Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-26 / 97. szám

»to. Április 26. NAPLÓ 3 Német kereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba Belkereskedelmi küldöttség érkezett hazánkba a Német demokratikus Köztársaságból. lourt-Heinz Merkel kereske- lelem- és ellátásügyi minisz- er vezetésével. A küldöttség nagyarorszégi látogatása során negismerkedik legkorszerűbb kereskedelmi és vendéglátó­pari létesítményeinkkel; Meg- ekintik legújabb szaküzletein­ket, áruházainkat, majd a ma­lar kereskedelem vezetőivel két ország közötti belkeres­kedelmi és választékcsere-for- alom további bővítéséről tár- yalnak, A BM KISZ-szervezetek I. művészeti fesztiválja A Belügyminisztériumhoz tartozó szervezetek kultúr- csoportjai több hónapi kemény munka után szombat és va­sárnap döntötték el ki a leg­jobb közülük. Megyénket a nagyszabású fesztiválon képviselte a rend­őrség tánczenekara, a határőr­ség kultúrcsoportja és a du- naszekcsői önkéntes tűzoltó testület tánccsoportja; A kétnapos fesztivál egész műsorát nem is lehetne ismer­tetni, mert igen sok volt a részvevő. A pécsi szereplők — azok is, akik nem értek el helyezést —* megérdemlik, hogy ismertessük műsorukat, mert szereplésükkel elégedet­tek lehetünk. A pécsi rendőrség zenekará­nak szereplése joggal váltotta ki a nézők elismerését. Tánc­zenekaruk főleg összeszokott­ságával tűnt ki a többi zene­kar közül és megérdemelten lettek a debreceniekkel együtt az elsők. Az előadott számokat jól választották meg és ami a legfőbb, nagy sikert arattak. Igen letörtek a dunaszekcsői tánccsoport tagjai, mikor meg­tudták, hogy nem értek el he­lyezést. Nem győztük magya­rázni. hogy nincs okuk arra, hogy elkedvetlenedjenek. Az eredmény amit elértek, (mert Hogyan lehet többet termelni egy hold földön? (8J A vetőmagtermesztés, annak linőségi és mennyiségi növe- ise igen fontos tényezője a írmésátlagok emelésének. Az, ogy az állami gazdaságok és írmel őszövetkezetek 20—25 sázalékkal magasabb termést rtek el kalászosból, az abból ! adódik: az állami gazdasá- ok és termelőszövetkezetek agyobbrészt nem szokvány, anem kiváló minőségű vető- lagot használtak; A kukoricatermesztésben a nagy termésátlagot elérő or­szágok annak köszönhetik ugrásszerű termésnövekedé­süket, hogy a különleges belső értékű és jó minőségű hibrid-vetőmag használatát általánossá tették, nnek köszönhették az Ame- ikai Egyesült Államokban zt, hogy 15—20 év alatt szin- í megkétszerezték a kukorica írmésátlagot; E tények is azt mutatják: a »tőmag kérdésével, mint alap ető agrotechnikai kérdéssel bmolyabban kell foglalkoz­unk. Olyan rendszert kívá- unk kialakítani, Hogy a kalá­csok vetőmagját legalább égyévenként jó minőségű, lemesitett vetőmagra cserél­essük ki; A burgonya vetésterületének mintegy 7 százalékára adunk •i évente jobb minőségű vető- uniót. Ha a termelőszövetke- et ennek termését szelektálja, linden évben meg tudja ter- lelni a saját vetőgumóját, elentős javulást kell elér­ünk a lucerna-, és vöröshere- etőmag termesztésében is. gyrészt azért, mert ez igen 'védelmező termelési ága a -fmelőszövetkezeteknek, más­észt azért, mert jelentős lennyiségű lucerna és vörös- lere-vetőmagot tudunk kül- ildön eladni. Őszintén meg ell azonban mondani: a lu- >ma értékesítése megnehe- iilt, mert elég nagy az aranka irtőzöttség és vöröshere mag- ll eléggé kevertek Ma már a Üágpiacon három százalékon ■elüli vöröshere-maggal fer- izött lucernát nem