Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

I960. ÁPRILIS 24.

NAPlrt

3

Négyzetes vetés 318 forint napi kereset

r:;

— Biztos! — válaszolják kórusban. — Jó a vetőgép és különben is: nagyon vigyáztunk. Olyan egyenesnek kell ennek lenni, mint a lénia! Szóval — folytatja az agronómus a számolgatást — az öt forint prémium 125 forintra rúg a huszonöt holdnál. 193 meg 125 — majdnem 320 forintot keres a mi traktoros barátunk egy nap alatt! „Kicsi összeg“ ugye?

— De így nem, ha ennyit beszélgetünk! — mondja a traktoros nevetve. — Vagy négy holdat vetettünk volna el ez idő alatt. Gyerünk, mert „fröccsöt“ kapunk! — pillant aggodalmasan az alacsonyan szálló fekete fellegek felé.

Felbúg a traktor, magasba emelkedik a vetőgép és eltűnnek az irdatlan táblán.

Magyar László

Halkan zúg a piros Belorusz Bicsérd határában. — Sárgo- molyagok potyognak a vetőgép hajtókerekeirőL Egy középkorú, szemüveges férfi előrekiált a munkatársának, hogy tartsa feszesen a drótkötelet. Kukoricát vetnek a Zöld Mező Tsz-ben, méghozzá négyzetesen.

A tábla végén megállnak. Kapási Sándor traktoros lekászálódik az ülésről és beszédbe elegyedik Ribarits Ist- vánnnal, a szentlőrinci gépállomás fiatal agronómusával. Hideg szél fúj a Mecsek felől, de nem törődnek vele. Megszokták,

— Hány hold van még? — érdeklődöm tőlük.

— ötven — válaszol az agronómus,

— Az első nap sikerült a legjobban, Huszonhat holdat vetettünk el — így a traktoros.

—• Másnap huszonnégyet.,.

Huszonhat holdat! A múlt héten beszélgettem a Szentkút pusztán vető traktoristával. Panaszkodott, hogy egy nap alatt csak tíz hold néhányszáz négyszögölet tudnak négyzetesen elvetni,

Amikor elmesélem, a traktorosom felnevet. Azt mondja, ő sem hitte volna, hogy ilyen jól megy. Majdnem ujjat húzott a gépállomás igazgatójával. Nem akart kijönni. — Most? Vissza sem menne! Remek ez az SZKG 6-os vetőgép.

Igazat mond: a pápai traktorosiskolán már találkoztam ez zel a munkagéppel. Azt mondták a szakemberek: a világ legjobb négyzetes kukorica vetőgépe. Lepipálta az amerikait

is.

— No, és a tábla! Az sem kutya ám! — szól közbe a szemüveges ember. — Ezerkétszáz méter hosszú.

Több mint egy kilométeres tábla? Hitetlenkedve pillantok végig az asztallap simaságú 160 holdon. Megszámolom a villanyoszlopokat, még egyszer megmérem a távolságot: valóban több mint egy kilométer.

— Jól mondja, sokat jelent ez is! — hagyja rá a traktoros. — Tizennyolc—tizenkilencet fordulok egy nap alatt, és megvan a huszonöt hold.

Palkonyai képek

M

eszel, söpör, takarít az egész falu. De nemcsak vasárnap, mert Palkonyán nagyon komolyan veszik, hogy beneveztek a megyei tanács által meghirdetett tisztasági versenybe. És éppen ezért nemcsak „sátoros ünnepeken”, hanem minden nap előkerül a rnryseprő meg a meszelőfa a kamrából és csinosítgatják házaikat. Minden bizonnyal megint az elsők között lesznek. *

A kultúrház átalakítására

" az 50 ezer forint köz- ségfejles/.lés mellett, iermésze- tc-on. jelentős társadalmi mun kát 's felhasználnak. A segédmunka javarészét, a fuvarozást, kitermelést, a lakosság vállalta magára.

>:•

D ár igen jó a járdarend- ° szere a községnek, mégis az idén mintegy 250 méteres szakaszon javítanak járdák E..zel a tanács azt akarja elérni, hogy az állomástól £ falu legvégső házáig „szára: lábbal” közlekedhessenek £ palkonyaiak«

Óriási teljesítmény három embertől. (Ennyi kell a négyzetes kukoricavetéshez. Az agronómus csak látogatóban van itt.) Lóval és közönséges vető- géppel csak 4 holdat lehet elvetni egy nap alatt, és az is három embert kíván. S ami a lényeg: az nem is négyzetes. Nem lehet keresztbe kasul járni a traktorral.

