Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-27 / 98. szám
1960. ÄPRILI. 27. NAPLÓ o MfZtiCHVMMCEff Kísérletek és a gyakorlat Milyen lesz a magyar nagy fehér hússertés? Állami gazdaságaink hoez- szú évek óta folytatnák különböző kísérleteket, több vagy kevesebb sikerrel. A kísérletek zöme több év terjedelmű, tehát áthúzódik egyik évről a másikra, s néhányat a régiek közül még ma sem zártak le véglegesen. Ilyen évek óla tartó kísérlet többek közt a szarvasmarhák korábbi tenyésztésbevételének kísérlete, amelyet csaknem minden gazdaságunkban vizsgálnak. A kísérlet során 15— 17 hónapos üszőket fedeztettek be, amelyek már elérték a 400 kiló súlyt így az üszők kétéves korúikban már leellettek, szemben a régi módszerrel, amely szerint az üszőket kétéves korukban vették tenyésztésbe és hároméves korukban volt az első borjú alattuk. Az új módszerrel tehát egy teljes év nyerhető. A gazdaságokban évek óta azt vizsgálják, hogy ez a korai — egy évvel korábbi — tenyéeztésbe- vétel milyen hatással van az üszőre? Nem veszi-e túlságosan igénybe a még fejlődő szervezetet a korábbi vemhessé«, ellés és első laktáció? Több párhuzamos kísérlet beigazolta, hogy megfelelő takarmányozás mellett a 15—17 hónapos korban (és legalább 400 kilós súlyban) befedeztetett üszők fejlettségben, fogamzásban, sőt tejelésben semmivel sem maradtak el a szokott időben tenyésztésbe veit ' társaiktól. A kísérlet még folyik (hiszen a végleges kiértékeléshez további adatok szükségesek), de a gazdaságokban már a gyakorlatban is elterjedt az új módszer. A korábbi tenyésztésbevétellel állami gazdaságainkban növelik a tehenek életteljesítmé- nyét. csökkentik a felnevelósi költségeket, meggyorsítják az utódellenőrzést A gyakorlat igazolta be a borjúk csökkentett tej- itatási kísérletének helyességét is. Termelőszövetkezetekben háztáji tenyésztőknél a borjú választásig átlag 800 liter — gyakran 1000—1200 liter — tejet szopik el az anyjától. Szakemberek megállapították, hogy ez a tejmennyiség sok a borjúnak, a tejzsír egy részét elpazarolja, tehát nem a test és szervek fejlődésére fordítja. A csökkentett tejitatási kísérletnél 2,5 zsírszázalékra állítják be a tejet, ennyi a borjúnak elegendő. A tejzsír többi részét szeparálással elvonják és vajnak stb. feldolgozzák; A sovány tejet a borjúval megitatják. Az így itatott borjú választásig mindössze 300 liter teljes tejet fogyaszt el, szemben a fenti 800 literrel, a többit a soványtej, illetve fölözött tej pótolja. Az állami gazdaságok mesterséges borjúnevelőiben a gyakorlatban is sikerrel alkalmazzák már ezt a módszert. Elterjedésének feltétele természetesen az itatásos borjúnevelés. Amelyik termelő- szövetkezetünkben tehát meg van a lehetőség az itatásos borjúnevelés bevezetésére, ott ne idegenkedjenek a mesterséges nevelés gyors megszervezésétől és az igen jövedelmező, alaposan kikísérletezett csökkentett tejitatási módszer átvételétől; Az elmúlt év augusztusában országos jelentőségű kísérletet indítottak be a Bólyi Állami Gazdaságban. Augusztus végén 50 darab fehér hússertés érkezett a gazdaságba Svédországból. A svéd sertések szép küllemükkel, kiváló bacon formáikkal rögtön megnyerték a szakemberek tetszését. Az azóta eltelt időben az importáláskor még hasas kocák kétszer leellettek, s az utódok és anyák egyaránt jól honosodtak. A szakemberék a svéd sertés kiváló