feüratok, zászlók. A kis pajtások idáig mindig kitettek magukért és az idén is biztosan szép lesz a felvonulásuk. Gógl A Művelődésügyi Minisztérium az új tanévtől kezdődően hatékonyabban segíti a felnőtt-oktatást A Művelődésügyi Miniszté­riumban elmondották, hogy az oktatási reform előkészítésén dolgozó kormánybizottság a dolgozók iskolája hálóza­tának széleskörű továbbfej­lesztését határozta fel. Mind az iskolai jellegű, mind a tanfolyami oktatáson emelni kívánják a felnőttek általános- és szakmai műveltségének szín vonalát Mindinkább előtérbe kerül a jövőben az üzemi is­kolák hálózatának növelése. Az idén országszerte csaknem kétszáz üzemi iskola műkö­dött. A jövő tanévtől ezeknek a száma lényegesen növekszik majd. Ezzel párhuzamosan gondoskodnak arról, hogy a műszak-beosztás se akadá­lyozza az iskolai órák rend­szeres látogatását. Jelentős fejlesztés várható a mezőgazdasági dolgozók isko­láinál. Ez annál inkább indo­kolt mert — mint ismeretes — a hetedik pártkongresszus mintegy hatvanezer szakem­berben jelölte meg a mező- gazdaság azonnali igényeit. A különböző munkakörök betöl­tésére alkalmas szakembereket az iskolai tanfolyamokon és a dolgozók mezőgazdasági tech­nikumaiban képezik majd. A továbbiakban elmondot­ták, hogy a Művelődésügyi Minisztériumban a felnőttek ok tatásával foglalkozók körének bővítését tervezik. A népszám­lálás adatai alapján a minisztérium átfogó, pers­pektivikus tervet készít az iskoláztatás irányítására. Ennek célja, hogy az iskoláz­tatást összehangolják a ren­delkezésre álló anyagi erővel, személyi- és tanterem-ellátott­sággal, s a várható, egyre nö­vekvő igényeket minden te­kintetben kielégíthessék. A felnőtt-oktatás tantervi anyagát is korszerűsítik a rendeskorúakénál meghatá­rozott elvek alapján, természetesen figyelemmel a felnőttek életkori sajátosságai ra, tapasztalataira, szakmai igényeire. Az iskolareformmal párhuzamosan a dolgozók ta­nulásának könnyítésére, a ren- deskorúakétól főleg módszer­tani felépítésében eltérő tan­könyveket adnak majd ki, a következő években folyamato­san. Erre vonatkozólag — ugyancsak a népszámlálás adatai alapján — szintén táv­lati tervet készít a miniszté­rium. Az 1960—1961-es tanévre a felnőttek számára kevésbé al­kalmas általános iskolai tan­könyvekhez kiegészítésül vagy azok helyett úgynevezett tan- kanyvpótió jegyzeteket kap­nak a dolgozók iskoláinak hallgatói* Új permetező- és porozószerek a szőlő védelmére A Földművelésügyi Miniszté­rium szőlő- és gyümölcster­mesztési igazgatóságán elmon­dották, több mint tizenhárom­HadUzenet a gyomoknak! Több gyomírtószer fogyott el mint tavaly — Miért idegenkednek a tsz-ek a vegyszeres permetezéstől ? A kiadós áprilisi esők nem csak a kultúrnövények, ha­nem a gyomok fejlődését is elősegítették. A gyom a szán­tóföld egyik legnagyobb ellen­sége, élelmesebb, mint a kultúrnövény, gyorsabban is fejlődik és — ha nem akadá­lyozzuk meg fejlődését — el­nyomja azt A tél folyamán megtartott növényvédelmi an­kétokon a szakemberek újból és újból megállapították, hogy a gyomok évente óriási károkat okoznak a mezőgazdaságnak és az országnak; Ha ezeket a veszteségeket csak egyszer is felmérnénk pénzben, óriási, milliós számokat kapnánk. Egyre nagyobb termésátlagok­ra törekszünk, évente új és bővebben termő növényfajtá­kat áüítunk be, ugyanakkor a meglévő fajtáink is lényege­sen többet teremnének, ha megóvnánk őket a gyomoktól, ha több gondot fordítanánk a gyomirtásra, és főleg a vegy­szeres gyomirtásra. Az ankétokon elhangzott nyo Sáműdl mozaik Iki nem való a téeszbe A községi pártszervezel min­dig megvitatja a legfontosabb ennivalókat, amelyeket ha- 'onta kell megoldani a köz­égben. A taggyűlés után endszerint megtartják a ta­nácsüléseket is. Az öregek nyugdíjáról, egyéni panaszok tbírálásáról, a termelószövet- ézet erősítéséről is vitatkoz­ik a legutóbbi taggyűlésen. ' tanácsülés is megvitatta és nne gfelelő határozatokat hó­éit. Március 17-én is arról neszéltek a taggyűlésen, hogy 1 termelőszövetkezeteket nem nagyon erősíti az olyan em- >er, aki nem tartja be az alap- *abályokat, nem dolgozik be- |tületesen, hanem csak azt *si, hogy a többi mit csinál, sok értelme lenne név­gyem örülne, ha sikerülne már valahogyan nyélbeütni a dol­got, de nem megy, nem megy, nem megy. Két okból. Az egyik ok az, hogy nincsen megfelelő helyiség az óvodá­nak. Egyelőre nincs. De ha a második okot el lehetne hárí­tani az útból, akkor az első i$ megszűnne. A második ok ugyanis az, hogy senki nem akad, aki ebben a 350-es lé­lekszámú faluban óvónő lenne. Nincs óvónő. Nemcsak itt helyben nincsen, hanem más községekből se jönnek át. Pe­dig ha jönne valaki, a kultúr- házban meg lehetne teremteni azt a helyiséget, amelyik jó lenne majd óvodának. Már azt is vállalták a sámodiak, hogy összeadják az óvónő fizetését. Azt az 1100, 1200 forintot nem sajnálnák havonta. Sajnos, eddig a megyei nőtanács se tudott segíteni. rint megemlíteni az ilyen Sbeteket most, az a fontos, Sv a pártszervezet rajta én ja a szemét az ilyen és ha- Kéj! EZ 8Z UtSPltO Valiul mló gondokon-bajokon is, prnesak azon, hogy mikor kel­me felépíteni már az új is­mét és milyen gépekkel ké- ^ ellátni a termelőszövetke­zet. A Komlói Útépítő Vállalat­ról van szó. Szidják a sámo­diak. Pedig nagy örömet szer­zett nekik, amikor megépítet­te a jó bekötőutat. Ezért di­cséret illeti. Szidják viszont azért, mert árvizet csinált. Mégpedig úgy, hogy a vasút alá nem csinál­tak átereszt. Amikor eső van, az új út körülbelül 150 méte­res szakaszán húsz centiméter vastagon áll a víz, nem tud lefolyni sehová. (Tessék meg­engedni, hogy csak úgy hal­kan megkérdezzük, elbújva e mögé a kis mozaik mögé, hogy j , ^-----..-------- nagyon késő lenne már, ha ,j árhelyettese, plusz család- mégis építenének a vasúti töl- Jla> jól érzi ennek az igény- tés alá egy átereszt?) a jogosságát és felterjeszt, „ 0r’ előterjeszt, kéri az illaté- Világos falu — sülét állomás o’ megyei szervektől az óvo­’a,• Az ma már világos dolog, lUés Zoltán vb-titkár is na- hogy • /ah» wUemosítása « tap álmok az óvodáról Huszonnyolc gyerek számá- 1 már jó lenne egy óvoda, *<iz hogy inkább napközi hon-féle intézmény kellene, ^rt van ám ezek között a 'lrkók között egy évestől hat Vetig mindenféle korosztály­ait. ^ihanyiné, aki a nőtanács ■,?óke, ^g a pártszervezet népi hatalom programjában fontos helyet foglal el. A kul­túra és a gépi technika is gyorsabban terjed a villany bevezetésével a falvakban. A sámodi vasútállomáson azonban sötétség van. Árva petróleumlámpa pislákol csu­pán, éppen úgy, mint. ötven évvel ezelőtt. Vajon mi lenne, ha a vasút- igazgatóság végre hozzájárul­na ahhoz, hogy legalább a köz­ségből kivezethessék az állo­másra a villanyvezetékei? Bi­zonyára nem lenne belőle semmi baj. Még csőik szabály­talanság se lenne a dologban. Három falu szövetsége Adorjás, Baranyahídvég, Sámod. Ez a három község egy közigazgatási egységet alkot. Mindjárt meg is van tehát magyarázva ezzel, hogy miért tartanak lépést — úgy körül­belül — egymással a járda­építésben. Sámodon a Rózsa Ferenc utca mindkét oldalát éppen most teszik széppé és járha­tóvá, új betonlapokkal rakják ki'. A községfejlesztési alapból erre is futja. — Eddig földutunk volt, kaptunk bekötőutat. Nem volt járdánk, most az is lesz —| mondja a csinos Katica a Pe­tőfi utca végén, a kilences számú ház előtt, miután a mamája, meg a papája már'{ elárulták róla, hogy nem mev[ elindulni Pestre, hogy meglá fogassa a nővérét, aki ott van férjnél, pedig 16 éves korában bátran mkiind,ult a hosszú útnak egyedül. Úgy látszik, hogy a sámodi lányok ahogyan nőnek, úgy lesznek félénkeb- bek. CM mós érvek úgy látszik ez al­OOOOOOOOGO0OOQqö®ö©OOOOOOOOOOOOOOOOOOGOQG©OOOOOGOOOQO0O©O©OOO0 kálómmal megtették hatásu­" kát Ezekben a napokban, az előző évekhez nem mérhető nagyszabású védekezési kampány indult meg a gyo­mok ellen, a mezőgazdaság­ban. A Műtrágya és Növényvédő­szer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat jól felkészült erre a kampányra és még időben feltöltette raktárait a legkü­lönfélébb régi és újabban for­galomba került gyomirtószer- féleségekikel. A megye áll. gaz­daságai a kukorica, a szőlő és gyümölcsfélék gyomirtásához eddig 200 mázsa Simazin és Atrazin gyomirtószert, a ga­bonafélék gyomirtásához 100 mázsa Dikonirt-ot, aranka ir­tásához 50 mázsa Kruzonit vegyszert vásároltak meg a MÜNÖSZER Vállalattól. A termelőszövetkezetek a gabo­nák vegyszeres permetezésé­hez 15 mázsa Dikonirt gyom- irtószert vásároltak, és továb­bi 2S mázsát raktározott el a szederkényi Növényvédő ÁUo- más ugyancsak a tsz-ek részé­re. A gyomirtó szezon végéig, mintegy 60—65 mázsa gyom­irtó vegyszert használnak fel a termelőszövetkezetek, jóval többet, mint tavaly. Azonban ez a mennyiség még mindig kevés és nincs arányban a tsz-ek megnövekedett vetés­területével. Sok termelőszö­vetkezetben pusztán maradi- ságból, de legtöbb esetben rosszul felfogott takarékos- sági szempontokból idegen­kednek a vegyszeres gyom­irtó alkalmazásától, és inkább a régi, középkori módszert, az acatolést választ­ják. Ilyen módon megtakarít­ják a gyomirtószer árát, de sokszorosan ráfizetnek, hisz időt, alapos munkát és a ter­més egy részét vesztik el, amellett a munkaegység-ráfor­dítás legtöbb esetben megha­ladja a vegyszer árát és a ki­permetezés költségét Még nem késtünk el, csak most kezdődött meg a gyomok olAecú ioaaí fcuzdeJom, A «sze­derkényi Növényvédő Állomás permetező egységei kivonultak a szélrózsa minden irányába, hogy felvegyék a harcot a szántóföld parazitái éllen, a nagyobb termésért De ez a harc csak akkor lesz sikeres, ha az eddig még vonakodó tsz-ek is megértik, hogy miről is van szó, és alaposan kive­szik belőle a részüket ezer tonna rézgáücot tároltak, illetve szállítottak ki máris a kereskedelmi hálózatba. Ez a mennyiség a szőlő egész vege­tációs idejére elegendő lesz. Ugyancsak nagymennyiségű égetett meszet, rézmészport, mészkénport és kénport bocsá­tanak a termelők rendelkezé­sére, az elmúlt években már jól bevált DNRB-pépből há­romszáz, a DNRB-porból pe­dig harminchat tonnát kapnak a termelők, A peronoszpóra elleni véde­kezésnél az idén új permetező szereket alkalmazhatnak a gazdaságok: a német gyártmá­nyú Spritzcupralt és a Vitig- randt, amelyekből körülbelül ezer tonnányit vásárolt a ma­gyar kereskedelem. Rafiából az idén ezer ton­nát küldenek szét a kereske­delmi hálózatba, Sertéstenyésztő tsz Ezzel a névvel iüethetjük a baranyahídvégi Petőfi Terme­lőszövetkezetet. Ebben a tsz-ben 61 hízó jut minden száz holdra, üyen aránnyal pedig kevés tsz dicsekedhet a megyé­ben. A szövetkezet már kialakította tenyészkocaáUamányát, A fele holland lapály fajta, amint a képünkön is látható. A hosszútestű sertések most ellenek. Amim a fialási átlag bizo­nyítja, jól beválnak az ormánsági faluban; A sok sertés, ólat kíván. A tsz épít is, olcsóbban, mint bárhol építettek a megyében. öt álló jegenyefát vásároltak az Útfenntartó Vállalattól, 1600 forintért. Kivágták, deszkává fűrészelték és felépítik a képen látható száz férőhelyes süldőszállást. A szalufát erde­jükből termelték ki, az építést saját ácsukra bízták. Ez a ma­gyarázata annak, hogy a süldőszállás hihetetlenül kevés pénzbe, mindössze hatezer forintba került, s ebben még a szál­lítási költség és a munkaegység ráfordítás is benne van. A megmaradó deszkából építik meg a húsz férőhelyes fiaatatót, s még marad is belőle. Kevés tsz kötött olyan jó a hacawahkfaégi. a jegenyék megvásárlásával.

Next

/
Thumbnails
Contents