Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-23 / 95. szám
2 N APT 0 I960. ÁPRILIS 23. Falugyűlés Rózsafán ILYENKOR TAVASSZAL könnyen megtörténik, hogy a szerelmes kislány se megy el pontosan a találkára, késik egy kicsikét. Este, készülődés közben mindig akad valami igazítani való a ruhán, vagy a kalárison, s észre se veszi, hogy telik az Idő. A rózsafai emberek is így jártak valahogyan. Este hétre beszélték meg, hogy találkoznak a tanácsházán s még nyolc órakor is alig voltak né- hányan. S amikor jöttek egymás után, sorban, mindegyik mondott valamit* hogy miért késett. Világos van már, sokáig lehet dolgozni a földeken s amikor meg hazamegy az ember, otthon iis el kell látni a háztáji gazdaságban az állatokat. Az asszony elkezdi mosdatni a gyerekeket, vacsorát készít, amíg a házigazda tisztálkodik. S ha meg éppen akkor szakad le az inggomb is, mégjobban elkésik az ember a falugyűlésről. Pedig fontos dologban kell most odamenni. A Hazafias Népfront helyi bizottságát kell megválasztani, meg az elnökséget. S ebbe joga van beleszólni mindenkinek a faluban. Mindenkinek, aki becsületes ember, szereti a hazáját és dolgozik, hogy gyorsan gazdagodjék az ország, benne természetesen a rózsafai emberek is. Az igazgató-tanító már ott ül a fehér pádon a tanácselnök szobájában. A KISZ-tit- kárral beszélik éppen az Ifjúsági szövetség dolgait, amikor a Baranya megyei Népfront elnökségtől megérkezik két elvtárs. Sietve jöttek, nehogy elkéssenek s közben meglátogatták Szentdieneis, Nagyváty, meg Katádfa községeket is. Egyik községben holnap lesz a választás, a másikban csak szombaton ül össze a leköszönő Népfront Bizottság s ezért majd kedden tartják a falugyűlést. így hát a rózsafaiak most frissebbek voltak. Lassan azért összejön a falu népe —, de ha nem akarunk nagyot mondani, úgy kell írni, hogy a falu népének képviselői —, mert előbb csak egy tucat embert számolunk össze, öt perc múlva már két tucatra való is, de azitán már csak ritkábban érkeznek. Azért mégis látszik, hogy a népfront ügyében érdeklődnek, szeretik, ha a népfront bizottság tagjai megkérdezik a véleményüket, mit,, hogyan kell jobban csinálni ezután. Majoros István, a községi népfront bizottság elnöke mondja a beszámolót. S az bizony kívánni valót hagy maga után. Nem sokat mond arról, hogy mit csinált a népfront bizottság, meg az elnökség eddig. Inkább csak vázlatos politikai helyzetképet ad a megjelenteknek. No nem baj, szerencsére Bocskol István járási népfront bizottsági titkár is felszólal s elmondja, hogy mi a népfrontmozgalom lényege. Azt mondja, hogy hazájukat szerető, a szocialista haza építésével egyetértő emberek együttműködése testesül meg a népfrontban. Felsorolja, hogy a választások során a népfront országgyűlési képviselőjelöltjei győztek, tehát helyesen választottak a választópolgárok. Bírálja a téli oktatási munkát, az bizony nem ment úgy, ahogy kellett volna. Az új termelőszövetkezetek szervezésében viszont kitűnő munkát végeztek a népfront bizottsági tagok s az állattenyésztés fejlesztését is elkezdték. A fiatalok hazaszeretetre való szocialista nevelésében azonban többet kell tennie majd az új népfront bizottságnak. Ilyenekét mondott a járási népfrontjukért. Horváth István KISZ-titikár is ezekről beszélt, de ő azt se felejtette ki, hogy az új kultúrház építésében milyen kitűnően dolgoztak a népfront bizottság tagjai. Sik Mihály igazgatótanító viszont a nők távolmaradását kifogásolta. Jó lett volna, ha az asszonyok Is hallották volna, hogy mit mondott Sik Mihály. Azt mondta, hogy az asszonyoknak és lányoknak éppen olyan joguk van beleszólni mindenbe, ami ebben az országban történik, mint a férfiaknak. S hogy bele is tudjanak szólni, segítsenek nekik többet a férfiak. Nemcsak otthon a munkában, hanem a politikai jogok gyakorlásában fa. Igaza van Sik Mihálynak, A JELÖLÉS sókáig elhúzódott. Nagyon megfontolták a jelölő bizottsági tagok, hogy kiket