tulajdonságait — jó testformák, hosz- szú törzs, nem zsírosodó, gyors fejlődés, jó takarmányértékesítő képesség, nem túl nagy igényesség stb. — mérlegelve elhatározták, hogy ezzel a fajtával alakítanak ki egy új fajtát, a magyar nagy fehér A Bonyhádi Cipőgyár felvételre keres férfi cipész szakmunkásokat Jelentkezés a vállalat Személyzeti osztályán 4074 Tsz-tagok öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékáról Megjelent a Munkaügyi Miniszter 2/1980. számú rendeleté a 6/1960. Korm. számú rendelet végrehajtásáról. Az új rendelet részletesen Ismerteti, hogy ki kaphat öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot, valamint bőven tárgyalja az Igénybejelentés módját is. Igen sok öreg tsz-tagot érint ez a kérdés és sokan tanácstalanok, mert nem tudják kinek jelentsék be igényüket. A Munkaügyi Miniszter 2/1900. számú rendelete alapján az alábbiakban válaszoljuk meg a kérdést: Az öregségi, illetve munkaképtelenségi járadékot az Országos Nyugdíjintézet által kiadott „Igénybejelcntőlap mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag öregségi Vagy munkaképtelenségi járadék megállapításához” című, az özvegyi járadékot pedig „Igénybejelen- tőlap mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag özvegye özvegyi járadék megállapításához” című űrlapon kell kérni. A kérelmet ajMt»l » tubáéi kell bejelenteni amelyiknek a kérelmező a tagja. özvegyi járadék esetén pedig annál a tsz-nél, amelynél a meghalt házastárs az elhalálozás időpontjában tag volt. A tsz köteles a megfelelő űrlap mindkét oldalát pontosan kitölteni, a tsz-elnök, köny velő és a kérelmező pedig aláírni. A tsz a kitöltött igénybejelentőlapot köteles az illetékes községi (városi, városi kerületi) tanácsnak bemutatni. Ha a tanács a járadék megállapítását nem javasolja, úgy ezt indokolni tartozik. A kiállított igénybejelentőlapot ezután a tsz legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül köteles az Országos Nyugdíjintézetnek megküldeni. AZ ONYI a kérelem tárgyéban határozatot hoz és ha az illető sérelmesnek tartja úgy harminc napon belül a Termelőszövetkezeti Nyugdíjügy! Bizottsághoz felszólalhat. A felszólalást (reklamálást) az Országos Nyugdíjintézetnek (Budapest, V. Guszev u. 10.) keU írásban megküldeni, hússertést, új fajtát kialakító keresztezés formájában. A Bólyi Állami Gazdaságban tiszta vérben tenyésztik tovább az import törzset. Tiszta vérből származó fiatal svéd tenyészkanokat először a Pécsi Állami Gazdaságba szállítottak, ahol már meg is kezdték a keresztezést. A tenyésztői munka során a magyar fehérhússertés nagyobb egyedeii — kocákat — kiválogatják és ezeket fedeztetik be svéd kanokkal. A pécsi gazdaság után fokozatosan többi gazdaságunkban is megindul a tenyésztői munka és 1963-ra a megye állami gazdaságainak teljes sertésállományát az újfajtára cserélik át. — Rné— A kukorica ‘elentősége az állattenyásztésben Sokat beszélünk manapság a kukoricáról, mint növény- kultúráról, boncolgatjuk elvitathatatlan jelentőségét az egységnyi termő terület legjobb kihasználása szempontjából, a termelés gépesítése szempontjából. Beszélünk a kukorica kapálás nélküli műveléséről, amellyel az ember munkáját könnyűjük meg, a négyzetes-fészkes vetésről, amellyel gépesíthetővé tesszük munkálatait. Beillesztjük a kukoricát a vetésforgóba, termeljük forgón kívül Simazi- nos kezeléssel