lehet meg ■lelő áron eladni. Éppen ezért ba kell törekedni, hogy ki­ttjük lucernáinkból a vörös ^rét, a vetésekhez vöröshere- v-ntés lucernamagot használ-1 "k fel. A lucerna kártevői is nagy űrt okoznak. Legveszedelmé- ■bb növényi kártevője, az fánk a is nagy kiesést okoz. A különböző lombkártevők "•ente mintegy 8—10 mázsa! énát tesznek tönkre holdan-‘ int. A magkártevők: a lucer‘ 'Poloska, a lucernabimbó gu-r kslégy, a lucerna magormá-í 'Os — a lucernamagvak' integy 50—90 százalékán •sztífják el. Ezért van azj gy 10—40 kiló magot tudunk! nk holdanként fogni, holottc »gyénkben minden adottság« »gvan ahhoz, hogy másfél« úzsát is terméljünk holdan-c ír>t. Ha ezt megtermelnénk, e :t jelentené: a széna termés^ euett a termelőszövetkezeteké 'Idánként mintegy 4000 fo-ij ut többletjövedelemre tehet-^ ^ szert. Persze abban az' ^tben, ha megfelelő módon ij 'dekeznek a kártevők ellen. ^ védekezés biológiai úton»' bszerű bogárfogással is tör-( •«ét, de ha így non «kerüli száz százalékosan védekez­nünk, akkor az első kaszálás után 8—10 HCH-tartalmú szert szórjunk ki holdanként a tar­lóra. így 100—150 forintos ki­adással több ezer forint érté­kű többletszéna termését ta­karíthatjuk be. A magkártevők éllen ugyan­csak a bogárfogóval, kémiai úton pedig MELIPAX-szal védekezzünk. Ez a szer a mé- hekre ártalmatlan, a lucerna kártevőit pedig kipusztítja. 14—16 kiló ilyen szerrel meg lehet menteni az egész mag­termést; Pillangós takarmányaink egyik legnagyobb ellensége az aranka. Szára a gazdanövény­re erősen rátekeredik és elvon­ja a tápanyagot a gazdanö­vénytől; Az aranka irtása kötelező, ennek ellenére mégis alig védekeznek e veszedelmes kártevő ellen. Pedik Kresonit E. 0.5 száza­lékos oldatával hozzáadva 0,25 MAVEPONT, kitünően véde­kezhetünk ellere. E szerek al­kalmazásával biztonságossá tehetjük lucematermésünket. Hasonló a helyzet a burgo­nyánál is. Itt jobbak lehetné­nek a termések, ha megfele­lően védekeznének egyes kár­tevők, betegségek ellen. Tud­valévő, hogy a burgonya egyik legfontosabb élelmezési takar­mány és ipari növényünk, amely az utóbbi években or­szágosan leromlott. Nálunk a burgonya leromlá­sát főként a virus-betegsé- gek és kivételes esetekben egyes gombabetegségek okoz zák. A leggyakoribb virus a burgo­nya egyszerű mozaikvirusa, de elég gyakori a súlyos mozaik, a levélsodródás és a több más burgonya-virus is. Párás, me­leg nyarakon nagy károkat okoznak ezek a virus-betegsé- gek a burgonyában; A burgonya leromlása éllen elsősorban következetes szán­tóföldi szelekcióval lehet véde kezni. Ennek érdekében már a burgonya kikelése után meg kell kezdeni a pozitív és ne­gatív szelekciót. Ilyenkor je­löljük ki azokat a táblákat, amelyekről a gazdaság vető­magot akar fogni és a szelek­ciót itt hajtsuk végre elsősor­ban. Az első szelekciónál távo­lítsuk el a beteg töveket, majd egy későbbem pozitív szelek­ciónál jelöljük meg pálciká­val az egészséges töveket. A legegészségesebb töveket érés­kor külön szedjük és tároljuk. Ezt a munkát egy-két tsz-tag elvégezheti és ezzel holdan­ként több ezer forint értéket menthetnek meg.