jelölnek az új népfront bizottságba. S amikor megvan a választás, következik az elnökség megválasztása. Az már gyorsabban megy. Majoros István lesz az elnök újra, két helyettese pedig Fux Sándor és Gut Ferenc. Titkár lesz Nagy Dezső s az elnökség tagja Kovács Gyula. Pintér János és Háttá József átveszik a népfront megyei bizottságának díszes emlék- lapját eddigi munkájuk elismeréseképpen. S ezzel nagyjából el is múlt 1960 április huszonegyediké, Gyevl Károly ülést tartett a Hazafias Népfront Országos laflksáoai Ewsége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége pén teken ülést tartott. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke tájékoztatta az elnökség tagjait a második kongresszus előkészületeiről és a népfrontbizottságok újjáválasztásának tapasztalatairól. Az elnökség megvitatta a második népfront-kongresszussal kapcsolatos feladatokat, intézkedéseket, és azokat jóváhagyta. Búcsúztatás az egyetem jogi karán Küldött-közgyűlés A Közalkalmazottak Szakszervezete Baranya megyei Területi Bizottsága küldött közgyűlésire készül. 1956-ban választotta meg a szakszervezet a közalkalmazottak területi bizottságát. A jelenlegi küldött-közgyűlés beszámol az eltelt négy év munkájáról és egyben megszabja a következő időszakra szóló feladatokat. Megválasztja a megyei bizottság tagjait. akik végre fogják hajtani a küldött-közgyűlés határozatait. A közgyűlés április 23-án délelőtt 9 órakor lesz az SZMT-székházban (Színház tér 1.). Az egyetem történetében első ízben rendeztek ünnepséget a végző hallgatók búcsúztatására. A hallgatók nevében Kóbor László III. éves búcsúzott el a IV. évesektől, akik számára néhány hét múltán valóban megkezdődik a nagy betűvel írt Élet. Meleg szavakkal emlékeztette őket a jogi pálya nehéz, -felelősségteljes, de nagyon szép munkájára. Arra kérte őket, hogy ne felejtsék el azokat, akikkel együtt izgultak vagy örültek a vizsgákon. Végül sok sikert kívánt további munkájukhoz. Ezután Zinhober Ferenc tanszékvezető tanár szólt a búcsúzó jogászokhoz. „Nehéz búcsút venni azoktól, akikkel együtt voltunk négy éven keresztül — mondotta — különösen nehéz azoktól búcsúzni,, akik talán az egész egyetem történetében a legjobb eredményeket elérő évfolyamhoz tartoznak.” Barátion figyelmeztette őket, hogy nehéz lesz megszokni a hivatali munka- fegyelmet a kevésbé kötött egyetemi évek után. Az egyetemi pártszervezet képviseletében dr. Huszty Lajos mondott rövid búcsúbeszédet. „Ne felejtsétek el, hogy a jogász egyben politikus is — mondotta többek között — és te' vékenységének mindig szocialista hazánk felvirágoztatására kell irányulnia." Egyúttal azt a reményét fejezte ki, hogy az elválás nem végleges, mert bármikor szívesen fogadják azokat, akik segítségért vagy csak baráti látogatásképpen Is felkeresik az „Alma Mar tért”. A búcsúzók nevében Dra- vecz Tibor mondott köszönetét a meleg hangú búcsúztatásért. A negyedik évesek nevében megígérte, hogy mindig szeretettel gondolnak oktatóikra, akiknek nagyon sokat köszönhetnek, « társaikra, akikkel sok boldog órát töltöttek együtt. Mindegyik búcsúzának kis virágcsokrot nyújtottak át a harmadik'éves lányok, a bensőséges kis ünnepség méltó befejezéseképpen. BARTó LÁSZLÓ A legnagyobb balatoni száilodáKai és moieleket egész idényre lefoglalta a küllőid) vendégednek A Balaton idegenforgalmának növekedésére, az idei szezon iránti nagy érdeklődésre jellemző, hogy az üdülőtelepek legnagyobb szállodáit és moteljeit máris egész nyárra lefoglalták a külföldi vendégeknek. A 130 személyes balatonfüredi Arany csillag szállót csaknem teljesen angol turisták lakják majd. Az egyik leg kedveltebb idegenforgalmi köz pontban, az elmúlt évben felépített tihanyi motelban olasz, francia, nyugatnémet és osztrák vendégek szállnak meg a nyáron, TANÁCSAINK A nevelési cél mindjobbaii érvényesül a bíróságok munkájában. Ebben a feladatban jelentős segítséget nyújtanak a népi ülnökök. A népi