monokultúrában. Uj kukoricafajták, hibridek nevét tesszük ismertté és hírt adunk az épülő új hibridgyárakról, silókukoricatermelési versenyek eredményeiről, kukoricatermelési konferenciáról.;. Egyszóval a század növényét, a kukoricát minden oldaláról bemutatjuk, kielemezzük, megtárgyaljuk, csak éppen egy dologról szólunk keveset, arról, amiért a kukoricát tulajdonképpen termeljük, a kukoricáról, mint takarmányról. Ml a jelentősége a kukoricának, mint takarmánynak é* mi a szerepe az állattenyésztésben és hizlalásban? Ezzel a kérdéssel fordultunk Karsai Lajoshoz, a megyei tanács rét-legelőgazdálkodási és takarmányozási felügyelőjéhez. KanSai Lajos a következőket mondotta: — A kukoricának nemcsak a termelése, hanem takarmányozása is gazdaságos. Ezért természetes, hogy az agronó- mushoz és üzemszervezőhöz hasonlóan az állattenyésztőnek is az jut rögtön eszébe, hogy — ismeretes belső értékei mellett — a kukorica a legolcsóbb takarmány. Az állattenyésztés önköltségének 70—75 százalékát a takarmányozási költségek teszik ki, ha az állattenyésztő ezeket csökViták egy rendelet végrehajtása körül Helyes-e a kettős fűbér ? Múlt év októberében jelent meg a 26/1959. ÉM számú rendelet a legelő és apaállatgazdálkodás szabályozásáról, a termelőszövetkezeti kezelésbe került legelők és apaállatok további sorsáról. A Legeltetési Bizottságok felszámolása, a legelők átadása körül igen sok vita keletkezett. Ezek tisztázása annál is sürgősebb, mivel a megyei tanács mezőgazdasági osztályának rendelkezése szerint május 1. előtt, tehát a kihajtás előtt, minden érdekelt községben rendezni kell az átadás átvételeket és az ezzel kapcsolatos kérdéseket, el kell készíteni a legelő és apaállat- gazdálkodás 1960. évi költség- vetését. A kérdés tisztázásánál a rendelet szerint első sorban a következőkre kell ügyelni: Abban a tsz-községben, ahol csak egy termelőszövetkezet működik a legelő és apaállatgondozás feladatait a legeltetési bizottság felszámolásával a tsz veheti át. Amelyik tsz-községben két vagy több tsz működik, vagy ahol a község még nem termelőszövetkezeti község, ott ezt a feladatot továbbra is a legeltetési bizottság végzi. Ott ahol a legelő és apaállatgazdálkodást a tsz veszi — vagy vette- át, — a legelőre kihajtott háztáji és egyéni állatok után a helyi viszonyoknak megfelelő összegű fűbért kell befizetni a tsz-pénztárába. Bár a rendelet a fübér arányok megállapítására nem tér ki, helyes ha a termelőszövetkezet a háztáji állatokra és az egyéni termelők állataira azonos összegű fűbért vet ki. A legtöbb panasz éppen ezzel kapcsolatban hangzott el. Baranya megyében is igen sok községben kettős fűbért állapítottak meg. A háztáji állatokra kivetett fűbér sok helyen még a felét sem teszi ki az egyéni állatokra kivetett fűbémek, illetve az egyéni állattartók jószágaira igen magas fűbérösszeget szabtak meg. Ebből az következik, hogy az egyéniek minden áron szabadulni akarnak jószágaiktól s ebből a népgazdaságnak nagy kára származhat. A kettős fű bérkivetés tehát igen káros és helytelen. A termelőszövetkezetek a háztáji és egyéni állatok után beszedett fűbért kizárólag a legelők karbantartására és az apaállatgazdálkodásra használhatják fel. Az így befolyt összegből kell biztosítani az apaállatgondozó és pásztor fizetését stb. A termelőszövetkezetnek a legeltetési bizottsághoz hasonlóan bevétel kiadási költségvetést