Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

2 NAPLÓ I960. ÁPRILIS U. ' Huszonötezer forintos díjjal jutalmazzák 1959. négy legjobb kísfilmjét Az idén, Magyarországon el­ső Ízben megrendezik a ma­gyar kisfilmek seregszemlé­jét. Az elődöntők már lezajlottak a szakcsoportok maguk válo­gatták ki a tavaly készült mintegy hetven kisfilm közül azt a 17-et, amelyek a dön­tőbe kerültek. Ezek dokumen­tum- és televíziós filmek, nép­szerű tudományos filmek, rajz­és bábfilmek, illetve rövid já­tékfilmek. Ezeket három cso­portban május 7-én. 9-én és 10-én megtekinti a 12 tagú zsűri. A kisfilm seregszemle ünnepélyes eredményhirdeté­sét május 15-én tartják a film­művész klubban, a négy leg­jobbnak talált alkotást 25 000 forinttal jutalmazzák. A magyar kisfilmgyártás se­regszemléjét ezután évenkint megrendezik, s a tervek sze­rint jövőre már a híradófilmek is résztvesznek. Az idén döntő­be került, illetve díjat nyert filmeket sorozatban bemutat­ják a közönségnek; dili IIII Vállalatainknál megkezdőd­tek az előkészületek május 1. megünneplésére. Röpgyűlése- ken a dolgozók vállalásokat tesznek. Több üzemnél ünnepi dakádot és ünnepi műszakot tartanak. Az alábbiakban né­hány vidéki üzem készülődé­séről számolunk be. Mohácsi Bútorgyár A vállalat dolgozói a felsza­badulási versenyben vállalták, hogy tervükét 6 százalékkal túlteljesítik. ígéretüknek ele­get tettek, mert tervüket 108,4 százalékra teljesítették, vala­mint termelékenységi tervük 110,1 százalékos volt. Jelenleg ismét nagy feladat előtt álla­nak. Tervbe vették az újífó- mozgalom kiszélesítését, a szakmai továbbképzéseket az asztalosok és kárpitosok neszé­re, valamint a további minő­ségjavítást. s zóltál állás muíikás-miLLió,... A II. Internacionálé alakuló kongresszusán 1889-ben hoztak határozatot arról, hogy a munkásságnak is legyen meg a maga ünnepe. Ez a nap má­jus elseje. A magyar munkás­ság is magáévá tette ezt a ha­tározatot és lelkesen készült 1890. május elsejére. Az első ünnepségek előestéjén a Nép­szava így írt: „Te szóltál óriás munkás­millió, Kit hitvány bérért tested áldozád, 'Napestig öntve verítékedet, Hogy megszerezhesd — kol­dus kenyeredet!...” Az első ünnepély méltó volt az általa kifejezett eszméhez. A városligeti nagyréten tar­totta a budapesti munkásság ünnepélyét, több ezer munkás gyülekezett össze, hogy meg­hallgassa a szónokok beszé­deit. A gyűlés határozatot ho­zott, amelyben főleg a mun- kásvédtörvényhozftoért, a nyolc órás munkanapért való * küz­delemre hívta fel a munkás­osztályt. Május elsejét az egész ország megünnepelte 1890-ben. A .következő nagy városok­ban tartattak gyűléseket: Po­zsonyban, Temesvárott, Ara­don, Kolozsváron, Szegeden, Szombathelyen, Egerben, Sá­toraljaújhelyen, Sopronban, Győrött és Pécsett. A pécsi polgármester félel­mében a belügyminisztertől táviratban kérelmezte a város­ban állomásozó katonai erő' készenlétben tartásét komo­lyabb zendülés esetére. A hon­védelmi miniszter erre fél század honvéd lovasságot bo­csátott a pécsi járás főszolga­bírójának a rendelkezésére. Pécs munkássága természete­sen megünnepelte május else­jét. A Népszavának beküldött jelentés így számol be erről: „Május elsejét katonasággal, csendőrökkel és rendőrökkel ünnepeltük meg. Minden fel­vonulás nélkül az üszögi er­dőben gyűltünk össze, anél­kül, hogy ez alkalmat gyűlésre használtuk volna”. A munkásság későbbi erő­södése és tiltakozásának ha­msára a belügyminiszter már: 1899-ben engedélyezte a máius: elsejei gyűlé'dk megtartását. így 1899-ben Pécs és a pécsi; szénmedence munkássága is; megünnepelte május elsejét.; „A Munkás", a pécsi szoclál-j demokrata pártszervezet lapja: 1899. május 7-én így írt erről az ünnepről: „Pécs majd összes munkás­sága ünnepelt két-három gyár! kivételével... A vörös jelvé-i nyes munkások serege már a; kora reggeli órákban elleptej a várost s délelőtt 9 órakor! kezdtek gyülekezni a Gyár! utcái helyi”égben, hol a nagy; helyiség folyton tömve volt. | Az ünneplő munkások száma meghaladta az 5—6 ezret... A csendőrség, rendőrség és a, katonaság készenlétben munka. De kenyér hiányában nem jöhettek az üszögi erdőbe s így kénytelenek voltak csen­des ünnepléssel megelégedni.” Az „Uj Dunántúl” 1945. áp­rilis 27-1 számában így ír: „Az egész magyar nép ünnepe lesz május elseje. Hatalmas arányokban bontakozik ki az első szabad május ünneplése.” Persze ekkor még dörögtek a fegyverek, folyt a világhá­ború, a fasiszták végérájukat -élték. A polgármester felhívá­sában kérte a város lakossá­gát. hogy az épületeket díszít­sék ki és külsőleg is szép le­gyen e nap. így folytatja a ko­rabeli sajtó: „Május 1-én mun­kaszünet van, így tehát a la­kosság az ünnepségeken za­vartalanul részt vehet, teljes számban. A katonai parancs­nokság a közlekedést este 23 óráig engedélyezte.” Nehéz idők voltak ekkor, de mégis ez volt az első szabad május elseje az I919-es . Ta­nácsköztársaság óta. S ezt im­már követte a többi tizenöt éven keresztül. Mind-mind egy-egy év sikereinek győzel­mes ünnepe Is volt egyben. Mostani május elseje a tizen­hatodik. amelyet vígan, szaba­don ünnepelünk. Ünnepelünk világ munkásságának, a nemzetközi munkásösszefogás­nak a jegyében, a béke jegyé­ben. G. 7. Május 1. tiszteletére tiszta­sági hetet is rendeznek, amely­nek keretén belül az összes üzemrészt és raktárát kime- szellk és az udvart rendbe­hozzák. A társadalmi tulajdon védelmének fokozása érdeké­ben a gépeket átadták a dol­gozóknak szocialista megőrzés­re. A vállalatvezetőség és a szocialista címért küzdő brigá­dok közös vállalást tettek. Be­vezették a „versenyőrséget”. Minden reggel a dolgozók és a művezetők rövid röpgyűlésen megbeszélik az aznapi felada­tokat. Mohácsi Gépgyár A kongresszusi versenyben is szépen szerepelték, éppen ezért az éves versenyben is az élen szeretnének maradni. Eb­ben az évben kis hajók építé­sét kezdték meg. A hajóépíté­seknél általában fiatalok dol­goznak. Elhatározták, hogy há­rom Ifjúsági brigádot alakíta­nak, amelyek egyben a szocia­lista brigád címért is küzde­nek. Moh*csl Se’yemsziStfögyár dolgozói is lelkesen készülnek május 1. megünneplésére. A felszabadulási műszakot ered­ményesen befejezték és most teljes lendülettel folytatják tovább a munkaversenyt. Napi „vetési” tervük 18 millió 800 ezer. A gyér történetében még ez Ideig nem fordult elő, hogy 20 millión felül vetettek volna. Az elmúlt időszakban a dolgozók lelkes munkája folytán 20 millió 400 ezer volt a napi vetés. A betervezett 69 százalékos első osztályú részarányú áru gyártása helyett pénteken is 88,7 százalék volt az ered­mény. A fiatalok is lelkesen készülnek a munkásosztály ünnepére. Az április 4-i válla­lásukat Is 80 százalék első osz­tályú részarány helyett 88,5 százalékra teljesítették. Jelen­leg a fiatalok legjobbjai kö­zött találjuk Mrenka Erzsébe­tet, Krepp Györgynét és Ko­vács Katalint, az Idősebb dol­gozók között pedig Galamb­hegyi Mátyásné, Király Jótsef- né és Mészáros Istvánná az, aki folyamatosan 100 százalék feletti első osztályú részarányt teljesít. Szigetvári Cipőgyár A munkaverseny változatla­nul tovább folyik. Az első ne­gyedévben lemaradtak a ter­melésben. Ebben az évben ugyanis két műszakra tértek át és ez megnehezítette az eddigi munkát. Számos új dol­gozó került a vállalathoz, be­tanításuk elég sóik időt vett igénybe. A vállalatnál naponta mérik az egy órára és az egy főre eső párszámot és ez komoly lendületet ad a dolgozóknak a tovóbbi versengéshez. A műhelyek párosversenyben állnak. A csákózó és a szabász részleg külön párosversenyt indított. Az elmúlt időszakban kimagasló teljesítményt ért el a szabász műhely két dolgo­zója, Harsányt Józsefné és Sólyom Lajos szabászok. Áp­rilis 21-én termelési tanácsko­zást tartottak, amelyen a ci­pők minőségének javítását be­szélték meg a dolgozókkal. Az éves munkaverseny első érté­kelését május 1-én tartják. Tegnap a Baranya megyei Mezőgazdasági Vállalat Pécsi Keltető- Üzeme IS ezer sárga-magyar naposcsibét szállított küldn-repOlögéppe! Zalaegerszegre. Megjelent a Társadalmi Szemle új száma A Társadalmi Szemle most meg­jelent áprilisi száma közli Kádár Jánosnak „A lenini eszmék Ivstása és megvalósulása Magyarorszá­gon” című cikkét, amelyet Kádfr János Lenin születésének 90. év­fordulójára irt. Nemes Dezsőnek, felszabadulá­sunk 15. évfordulója alkalmából irt cikke áttekintést nyújt a fel­szabadult's óta elért fejlődésünk első szakaszáról, az 1945—47 kö­zött kivívott hatalmas gazdasági és politikai eredményeinkről. Sánta Ilona „Harc a magyar munkásosztály egységéért a fel- szabadulás után” című Írása elem­zi azt a több évtizedes harcot, atoeljet a kommunista párt vívott a munkásosztály egységének meg­tért mtéséért. „A termelőszövetkezetek állami Irányítása és a tanácsok felada­tai” címmel Nagy László azokkal a megnövekedett feladatokkal fog­lalkozik, amelyek a szövetkezeti községek és Járások kialakulásá­val a tanácsokra hárulnak. ErV éve van úton Hanzelüa és Ziümund Hanzelka és Zikmund cseh­szlovák világjárók egy évvel ezelőtt indultak keleti útjukra. A két pótkocsis autón vándor­ló expedíció eddig 15 000 ki­lométert tett meg és tíz orszá­got járt be. Jelenleg Irakban forgatnak színes filmet a kurd törzsek életéről. — „A NEMZETI BIZOTT­SÁGOK létrejötte és jogállá-, sa 1944—45-ben” címmel ér­dekes kiadvány készül a Pé­csi Szikra Nyomdában. A könyv, amelyet dr. Csizma­dia Andor egyetemi tanár, a jogi tudományok kandidá­tusa írt és a pécsi Állami és Jogtudományi Kar Tudomá­nyos Bizottsága szerkesztett, a felszabadulás után megala­kult Nemzeti Bizottságok po­litikai és gazdasági jelentő­ségével, valamint irányító működésével foglalkozik. A könyv a budapesti Tankönyv- kiadó kiadásában jelenik meg. — TÉGLÁVAL LEÜTÖT­TÉK húsvét vasárnapján P. Dezsőné pécsi lakost a Tüzér utca 3. számú ház előtt. A mentők fejsérüléssel beszál­lították a Megyei Kórházba. — IGOR POLITOVSZKIJ, a világhírű szovjet hegedű­művész május második felé­ben Pécsre érkezik. Május 19-én este fél 8 órakor önálló hangversenyt ad Pécs város Művelődési Házában. — AZ ELSŐ NEGYEDÉVI adóbevételi terv teljesítését tárgyalja meg április 28-án Pécs város I. kerületi taná­csának végrehajtó bizottsága; — Megyénk termelőszövet­kezeteiben is nagy visszhang ra talált a munkaegység mel­letti premizálási rendszer; Népszerűségét mutatja, hogy - ■ , eddig 209 termelőszövetkezet aÓDÓIIonfiaS UlltOl közgyűlése határozott úgy:a^ “ 1 munkaegység mellett preml- _ Hoffmann elvtárt> ki lud. zálast is alkalmaznak. na engem informálni arról, — ÚJFAJTA BUDAPESTI hogy a híres újitókolletktivd KERÁMIÁK, kovácsolt vas- miben töri mostanában a fe- ból készült állólámpáik, bútor- jét? — kérdem az újpetrei szövetek, valamint új fest- gépállomás brigádvezetőjét. mények étkeztek a Képző- _ Azonnal küldöm Vass Jó­művészeti Alap Kossuth La- zsefet, ő a mestere ennek! jós utca 24. szám alatt lévő _ m VflM József> az újítási — SIÓFOKON a Kültúr- cikk-kereakedelmi Vállalat együttes árubemutatót rende­zett. Az árubemutatón részt vett a pécsi PIÉRT Vállalat Is. amely több mint négyszáz féle árut, köztük sok mű- anyagújdonságot mutatott be. Köztük: Fortuna elnevezésű pasztelleket. műanyagból ké­szült MOFEM irónakat, Pai- ker-rendszerű kínai töltő­tollakat. Ezeket a cikkeket rövidesen Pécsett is forga­lomba hozzák majd. — A PIK ez évben körül­belül húsz államosított há­zat saját rezsiben javít még> mintegy 2 és félmillió forint értékben. — Az Egészségügyi Minisz­térium a közelmúltbán hagy­ta jóvá a komló-hasmányi hórház második ötéves terv­ben való felépítését. Az új« korszerű kórház előrelátható­lag mintegy 30 millió forin­tos költséggel épüL — MÁJUS 29-SN Erkel- és Kodály-hangverseny lesz Mo­hácson, amelyen a mágocsi földművesszövetkezeti ének­kar ét a mohácsi földműves- szövetkezeti szimfónikus ze­nekar működik közre. Az újpetrei képcsarnokába. BERKES! ANDRÄS: (34.) — Miért ne folytathatnád? — kérdezte Éva, és mindjárt felelt is rá. — Bécsben műkö­dik egy iroda. Ennek az iro­dának az a feladata, hogy a keleti államokból emigrációba ment diákokat felkarolja, to­vábbtanulási lehetőségűiket biz tositsa. Minden nyugati állam évenként egy bizonyos számú helyet tart fenn egyetemein a keletről emigrált diákok szá­mára. István megállt. Kezét zsebre rakva, széterpesztett lábakkal kíváncsian nézett a lányra. — Honnét tudod? — Az unokabátyám ennek az irodának a vezetője — ha­zudta szemrebbenés nélkül Éva. — Tényleg? — István mint­ha évek óta ismerné a lányt, leült a heverő szélére. — Iga­zán? — Mit gondolsz, miért mond tam, hogy esetleg tudok segí­teni? — felelte Éva. — A Sóniri-csaiádna'k széles Ikiter­volt-l jedésű összeköttetései vannak. A lovasság már kor.a reggeli — És. . és hogyan tudnád cirkált a városban. A Pécs ri-x elintézni az unokabátuáddal? toki bányákban is szünetelt a* — Az a iageoyszarni* «" Je­lelte a lány. — Írok neki egy pár sort, és azzal felkeresed Ót. Egy hét múlva már vala­melyik egyetemen tanulsz. — Ez nagyszerű — lelkende­zett a fiú. Aztán elkomorodott. — Mondd, Éva, nem tréfálsz? — Miért tréfálnék? Nincs kedvem tréfálni. — És ha olyan nagy össze­köttetéseid vannak, miért vagy kenyereslány egy étte­remben? Éva elmosolyodott. — Milyen kíváncsi gyerek vagy. Tényleg, úgy viselkedsz, mint egy kisgyerek, akinek az értelme most kezd tágulni. Miért vagyok kenyereslány? Egyszerű. Lehetnék más is. De — és erre te is rájöhettél volna — apám ezredes volt, hn úgy tetszik, háborús és népellenes bűnös is. Vőlegé­nyem tiszt volt. Jelenleg bör­tönben ül, tizenöt évre Ítélték. Ilyen háttérrel őrültség más állást vállalni. Kenyeresldny senki sem akar lenni. Az nem karrier. Tehát nyugodtan, bé­kén hagynak. — Értem — bólintott a fiú, és magában igazat adott a ik. — Szóval elmégy? — kér­dezte Éva. István nem felelt. Ismét fel­állt, odasétált az ablakhoz. Meg akart győződni, hogy az előbb nem látott rosszul. Nem, jól látott. Az alacsony, széles vállú fiatalember, akit tegnap este a házuk előtti villamos­megállónál látott, még mindig ott ült a pádon. Szíve erősen vert, megint érezte a jeges dermedtséget, a félelem polip- karjai szorongatták testét. — Éva — fordult a lány fe­lé. Arca sápadt volt, mint az ájult emberé, szája széle re­megett. — Gyere ide. A fiú egy arasznyira félre­húzta a függönyt. Éva odaállt a függöny mellé. — Nézd azt az alakot. — Melyiket? — Ott a platánfa melletti pádon. Esőköpeny van rajta. — Látom. Ml van vele? — Éva megfogta a fiú karját. Ránézett az arcára. — Mitől sápadtál el? — kérdezte. — Tegnap este óta ólálkodik utánam. Éva... — kitágult szemmel a lányra bámult. Éva, félek... Lehet, hogy letartóz­tatnak. A lány is megrémült, h t U ráhozza a nyomozókat. Abból pedig baj lehet, annál is in­kább, mert ma estére Frédit várfia. A fiút gyorsan el kell küldeni, a legrövidebb időn belül, és utána Frédinek kell jelzést adni. hogy vigyázzon.-*■ litván *— szólt a megré­mült fiúhoz. — Azonnal utaz­nod kell. Ne szólj közbe, Hall­gass rám. Ismerem a rendőr­ség módszerét. Téged ma éj­jel őrizetbe akarnak venni. — A lány hangja remegett. — Megadok egy szombathelyi cí­met. Átsegítenek a határon, írok egypár sort, és felkere­sed unokafivéremet. Nem, az nem lesz jó. Nem is írok. Adok egy jelvényt. Azt felmutatod, és közlőd, hogy Sónyi Évától jöttél. Rendben van? — Igen! — válaszolta a fiú. Hangja izgatott volt. — De nincs pénzem útiköltségre. — Adok kölcsön. Majd meg- kiildöd. Készülődj! István töprengve állt egy darabig. Homlokát összerán­colta, mint az öregek. — Egy levelet kell megír­nom ... — Írd meg gyorsan — ren­delkezett a lány. A szekrény fiókjából levélpapírt és borí­tékot vett elő. Halványzöld, merített papír volt. István leült a kis asztalká­hoz. és írni kezdett. Éva ruha­darabokat vett ki a szekrény­ből, és bement a fürdőszobába. Mikor visszajött, a fiú alig ismert rá. Füstszürke sport­szoknya, világoskék pulóver és egy ugyanolyan színű kar­digán volt rajta. Dús, szőke haját egy hajszálfinom szövé­sű nyersselyem-kendővel hát- rákötötte. — Készen vagy? — Igen! Éva — szólt ha­bozva a fiú. — megkérhetek arra. hogy ezt a levelet eljut­tasd a címre?. (Folytatása következik) megbízott. — Törik-e mostanában a ft- jükét valami érdekesen az új- petrei gépállomás újítói? — kérdem. — Mi nem is tudnánk anél' kül meglenni, hogy ne gondol' kodnánk valami újon és érde­kesen. Mindenekelőtt itt van a Hoffherr-traktorok szelephá- zának a módosítása. Ez az én újításom, és ezzel jelentős fá' radságot, költséget takarítunk meg. Aztán még ennél is na­gyobb fontossága van annaki hogy sikerült megoldani 11 kombájn dobkosár köszörülé­sének egy egészen egyszerű, és gyors módját. A régi módszer­rel teljesen szét kellett szed­ni, ha nem ment, szét kellett verni a dobkosarat. Most eaV' szerűen kiemeljük, es leköstő- rüljilk. Ezzel a munka minő­ségben kimondhatatlanul job» lett és a szerelés is két-három' szór gyorsabb és könnyebb at eddiginél:' — Van-e valami új elgon­dolásuk a vontatók és a műm kagépek összekapcsolásánál■ — Ez mindig az adott mun­kagéptől és a traktor felfüg­gesztő szerkezetétől függ. N1 Is, mint minden gépállomásod azon vagyunk, hogy egyszerű biztonságos legyen a megoldás Most kísérletezünk eggyen. És ahogy én Vass és Holt mann elvtársakat ismerem május 1. tiszteletére bizony°s hogy újabb újítások jelzik á‘ újítófüzetben, hogy teljes!*?1 ték vállalásukat. Mert az adott szó kötél?1 — Ss. ■+ Május 1 előtt vidéki üzemeinkben

Next

/
Thumbnails
Contents