ülnökök választására ebben az évben ismét sor kerül. Mindenütt jelölőgyűléseket tartanak, majd június elején járási és megyei tanácsüléseken tartják meg a választásokat. Számos helyen már megkezdődött a jelölő gyűlések szervezése. Lényeges, hogy a jelöltek olyanok legyenek, akiknek rátermettségük, magatartásuk megfelel e fontos beosztás követelményeinek, _ A tanácstagoknak, valamint a községi tanácsoknak .tehát paár a jelölőgyűlések szervezésénél figyelemmel kell lenniök, hogy azok, akiket jelölnek, rendelkezzenek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a népi ülnökök feladatainak megoldásához szükségesek. Műszakiak és knkikosok összefogása Nemcsak helyes kezdemé- jnyezés, de jó ötlet is, amit a j 26-os Építőipari Vállalat két (kubikos-brigádja tett, ugyanis: í vállalásukat a műszaki szak- ; emberekkel kapcsolták össze. A Hudacsek és Fehér kubi- > kos-brigád a műszakiakkal jegyütt vállalta, hogy két darab 1 tízezer köbméteres víztárolót f augusztus 31. helyett július 15- ) éré üzempróbára elkészít. A 5 két víztároló az új hőerőműinél épül, a belső vízellátás j> biztosítására, Eddig gyakorlatban volt ' hogy a szocialista brigádok W[ H oatronálásukra műszakiakat! _ lil’UP 2 kértek fel. A két építőbrigád j „újítása“ a szocialista brigá- 1 dókéhoz hasonlóan jó, ered- »ményes kezdeményezés, mert egyrészt közelebb hozza a két' Skezi munkásokat a mémökök- bhöz, technikusokhoz, másrészt ja műszakiak tanácsaikkal so- — Olvastad? Azt írják, hogygkat segíthetnek a létesltmé- 4000, pedig már csak 3999 vií-*nyek kivitelezésénél, a vélla- tanykörte van, * lások teljesítésénél, BERKES) ANDRÁS: (33) — Mondd el, hogy miért csaptak ki az egyetemről — kérte Éva. — unom már nagyon. — Nem baj. Szeretném tudni. Hátha tudok segíteni. — Te? — kérdezte meglepődve a fiú. — Miért nem segítesz magadon? Vagy neked nem kell segítség? — Most nem rólam van szó — felelte Éva. — Légy szíves, mondd el. — Kínálj meg egy cigarettával. — Dohányzói? Nem is tudtam. István rágyújtott. Fintorogva fújta ki a füstöt. — Milyen cigaretta ez? — Camel — felelte a lány. — Az étterembe mindig hoznak. Ott szoktam vásárolni. — Nem jó, nagyon émelygős. — Megszoktam. Más már nem ízlik. — Éva is rágyújtott. — Szóval miért csaptaik ki? István röviden elmesélte kizárásának történetét. Holubról, Eszterről nem tett említést. Mikor befejezte elbeszélését, a lány megszólalt: — És most mit akarsz csinálni? — Nem tudom — válaszolta István leverten. — Semmihez sincs kedvem. Ha nem lehetek orvos, számomra megszűnt HÍIÍKIC Fásítanak Egyházán kosáron Az egy háza skozári KISZ- és úttörő-fiatalok fásitják a községet. ötszáz juharfát és hatszáz hársfát ültetnek el a faluban, társadalmi munkában. — A PÉCS ÉS VIDÉKE Körzeti Földművesszövetkezet Méhész Csoportja 1960. április 24-én délelőtt 10 órakor tartja meg e havi faggyú lését a városi művelődési ház helyiségében. Szerződési előlegek ez alkalommal is felvehetők. — A PÉCSI NYÁRI SZA- ' BADEGYETEMÉT ez évben július 3-tól 16-ig rendezi meg a TIT a Pedagógiai Főiskolán. A kéthetes rfyári szabad- egyetem részvételi díja nyolc százötven forint. A Pécsi Nyári Szabadegyetem iránt országszerte máris nagy az érdeklődés. — Uj, korszerű szövetkezeti üzletház épül Nagydobszán, mintegy félmillió forintos költséggel. Az üzletházban iparcikk, ital és egyéb önkiszolgáló boltot terveznek, — ELKÉSZÜLT a basali kultúrház, 200 ezer forintos költséggel, 15 ezer forint saját anyaggal. — ÁPRILIS 15-ÉN megalakult a szigetvári járás egyik legnagyobb vízügyi társulata. A tíz község körülbelül 24 ezer kút, holdon oldja meg a csatornázási és viz- levezetési problémákat. — A jövő héten kezdik a hobolt kultúrház építését, amelyhez 85 ezer forint értékű építési anyagot már megvásároltak, — „RÉGI MAGYAR NÉPMESÉK“ címmel a TIT kiadásában megjelent dr. Bér- ze-Nagy János könyve ízléses kiadásban. Fedőlapját baranyai és Heves megyei szőttes motívumok díszítik, A