­a tűzoltók között elsők let­tek) egy önkéntes műkedvelő csoporttól igen szép eredmény. Az előadott Siófoki csárdást jól táncolták és nem az ő hi­bájuk, hogy a kis színpad szem mel láthatóan megtörte len­dületüket. Ha igy folytatják, akkor munkájuk eredménye nem maradhat el. Ritkán lehetett kultúrverse- nyen ennyi jó szavalatot hal­lani, mint a BM-fesztiválon. A zsűrinek nehéz dolga volt, mert a sok jó közül kellett megállapítania kik a leg­jobbak. Nagyon örültünk, ami­kor megtudtuk, hogy itt is ba­ranyai siker született. A duna­szekcsői önkéntes tűzoltó tes­tület tagjai, Kővári Magdolna, Komját Aladár: A proletár ha­talmat megölni nem lehet c. versével a harmadik helyen végzett. A hosszú verset igen meggyőzően, olyan dinamiká­val adta elő, hogy nem volt kétséges; jó helyezést ér el. A pécsi határőrök szereplé­se szintén nagy sikert hozott. Két első és két második he­lyet szereztek. Az ő műsoruk megérdemli, hogy többet fog­lalkozzunk vele így azt majd külön is értékeljük. Nagy közönségsikere volt még a veszprémi tűzoltók szín­játszóinak. Sós György: Három kívánság c. darabját adták elő. Viszonylag kevés színjátszó csoport indult és valóban a veszprémiek megérdemelten let tek az elsők. Olyan kiforrott egyéni szereplőkkel rendelkez­tek, hogy minden túlzás nél­kül mondhatjuk messze a leg­jobbak voltak. Ritkán hallható szép hege­dű szólót hallhattak a feszti­vál nézői. A Légvédelmi Pa­rancsnokság állományába tar­tozó Farkas László honvéd já­téka ritka élményt jelentett. Két papig tartott a nemes vetélkedés. Különösen a bara­nyai együttesek játékát figyel­tük, hiszen szerettünk volna minél több sikerről beszámol­ni. Az a véleményünk, a vá­rakozásnak megfelelően szere­peltek megyénk belügyi ala­kulatai és testületéi, mert több első helyezéssel és értékes díj­jal tértek haza Pécsre. j Gógí Tulipánországban Pécsi Kertészeti Vállalat bicsérdi faiskolája — írták a táblára. Valóban, rengeteg itt a csemete. Több százezer, a dísz- és gyümölcsfából — egész erdő. De ki tud a fákra gon­dolni, amikor ennyi virágot lát? Egész tenger és felséges illat Tulipán, viola, gladiolus, aztán megint tulipán. Holdszám tu­lipán. Ha elémtoppanna egy hol­land kislány, kunkorodó orrú facipőjében és elálló főkötő­jében nem is csodálkoznék. Ehelyett egy izig-vérig városi öltözékű fiatalasszony lép elő. — Horváth Sándorné mező- gazdasági mérnök vagyok — mutatkozik be, és kizökkent az álomvilágból. Elindulupk a tu­lipántáblák felé. Úgy jár-kel a virágok között, mintha gépeket mutogatna egy üzemi látogatá­son. Számára ez mindennapos világ. Micsoda tulipánok! Rőt­vörös, égőpiros, rózsaszín, cirmos — egész szinorgia a pi­rosból! Festő legyen a talpán, aki;;. — Tizenkét színárnyalat van belőle — közli a szakember odmahiÁá&ói pttem... ? Joviális bocsit tekintem Síében állandó csodálkozás dl, ómintha nem is hinne a ize­imének. Fekete, csontkeretes szemüvege különös nyugalmat 2és tekintélyt kölcsönöz a cson- ítos arcnak, s címét az útleve­léből olvasom: Georg Hoff- imann, Pensylvania állam, Ell- íwood City. Amíg a válaszon gondolko- hdik — mert néhány magyar iszót már csak a fiatalkori em- élékezetből tud visszahívni — 6eszembe jut, hogy mennyi t mondandó, mennyi hangulat §és közlési vágy megrohanja milyenkor az embert. k Meghatódva mosolyog, egy- ? kérdés után mintha a gyanú fis megrebbenne a szemében, Ide ha valaki sok szépet, jót, fdicséretest akar hallani erről fáz országról, Pécsről és Uj- ypetréről, az csak Hoffmann 3György álmélkodó lelkende- fzéseit hallgassa meg. ? — Tudja — vág nevetve a fszavamba — hoztam magam- frnal egy pár sárcipőt. Gondol­jam, Ujpetrére megyek, s ha lesik az eső, megkímélem a fcipőmet... de hát nem kellett, Imert járda van. Hoffmann György még az ^első világháború előtti évek­ében, 