— Hát ez a nagyüzem — összegezi elégedetten a traktoros a beszélgetést. — Itt lehet keresni kicsit., s.

— Kicsit? kérdi az agronó- mus tréfás iróniával. — Nyolcvan forint a műszaknorma 10,3 holdra. A huszonöt hold napi átlag ennek több mint kétszerese. Ez 193 forint 60 fillér. Hozzájön még az öt forint kelési prémium ,::

— Mi a kelési prémium?

— Ezt is a gépállomás fizeti a traktoristának. Ha a kukorica jól kel, és valóban négyzetes lesz, öt forint prémium üti a traktoros markát minden hold után. Huszonöt hold nál ez ..:

— És biztos, hogy jól kel?

Dr. Münnich Ferenc látogatása a herendi norce'ángyárban

Dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja ellátogatott a herendi porcelán- gyárba. A látogatásra elkísérte Bakos István, a Veszprém megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A kormányelnök megtekintette a gyár munkáját és elbeszélgetett a dolgozókkal.

Gáspár Sándor visszaérkezett Helsinkiből

Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja a budapesti pártbizottság első titkára a Finn Kommunista Párt kongresszusának befejeztével visszaérkezett Budapestre.

3000 embernek biztosít munkalehetőséget, automatizált szállítása lesz a gesztenyési aknának

A komlói Gesztenyésben álló két hatalmas aknatorony köi-- nyéke még hepe-hupás, a dombtető építőmunkások hang jától zajos. A két akna mélyítése 1952-ben kezdődött el és 1957-ig tartott.

Hogyan lehet többet termelni egy hold földön?

Előreláthatóan a két új akna a Komlói Szénbányászati Tröszt bányaüzemeinek jelenlegi termelését véve alapul a mostani termelés 60 százalékát szolgáltatja. A tervek szerint a bánya mélysége eléri a későbbiekben az 1050 métert Az új bányaüzem 3000 embernek ad munkalehetőséget. —• Képünkön: épül a szállítóakna második gépháza,

.«befit ez ej kiüd"

tóm, mindig eszembejutnak a zsellérlakások, a tanyai kisgyerekek, a zsíros pempők, a rongy cuclik, meg a rágott dohányból készült mikotinos cucli, amitől elká- bult a gyerek, hallgatott .. i

— Sokan nem tudják, miért örültem ón olyan gyermekes örömmel ennek a szép épületnek, még a fűtőtestnek is. Mert én láttam a tanyákon, beomló kemence- padkákon dideregni gyerekeket. És ma olyanok itt a gyerekek, hogy mindegyik megilleti a régi idők nagy dicséretét: „Olyan mint egy nagygazda gyereke“.

Mária néni sok „egykét“ látott. Kemény hét esztendőt töltött az Ormánságban. Képzeljék csak el, mit jelentett húsz évvel ezelőtt védőnőnek len ni a nagygazdás, büszke ormánsági falvakban.

Az előző védőnőt úgy seprűzték ki a faluból. Mindent egy nap alatt akart megváltoztatni — meséli nevetve. — Nem sikerült se neki, se nekem. Segíteni azonban mégis lehetett.

Menyecsketemető. Döbbenve olvastam az ormánsági temetők névtábláit... Istvánná... Já- nosné szül, ilyen, vagy olyan Ilonka,

éli 19—20—21 értendőt Ilyen fiatalon? — tűnődtem. Aztán megtudtam az öregektől, hogy hogy a vagyonnak ,.mindenáron“ együtt kellett maradni. A menyecskék fiatal életét pe dig elvitte a „zsálya, meg egy kis kenyérver ága1

— Mindig csak a gyerekekkel törődött Mária néni?

— Az ember mindig ott segít, ahol bajt lát. Falusi védőnő koromban gyakran már hajnalban kint jártam a mezőn és ki- boríttattam az aratóknak főzött, férges, avas ételt. Mondták is, hogy ne ártsam magam az urak dolgába, mert ráfizethetek. De nekem ez hivatásom és az ember szívének nem lehet parancsolni. Az én hitem a gyerek, a tisztaság és a szeretet — mondja búcsúzóul.

Amikor becsuktam magam mögött a bölcsőde kapuját, visszanéztem. Az ajtón egy felirat állt. Nem az, hogy az ajtót tessék becsukni, hanem, hogy „A gyerekek és a virágok fáznak, az ajtót kérjük betenni." És az ajtón belül, frissen zöldelltek a növények a langymeleg- ben, a gyerekek pedig vigan rúgdalóz- tak az ágyacskák- ban. Érezték az őrködő 6zeretetet.

►

► A talajerő fenntartásában-és fokozásában, mint kiegészítő trágyának nagy szerepe van ja műtrágyának is. Mezögaz- J daságunk műtrágyafogyasztása J messze elmaradt a fejlettebb \ mezőgazdasággal rendelkező

J országok műtrágya fokozásá- \ tói. Nitrogén műtrágyából I például hatóanyagban kifejezővé az NDK-ban hektáronként Í43 kilót, Csehszlovákiában 16 * kilót, mi pedig alig hét kilót Ő használtunk fel hektáronként r az elmúlt évben. A műtrágya- j felhasználás eredményei azt »bizonyítják: a nagyobb adagú

► műtrágya jelentős mértékben jnöveli a terméseredményeket. ; A múlt évben a nagydobozai Vörös Sugár Termelő- J szövetkezetben 5—6 mázsás j vegyes műtrágyahasználattal 3 az őszi takarmánykeverék át- tlagtermése csaknem a duplájára emelkedett. A műtrágyá- Őzatlan területen 101 mázsa volt Őa zöldtakarmány átlagtermés.

► A nagyadagű foszfor, káli és

► nitrogén műtrágya hatására

► különböző parcellákon 176—

► 204 mázsa zöldtakarmány teremett holdanként.

t Az is tény: az állami gazda- 3 súgok nagyrészt annak köszön- 3 hetik azt, hogy 35—40 századiakkal túlszárnyalták a meggyei termésátlagot, hogy hol- 3dánként 150—200 kiló műtrá- ígyát használtak fel.

► A növénytermesztés belterjes irányú fejlesztése feltétle- Jnül megköveteli, hogy sokkal tnagyobb gondot fordítsunk a £ műtrágya használatára. Bebizonyított tény. hogy a termés- t viszonyokhoz alkalmazkodó

fcműtrágyahasználat mázsánkként, holdanként egy-másfél

► mázsa termésátlag-növekedést

► jelent. Figyelembe véve a mos► tani műtrágya- és gabona- párakat, a műtrágya jelentős

► mértékben növeli az egységre

► termelt gabona értékét, ami ►egyben a bsz-nek jövedelem- ►iavulást i* jelent. A második

1 Léi k if

ötéves terv végére az össz- műtrágyafelhasználás eléri azt a 140—150 kilós holdankénti szintet, amit ma már elértünk állami gazdaságainkban. Ez azt jelenti, hogy az állami gazdaságokhoz hasonlóan túlszárnyaljuk mintegy 35—40 százalékkal az eddigi megyei termésátlagokat.

A talaj termőerejének fokozásában jelentős szerepet tölt be a talajjavítás és a talaj- védelem is. Megyénkben főleg az erdei kilúgozott talajokon igen nagy jelentősége van a talajmeszezésnek. Évente mint egy 1500—2000 hold meszezése szükséges ahhoz, hogy a megjavításra váró gyenge termőképességű. mészbem szegény talajok teljes értékű termő- területekké váljanak, A me- szezett talaj tágabb teret enged olyan növények termesztésének, mint például a here- félék, amelyek mészszegény talajokon gyengén díszlenek. A mész elősegíti a talaj szerkezetességének kialakítását és zöldtrágyával, istállótrágyával kombinálva jó minőségű humuszra is szert tehetünk. A meszezett, savanyú talajokon jobban érvényesülnek a műtrágyák, ezek között is a foszfor műtrágyák hatásai. És ami nem lényegtelen: a meszezett talajokról nyert takarmányok jelentős mértékben segítik az állati szervezetben a csontfejlődés jobb alakulását is.

Sok a teendőnk az eróziónak kitett talajaink megjavításában is. Szinte felmérhetetlen az a kár, amit dombos vidékeinken, a meredek lejtőkön az erózió okoz. Megfelelő agrotechnikával, a rótegvona- lak irányában történő talaj- munkákkal, a helyes növényi sorrend kialakításával csökkenteni tudjuk az erózió hatását, alkalmasabbá tehetjük a sásdi, szigetvári, pccsváradi járások meredekebb hegyoldalait m * terme jenre.-4

Fontos kérdés, hogy növel-3 ük a termelés kulturáltságát :3 szélesebb körben terjesszük el 3 íz alapvető és fejlett agro-3 . ;echnikai módszereket. Nő-» zénytermesztésünkre még saj-» ! ios az a jellemző, hogy egyes,» ‘ .udományosan kidolgozott, aj , gyakorlatban bevált termelési • , ndószereket nem alkalmazzák j i ;zéles körben. A talajerő fenn-j :artásánál, a talajerő vissza-3 , oótlásánál, a talajmunkánál, 2 í vetőmaghasználatnál, a nő-3 zényápolásban, a betakarítási 3 j nunkáknál olyan elemi hibák 3 fordulnak elő, amelyek jó 3 szervezéssel, hozzáértéssel < ; ninden nehéaség nélkül kiikü-3 izöbölhetők lennének. Növény-» termesztésünk jelenlegi hely-j setében, a belterjesség fejlesz-j lésében nem kell azonnal kü-3 [önleges módszerekre gondol- 3 ni. Összhangba kell hozni 3 azokat a termelési eljárásokat, 3 amelyek jelenleg ismertek és 3 amelyek bevezetése a jelenlegi 3 technikai felkészültségünk 3 mellett is lehetséges.

Ha a fő növényeink termelésében a termelők többsége felhasználná ezeket a meglévő lehetőségeket, anyagi eszközöket, alkalmazná a termelési módszereket, askkor termésátlagainkat nagyon gyorsan mintegy 30—40 százalékkal tudnárük növelni. Ha túlnyomó többségben elérnénk azt, hogy a kukoricát istállótrágyázott, ősszel mélyszántott talajba vetnénk, hibrid vetőmagot használnánk és biztosítanánk a megfelelő gyom- talanságot. a kapálások időbeni és szükség szerinti elvégzését, akkor a jelenlegi 14—15 mázsás átlagterméseinket egyből 18—20 mázsára tudnánk növelni. Ezt az állítást bizonyítja az a tény is, hogy a múlt évben is a gyengén és a iól gazdálkodó gazdaságok között — azonos termelési vi szonyok között — 50—60. ső sok esetben 100 százaléké kulant»* * mtlfcÜWBOtt,

Egy családanyának is sok a gondja, hát még annak, aki több mint hatvan apróságra

ügyel naponta. Nem csoda hát, hogy Mária néninek az új-mecsekaljai bölcsödé vezetőjének gyakorlatilag szinte nincs is szabadideje. Korát mégha zúdtoló elevenséggel járja a lépcsőket, intézkedik, telefonál, jótanácso>- kat ad a tapasztalat lan mamáknak, ját szik a gyerekekkel, egyszóval példás rendet tart. Valaki egyszer azt mondta: „Ebben a bölcsödében talán még a szemetet is megmossák!“

Valahogy így van. Tisztaság, rend mindenütt. Mária néni katonás ase- szony, léptei mégis puhák és a gyéretek ránevetnek, ha megjelenik. Arra a kérdésre, hogy honnan van ma is eny- nyi energiája, csak nevet.

— A véremben van ez a munka — mondja, mert ez a hivatásom. — Több mint 30 éve vagyok védőnő és ez a három évtized nagyon sok mindenre megtanított. Nézze csak — kalauzol végig az épületein. — Ez a mi konyhánk, ahol naponta literszámra főzik a tejbe- grizt, a kakaót és ahol táblaszám fogy a csokoládé. — Ha ezt a tiszta, kor•52WŰ konyhát Iá*

Jelenleg 640 méteren — egyelőre csak meddőt — bányásznak a Kossuth-akna dolgozói, előkészítik a bányát a széntermelésre. A gesztenyési új aknák szállítóberendezése teljesen korszerűsített, automatizált. A vágatokat is korszerű biztosítással látják el, a J csilléket a munkahelyre gépek viszik elektrohidraulikus továbbító berendezések segítségével.