lottó nyerőszámai: A lottó 17. játékhetébe 4 323 347 szelvény érkezett Sportfogadási és Lottó Igazgf lóságra. Egy-egy nyeröosztál; ra ennek megfelelően 1621 2! forint nyeremény jut. A Ge lénházán a Bartók Béla Művé lődésl Otthonban megtartói sorsoláson a következő nyerc számokat húzták ki: 21, 29, 30, 38, 81 Éva hosszú ideig gondolkodott, — Látod szólalt meg egy idő múlva —, ezért nem lehet ebben az országban élni. Menynyivel más nyugaton. Ott örülnek a tehetségeknek. István nem válaszolt. Gondterhelten hallgatta a lányt. — És nem gondoltál arra, hogy esetleg nyugatra menj? A fiú meglepődve nézett a lányra. — Eszembe sem jutott. Mihez kezdenék ott? — Folytathatnád tanulmányaidat. — Én, az idegen? Ne tréfálj... — Igen, úgy ahogy mondom — felelte meggyőződései a lány. — Hagyjam itt a hazámat? — Ml köt ide? szüleid nem élnék, mint meséled, menyasszonyod nincs. Nem vagy sze relmes senkibe. Orvos nem lehetsz, tanulmányaidat nem folytathatod.., — Akkor is.,, nem, arra még nem gondoltam, hogy itt hagyjam az országot. — És ha lecsuknak? Azt gondolod, véletlenül nyomoznak utánad? Börtönbe akarsz kerülni? Rádfognalk valamit, és véged van. Ne felejtsd el, hogy apád nyilas volt. Legalábbis ezt vettem ki elbeszélésedből, A fiú nem felelt. Mit mondjon a lánynak? Mondja azt neki, hogy nem a kiszökésben van a nehézség, mert ha valaki nagyon el akarja hagyni az országot, hát csak át tud keveredni a határon. A baj ott kezdődik, amikor ki akar menni a Margitszigetre, és nem találja a szigetet. Mert sem Budapestet, sem a Dunát, sem a budai hegyeket nem viheti magával. Látta az egyetemen a menekült görög gyermekeket. Pedig azoknak igen jó dolgvik van. Segítik, támogatják őket és mégis, ha eszükbe jut hazájuk, szülőfalujuk — sírva fakadnak. — Borzasztóak a börtönvi- szonyok — hallotta a lány hangját. — A vőlegényem három éve ül. Félévenként megszoktam öt látogatni. Rettenetes. Nem, te nem juthatsz börtönbe. Rád szüksége van az országnak. Ilyen esetben kötelességed emigrációba menni. István fél füllel hallgatta a lányt és tovább fűzte gondolatait. — Tényleg, a görög fiúik is elmenekültek hazájukból, és a felszabadulás előtt hányán és hányán menekültek el a kommunisták közül. Holub i< önként vállalta az emigrációt, mert a fasizmus alatt nem tudott, vagy nem akart dolgozni. De én nem vagyok politikai menekült — tűnődött. — Nékem semmi okom, hogy politikai okokból elmenjek. Ha elmennék, akkor csakis azért mennék el, hogy orvos legyek. Mert nekem orvosnak kell lennem. S lám, Holub is hazajött, Én is hazajönnék. — Ha én férfi lennék — zökkentette ki gondolataiból a lány ászé hangja sem maradnék ebben az ord szágban, hanem harcolnék a2 új Magyarországért, egy olyan országért, ahol valóban tza- badság van, ahol a demokratikus elvek érvényesülnek, ahol a humanizmus,, 5 — Mint nő — szólt közbe István — miért nem harcolhatsz? — Én is harcolni fogok •" felelte a lány. — Érzem, hogV eljön majd az idő. De moíf’ amikor vőlegényem börtönbei> sínylődik, itt kell maradnod Nem hagyhatom el az országot. — Ha én kimennék nyugatra — mondta István — ne*" mint politikai menekült mennék ki. Mert én nem politi' zálok. Nem értek és nem <s akarok érteni hozzá. Orvos akarok lenni. Orvosi munkámmal akarok politizál«'1 Mert nézd, Éva, én nem tudom gyűlölni a mai rendszert’ Nincs okom, hogy gyűlöljen1’ Engem Kallós valamilyen o't‘ nál fogva gyűlöl, és ezért csapott ki hazugságokkal az egVe' temről...» — Jó — vetette oda a a lány —•, ne politizáljunk. Latom, hogy tényleg nem értet' hozzá. Ne mint politikai menekült menj ki. Egyre mcfljj Nem kallódhatsz el. fia " nem adják meg a tanulási v’ hetőséget, jogodban áll menni, ahol tanulhatsz. — Tudod Éva — mon^JJ litván, miközben felállt —, ” tudnám, hogy odalkünn, pa* melyik semleges országba^ Svájcban vagy Svédországba folytathatnám tanulmánya' mat egy percig sem gonda kodnék. — Sétálni kezdett. «» eoy poréig (Potytaéáea höeUmiH