1911-ben hagyta el Szülő­ihazáját, tagjaként annak a ínépnyomorból fakadt „mozga- llomnak", amelyet József Atti- íki keserű haraggal kiáltott a Ivilágba: „Kitántorgott Ame- srikába másfél millió nemze­ttünk”. t — Pécsen voltam szabóinas, irövid ideig mint segéd is dol­goztam, majd behívtak kato- j nának. Amikor leszereltem, ?láttam, hogy itt nem sok jó fterem a munkásember számá­rra, nagyon nehéz volt a meg- jélhetes. Sokan mentek akkor f Amerikába.;; J Először Dél-Amerikába ván* dorolt, Buenos Airesben élt tizenegy évig. Megnősült, kin­ti magyar lányt vett el felesé­gül. S ezért van, hogy a félév­százados távoliét ellenére is meglepően jól, gördülékenyen beszéli a magyar nyelvet. Nem párásodik be szemüve­ge a visszaemlékezések nyo­mán, de mélyet sóhajt. — Nagyon vágyódtunk ha­za, de akik az első világhábo­rú után Magyarországról ki­jöttek, mind elriasztottak. Mondták, hogy nagy a nép­nyomor, nincs munka ■.. Na­gyon sok rosszat mondtak, az­tán átköltöztünk, először Cle- velandba, utána pedig Ellwood City-be, ahol a feleségem ro­konai laktaik... Aztán telt az idő, mire valamennyire is talpraálltunk, jött a második világháború, megint csak nem jöhettünk, majd a feleségem hosszú betegsége következett... s tavaly meg is halt szegény. Eltwood City Pitts­burgh közelében van, Hoff­mann György évtizedeken át eQV férfiruha üzemben dolgo­zott. ötven éve nem volt itthon, a szülőhazájában, a szülőfalu­jában. A sárcipő dolog már valamennyire is érzékeltette, hogy vajmi kevéssé lehettek derűs elképzelései az itthoni állapotokról. Egyrészt a fél­évszázaddal ezelőtt magával vitt személyes élmények, más­részt pedig a tengerentúli, egyoldalúan elferdített újság- és dlsszidens-híradások aggo­dalmat szültek benne: milyen is lehet itthon? Itthon, mert a haza, a szülőfalu fekete rögje, a ház, a megvénült, ősz isme- rősők, gyerekkori játszópajtá­sok, a testvérek — ez együtte­sen mindig csak az igazi ott­hont jelenti. — Nem gondoltam, hogy ilyen kiépített... — mondja s amikor az amerikai újságok és magyar disszidensek közlé­seiről kérdezem, irónikusan mosolyog, majd megint csak hozzáfűzi: — Nem, nem gon­doltam, hogy itt ilyen jó az élet. Körülbelül hatezer kilomé­tert utazott, s ötvenesztendős világlátottsággal sóhajtja az elismerést, amiben azért van egy kis sóvárgás is. A pécsi városnézés közben kíváncsian, mohó érdeklődéssel szemléli a háztömböket, tereket, utcá­kat, s néha csodálkozva, hitet­lenül felkiált. — Ez a kórház akkor még nem volt... Honnan került ide ez a rengeteg új palota?... Milyen elengánsak az embe­rek, hová lettek a rongyosok? Fényképre illő ez a két. csontkerettel övezett cso­dálkozó szem, ahogy végig­suhint a városon, s amely szinte hasztalan keresi az inas­korabeli évek nyomait. Néha felfejiez egy-egy régi, falba- vésett cégfeliratot, s mint az áradó folyam — hömpölyög benne az emlékezés. Később váratlanul hozzám­fordul. — Tudja, nagyon őrülök, hogy a testvéreimet megláto­gathattam, igazán olyan bol­dogság ez nekem, amire hosz- szú éveken át vágytam, de ami ebben az országban meg­változott!? ,.. Pestet is meg­néztem. Olyan ott a forgalom... KözbeszóMdt mórt látom. tényszerű megállapításával és a fehér tulipánokhoz invitáL Azután a lilák következnek. Egyik tábla a másik után. Új táblához lép: — Látott ilyet? S két ujja közé fogja a tu­lipánfejet. Most már nemcsak szakember. Több ennél. A gyönyörködő asszony, aki bele­feledkezik a