kell készíteni és azt a községi tanács- végrehajtó bizottságával jóváhagyatni. A legelő és apa- állatgondozást a tsz közös gazdálkodásától teljesen függetlenül kell kezelni s az ebből befolyt pénzösszeget más szükségletre — gépvásárlás, állatvásárlás, előlegosztás stb. -— nem szabad felhasználni; Abban a községben ahol továbbra is legeltetési bizottság működik, ott a tsz a közös állatállomány részére elkülönített legelőrész után természetesen fűbért tartozik fizetni a legeltetési bizottságnak, kenti, akkor olcsóbban állítja elő a tejet, vajat, húst, tojást stb. A takarmányozás költségeit pedig elsősorban úgy csökkenthetjük, ha a takarmányban csak annyi keményítőértéket és emészthető fehérjét adunk, amennyit az állat faja, neme és hasznosítása megkíván. Másodsorban pedig úgy, ha az állatokat a legolcsóbb, tehát egységnyi területen legnagyobb tápértékét adó takarmányokkal etetjük. Érdemes összehasonlítani néhány takarmányt. Míg az igen kedvelt és szívesen termesztett őszi árpa egy holdon átlag 1252 kiló keményítő értéket és 128 kiló emészthető fehérjét ad, addig a szemeskukorica ugyancsak egy holdon 1638 kiló keményítőértéket és 122 kiló fehérjét terem. Hasonló az arány a takarmányrépa és a silókukorica összehasonlításénál is. A siló- kukorica egy holdon 1133 kilogramm kemény ítőéntéfckel ad többet, mint a takarmányrépa. A kukorica az állat szempontjából elsősorban hizlaló takarmány, amellett a szarvasmarhától a baromfiig minden nemű és korú állat igényli. A tehén évi abrak- szükHégletének például 50 százaléka a kukorica, a hidegvérű lóé 97,—, hízómarhóé 78,—, a hízósertésé pedig 60— 70 százalék. A kukorica tehát minden állatfajnál főtakarmány, s ezért az abrakkeverékben minden más szemestakarmánynál nagyobb százalékban szerepel. A silókukorica (zölden és besilózva egyaránt), viszont a tömegtakarmány oknál viszi el a pálmát. Legnagyobb jelentősége mégis a tehenészetben van, éspedig az, hogy etetésével — értékes béltartalma miatt — az alaptakarmányt jóval magasabb tejhozamra lehet beállítani s így jóval kevesebb pótabrak szükséges. Ebből tehát az következik, hogy csökken a tej önköltsége. A siló- kukorica szila?« etetése különösen gazdaságos és az állatoknál étrend! okokból is előnyös. Hízómarháknál a hizlalás első harmadában a szárazanyag-szükséglet 55 százalékát, fejősteheneknél és növen- dékmarhá'knál a szárazanyag- szükséglet 50 százalékát lehet szilázzsal fedezni; Száz üsző egy gondozó Megjött végre a SZéP idő! A termelőiszövetkezetekben szinte mindenütt hozzáláttak az építkezéshez. S itt mindjárt szembetalálták magukat a nagy kérdéssel: hogyan építsük meg az istállót, hogy az egészséges és olcsó legyen, s benne az állatok gondozása ne vegyen igénybe sok embert, a költségek ne emésszék el a haszon zömét. A favázas istállókról már sokat írtunk, most egy lépéssel menjünk tovább, nézzük meg, hogyan lehetne az új istállókban az állatok nevelését egyszerűbbé, olcsóbbá tenni. A Be- remendi Állami Gazdaság szabad tartásas üszőne velősét mutatjuk be. A régi, talán már másfél évszázados istálló két hatalmas ajtaja — inkább kapuja — tárva-nyitva. Az ajtóban felfelé kell lépni, mintegy 30 centiméteres az épületben a trágya. Hajta friss alom. Az. istállóban szabadon kószálnak, fekszenek, kérődznek az iii’zők. Szemrevaló jószág mind. Szőrük fénylik a tisztaságtól, jó kondícióban vannak, szinte sugárzik róluk az egészség. — Októbertől májukig tartózkodnak nálunk — mond|i Nagy Lajos állattenyésztési brigád vezető —, illetve nem egészen pontosan jgy. meet be előbb lösznek héthónapos vemheseik, az előkészítőbe kerülnek. — Látom, csodálkozik! a vastag trágyarétegen. Kérem nálunk a legnagyobb hidegben is nyitva vannak .az ajtók, a trágya melegít. így a fekvő állatok sem fázhatnak fel. — Mikor szokták kihordani? — Amíg benn vadnak az üszők, addig kétszer, s aztán amikor már kimentek a legelőre. — Közismert, hogy a jószág belefek’zik a trágyájába. Mivel magyarázza, hogy ezek mégis ilyen tiszták. — Hát kérem, nemcsak a disznó okos állat, hanem az üsző is. Sohasem fekszik a trágyájába, ha máshová is fekhet. Már pedig mi naponta bőven almozunk, tehát van száraz fekhelyük. Nálunk nem talál sem rühes, sem tetves állatot, pedig nem pucoljuk őket. Tet.vesedés ollen Matu- doroztuník ugyan, bár nem veíttünk észre rajtuk semmit. Az Istálló előtt tágas kifutó, szemben lévő oldalán egymás mellett egy sor falsiló. Amikor az állat megéhezik, idejön és annyit eszik, amennyit akar. Naponta Öt~zör-hatszor is Itt látni őket, persze, van, amelyik csak háromszor jön ki. Reggel hatkor kezdenek szállingózna, este hétkor pedig már csak ritkán jelentkezik egy-kettő. A Slloetetest igen elmésen oldották meg. A két fal közé a szllázs elé talpas favályút tettek, a vályú fölé gerendát. Az üszők, maguk előtt toljak a vályút, ahogy a szi- lázst fogyasztják. A lehulló szilázs a vályúba esik, a lábak aló nem kerülhet "takarmány, tehát nincs pocsékolás. nincs tiprás. — Esőben is ide kijönnek? — Igen. Ilyenkor rövidebb ideig maradnak és többször jönnék. — S nem fáznak meg? — Kérem, két év óta egyetlen egy beteg jószágunk nem volt. Azaz, hogy egyik üszőnknek kérődzési zavarai voltak, semmi más. — Itt szabadon kószál a jószág, nem szoktak verekedni? — Hát ez bizony előfordul. Jövőre azonban már csak szarvtalanított üszők kerülnek ide. Kissé furcsák, de meg lehet szokni. — Természetesen üszőket nem lehet csak szüázsson tartani. — Igen, kapnak naponta négy kiló szénát (két kiló pillangóst. két kiló rétit), a kannak másfél kiló ábráién i \ Szilázst szabadon esznek, utólagos számítások szerint naponta 18—25 kilót szoktak fogyasztani. — Mikor abrakoltatnak? — Reggel hatkor és este hatkor. Ekkor kapják a szénát íb. A vizet hamarosan be* vezetjük az istállóba, aztán akkor isznak az állatok, amikor akarnák. Nyalósó van annyi, amennyi kell. Futort az abrakkal kapnak. Az abrak összetétele: 30 százalék búzakorpa, 30 százalék árpa- dara. 40 százalék napraforgó és szója. Az abrakot a vályúba önti az etető az abrakoló istállóban, aztán egyezerre engedi be az állatokat. — Hány gondozója van ennek az ötvennél is több üszőnek? — Csodálkozni fog — csak egy. S mint látja, az állatok mégis rendben vannak. Száz üszőt szoktunk egy emberre bízni. A gondozó minden munkát elvégez, csupán a szénét szállítják neki az istállóhoz. — S végül, hogy a dolog velejére tapintsunk, mi a haszon az egészből, mennyiért állítanak elő ezzel a módszerrel egy kiló súlygyarapodást? — Februárban például 23 kiló 65 dekát szaporodtak. A terv 17 kiló volt. Egy kiló 15.00 forint áru tekarménybp került. A terv 17,35. Egyszerű^ olcsó, jó és főleg gazdaságos tehát a beemendlek Uszőnevelást módszere. E módszeré a Jövő, célszérű átvenni. (Báling)