magateremtette világba. A tulipán rabja, amely legyőzte benne a hétköznapok szürkeségét. Fekete tulipán ez. Inkább sötétbordó, de messziről mély­feketének látszik. Két ujja között tartja még, aztán egy hirtelen mozdulat­tal letöri a fejet. Utána a má­sikét, a harmadikét..; Pattog. Elhülve nézem a barbár kéz munkáját. Olyan egykedvűen tördeli a tulipánok ékét. mint­ha száraz mákfejet szedne. — Az asszony rámnéz és felkun­cog: — Mit csodálkozik? Le kell tömi! így erősödik a hagyma! S még mindig mulatva — mert minden látogató nagy szemeket mereszt ilyenkor — elújságolja: nem a virágért ül­tetik a tulipánt Abból csak ötvenezer szál fogy el évente a pécsi piacon. A hagyma az érték, egy forint ötvenet. sőt: egyhetvenet is adnak a szép­ért. Negyedmilliójuk lesz az idén belőlev Csehszlovákig |NDK, Szovjetunió, Finn- és Svédország — fél Európa is­meri és dicséri a pécsi tulipán jó hírét M. L. Május 15-ig megalakul az alkalmi dolgozók pécsi szövetkezete Ankétot tartottak hétfőn délután a KIOSZ székházban, amelyre negyvenöt pécsi alkal­mi munkást hívott meg a Kis­ipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége. Az anké- ton az Alkalmi Dolgozók Szö­vetkezetének megalakításáról tárgyaltak. A megjelent 45 al­kalmi munkás közül huszon­kilencen kérték a szövetkezet mielőbbi megalakítását. A KISZÖV vezetői úgy ha­tároztak, hogy május 15-éig megalakítják az új pécsi szö­vetkezetét. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Ta nácsa a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevé­kenysége és a szocializmus épí­tésében végzett eredményes munkája elismeréséül. 60. szü­letésnapja alkalmából a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta Kö­ves Andrásnak, az Állami Biz­tosító vezérigazgatójának. A kitüntetést hétfőn Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke nyúj­totta át, hogy keresi a szavakat, segí-' teni akarok. — . ..Amerikai méretű? \ Bólint. 1 — Láttam olyan utcasarko-' kát, nem tudom már, hogy\ melyik is volt az egyik meg a. másik, de oda több nép márt nem fért volna... Meg aztán i az autóbuszok! Ujpetrére < autóbusz? Villany Ujpetrén!> Hát ez... igazán, szóval nems is gondoltam volna. Hoffmann György járt Pes-; ten, Pécsett, Ujpetrén, s még', néhány baranyai faluban,i ahol rokonai élnek. Emlék-, szem, még a felszabadulási utáni falujárás lázas izgalma-! ban, élményeiben ragadt megi bennem egy dunántúli, térdigl poros, petróleumlámpás, me-' zítlábas falu képe. A múlt‘ nyáron véletlenül ismét elju-l tottam oda. Vasárnap délutáni volt. a ma már szokássá lett< ,,divatbemutatóval” egybekö-• tött korzóval, motorkerékpá- ■ rokikal, kerékpárokkal, nagy-‘t üzemi mezőgazdasággal és' hetvenhét új családi házzal • Utána megírtam a falu tizen-jj három esztendős változását. \ Hoffmann György hamaro-’ San visszatér Ellwood City-be, l mert félévszázad alatt kiala-t kult életkörülményei odakötik, ^ de én azt hiszem, valamit e‘ nagy csodálatból, amit itt ta-« pasztáit nálunk, elvisz oda is.’ Az újpetrei autóbuszokat, aj villanyt, a „divatbemutatókat”,e az evés-ivásak gondtalan han-’( gulatát, a hírt rólunk. Ha nem j is ír újságcikkeket szülőhazai j látogatásáról, de biztosan el-, mondja. Mint szemtanú. S V1SS5(1VISZÍ d sárcipő- { két is, tisztán, a gondos Ell-l wood City-i becsomagolásban,t amelyekre 1960-ban a magyar-1 országi falvakban nem voltt szükség, Thiery Árpád ^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents